Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

Punkfisarcok .Huszonöt .éwe ennek étek... Ha az arcán nem is, de szeméből látni, hogy még nem. lehet egyértelműen azt mondani: egészsége ismét a regi. Pedig értékes, tehetsé­ges, sokoldalú, kezdeménye­zésre és segítésre mindig kész,, csupaszív fizikai mun­kásról van szó. Neve: Ko­vács Aladár, Munkahelye: a salgótarjáni öblösüveggyár tmk-műhelye. Beosztása: Szerszámkészítő. — Örabéremeléssel jöttem 'ét még 1949-ben az acélgyár­ból, azzal, ha elődöm nyug­díjba megy, én leszek az módja. Hét évig dolgoztunk etyütt, ez az idő elég volt e íhoz, hogy megtaftuljam és Megismerjem az itteni munka s íjátosságait — kezdi a be- t élgetést Kovács Aladár. Bélyegzők és süllyesztékek kerülnek ki kezei alól. Mint csoportvezető, húsz munka­társának tevékenységéért, i rányításéért, segítéséért fe­lei. Annyira lelkiismeretes, bogy a csoportvezetői teendők jó ellátása mellett csaknem ennyi konkrét munkát végez, mint a brigád bármelyik tag­ja. Visszaemlékszem a szak- szervezeti irodában néhány perccel ezelőtt elhangzott szűkszvú dicséretre. — Mindez kötelességem — mondja lakonikus tömörség­gel, minden pózolás nélkül. Az a típus, aki nem szereti magát előtérbe helyezni. Szakmájáról így, vélekedik: — Gyerekkoromtól ezt vég­zem, ennek élek immár hu­szonöt éve, nem csoda, ha nagyon szeretem. Majd ké­sőbb így folytatja: — A domborművességhez hasonlít. Negatívba kell adni mindent, de nagyon pontosan. Ebben az a szép. hogy előre elkép­zeljük, milyen lesz a forma a valóságban. — Ha nem sikerül, mi le­het az oka? — Figyelmetlenség. Ez azonban csak’ a termelésbe­vétel után derül ki. Ebből is látszik, hogy munka közben egy pillanatra sem lehet dis- kurálrii. A tévedéstől nem védi az embert több éves gyakorlata sem. A tapasztalat inkább csak a biztonságot szolgálja. Egyébként is min-- dig újat kell adnunk. — Miért? — Mert az üveg divatáru, így hát gyorsan változik, s ehhez kell nekünk is igazod­ni. Még az időnként vissza­térő régi formáknál is van némi módosítás. Nagyfokú munkaszeretete Tanulási láz őrhalomban Sosem szabad abbahagyni BÁLLÁ ISTVÁN, az ör­halmi Hazafias Népfront el­nöke négy évvel ezelőtt a megyei pártértekezleten hangsúlyozta, hogy a termés­eredmények fokozása aligha lehetséges a szakmai . tudás bővítése nélkül. Akkor az elnök sok mást is említett. A jövő szempontjából azon­ban elengedhetetlennek tar­totta, hogy a tagok és a ve­zetők mind mélyebb ismere­tekre tegyenek szert. — A szakmai felkészültség feltétele a nagyüzemi terme­lésnek, mi pedig azt szeret­nénk megvalósítani — mond­ja irodájában, ahol éppen Kovács Győzővel, a fiatal és tehetséges főmezőgazdásszal tárgyalják meg a soron követ­kező feladatokat. Emlékszik még a hozzá­szólására, s kész rövid szám­vetés készítésére, hogy amit ott elmondott, azt miként valósították meg az őrhalmi termelőszövetkezetben. — A tanulási láz olyan nálunk, mint a fertőző beteg­ség, sebesen terjed brigádve- zelók és ágazatvezetők kö­zött Az elmúlt négy évben a középszintű vezetők közül szinte kivétel nélkül minden­ki szerzett újabb „papírt”. Három állattenyésztésben és két növénytermesztésben dol­gozó brigádvezető, valamint egy agrohomus Szécsényben vett