Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

Ax európai hommuni&ta és munhá,pártod ta'áUtoxója Kontinensünk szilárd! • és tartós békéjéért V^rsnhan a lengyel minisztertanács * d 1 3UUt 1 palotájának üléstermében három napon, át tanácskoztak 28 európai kommunista és munkáspárt képviselői. A ta­lálkozásról kiadott záróközlemény hangsú­lyozza, hogy a testvéri véleménycsere ered­ményeként, a kozultatív találkozó minden egyes résztvevője egyetértett abban, hogy szükséges és célszerű előkészíteni és össze­hívni az európai kommunista és munkáspár­tok konferenciáját, amelynek megrendezésére 1975 első felében a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában kerül majd sor. Felvetődik a kérdés: mi teszi szükségessé az európai kommunista és munkáspártok ta­lálkozóját. A kérdésre adan'dó válasznál ab­ból kell kiindulni, hogy az 1967-ig, Karlovy Varyban megtartott regionális és az 1969-ben Moszkvában rendezett világtalálkozó óta olyan- események zajlottak le Európában és a világban, amelyek szükségessé teszik a válto­zások mélyreható elemzését, a béke és biz­tonság, a népek közötti együttműködés és a társadalmi haladás ügyét 'szolgáló további leiadatok meghatározását, a közös tevékeny­ség egybehangolását. A napjainkban végbemenő, az egész vilá­got mindinkább átható enyhülési folyamat hatása Európában, érződik leginkább. Az eu­rópai országok között bontakozott ki az eny­hülés és a kapcsolatok normalizálásának fo­lyamata először,’ itt teremtődtek Aeg a béke es biztonság megszilárdításéinak, a különböző társadalmi berendezkedésű államok és népek közötti kölcsönös együttműködésnek a legelő­nyösebb feltételét Ez azzal is összefügg, hogy a kontinensünkön uralkodó állapotok miiedig is döntő hatást gyakoroltak a világban vég­bemenő folyamatokra. Innen indult ki szá­zadunk szörnyű következményekkel járó, mérhetetlen szenvedéseket okozó két hábo­rúja. Érthető hát, ha a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok következetes békepolitikájuk egyik alapvető és elsőrangú céljának az európai tartós béke megteremté­sét és megszilárdítását tekintették. Ismeretes, hogy ezeknek a közös erőfeszí­téseknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprog­ram megvalósításának az eredményeként szü­lettek az olyan nagy jelentőségű szerződések, minit amilyeneket a Szovjetunió, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és az NDK kötött a Né­met Szövetségi Köztársasággal, továbbá a Nyugat-Berlin helyzetét normalizáló négyol­dalú megállapodás nem utolsósorban 1 az európai biztonsági és együttműködési kon­ferencia. A javuló nemzetközi légkör min­denekelőtt a Szovjetunió és a szocialista or­szágok, az európai kommunista pártok, de végső soron valamennyi kommunista és mun­káspárt, a világ összes haladó erőinek nagy sikere. E küzdelem és eredményeinek egyik fontos vonása, hogy valamennyi szocialista ország­ban újabb sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében, új nagy fel­adatok megvalósításához láttak hozzá, ugyan­akkor megerősödtek a nyugat-európai tőkés ^államokban a baloldali erők pozíciói, megnö­vekedett a munkásosztálynak és pártjának az eseményeket alakító hatása. Más szóval: ko­runk jellemző vonása a szocialista közösség fejlődése, a demokratikus és haladó tenden­ciák erősödése számos tőkés országban és a békés egymás mellett élés elveinek mind ha­tározottabb érvényesülése. Az említett fejlődési folyamat velejárója, hogy mind szembetűnőbbé válik a különbség Európa szocialista és tőkés része között. Ma a tőkés országokban milliók keresnek .választ arra, vajon mi az oka annak, hogy a szocia­lista országokban egyenletes a gazdsági fej­lődés, tartósan emelkedik a nép