Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
Ä tudatos, tervszerű tetteken a sor A megyei kwsműveíéídós-politikai aktír«értekezletről A NOGRAD korábbi számában közöltük, hogy október I7-én megyei közművelődés-politikai aktívaértek'ezlet volt Salgótarjánban. A résztvevők — politikai, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, a közművelő lési intézmények képviselői, szocialista brigádveaeíők dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárának referátuma alapján — megvitatták a közművelődés-politikai határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait, és a további tennivalókat. A közművelődés és az osztály harc A referátum, a vita résztvevői egyaránt hangsúlyozlak, hogy a tanácskozás nem kezdete volt, és nem is lezárása a párt közművelődés-politikai tevékenységének. Az elmúlt ot esztendőben számos olyan országos és helyi politikai qöntés született, amelyek igazolták, hogy az ideológiai és a kulturális munka az osz- taíyharc egyik legfontosabb területe, a szocialista építés oiengedhetetlen tényezője. Ezek a döntések — amelyeknek része a Központi Bizottság március 19—20-i, a közművelődésről szóló határozata — a’ Lenini kulturális forradalom gyorsabb ütemű kibontakoztatását, a szocialista 'forradalom teljessé tételét szolgálják. Ezért hangsúlyozta a X. kongresszus, a Központi Bizottság márciusi határozata a szociálista kultúra, a közoktatás és a közművelődés fejlesztésének szükségességét, miszerint „a szocialista társadalom további építése szakmailag jól képzett, a termelési kultúra és a munkaerkölcs követelményeinek megfelelő, munkájukat tudatosan, célszerűen és termelékenyebben végző, közösségi gondolkodású embereket igényel.” A Központi Bizottság határozata tehát nemcsak a kultúra, az ismeretek, a műveltség széles körű terjesztését tételezi fel. A tennivalók fő tartalmát a szocialista módon élő, gondolkodó és dolgozó ember nevelése adja. Ehhez olyan társadalmi légkör kialakítása szükséges, „amelyben az értelmes élet igényeinek kielégítése, a közösségi célokért végzett munka jelenti a társadalmi értéket, s ez kapja a legtöbb megbecsülést, ahol a fogyasztási javak, megszerzése és használata ésszerűen történik, és a tényleges szükségleteket követi.” Mindenből következik tehát, hogy a közművelődés ideológiai, politikai tevékenység, fejlesztése, a munka gyakorlati szervezése nem kevesek reszortfeladata, hanem társadalmi méretű tevékenység. Megyénkben a Központi Bizottság határozatát széles körű és felelősségteljes felkészülés előzte meg — mondotta dr. Boros Sándor. A politikai erőket és a cselekvési lehetőségeket egyformán tisztázó elemző munka uíán kezdődött a sajátos megyei feladatok meghatározása. E munkához azok az eredmények adják az alapot, amelyeket az elmúlt harminc, de különösen az utolsó négy esztendőben elértünk. Igaz ugyan, hogy még mindig nagy az elmaradás, ami az országos és a megyei kulturális színvonal között van. De Salgótarjánban és Balassagyarmaton már egymást érik az országos rangú ■kulturális események, és a két városon kívül a nagyközségekben, Pasztán, Rétságon és Szécsényben is folyamatosan javulnak a művelődés, a kulturálódás feltételei. Az elmúlt két év alatt 32 százalékkal emelkedett a dolgozók általános és 16 százalékkal a középiskolában tanuló felnőttek száma. Az önképzés iránti készség fejlődését pedig a könyvforgalom, a rádió- és a televízió-, az újság-, a folyóirat-előfizetők növekvő száma jelzi-. A számok mögött a műveltség gyarapodása, az igények fejlődése, a szocialista kultúra, a szocialista eszimek térhódítása rejlik. S mindez az éAlakulás a lakpsság, min. elcelőtt a munkásság egyre tudatosabb