részt továbbképzésben. A főmezőgazdász szakmérnöki képesítéssel dicsekedhet — sorolja „kapásból”. Bállá Ist­ván. Elsősorban a burgonya ho­zamait kívánták nagyobb arányban növelni. A növény- termesztő asszonyok, csak­nem százan házi tanfolyamon ismerkedtek meg a burgo­nyatermesztés műhelytitkai­val. — Csak használ, ha tud­ják: mit miért csinálnak! — jegyzi meg az elnök. A gazdaságban jelenleg három felsőfokú és öt közép­fokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. Az utób­biakon a sor, hogy egy „fok­kal” előbbre lépjenek. Mind az öten üzemmérnöki képe­sítés megszerzésére töreksze­nek. Már a jelentkezés is megtörtént. A szakemberek azonban vezetők is. A politikai isme­retek terén volt mit pótolni­uk. A középvezetők közül egy sem rendelkezett a szükséges politikai végzettséggel. Első­sorban ezen szerettünk vol­na javítani. Azóta ketten, Hegedűs József és Kun Ákos ágazatvezetők befejezték ta­nulmányaikat a marxizmus— leninizmus esti egyetem álta­lános tagozatán. A főállatte­nyésztő. Szebenszki Mihály most végzi. Ketten az ML középiskolát végezték el. ketten most járnak. A számok azonban önmagukban keveset fejeznek ki. Annál többet mond, hogy a két ágazatvezető tavaly már pártoktatást vezetett. Aktívabb szerepet vállalnak magukra a falu közéletében is. — A szakmai és politikai képzésre párhuzamosan ösz­tönözzük a vezetőinket. A feladatok mind nagyobbak lesznek. Az új technológiák meghonosításához felkészült gárdára van szüksége a gaz­daságnak. Ezt tartjuk szem előtt — magyarázza Bállá István. A szakmai tudás bővétését példázza, hogy az őrhalmiak hektáronként 192 kilogramm műtrágya felhasználásával 50,3 mázsás búzatermést ér­tek el. Van olyan gazdaság, ahol 300 kiló hatóanyag-fel­használás ellenére a hozam 44 mázsa, pedig a földben nincs számottevő különbség. A hétfői vezetői megbeszé léseken az elnök gyakran kérdezi: — Erről mi a véleménye­tek? Az '„erről” egy-egy újdon Ságot jelent, amit a szakfo lyóiratok leközöltek. Aztán vitatkoznak, s mérlegelik, hogy Örhalomban mit lehet hasznosítani. A viták azt je­lentik: a szakemberek sokat adnak az önképzésre is. A szakmai tudás gyarapításának egyéb forrásait sem hagyták kihasználatlanul az 1 elmúlt négy esztendőben. Nyírségi agrárkutatóintézet, bábolnai, hajdúszoboszlói állami gazda­ságok. baksai, göncruszkai termelőszövetkezetek mind­mind olyan helyek. ahol megfordultak az őrhalmiak, hogy hasznos tapasztalatokra tegyenek szert. A VEZETŐK PÉLDÁJA a tagokra is kedvező hatással van. Középiskolába, gimnázi­umba iratkoztak be, szak­munkás-bizonyítványt szerez­tek. — Ez a helyzet most mondja az elnök. széttárva karjait. Ez azonbap nem je­lenti, hogy elégedettek. Tud­ják, hogy a tanulás a mező- gazdaságban is életelem. so­hasem szabad abbahagyni. Sz. Gy. átragadt a brigád tagjaira is. A kíváncsiskodó érdeklődést, az ismeretlen mielőbbi meg­értésének vágyát örökölték azok a fiatalok, akik az ő se­gítségével lettek szakmunká­sok. Ezek között említhetjük Hegedűs Lászlót. Gordos Istvánt. Gyurkó Róbertét, Szulyovszki Lászlót, Vali Nándort, Rácz Józsefet. fíuszonöt éve dolgozik itt. Történelemben ez egy em­beröltőnek számít. Vajon ér­ték-e sérelmek. — Nem! Még kellemetlen­ségek sem Nincs