Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

\

Csomós Ildikó és Hajdú Mária, a kisterenyei gimnázium diákjai rendszeres olvasói a szuliai könyvtárnak is. Bőségesen válogathatnak a polcok között a szépirodalmi és szakmai jellegű könyvek közül, hisz’ a mintegy háromezer kötet között szép számmal akad ilyen is. olyan is. Szuha községben szeretik a könyvet. A nyolcszáz fős lakosságból kétszázan tagjai a helyi könyvtárnak, de sokan családtagjaik részére is válogatnak a szabadpolcokon, így jóformán az egész falu olvas

Eredményes volt a pályázat

Az országos néprajzi, nyelv- járásgyüjtő-pályázatot 22. alkalommal hirdettük meg elvben az évben. Ehhez kapcsolódott a helytörténeti pályázat is, amely már hagyományossá vált ' megyénkben. Szokásainkhoz híven a múzeumi és műemléki hónapokhoz kapcsolódva értékeltük a beküldött dolgozatokat, hirdettünk eredményt.

Az idei pályázatra mind mennyiségben, mind színvonalában az eddigieknél jóval több és tartalmasabb tanulmány érkezett. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga, amikor a végső helyezésekét,, sorrendet kellett kialakítania.

A tíz néprajzi pályamunka közül a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola történelmi szakkörének Molnár- kalácssütés négy nógrádi faluban című dolgozata került az első. helyre. A feldolgozás alapos, igen sok és részletes adatot tartalmaz ebben témakörben.

A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanulói és tanárai nagy lelkesedéssel vettek részt a pályázaton. Ennek eredménye meg is mutatkozott, Vanya Nóra nyerte el a második helyezést, Kuborczik Klára és Simon Melinda megosztott harmadik díjban részesült.

A bíráló bizottság dicséretben és jutalomban részesítette Tóth Istvármé. Rost Éva és Balya Mária dolgozatát. Az értékelést és a díjat eljuttattuk a pályázókhoz. A néprajzi pályázat első három helyezettje részt vesz az országos 'versenyben is — reméljük hasonló sikerrel.

A helytörténeti pályázatra öt dolgozat érkezett, s ezek közül Jeli Ferenc, Mohora története című feldolgozása kapta a kiemelt első díjat. A tanulmány tudományos alapossággal, és teljes részletességgel mutatja be Mohora előkori történetét és jelenlegi helyzetét. A helytörténeti kutatás valóban szép eredménye Jeli Ferenc dolgozata. Második díjban részesült Petényi Lászól A salgótarjáni szervezett iparoktatás 25 éve című dolgozata, amely a mai szakmunkásképző alapjait, kezdeteit kutatja. A harmadik díjat Csépámy István, Üj élet kezdődik Pásztón című tanulmányának ítélte a bíráló bizottság. A szerző a Pásztó története című munkájában megfogalmazottakat fejlesztette tovább, alaposabban tárgyalja a község felszabadulásának körülményeit, az új élet kezdeteit.

A pályázatokból kitűnik, hogy a paraszti szokások, az életmód változásával hogyan alakulnak át, és egyben sürgetnek arra is, hogy ezeket a hagyományokat, mielőbb rögzítsük, dolgozzuk fel, és így

őrizzük meg az utókor számára. Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a helytörténeti .dolgozatokat vizsgáljuk. Az ipar fejlődése, a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása robbanásszerű változást eredményez a /lakosság életmódjában. A dokumentumerejű termelési eszközök, használati tárgyak átformálódnak, és lassan-lassan eltűnnek a mindennapos gyakorlatból. Megmentésük — úgy gondolom, — szinte valamennyiünk feladata.

A következő esztendő hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében telik el. A pályázat is — nyilvánvalóan — e témakörhöz fog kapcsolódni. Reméljük, hogy a helytörténet kutatói pályázatukkal részt vesznek abban a munkában, amelynek célja, -hogy megváltozott életünkét bemutassuk, agyagi kultúráját megőrizzük. Éppen ezért várjuk új kutatók bekapcsolódását és a tanulóifjúság nagyobb arányú részvételét ebbe a tevékenységbe. A pályázatot a honismereti bi- zotsággal együttesen, hirdetjük meg a jövő év elején, bízva abban, hogy széles tömegekhez jut el a kiírás, és még gazdagabb eredményekről számolhatunk majd be.

Domonkos Alajos

megyei múzeumigazgatóhelyettes.