politikai állásfoglalásában, cselekvésében, a gazdasági sikerekben mérhető. Természetesen, a fejlődés mellett láthatók gondjaink is. Az, hogy viszonylag még magas a hiányos iskolai végzettséggel rendelkezők száma, és jórészt megoldatlan a bejáró dolgozók kulturális nevelése. Az is előfordul egy-egy intézményben — szervezési gondatlanság, eszmei igénytelenség, vagy helytelen pénzügyi szemlélet az oka —, hogy a szocialista értékrendtől távol álló, a kispolgári szemléletet, életformát tükröző művek bemutatását szorgalmazzák. Akadnak vezetők, akik a kulturális intézményeket mindenekelőtt nyereséges vállalkozásnak tekintik, s ennek káros hatása a műsorpolitikában is megmutatkozik. A párttaggyűlé.*ek tapasztalatai Az előadó a továbbiakban arról besaaélt, hogy az elmúlt fél évben széles körben megismerték a megyében a Központi Bizottság közművelődés-politikai határozatát, és ebben a munkában a pártszervek, az alapszervezetek voltak a kezdeményezők. A testületi ülések és a szeptemberi taggyűlések tapasztalatai azt jelzik, hogy a kommunista kollektívák egységesen, jól értelmezték a határozatot, a közművelődés értelmezésében jelentős szemléletváltozás következett be, és ez jó alapot teremt a további munkához. Mintegy négyezer kommunista mondta el véleményét a taggyűléseken, erősítette meg, hogy elsősorban a pártszervezet nevelő, szervező és kezdeményező munkája a kommunisták példamutatása révén szélesedhet tudatformáló folyamattá a művelődés. Ugyanakkor világossá vált az is, hogy a közművelődés fejlesztése a párt, az állami, társadalmi szervek és tömegszervezetek, a munkahelyi vezetők és az áldozatkész, lelkes népművelők együttes munkája lehet. A testületi ülések, a párttaggyűlések egyik legszámottevőbb tapasztalataként szólt a referátum a munkásműve- lődés fejlesztéséről, amely valamennyi feladattervben központi helyet kapott. Főképp a nagyüzemekben ismerték fel, hogy a munkahely nemcsak a termelésért, a gazdasági eredményekért felelős, hanem az ott dolgozó emberek, kollektívák műveltségéért, holnapi életükért is. Ezért a kialakított feladattervek többsége a munkahelyi művelődést nem a szakszervezet reszortfeladatának, és nem is kizárólag az üzemi népművelők tevékenységének, hanem a gazdasági vezetők, a párt- és társadalmi szervezetek, a népművelők és a munkahelyi kollektívák együttes feladataként tartja számon. S a munkásművelődés bázisát a szocialista brigádmozgalomban jelölték meg. A vitákban, az intézkedési és feladattervekben — s minden bizonnyal a munkában is — jelentős helyet kapott az ifjúság művelődése, a szükséges szervezeti, anyagi és szociális kérdések rendező* se, a tanulás, a művelődés, a szórakozás, pályaválasztás, a társa® tevékenység lehetősé- ' geinek megteremtése. A tervek többségében messzemenően figyelembe vették a KISZ központi bizottság 1974. április 174 határozatát, és a határozat nyomán kibontakozó megyei törekvéseket. Azokban az előadó felhívta a figyelmet arra a ma is élő veszélyre, amely már a határozat fogadtatásánál, értelmezésénél, a munka megtervezésénél és szervezésénél jelentkezett. Ilyen többek között az a szemlélet, amely a r párt erejének szétforgácsolá- sát „látta” a közművelődési munkában. Mások a döntés indítékait „értették félre”, és a közművelődés válságáról beszéltek, amely csak a párt közvetlen beavatkozásával oldható fel. E nézetek jórészt tisztázódtak, azonban a taggyűlések tapasztalatai azt is jelzik, a közművelődés helyes értelmezésében a szemléletformálás még korántsem tekinthető befejezettnek. Az üzemek egy részében ugyanis még mindig a felnőttoktatásra, a szakmai képzésre korlátozzák a művelődést Az sem ritka eset .hogy a