ellentét köztem és a vezetők között, illetve a brigád tagjai között. Ha valami nem jó, vagy nem tetszik, akkor azt megbeszél­jük, és közösen kijavítjuk, rendbe hozzuk. Én szeretek a fiatalokkal dolgozni. Hallgat­nak rám. Nemcsak ők, ha­nem a vezetők is. Ha azt mondom, hogy mindenben megbecsülnek, nem állítok valótlant. Amikor beteg vol­tam, a brigád tagjai így nyugtattak: — Pihenjek csak nyugod­tan, nem lesz semmi baj, tudják ók, mi a kötelessé­gük. — Most hogy érzi magát? — Rendbe jöttem, fizikai­lag is erősnek érzem magam. Később bevallja, jó lett vol­na betegsége előtt feleségére hallgatni, aki szíves szóval és szeretettel korholta, mert annyira hajtotta magát. Bi­zony, gyakran előfordult, hogy hajnali kettőkor, há­romkor még munkájába mé­lyedé ' — Azt hittem, majd bírni fogom. Saját bőrén tapasztalta, hogy dolgozni is csak mér­tékkel szabad Mostanában odahaza egészségének meg­óvása vezérli. Portréjához tartozik még: rendkívül jó szakmunkás, jó brigádvezető. Az általa veze­tett kollektíva kétszer nyerte el az Üvegipar Kiváló Bri­gádja címet, és a vándorzász­lót. Birtokosa az Építőinar Ki­váló Dolgozója kitüntetésnek, többször kapott gvári kiváló doleozó kitüntetést. NB Il-es tekéző. ö tervezte és készí­tette a tekepálya eredmény- jelzőjét. Mindezeket a szak- szervezeti irodán mondták el róla. Mi azt kíván iuk. hogv ló egészségben szolgálja tudásá­val, emberségével a reá bí­zott kisebb kollektívát, és a nagyobb gyári közösséget. V. K. Hazai esték Gratulálunk a jobbaknak Gratulálunk Székesfehér­várnak. Gratulálunk a pécsi tanárképző főiskola hallga­tóinak. Ügyesen, lelkesen, a néző számára szimpatikusán ját­szottak. Műsoruk gördüléke­nyebbre sikerült a Salgótar-. jánból közvetített játéknál. Ügy alakult, hogy az est so­rán több Székesfehérvárt érintő kérdést is sikerült — Vitray Tamás ügyes játékve­zetői közreműködésével — megvitatni (például a múze­um. a színház, s egy freskó ügyét), kicsit sajnáljuk, hogy salgótarjáni gondokról nem esett szó. Kitűnően egészítet­te ki a „néprajz, népi hagyo- mányok”-blokkot a játékve­zető kellemesen „spontán” be­szélgetése a libafertályt. kül­dő székesfehérvári nénivel, s élete párjával. Ezáltal a két idős ember szereplés az est során még ízesebbé vált. Csak a dicséret hangján szól­hatunk azon játékvezetői „segítésről” is, amely . még inkább kidomborította a két­ségkívül talpraesett, okos színházkedvelő kislány eré­nyeit. Gratulálunk a győztesek­nek. Salgótarján sem vesztes. A Hazai estékre való felkészü­lés során a várost bemutató egri tanárképző főiskolások is szorgalmasan dolgoztak, jó munkát végeztek. Az adás legnagyobb erénye pedig az, hogy a város lakói ebben az időszakban fokozott figyel­met tanúsítottak lakóhelyük múltja, jelene, jövője iránt. Reméljük, ez az érdeklődés nem múlik el nyomtalanul, s a közművelődés szakembe­rei megtalálják a módját an­nak, hogy a felkészülés során felgyűlt — az adásban csak kis töredékben megjelenő — adatokat, dokumentumokat stb. megfelelő formákban a lakosság elé tárják. Gratulálunk az egri tanár­képző főiskola hallgatóinak. Köszönjük fáradozásukat. Ve­lük együtt némiképpen ár­nyaltabbá váltak ismereteink e városról. A teljesség igénye nélkül néhány megjegyzést