ártatlan fiúk védelmében, és Giuliano neki is látott. Pis- ciotta és Pássá tempo azt tanácsolta, hogy emlékiratában adja közre megbízói nevét, legalább a fejesekét; Geloso azonban lebeszélte: „Ha jót akarsz a fiúiknak, akkor azt kell vallanod, hogy nem voltak megbízók” — mondta. Giuliano megírta, aztán széttépte, aztán újra megírta. Verdiani rendőrkapitány nehéz feladatot kapott: le kell zárnia az egész banditizmus- sorozatot, éspedig botrányok nélkül, anélkül, hogy alkalmat adna a bűnözőknek, hogy besározzák a közéletet, szégyent hozzanak a társadalomra; ugyanis a vádló ttak padjára ültethették volna Szicília jó néhány politikusát, jó pár szövetséges ügynököt, akik politikai terrort hurcoltak az országba a banditiz- mus révéri.

Ez a kényes feladat jutott a rendőrkapitánynak. Azt tudta, hogy Giuliano megírta

I

az első emlékiratot, sejtette, hogy fpbbet is írt, és azzal

FELICE CHILANTI:

Három sássiót Salvatore Giulianónak

42.

artinicóban az Ezrek körútja géppisztollyal leterítettek jy csendőrtisztet, egy rend- --tisztviselőt meg egy altisz- t, akik éppen Giulianot , ke- :sték. A lövések a Híd ma- immája nevű nyomomegyed- >1, a körútra vezető slkátor- 51 jöttek. Olyan városrészöl, amelynek másik vége lár a városon kívül van. 1948 vége felé a banda né- iny tagja Giuliano belegyezésével kivándorolt. A

vezér pénzt 1 is adott, nekik, segített megszervezni az átkelést egy halászhajón Cas- tellammare del 'Golfóból Tunéziába. Marani.no, Terramova, Rosairo Candela és Palma Abbate az idegenlégióba akart belépni. Űj zászlót kerestek.

Giuliano - is azon tűnődött, hogy utánuk megy. Féltette azonban a családját, féltette azokat a fiúkat, akiket ő kényszerített a tömegmészárlás,ba. Barátja, Geloso sürgette: írion egy emlékiratot az

I propagandistát* felelőssege

Magasabb követel menyek — Alaposabb felkészülés

A szakszervezeti bizottságok tájékán is megyeszerte egyre pezsgőbb, élénkebb az élet. Az alapszervezeteknél ezekben a napokban, október 15—20 között kezdődik meg az új, 1974—75-ös politikai oktatási év, amely általában mindenütt április 30-ig tart. A Szakszervezetek Nóg- rád megyei Tanácsa Salgó- tárjánban ennek az új tanfolyami évnek a legfontosabb célkitűzéseiről és feladatairól rendezett megyei tanácskozást a vezető és alapszervi propagandisták részvételével.

A szakszervezetek által szervezett tematikus politikai tanfolyamok eddig is népszerűek, és ennek megfelelően igen látogatottak voltak a munkások, a dolgozók körében. A múlt oktatási évben 13 700 hallgató fejezte be tanulmányait, s az idei tanévben pedig a szervezések bizonysága szerint még nagyobb érdeklődésre számíthatunk.

Mivel magyarázható ez a nagyfokú érdeklődés?

Mindenekelőtt — úgy érezzük — azzal, hogy a szak- szervezet politikai tanfolyamai változatos, és érdekes témakörökben, mindig sokakat foglalkoztató és időszerű kérdésekkel foglalkoztak. A viták és a beszélgetések rriin- denkor tisztázták a nehéz, néha áttekinthetetlennek tűnő kérdéseket, olyan közhasznú információkat és ismereteket nyújtottak, melyeket a dolgozók jól hasznosíthattak a mindennapok közős magánéleti munkájában. A tömegpropaganda, amely egységes rendszert alkot, az ideológiai munka fontos eszköze. Nemcsak tájékoztat, orientál, hanem mozgósít is a politikai feladatok végrehajtására, segíti a marxista—leninista világnézet erősödését, a polgári-kispolgári életmód és gondolkodás háttérbe szorítását; tehát harci eszköz is.