művelődés mozgalmi jellegét az öntevékeny művészete mozgalommal azonosítják. Nem sikerült még mindenütt megtalálni azokat a művelődési lehetőségeket, konkrét formákat, amelyek formálják^, alakítják a dolgozó emberek gondolkodását befolyásolják cselekedeteit A tapasztalatokat összegezve dr. Boros Sándor hangsúlyozta, hogy megyénk ‘ part- lags ág a nagy felelősséggel és hozzáértéssel vitatta meg a közművelődés helyzetét jelölte meg a feladatokat. Olyan légkör, közfelfogás alakult ki, amely jó alapul szolgál a párt művelődéspolitikájának széles körű terjesztéséhez, aiz egész művelődéspolitikai program megvalósításához. A párttagság cselekvőkészsége, felismert és tudatosult felelőssége jelenti azt a politikai bázist, amelyen e munka nyugszik. Középpontban a munkásművelődés A Központi Bizottság határozatának végrehajtásáért folyó tevékenység új szakasza következik tehát. Ebben a közművelődésben ^érdekelt” szerveknek a tanácsoknak, a társadalmi' és tömegszervezeteknek, a gazdasági és kulturális intézmények vezetőinek, munkásainak — a konkrét tennivalóknak — lesz egyre nagyobb szerepük. A tevékenység középpontjában természetesen a munkásművelődés áll, a társadalom vezető osztályának ideológiai, politikai. ' szakmai ismereteinek szélesítése, mélyítése. Ezt a bonyolult és sokrétű tennivalót semmiképpen sem lehet leszűkíteni a munkásművelődés és a szakmai képzés anyagi feltételeinek biztosítására. A munkásművelődés egyet jelent a munka, a munkához való viszony új, szocialista tartalmával, a munkásokra jellemző pozitív tulajdonságok kifejlesztésével, a munkássá válás bonyolult folyamatának meggyorsításával, a szocialista életmód kialakításával. Mindebből adódik a következtetés is, hogy a mun- kásrpűvelődésben a munkahelyi jpárt-, gazdasági és tömeg- szervezeti vezetőknek, a munkahelyi kollektíváknak egyformán részük van. A munkásművelődés ' bázisát a nagyüzemi munkásság, a gyárakban, üzemekben dolgozó szocialistá brigádok jelentik. E kollektívák célkitűzéseiben ugyanis szerves egységet alkot a munka, az életmód és a 'művelődés. De a munkaverseny gyakorlatában a temíélési vállalások mellett többnyire elhanyagolják, s az értékelésnél sem kérik számon a művelődést, a képzést. Szottlár György, a nagybáto- nyi FŰTÖBER szocialista bri- gádvezető.ie jogosan tette szóvá, hogy ma még nagyon nagy a távolság a szocialista brigádok valódi művelődési igényei, szükségletei és a művelődésük irányítására, szervezésére, segítésére hivatott szervek, intézmények tevékenysége között. Rátki András, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa azt hangsúlyozta hozzászólásában, hogy a szocialista brigádmozgalom a munkás- művelődés legkövetkezetesebb hordozója. Különösen fontos tehát, hogy a munkahelyi gazdasági vezetők a pártszervezetek ' és a tömegszeirvezetek egyaránt a szocialista brigád- mozgalmat tekintsék a munkásosztály legfontosabb termelési és művelődési törríeg- mozgalmának. Ösztönözzék a kollektívákat arra, hogy a kulturális vállalások összhangban legyenek az üzemek szükségleteivel, a brigádok és a brigádtagok egyéni érdekeivel, céljaival. A korábbinál te nagyobb gondot szükséges fordítani a bejáró munkások művelődési színvonalának emelésére. Ennek érdekében, már eddig is sok jó kezdeményezés született. A salgótarjáni és a balassagyarmati városi tanácsok, a könnyező községek tanácsaival együtt közös művelődési tervet dolgoztak ki. A| Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a nyáron kommunista műszakot szerveztek és a munka bérét a bejáró dolgo-' zók művelődési feltételeinek javítására fordították. A salgótarjáni nagyüzemekben, .középtávú, illetve éves üzemi művelődési