fűzünk szereplésükhöz. Nem tudjuk, mennyi ebben a rendezés szerepe, de a képernyőn Salgótarján bemutatása kissé töredezetté vált. Kevesebbet láttunk, mint szerettünk vol­na. (Nyilván, e megjegyzés Székesfehérvárott is indokolt lehet.) A játék bevallottan nem törekszik teljességre.' Ami leginkább tetszett? Mindenekelőtt Bártfai Ágota kis remek riportja az öblös­üveggyárból. Ez az adássoro­zat egyik legjobb ipari ri­portja volt. Pethő Tibor szin­tén felhívta rá a figyelmet. Jó megoldásnak tartjuk a kazári «asszonyok és Tóth Ilus bábjainak közös produk­cióját. igazi vizuális élményt kent a lendület, a nehézkes­ség a játékosság rovására vált, az adás egészét tekintve. Neuschel János emlékezetes színfoltja volt az estének, azonban itt sem, ártott vol­na rövidebbre fogni a szót.. Természetesen, a munkásmoz­galmi hagyományok ismerte­A játék izgalmában az egri tanárképző főiskola hallgatói is jelentett. Tóth Annának tésében sem kaptunk teljes szintén sikerült e produkció- képet, bizonyos egyoldalúsá- ban egészet v adnia. gok érezhetően jelentkeztek. Juhász Ákos csapatkapitány ezúttal kissé indiszponáltnak tűnt, nem élt a szerepe ál­tal nyújtott lehetőségekkel. Továbbá, nem sikerült példá­ul meggyőzővé tenni rz SBTC két labdarúgójánre szereplését, megjelenésük k- csit funkciótlan lett. Debrecen, azt hisszük, re­álisabban szavazott, mint a most először bemutatkozó társadalmi zsűri. Tény, hogy a pécsi főiskolások egysége­sebb játékot produkáltak. (Csak zárójelben jegyezzük meg. hogy az ötvenéves Sal­gótarján nem is egészei egyenrangú partnere az ezer­éves Székesfehérvárnak.) Ez azonban mit sem von le a pécsiek szereplésének értéké­ből. Az egri főiskolások ez­úttal kevésbé összehangoltan játszottak. A televízió által összeállított társadalmi zsűri 9:2-es szvazataránya azon­ban, úgy véljük, kicsit túl­zott. Ennek ellenkezőjéről a zsűri tagjainak indoklásai ezúttal nem győztek meg. A játék folytatódik. Kö­szönjük a televíziónak, hogy módott nyújtott Salgótarján bemutatására Is a Hazai es­ték adássorozatában. Tóth Elemér Neuschel János a régi bá­nyászéletről mesél (Fotó: Kulcsár József) Berki Juditnak jutott az a feladat, hogy Salgótarján munkásmozgalmát bemutassa. Az adás indítása kitűnően sikerült. csak sajnálhatjuk, hogy a későbbiekben csök­AKI BALASSAGYARMA­TON Mészáros Pálékhoz be­lép, rögtön látja, hogy ez a család nagyon szereti ott­honát. Patyolat tiszta a par­kett. Sok-sok kedves dísz, ké­nyelmes és praktikus búto­rok. Pedig ebben a kétszobás lakásban kilencen élnek. Az édesapa, édesanya és hét gyermek..'; A családot nagy öröm érte. A népesedéspolitikai határozat értelmében, a hét gyerekre való tekintettel soron kívül új lakást kapnak. A fiatal- asszonyt már felhívatták a ta­nácsra, hogy milyen felelne meg a legjobban. — Nagyon ránk fér már egy jó lakás — mondja Mé­szárosáé. — Persze, nagyság­ra mi a mostanival is elége­dettek lennénk, mert szép nagy szoba mind a kettő. Csak régi épület, dohos, csu­rog a falakon a víz. A kis szobában állandóan nyitva tartom az ablakot, mégis kel­lemetlen a levegő. Barátságos,- kedves család. Az meg egyenesen megható, ahogyan a gyerekek szeretik egymást. — Pedig nem bővelkedhe­tünk a pénzben. A