A tömegpropagandának ez a fontossága, és társadalmunk általános fejlődése köMai tévéajánlatunk

17.íS: Nagy Lajos. A Magyar Remekírók sorozatban ezúttal Nagy Lajosról láthatunk filmet. Irókortársak emlékezése Idézi fel a méltatlanul mellőzött író művészi és emberi nagyságát. Zelk Zoltán szenvedélyes szavakkal mondja el, vegyünk már tudomásul Nagy Lajos írózsenijét, s ne fedezzük fel újból cs újból. Majd elmondja. Nagy Lajos a Kávcliáz- ban című írását. A Kiskunhalomról Ortutay Gyula beszél, s részletek hangzanak el a műből is. Simon István személyes emlékeit mondja el Nagy Lajosról. ,

Sikerült a műsor szerkesztőinek két olyan apostagi embert is felkutatni, akik jól ismerték az írót. Egyikük, ma már idős asz- szony, Nagy Lajos unokatestvére, s az író gyakran szállt meg náluk. A másikuk, Sándor bácsi, tsz-tag, aki S3 évesen sokat beszélgetett az íróval, mikor Nagy Lajos a Kiskunhalomhoz anyagot gyűjtött Apostagon. A műsorban megszólal hangszalagról Nagy Lajos is — életéről és a korabeli olvas ótípusokról - beszél. A film rendezője: Szemes Mihály, szerkesztette: Bihari Sándor.

is tisztában volt, hogy Giulianónak segítenie „kell” azokat a fiúkat, akiket ő vitt bele a portellai lövöldözésbe, s akik most börtönben ülnek a tömegmészárlás vádjával. Ha ugyanis nem segít rajtuk, akkor elveszti Montelepre ro- konszenvét, baráti érzését, szolidaritását; a fiúk bebörtönzése után már ugyanis gyűlölködés vette körül házát, az anyák elátkozták az ő anyját.

A maffiások is azt kívánták, hogy mossa le róluk a cinkosság vádját. És a mora- realei maffiások ezért hízelegtek neki, ezért hozták-vit- ték a lányoknak írt leveleit, ezért ajánlották fel lakásukat a találkái számára. Rá akarták venni, hogy írjon alá egy hamis emlékiratot, amelyet egy palermói ügyvéd szerkesztett. Amikor pénzre volt szüksége, rendelkezésére bocsátották újra virágzásnak indult szervezetüket, hogy lebonyolíthassa rablásait, zsarolásait.

(F oly latjuk)

veteli meg, hogy magasabbra «állítsuk a mércét, a szakszervezeti oktatás területén is, színvonalának, hatékonyságának emelése szükséges. A propagandisták megyei tanácskozása többek között ezt igyekezett tudatosítani a résztvevőkben. Az oktatás fejlődésének egyik alapvető feltétele ugyanis a szakszervezeti propagandisták — akik a párt gazdasági, szociális és kulturális politikáját közvetítik, illetve ismertetik meg főleg párton kívüli dolgozókkal — gondosabb, alapos és jó felkészültsége. Döntően ez határozza meg az egész munka sikerét. Hiszen a nagyobb tudású, felkészültebb előadó magasabb színvonalon tudja közvetíteni mondanivalóját, sikeresebbén tud hatni hallgatóira, eredményesebben tudja őket mozgósítani. Az oktatás színvonalának emelését szolgálják ez évtől a három hagyományos — a társadalom, a munkahelyi élet, a világpolitika időszerű kérdései — témakörben megjelent tankönyvek is, amelyek az időtől független szabad tanulmányozás lehetőségének biztosításával a tanfolyamok vitázó légkörének kibontakozását segíthetik elő, erősíthetik.

A szakszervezeti aktivisták ebben az oktatási évben legalább két alkalommal találkoznak még. Első közös tanácskozásuk — mely előadást és csoportos konzultációkat

Hároméves szerződéssel került Kétbodonyba Wenger Árpád, az újpesti gyapjúszövőből. Pontosan 1971 februárjától ingázik újpalotai lakása és a kis nógrádi falu között A hét vége a családé a többi napon a kétbodonyi termelőszövetkezet cérnazó melléküzemében dolgozik. A szerződés letelte után is itt maradt, vállalva a kis létszámú telep vezetését: Nehéz pontosan meghatározni, hányán kaptak itt munkát, hiszen jelenleg is több mint harminc asszony gyermek- gondozási szabadságon van.

— Kicsi részleg ez, de igen fontos. Egyrészt szinte egyetlen munkalehetőség a környék falvaiban lakó lányok, asszonyok számára. Nagyon rossz a közlekedés. Innen például be kell menni Romhányba, onnan visz tovább busz, vagy vonat. Ezt az utat gyakran gyalog kell megtenni, mert kevés járat van. Járnak ide Terényből, Szandáról, Magyarnándor- ból, Cserháthalápról, Szentéről, Kisecsetről, Romhányból, Szátokról, és a kétbodonyiak. Három műszakban dolgozunk, így hatszor járja be az üzemi busz ezeket a falvakat. Másrészt fontos ez a telep a budapesti gyár számára is. Az itt végzett cérnázás- sal és keresztorsózással alapanyagot biztosítunk az anya- vállalatnak.

Wenger Árpád lakása Budapest egyik legfiatalabb városrészében, az újpalotai lakótelepen van. Hosszú évek óta a gyapjúszövő dolgozója.

— Mint tősgyökeres pesti munkás, hogyan látja a falusi nők beilleszkedését az ipari jellegű munkába?

— Kis szorgalommal, figyelemmel ezt a munkát könnyen meg lehet tanulni. Az általános iskolai végzettsége szinte mindenkinek megvan, hiszen fiatalok dolgoznak nálunk. Nem ritka a két és fél ezer forintos fizetés. Mégis, mindez kevés a munkássá váláshoz.

— Ön szerint mi lassít j* ezt a folyamatot?

— Azt mondhatjuk, hogy a falusi dolgozó nőnek egy „műszakkal” több jut, mint a városokban élőknek. Mire is gondolok? A városi nő ledolgozza a nyolc órát, hazafelé bevásárol, s ezzel megkezdi második műszakját. Ebben egyre több segítséget kapnak ma már a „család fejétől” is.

foglalt magában — sikeresnek mondható, és a jöv > szempontjából bizalommal tölthet el bennünket. A délelőtti előadás, melyet dr. Ban. dúr Károly, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója tartott, az általános és fő feladatok pontos megfogalmazásával jól segítette a propagandisták gyakorlat munkáját. Mindenekelőtt a pártdokumentumok tanulmányozására és feldolgozására, a szocialista Magyarország eddig elért eredményeinek bemutatására, a munkásosztály vezető szerepének erősítésére, e szerepének érvényesülését elősegítő feltételek javítására, a szocialista demokrácia, a gazdaság és a kultúra feladataira, összefüggéseik megvilágítására hívta fel a figyelmet.

E célkitűzésekhez kapcsa- lódnak aztán a sajátosan .szak. szervezeti feladatok, mint például a tagkönyvcserék, a választások megszervezése, a SZOT 1975 decemberi kongresszusának előkészítése. A célkitűzések, a feladatok jelentősek. Maradéktalan megvalósításuk tudatos, fegyelmezett és felelősségteljes munkát követel a szakszervezet minden tagjától, valamennyi tisztségviselőjétől.' Ebben a munkában a propa-' gandisták előtt is nagy feladat áll: legyenek aktívak, határozottak, példamutatók.

—ok—

A falusiakhoz képest több a szabad idejük, s több a lehetőség is annak változatos eltöltésére. A szabadságot igyekeznek egyszerre kivenni, s azt üdüléssel, utazással eltölteni. Ezzel szemben Itt, a környéken igen rossz a tej- és húsellátás, említettem a rossz közlekedési viszonyokat Emiatt á második műszakhoz jön egy harmadik: a háztájiban végzett munka, az állattartás. Szinte általánosnak mondható, hogy a szabadságukat apránként veszik ki: a szabad szombat előtti napokra. Üdülés? Lehetőség van rá: mindenki CSÉB-tag, igényelhetnek üdülőjegyet, a termelőszövetkezet is adna, de mégis elmegy a szabadság pihenés nélkül.

★

— A nyáron négy napot a Zsóri-íürdőben töltöttünk a férjemmel, jó lett volna tovább ott maradni, de mindkettőnket hazahívott a munka.

Gyimesi Jánosné férje a kétbodonyi termelőszövetkezetben agronómus. Szolgálati lakásban élnek, egyikük sem idevalósi.

— Mivel töltik a hét végét?

— Vácra megyünk be időnként az anyósomhoz.» Ott moziba is mehetünk (nálunk csak hetenként egy előadás van.) Ad munkát a kert is.

— A faluban találnak-e valamilyen szórakozási lehetőséget?

— Az esték nagy részét tv-nézéssel töltjük, nem járunk el hazulról. Persze, hóvá is mehetnénk?

Néhány hónap múlva Gyimesi Jánosné is gyermekgondozási szabadságra megy. Háta mögött hagyja ugyan a három műszakos munkát, de pihenési, szórakozási lehetőségei nem nőnek meg.

Hogyan lehetne javítani ezen? Jó lenne, ha néha

könyvterjesztő keresné fél a kis üzemet, talán megpróbálkozhatnának egy-két alkalommal „kirándulást” szervezni valamelyik nagyobb községbe, színházi előadásra. Az biztos, hogy nehéz utolérni még a megye kisüzemeit is, de lassan el lehet jutni odáig, hogy ne csupán a munkalehetőség és a fizetés területén közelítsen az apró falvak kis női üzeme a többi munkahely kulturális lehetőségeihez.

G. K. M.

Szabadság — pihenés nélkül

V

i