tervek kidolgozását határozták el. Az értelmiségi dolgozók fokozottabb aktivizálására néhány üzemben TIT-csoportokat szerveznek és felújítják az MTESZ miunkáját is. Természetesein változatlan feladatot jelent a hiányzó ismeretek pótlása, a munkások szakmai és politikai képzése, továbbképzése. Ezt erősítette többek között hozzászólásában Rith Lajosné, a balassagyarmati városi pártbizottság titkára. A balassagyarmati Fémipari Vállalatnál két kihelyezett általános iskolai és egy középiskolai osztályt szerveztek az új tanévben, » más üzemeknél is nő azok száma, akik elvégzik az általános Iskola nyolc osztályát. Molnár Mihály a Ganz-MÁVAG mát- ranováki üzemegységének igazgatója ugyancsak a munkások rendszeres képzéséről, művelődési igényeinek tudatos fejlesztéséről számolt be. A salgótarjáni járás üzemeiben — sok egyéb intézkedések mellett — kiépítik az üzemi könyvterjesztő hálózatot A munkásművelődés lehetőségeinek feltárása, a feladatok tervszerű és következetes végrehajtása különösen az új üzemekben jelentős. Hiszen itt á dolgozók többsége éppen csak elkezdte az ismerkedést az üzemi élettel, alacsony a szakképzettek aránya és a munkástradíeiók is most vannak születőben. A megyei közművelődés-politikai aktívaértekezleten a referátumban és a vitában is jelentős helyet kaptak a fiatalok. mindenekelőtt a munkásfiatalok művelődésének kérdései. Molnár György, a megyei KISZ-bizottság titkára arról adott számot, hogy a KISZ most készül konkrét feladatainak ki műn hálására. A tervek, az elképzelések között sok olyan szerepel, amely messzemenően figyelembe veszi az ifjúsági mozgalom lehetőségeit. Azonban az ifjúsági klubok, a különböző akciók nem pótolhatják a tervszerű, folyamatos mozgalmi munkát A referátumra utalva, a KISZ központi bizottság 1974. április 174 határozatának következetesebb, céltudatosabb végrehajtásáról szólt, a művelődés kibontakoztatásáról, hogy mielőbb pótolják azt az elmaradást, amely a KISZ központi bizottság áprilisi és a párt közművelődés-politikai határozatának feldolgozásában, a gyakorlati munkáltán jelentkezik, Magyarnándor, Mohóra, Debercsény és Cserháthaláp köz- művelődésének Irányítását — a tanácsokhoz hasonlóan — egységesítették. A négy község könyvtárában mintegy tízezer kötet könyv várja az olvasókat. A könyvtárakat egyre többen keresik fel a fiatal olvasók is A feltételek biztosítása A pártszervezetek kezdeményező, irányító munkája hiellett a közművelődés fejlesztése, mozgalommá szélesítése elképzelhetetlen a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek aktívabb, felelősségteljesebb munkája nélkül. A megyei tanács végrehajtó bizottsága néhány nappal korábban tárgyalta meg a köz- művelődési határozattal kapcsolatos állami feladatokat. A feladattervet a közeli jövőben terjesztik a, megyei tanács elé. Munkájukat az a felelősség alapozza meg, amelyet a Központi Bizottság határozata ruházott az állami szervekre, amikor is a tanácstörvénnyel összhangban megfogalmazta a közművelődés állami irányítását. Gordos János* a megyei tanács művelődési osztályának vezetője is a művelődéspolitika gyakorlati megvalósításának irányítását, koordinálását, e tevékenység ellenőrzését hangsúlyozta, bár a helyi tanácsok egy része még nem készült fel erre. Utalt a közművelődési és közoktatási intézmények szorosabb együttműködésére is. Kenyeres Pál, a Nagybátonyi nagyiközségi Tanács elnöke pedig a helyi tevékenység megszervezéséhez adott hasznos, gyakorlati tapasztalatokat. A közművelődés-politikai aktívaértekezleten szó esett arról is, hogy a társadalmi és tömegszervezetek — a központi szervek döntéseire várva — elmaradtak sajátos feladataik kimunkálásával, Ahogy