férjem szakmája kőműves. . de sajnos rokkansági nyugdíjban van. Mellékállásként a hirdető­nél plakátragasztást vállalt. Aztán mosolyogva teszi hozzá: — Innen a színes plakátok a kapunkon, meg a szobában Soron hitül laháa Kilencen örülnek a költözésinek ■ ■ - ■ < gyobb nincsen. A tanács ve­zetői megígérték, hogy amint felépülnek tavasszal a három­szobás lakások, az elsőbe mi költözünk. Még egy telet nem bírnánk ki ebben & nedved lakásban. — Gondolom, nagyon vár- ják. is. A gyerekek nagyon szere- aztán meghányfuk, vettük a — Állandóan tervezgetünk, tik- dolgot. Mégis úgy döntöttünk, mit hová rakunk. A legna­Az édesanya hét éve gyér- vállalom a két műszakos be- gyobb öröm az állandó me- mekgondozási segélyen van. osztást. Így több szabad időm leg víz, kényelmes fürdőszo- Az ikrek, Évike ég Pali most lesz, több jut a családra, a ba, és a jó fűtés lesz. Szeret- hétesztendősek, másodikba gyerekekre. nénk venni részletre még járnak. Azután megszületett Mészárosné egyébként amo- egy szobabútort. Egyébként Jánoska, ő most töltötte be a Iván „örökmozgó”. Mindig már mindenünk megvan, a három évet. van a kezeügyében valami, televíziótól kezdve egészen a — Megyek az óvodába — amivel foglalkozik. Ha mást porszívóig. figyel föl a nevére a hosszú- nem, köt a gyerekeknek. Ahol — Mibe kerül a lakás? hajú kisfiú. — Nem leszek pedig hét van belőlük, min- — A gyerekekre való tekin- itthon anyuval. dig elkel a kardigán, vagy a tettel a tanács elengedte « — Bizony nem, Jánoska, pulóver. lakás használatbavételi díját, mert anyu nemsokára dolgo- — Ügy következnek, mint BIZONY A HAVI ÖTEZElt aik... az orgonasípok. A legidősebb, fori i. u-örni! i iö ved elemből Mészárosné a Textilipari Erzsiké 12 éves, Tünde 10, kileÁctaeú csSJdnkk ki- Vállalat balassagyarmati üze- Ági 9, a már említett ikrek 7 -fL* n?m kTdStog A* mében betanított munkás Je- évesek Lacika 5 éves, János- Kny* ü^y^géT^csét! lenleg az évek alatt, felgyu- ka, a legkisebb 3 éves. hoev mzgLs mindenre futia. leuletLt,fíeteiUnS^dS^of , 7 uzk°r«bíVen Van mOSáS’ Pedig vasárnaponként ^ kell tölti. Január 1-én kezd dől- takarítás, főzés.. három kIló hús_ ^ a két kuó S° 'ti,. „ .. Szeretem, ha rendben élőből mindenkinek csak — Ilyen hosszú idő után van a lakas Nem vagyunk fürt jut , Elfogy a ní oi nem lesz furcsa? nagy igényűek, de ezért a három liter tej, két darab vájt ~ Jó.. ,fz itthoniét, de gyerekeknek magunknak is Naponként két kiló kenyér a mar hiányzik az üzem, a megvan a legszuksegesebb. fejadag. munkatársak. Ügy gondolom, Visszakanyarodunk a lakás- _ jf- (.ujáevű «verekek a nem lesz sokkal több dolgom, hoz, a költözködéshez. mip-i-nk táv „ ia a iá>riirnvi= mert, segít a férjem és segíte- — November köziepén me- ben is megesznek mindent, nek a nagyobb gyerekek is. gyünk a Nógrádi Sándor la- De az új lakástól nagyobb Az üzemben megkérdez- kótelepre. Ahová most kői- öröm, egyikünket sem érhe­tek, milyen időbeosztásban tözünk, az csak kétszobás la- tett volna... szeretne dolgozni. kás, mert pillanatnyilag na- Csatal Erzsébet — Igen, nagyon kedvesek voltak. Felajánlották, dolgoz- | • " aam egy műszakban. Itthon | NÓGRÁD — 1974. október 2£L. vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents