Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

V / Képernyő előtt s Még egyszer a vetélkedőről Veszteni tudni kell... Ezzel e. lakonikús tömörségű mon­dattal összegezte véleményét a Hazai esték pénteki prog­ramja után Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács el­nöke. Lovagias elleniéi nem is mondhat mást, kivált, ha olyan nemes játékról van szó. amelynek a mutatók elle­nére sincs vesztese. Egy televíziós vetélkedő nem hazárdjáték, mint a kár­tya. itt minden szónak és lát­ványnak meghatározott érték­rendje van az emberi tudat- formálásban. A kérdés: ki, milyen mélységben és bőség­ben képes nyújtani a megis­merendőkiből. Ismerjük hát el lovagiasan az ellenfelekkel szemben, mi ezúttal keveseb­bet adtunk, mint amennyit szerettünk volna Salgótarján­ról, a város múltjáról és jele­néről. Tudniillik csak féligazság­nak érzem azt, hogy egy öt­venéves várost nem lehet ösz- szemérni egy ezerévessel, hi­szen ennek az ötvenévesnek, a mi szűkebb pátriánknak is az elmúlt harminc esztendőben legalább ezer esztendőre elég­séges történelme született, amiről beszélni lehetett, sőt, kellett volna, — csakhogy nem éltünk jól a lehetőség­gel. Mi a múltat mindenáron a megszokott ösvényen keres­tük —, ahol Fehérvár keres­te és ezer évre való bő­séggel talált is —. a mi igazi múltunk viszont kimerült a felszabadulás előtti néhány évtized munkásmozgalmi ál­lomásainak felidézésében. S habár erre joggal vagyunk büszkék ország-világ színe előtt, s Bertolt Brecht is nem­zetközi tanúnk, milyen nagy­szerű tettekre voltunk képe­sek, az az igazság: még nem tanultunk meg a televízió nyelvén szólani önmagunkról. S véleményem szerint ez volt az elsőrendű tényező, amely a mérleg nyelvét Székesfehér­vár javára billentette. A televízió, amely a film egyenesági testvére, sajátos adottságai révén — mint au­dio-vizuális közvetítő egy­szerre hat halló- és látóérzé­künkre, de elsődleges ható­ereje a képi közlésre irányul. Hallani a rádióból is tudunk, ám a televízió, amellett, hogy hallat, a képi közlésre össz­pontosít. A beszédes kép helyett ml a beszédre koncentráltunk minden figyelmünket és ener­giánkat, így nem csoda, ha a 'képernyő nézőinek érdeklődé­se a műsor több szakaszában is ellankadt. A cselekményes­séget az epika váltotta fel gyakorta, — ez volt a salgó­tarjáni program legjobban ér­zékelhető gyengéje. Az, hogy a főiskolás riporterek bátorta­lannak bizonyultak huszárvá­gással végét vetni tolyam szó­áradatoknak, melyeknek egyéb jellegű műsorban vol­na igen alkalmas helyük. Vasárnapi számában a NÖGRÁD már elmondotta vé­leményét a Hazai esték-ről. Nem kontrázni, s nem alá­húzni kívánom helytálló meg­állapításait a műsor egészéről, de sokunk „begyében” sok apró észrevétel rekedt meg a látottak-hallottak, s nem utol­sósorban az eredmény kap­csán. A magamé például ez. — és ez volt a szerkesztőségi telefonon jelentkezők egy ré­széé is, ülő itt hangot adni észrevételeiknek. Egyébként az elmúlt hét műsorából kevés említésre ér­demes mozzanat akadt. Ilyen volt a kevesek között a 80 éves Déry Tiborról szóló port­réfilm, ri.portműsor csütörtö­kön esté. Megemlíthető, bár a Tv Zenés Színház szerényeb­ben sikerült produkciója volt szombaton este a budapesti művészeti hetek keretében az Enyém a világ című zenés já­ték Arbuzov:' Az Arbát meséi című műve alapján, Besse­nyei Ferenccel, Esztergályos Cecíliával és Gyenge Árpád­dal a főszerepekben, majd A Dominici-ügy című francia film, Jean Gab innal (Páger Antal) azért., mert a világ- film játszás egyik legnagysze­rűbb színészegyéniségét lát­hattuk, akit ifjabb generáció­inknak is meg kell ismerniük. (b. t.) Ifjúkommunisták vállalásai * A Mátraaljai Állami Gaz- c' aság pásztói kerületének KISZ-alapszervezete októbe- r: taggyűlésén feldolgozta a KISZ központi bizottság ha­tározatát és az intéző bizott­sági határozatokat. Karsai Gábor, az alapszer- Vizet titkára ismertette a ha- t .roza tokát és az ebből adó- {: 6 feladatokat. Ezután a KISZ-titkár a tagság elé ter­jesztette az alapszervezet ki­bővített akcióprogramját A f atalok ezek alapján egyéni vállalásokat tettek az ifjúsági mozgalmi munkára, a gazda­sági feladatok teljesítésére éi szakmai politikai önkép­zésükre.. Vállalták, hogy ez évben «’készítik a gazdaság köz­pontjában a pinceklubot, egy b ommunista szombatot" aján­lottak fel, melynek bevételét e Vietnami Szakmunkáskép- z 5 Iskola építésére küldenek e . Védnökséget vállaltak a k jzösség által készített köz­ponti park fölött. Fejénként 21—30 óra társadalmi mim­ikát vállaltak. A XI. párt­kongresszus, hazánk felszaba­dulásának 30., és gazdasá­gunk megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére vál­lalták, hogy 10 újítást nyúj­tanak be, illetve valósítanak meg, élenjárói lesznek a kongresszusi versenymozga­lomnak. Kezdeményezői és résztvevői lesznek a felsza­badulási szellemi vetélkedő­nek és a Szakma Ifjú Mes­tere versenynek. Politikai műveltségük ér­dekében KISZ-, illetve párt­oktatáson vesznek részt. Na­gyon fontos és értékes meg­bízatást, illetve vállalást tel­jesítenek azok a fiatalok, akik a pártszervezetben, szakszervezetben és p KISZ- ben propagandistaként ok­tatásokat vezeitnek majd. Többen tettek vállalást ar­ra, hogy megkezdik, ületve eredményesen befejezik fel­sőfokú tanulmányaikat. A vállalásokban szerepel még a dolgozók általános iskolájába most járó fiatalok segítése a tanulásban, az újonnan mun­kába álló fiatalok beilleszke­désének elősegítése, és a még nem KISZ-tag fiatalok fel­készítése a mozgalmi munká­ra. Ifjúkommunistáink válla­lásai jó célt szolgálnak, és jól beilleszkednek pártunk és ifjúsági szövetségünk célkitű­zéseibe, illetve gazdaságunk terveibe. \ Alapszervezetünk tagsága nemcsak mostani vállalásai­val hívta fel magára a figyel­met. Jó eredményeket értünk el már az év első felében is: sikeres ifjúsági parldment, két vagon ócskavas elszállí­tása, játékház építése az óvo­dának, a gazdaság központ­jában parkosítás, csehszlo­vákiai, lengyelországi kirán- dulás, fiataljaink megnyer­ték a MEDOSZ megyei ver­senyén a vándorserleget. Eredményeinkhez nagyon sok segítséget kaptunk Ju­hász Istvántól, a pártalap- szervezet titkárától és a gaz­daság vezetőitől. Mátraaljai Állami Gazdaság pásztói KISZ-alapszervezet vezetősége FELICE CHILANTI: Bárom sássiót Salvatore Giulianónak 43. 'Annyira buagótkoditak, hogy amikor egyszer meg­tudták: Trapamiban újsütetű banditák Giuliano nevében elraboltak egy dúsgazdag gyárost, akkor nyomban el­kobozták az élő zsákmányt, és mint egy ajándékot nyúj­tották át Giulianónak. Tár­gyalni is ők tárgyaltak, és a váltságdíjat is ők szerezték meg. Aztán feleztek Giuli- anóval: a két újsütetű banditát pedig, mint veszélyes tanúkat, akik szervezetlenül, főnök nélkül dolgoztak, pár héttel később megölték. 1940. nyarán Mannio és Candela hazatért Tunéziából. Nem vették be őket, az ide­genlégióba. Csak Palma Ab­ba tét sorozták be és vitték nyomban az indokínai hábo­rúba. Terranova és csapatá­nak néhány tagja brigaíiti éle­tet kezdett Tunéziában is, pár hónap múlva az Interpol le is tartóztatta és egy palermói börtönbe szállították őket. Mannino föl akarta venni újra a kapcsolatot Giuliamó- val, azért a monrealei maffi­ásokhoz kellett fordulnia. Ám Giulianót igen nehezen lehe­tett utolérni, a maffiások fél­tékenyen őrizték, bár közben tárgyaltak a rendőrséggel, NÓGRAD - 1974. október 22., kedd 1 mert azt forgatták a fejükben, hogy az egész bandát végle­gesen fölszámolják. Persze, mert amíg Giuliano, Pisciot- ta, Passatempo, Badalamentl, meg a többiek ugrásra kész farkasként járják a vidéket, addig a maffiások élete is hajszálon függ. Pár héttel azután, hogy Castellamma- réban partra szállt. Mannió- nak sikerült találkoznia Gam- porealéban Pisciottával, de a csapatkapitány se volt ekkor közvetlen kapcsolatban Giuli- anóval. Hetekig, hónapokig kellett várnia, amíg találkoz­hatott a vezérrel. Giuseppe Cucinella, bandá­ja zömével —' melynek erős­sége a gyilkosságban tanúsí­tott kegyetlenség és határo­zottság volt — Alcamo kör­nyékét tartotta rettegésben. A kereszténydemokrata párt ál­cáméi titkárának, Leonardo Rendának például az volt a „bűne”, hogy csendörségi ál­lomáshelyet nyittatott a Roano- és a Roanello-birto- kon, Cucinella bandájának bázishelyén, ezért 1949. július 8-án meggyilkolták. Űjabb letartóztatási hullám következett: Giuliano anyját is elfogták újra a csendőrök. És Giuliano meg volt győződ­Két mókás mesefigura, Kacor király és Bodri kutya fogadja a balassagyarmati gyér* mekkönyvtárba érkezőket a Mesedélelőtt című foglalkozás on. Első és második osztályos Iskolaotthonos, napközis és korrekciós osztályokba járó kisdiákok járnak a könyvtár a rendezvényére, melyen az iskolai tananyaghoz kapcsolódó, azt kiegészítő verseket, mondókákat, irodalmi alkotásokat ismerhetik meg a kicsinyek. Diafilmeket láthatnak% verset tanulhatnak a kellemes környezetben. — gj — Balassagyarmati beszélgetés a felnőttoktatásról Régebben a felnőttoktatás fogalma szinte egyértelműen a dolgozók általános és közép­iskoláival volt egyenlő. Et­től függetlenül folytak a kü­lönböző ismeretterjesztő tan­folyamok. ahol az iskolai for­mát félretéve próbáltak be­pillantást nyújtani a társa­dalmi élet kérdésedbe, a tu­domány, a művészeti a gaz­daság eredményeit, alkotása­it megismertetni. Ez a „képlet” egyre kevés­bé igaz napjainkban. A dol­gozók általános és szakmai műveltségének gyarapítását nem egymástól függetlenül szolgálja a TIT és az iskola, közelebb került a Bzűkebb értelemben vett felnőttokta­tás is az ismeretterjesztő for­mákhoz. A mai, vizsgára elő­készítő tanfolyamokon a leg­jobb pedagógusok felbontják a merev órakereteket, a meg­levő ismeretanyagra építve adnak információkat. A tanár és a felnőtt tanulóviszony át­alakul előadó és hallgató, kérdező viszonyára. Ezért nem meglepő, hogy az iskolákkal együttműködve legtöbb he­lyen a művelődési házak a gazdái a felnőttoktatásnak, avagy a TIT és az iskola kö­zösen vállalja ezt a felada­tot. Balassagyarmaton néhány hónapja függetlenített városi ve, hogy a csendőrök még na­gyobb ellenségei, mint a rendőrség, ezért rájuk fene- kedett a legjobban. A bandi- tizmus elleni harcban csak­ugyan sokszor folyt torzsal­kodás, vetélkedés a különbö­ző rendőri testületek közt és kibékíthetetlen nézeteltérés volt a különböző tisztviselők és funkcionáriusok közt. Amíg , Verdiani rendőrkapi­tány minden erejével azon dolgozott, hogy letartóztassa a cinkosokat és bűnpártolókat — de óvatosan és diplomati­kusan a banditával folytatott közvetlen tárgyalások útján —, addig a csendőrök egészen más irányban dolgoztak. 1949. nyara. Giuliano úgy érzi, a maffiások foglya lett, sejti mar, hogy az utolsó áru­lásukra készülődnek. Közben a rendőrkapitány a maffiások táborát tanulmányozza, azt a maffiavezért keresi, aki al­kalmas arra, hogy Giuliano „fegyverletételéről” \ tárgyal­jon. És a bandita aláírását vizsgálgatja azon az emlék­iraton, amelyben a véreng­zésről szól, és tagadja, hogy voltak megbízók. Nehéz a vá­lasztás, miután meggyilkolták a partinicói Santo bátyámat. (Folytatjuk) TIT-titkár dolgozik. Az 5 fel­adatai közé tartozik többek között az általános iskolai tanfolyamok szervezése. Nyiitrai Péter csak nemrég foglalta el ezt az állást. Ter­mészettudományi karon szer­zett tanári diplomát, így az oktatás kérdései nem idege­nek számára. — Sok minden, már a múlt évben elindult, amikor még nem voltam itt. így nem mondhatom el. hogy az én munkám eredménye tíz a fel­lendülés, ami a felnőttokta­tás terén észlelhető a város­ban. Próbaképpen szerveztek kihelyezett üzemi osztályokat. Négy hónap, 160 óra alatt vé­gezhettek el egy-egy osztályt a dolgozók. Az anyagi költ­ségeket — tanfolyamdíi, köny­vek. munkakedvezménv. ju­talom — a vállalatok fedezik. — Hol volt a legnagyobb érdeklődés e forma iránt? — A tanulásra való ösztön­zés és támogatás már hagyo­mány a Fémipari Vállalatnál. Tavaly a Húsipari Vállalattal. közösen indítottak osztályo­kat. Most ősszel három kihe­lyezett osztály kezdett: 5—6, valamint 7. és 8. A dolgo­zók iskolai végzettségéről ké­szített felmérés azt mutatta, hogy 103 embernek hiányzik az általános iskolai végzett­sége.' Igaz. hogy 50 százalék­ban idősebb dolgozókról van szó. Az induló három osztály­ba 35-en jelentkeztek. Súlyos gondnak látszott a négy anal­fabéta beiskolázása, de azt hiszem, megoldódik. Az ok­tatási előadó vállalta a fele­lősséget, hogy írni. olvasni, számolni megtanítja őket, azaz felkészítést ad az alap­ismereti vizsgára. Ezután je­lentkezhetnek majd az 5—6. osztályba. Hogy milyen fon­tosnak látják az üzem veze­tői az alapműveltség, meg* 'szerzését, dolgozóik tanulását, azt az is mutatja, hogy min­den sikeres osztályvizsgáért ezer forint jutalmat adnak. — Mi a helyzet a többi üzeminél? — .Másutt is készülték fel­mérések. és folyik a szerve­zés. A Kábel Művek, a Finom­kötöttárugyár. a Húsipari Vál­lalat gyáregységeiben január­tól indul a felnőttoktatás. A kisebb üzemek. vállalatok egyénenkénti jelentkezések útján valósítják meg a beis­kolázást. — A nagyobb múltú, ha­gyományos tanfolyamok kö­zül — mint például a nyelv- oktatás — mire lehet jelent­kezni? — A kórházban és a Ká­bel Műveknél már folyik az angol oktatás. A volt megye­háza épületében most mun­kálkodnak egv 24 fős nvelvi terem- kialakításán. De azt hi­szem, nem várunk addig, amíg elkészül. A német és angol tanfolyamra már be is telt a létszám. Sok éves múlt­ja van itt Balassagyarmaton, a titkárnői tanfolyamnak. A kétéves. 400 órás képzésben a két fő taptárgy a avors- és gépírás, de tanulnak levele­zést. magyar nyelvtant, ügy­vitelt, közgazdasági és tost ismereteket, pszichológiát. Az előadók gyarmatiak, a szak­területek legjobb ismerői. Nagy volt az érdeklődés: 35- en jelentkeztek. Tervünk egy könyvelői tanfolyam indítása. Csak a Kábel Művektől több mint tizem jelezték, szívesen jönnének. Ez is mutatja: egy­re nő azok száma, akik fon­tosnak érzik, hogy megszerez­zék a munkájukat segítő mű­veltséget és végzettséget. G. K. M.: Mai tévéajánlatunk 20.00: Asszonyok száriban. Az indiai lányok, asszonyok életéről, helyzetéről készítet­tek dokumentumfilmet a magyar televízió munkatársai. Kecses, ünnepi ruhás indiai nőkkel, gyárban és földeken dolgozókkal, diáklányokkal, leendő feleségekkel ismerke­dünk. A madrasi Rama Kris- ma rend papja azt mondja — a hindu vallásban a nők egyenrangúak a férfiakkal, sőt, bizonyos értelemben még nagyobb megbecsülés is övezi őket, mint az európai asszo­nyokat. A valóságban azon­ban ezernyi szállal kötődnek az indiai nők a férfiakhoz, akaratuk, szeszélyük rabjai. „Ha a férjem úgy akarja, akkor az esküvő után is dolgozom” — mondja a ma­gyar szakemberek által épí­tett {Tungsram indiai gyár­ban dolgozó fiatal lány. „Min­den a férjemtől függ majd” — így vélekedik a keralal halászfalu üdülőtelepén dol­gozó lány, aki férjének kivá­lasztását ősi hagyományok szerint — szüleire bízza. Or­vosnő. főiskolás, ápolónő, ha­lászfeleség, mérnöknő, táncos­nő szólal meg a filmben. Szemtanúi lehetünk egy In­diai esküvőnek, s interjút hal­lunk Indira Gandhi miniszter" elnöknővel is. A filmet rendezte Vámos Judit. Operatőr: Márton Jó­zsef. szerkesztőriporter: Ba­logh Judit.

Next

/
Thumbnails
Contents