azonban Vadkerti Lóránt, az SZMT titkára mondotta, ez a várakozás a lehetőségeket felmérő, a feladatokat számbavevő felkészülést jelent. Mert a munkásművelődés a 'tennivalók egész sorát adja a megyei szakszer- vezéti szerveknek. A SZOT és a Kulturális Minisztérium még az idén kidolgozza a szocialista brigádok kulturális vállalásának új rendszerét, amelyben a brigádok sajátos kulturális fejlődése kap döntő szerepet. Ugyancsak a közeljövőben lát napvilágot a SZOT, a Kulturális Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a KISZ közös kezdeményezése, amely a .szocialista brigádok tagjainak alapképzéséről intézkedik. A Munkaügyi Minisztérium, a Szaktárcák és a SZOT kezdeményezésére, az üzemek, a vállalatok — a munkaerő- gazdálkodási terv részeként — iskoláztatási tervet készítenek. E kezdeményezések fogadtatására fel kell) készülni a megyében is. Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára beszámolt azokról a kezdeményezésekről, mozgalmakról — szülők parlamentje, a közoktatás és közművelődés kapcsolatának tartalmi és módszertani kérdéseit taglaló előadások stb. —, amelyekkel a népfront a párthatározat ismertetését, a közművelődés helyes értelmezését segíti a különböző rétegek körében. Végih Miklós* a Palócföld fő- szerkesztője ugyancsak a szemléletváltozás folyamatosságát erősítette. Természetesen a kulturális igények kielégítését, fejlesztését a művelődés anyagi és személyi feltételeinek javításával is segíteni kell. A meglévő összegek növelése mellett azonban jobban ki kell használni & már meglevő lehetőségeket. Körül Ferenc, a József Attila Megyei Művelődési Központ ez irányú munkáját, dr. Kecskeméti Gyuláné, a maigyamándori művelődési ház igazgatója pedig a helyi erők koncentrálásának lehetőségeit, a községekben tevékenykedő gazdasági egységek, művelődési intézmények mun- 9 kajának összehangolását elemezte. A referátum azonban a tanácsok célszerűbb gazdálkodására te felhívta a figyelmet. Ugyanis a negyedik ötéves terv kulturális beruházásainak egy része nem készül el. A 360 millióból nem mindig a tervezett, hanem azoknál kisebb jelentőségű létesítményeket építettek. A továbbiakban a központi intézmények fejlesztésére, a murikáslakta települések és városrészek igényeinek kielégítésére kívánatos törekedni. Ilyen például az új megyei könyvtár — amelynek felépítését, többek között Janó János, ja megyei könyvtár igazgatója is szorgalmazta —, amely megérdemelné a megyei erők összefogását, és az országos közművelődési alap támogatását. Élnünk kell azzal a lehetőséggel is, amelyet később a vállalatok fejlesztési alapja egy részének felszabadítása jelent A további munka szempontjából nagyon lényeges* hogy növekedjék a közművelődés területén aktívan cselekvők száma. A KISZ és a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a gazdasági egységek tisztségviselői és aktívái sokat segíthetnek. Azonban a jövőben meg kell keresni annak a lehetőségét is, hogy Sal-gótar- jánban, szakközépiskolában képezzék a népművelőket. A sok éves tapasztalattal rendelkező népművelők szakmai és politikai továbbképzésének korszerűsítése ugyancsak napirenden lévő feladat, amelynek végleges rendezése 1975- bem várható. A népművelők fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsüléséről, munka- és életkörülményeinek javításáról szólt többek között Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke. A párt közművelődés-politikai határozatának végrehajtása hosszú távra megszabja feladatainkat Nógrád megyében is, A folyamatos munka a szocialista életforma, gondolkodás és magatartásmód erősödését, művelt, hozzáértő dolgozó emberek sokaságát jeleníti a megyében is.