életszínvo­nala, viszont földrészünk tőkés államaiban egyre fenyegetőbb válságjelenség tűnik fel. Mindezek együttvéve adják az európai kommunista és munkáspártok soron követke­ző találkozójának alapvető feladatait. Amint azt a varsói kozultatív tanácskozás résztvevői is hangoztatták, a jövő év közepéig megtar­tandó találkozó legfontosabb célja a jelenle­gi helyzet átfogó marxista—leninista értéke­lése, és á feladatok meghatározása. A fel­adatok között első helyem kell említeni azo­kat, amelyek azzal foglalkoznak majd: mi­ként mozgósítsák pártjaink a tömegeket azért, hogy visszafordíthatatlanná váljék az enyhülés folyamata, hogy szavatolni lehessen a tartós békét Európában, továbbá: hogyan használják ki a dolgozók érdekében a nem­zetközi enyhülést. A tanácskozáson' elhangzott beszédében Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, a ma­gyar küldöttség vezetője ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „földrészünk politikai arcula­tának formálásában meghatározó szerepe van valamennyi haladó, békeszerető erő ösz- szafofásának es együttes fellépésének. Az Európa jövőjéért vívott küzdelemben együtt vesznek részt a munkásosztály pártjai és szervezetei, a különböző haladó mozgalmak és irányzatok képviselői. Az elmúlt évek ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a kommunisták vezette harc számára nélkülözhetetlen a munkásosztály többi pártjai, szakszervezetei, ifjúsági és nőmozgalmak, a katolikus és más hívők, a reálpolítiikai irányzatok cselekvő tá­mogatása.” A 7 pnrÄnai kommunista és mun­, L tUroPal káspártok tanácskozá­sának egyik célja tehát az, hogy olyan kö­zös programot dolgozzon ki, amely képes mozgó; 1'ani kontinensünk valamennyi népé­nek'mindem haladó áramlatát a közös célért, a kontinensünk szilárd ,és tartós békéjéért vívott küzdelemben. Az európai testvérpár­tok tanácskozásának másik fontos feladata a kommunista mozgalom internacionalista harci egységének további erősítése, az hogy sabb szintre emelje és ú.1 tartalom,mai gaz­dagítsa pártjaink együttműködését. őrizetbe vételek És-zak- írorezágban Belfastból érkező jelentések szerint szerte Észak-lrország- Lan tömeges őrizetbe vételek folynak. A hadsereg több száz férfit és nőt tartóztatott le csütörtök este óta a vá­rosok és egyéb települések ka- t olikuslakta kerületeiben. A Morning Star című lap tudósí­tója úgy értesült, hogy egyedül Belfast Falla Road körzeté­ljen —ahol szinte kizárólag katolikus munkások laknak — ötszáz személyt ejtettek kato­nai fogságban, de lehet, hogy az őrizetbe vettek száma tar- t ományszerte ennek a kétsze­resét is elérni. Szemtanúk elmondják, bogy az utcán elfogottakat a kato­nák lövésre készen kísérik tá­boraikba. Néhány óráig őrizet­ben tartották az észak-íror­szági polgárjogi szövetség John Norrissey nevű végre­hajtó bizottsági tagját, aki ké­sőbb úgy nyilatkozott, hogy a katonai körletben kétszáz pol­gári személyt látott, ..sas-ál­lásban” — szétvetett karjuk­kal támasztották a falat, mi­közben géppisztollyal tartot­ták sakkban őket. Az események pénteki kró­nikája a feszültség és erőszak fokozódásáról tanúskodott. Newry városban egv katona agyonlőtt egy 17 éves katoli­kus fiút. aki állítólag utcai zavargásokban vett részt, de a katolikusok szerint ‘lesből, hidegvérrel lőtték le. Belfast­ban. 12 embert sebesített meg egy felrobbantott pokolgép, amit egy protestáns ultra-cso­port: a „protestáns akcióerő” telepített XMTI) BFsaiimi @3 JBrata« sei Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter pénteken Kairóban Jasszer Arafáttal, a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet végrehajtó bizottsá­gának elnökével tárgyalt Mint ismeretes, Fahmi pén­teken érkezett vissza Moszk­vából, ahol Gfomiko szovjet külügyminiszterrel és, más vezető személyiségekkel a közel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről tanácskozott. Jasszer Arafat viszont Ra­batban járt és Hasszán ma­rokkói királlyal az október 26-án kezdődő arab csúcsta- lálkozón való palesztina| részvételről folytatott eszme­cserét. Fahmi és Arafat tárgyalá­sairól nem adtak ki közle­ményt. Jólértesült körök úgy tudják, hogy á két politikus az ENSZ-kÖzgyűlés küszöbön- álló palesztinai vitájáról cse­rélt véleményt. Az ' Al-Ahram című félhi­vatalos kairói napilap szom­bati számában közölte, hogy Jasszer Arafat 47 tagú Pa­lesztinái küldöttség élén ha­marosan ;New Yorkba utazik és november 6-án felszólal a közgyűlés plenáris ülésén. (MTI) ismét „ ba; közép ” Olaszországban ? A kormányalakítással meg­bízott Amintore Fanfani, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkára . szombaton újabb konzultációsorozatot kezdett a politikai pártokkal. A kereszténydemokrata, ■ a szocialista és a szociáldemok­rata párt képviselőivel talál­kozik, hogy megvitassa velük a „balközép”koalícióhoz való visszatérés lehetőségét és az új kormány programját. Ma összeül a portugál kommunisták i ' Simó Endre, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Lisszabonban vasárnap reg­gel kilenc órára összehívják a Portugál Kommunista Párt VII. rendkívüli kongresszusát. A párt legfelsőbb fórumának tanácskozáisán egyetlen napi­rendi pont szerepel: a szer­vezeti szabályzattal és a po­litikai programmal kapcsola­tos módosító javaslatok meg­vitatása és jóváhagyása. A. kongresszust , a portugál fő­város sportcsarnokában tart­ják és előreláthatólag a késő esti, vagy a hétfő hajnali órákban ér véget. A portugál testvérpárt fő­titkára. Alvaro Cunhat, a kö­zelmúltban tartott sajtóérte­kezletén elmondta, hogy a párt jelenlegi programja és szervezeti szabályzata ip65i ben. az illegalitásban tartott VI. kongresszus idején szüle­tett. „Ma a helyzet teljesen megváltozott a fasizmus idő­szakához képest, következés­képpen sem a program, sem a szervezeti szabályzat nem kongresszusa felel meg többé pártunknak. A kongresszuson bizonyára nem a Portugál Kommunista Párt stratégiáját fogiák meg­változtatni. hanem meghatá­rozzák az új helyzetnek meg­felelő új feladatokat” — je­lentette ki. Portugáliában 1974. április 25-én végrehajtották azt a legfontosabb feladatot amely valamennyi továbbit megha­tározta: megdöntötték a fasiz­must és demokratikus rend­szerrel váltották fel. A portugál nép harca tette lehetővé a fasizmus megbuk­tatását. A hat hónappal ez­előtt született demokrácia megőrzésének és elmélyítésé­nek legfőbb záloga a népi és demokratikus mozgalom ösz- szefogásának megerősítése, a fegyveres erők mozgalmával kialakított szövetség elmélyí­tése — írja az „A van te!” — a PKP központi lapja. Blanqui Teixeira, a PKP 52 esztendős harcosa, akit a fa­siszta rezsim 1974-ben nyolc­évi fogság után nemzetközi nyomásra kénytelen volt ki­engedni börtönéből, elmondta, hogy minden megyei, járási, városi pártbizottság, továbbá valamennyi nagyüzem és fon­tos vállalat elküldi képvise­lőit a VII. kongresszusra. Ipa­ri és mezőgazdasági munká­sok, halászok, parasztok, al­kalmazottak. technikusok és értelmiségiek foglalnak he­lyet a delegátusok között. A kongresszuson a párt és a nemzet életében játszott nagy szerepüknek megfelelő­en a nők és a fiatalok is ott lesznek. A Portugál Kommunista Párt 1921. március 6-án ala­kult meg. Első kongresszusát 1923. november 10—12.. kö­zött tartotta, a másodikat peT dig 1926. május 29—30-án, a fasizmus hatalomra jutájá­nak küszöbén. A harmadik— hatodik kongresszust illegáli­san hívták össze: a harma­dikat 1943. novemberében, a negyediket 1946-ban. az ötö­diket 1957-ben, a hatodikat pedig 1965-ben. (MTI) Ciprusi vélemény A ciprusi kormány még módosított formájában is megelégedéssel nyugtázta a Törökországnak nyújtott amerikai katonai segély de­cember 10-i hatályú felfüg­gesztéséről szóló washingtoni törvényt: mint Nicosiában a kormány szóvivője közölte, különösen azt tartják figye­lemre méltónak, hogy a tör­vény megszövegezésében az amerikai kongresszus és a kormány lényegében elismer­te: Törökország jogellenesen használta fel az amerikai fegyvereket a ciprusi invázió­ban. (MTI) Nem egyértelmű fogadtatás Párizsban csütörtökön ta­nácskozást tartottak több vezető tőkés ország — köz­tük az Egyesült Államok, Franciaország, az NSZK, Anglia, Japán, Kanada, Ausztrália — képviselői. A nagy titkolózás köze­pette tartott tanácskozáson a kiszivárgott információk szerint egy amerikai javas­latot vitattak meg. Washing­ton azt indítványozta, hogy a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank útján nyújtsanak sokoldalú gaz­dasági és pénzügyi támoga­tást a saigoni rendszernek. A tanácskozáson Japán, az' NSZK és Kanada támogatta az amerikai /tervet, több más ország, így Franciaor­szág „tartózkodó” magatar­tást tanúsított azzal kapcso­latban, egyesek pedig mint Svédország kifejezetten ellenezték azt. (MTI) RÖVIDEN A Szakszervezeti Világszö­vetség főtanácsának csütörtö­kön véget ért 25. ülése alkal­mából Havannában nagygyű­lést tartottak az ülés küldöt­teinek és- a kubai közélet képviselőinek részvételével. A gyűlésen Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, miniszterelnök mondott beszédet. Egyebek között fog­lalkozott a tőkés világgazda­ságban tapasztalható Válság­jelenségekkel. Willy Brandt a nyugatné­met .szociáldemokrata párt elnöke szombaton háromna­pos látogatásra Lis'szabonba érkezett., Programja szerint a pártvezető megbeszéléseket folytat Costa Gomes portugál államfővel, Vasco Goncalves miniszterelnökkel és Mario Soares külügyminiszterrel A portugál külügyminiszter szombaton reggel érkezett vissza ' az Egyesült Államok­ból, ahová a portugál állam­főt, Gomest kísérte el. A Velence—Triászt ország­úton szombaton felborult egy utasokkal zsúfolt autóbusz. A baleset következtében — az első jelentések szerint — legalább négy személy életét vesztette, s mintegy ötvenen sérüléseket szenvedtek. Szombaton reggel tűz ütött ki egy athéni szállodában. Az esetre előre figyelmeztette a tűzoltókat egy ismeretlen férfi, közölve, hogy ő a tett elkövetője. Ezt megelőzően pénteken négy szállodában gyújtogatott, erről szintén ér­tesítette a rendőrséget, hoz­zátéve azt is. hogy „mivel fáradt, a munkát csak szom­baton. tudja folytatni” Costs Gomos Fordnői Washingtonban közös köz­leményt adtak ki Costa Go­mes portugál és Gerald Ford .amerikai elnök pénteki tár­gyalásairól. Eszerint a két elnök meg­vitatta Portugália NATO-tag- ságának kérdését. Costa Go­mes közölte, hogy kormánya továbbra is vállalja az észak- atlanti szerződésből. fakadó kötelezettségeit. Ford ezt „örömmel” vette tudomásul A megbeszélés túlnyomó részét a portugál—amerikai kapcsolatoknak szentelték.' Egyetértettek abban, hogy az Azori-szigeteken létesített amerikai támaszpontok ügyé­ben új szerződést 'kell kötni, s az ezzel kapcsolatos tárgya­lásokat intenzívebbé keli ten­ni. Állástfoglalitak a kapcso­latok szorosabbá tétele mel­lett, s énnek keretében meg­állapodtak a mezőgazdasági, az ipari, a pénzügyi, az egész­ségügyi és az oktatásügyi együttműködés fokozásában. (MTI)­Újabb kínai „elmélet’ Mihail Jakovlev, a TASZSZ szemleírója kommentárt fűz ahhoz az újabb pekingi „el­mélethez”. amelyet Teng Hsziao-ping kínai miniszter­elnök-helyettes fejtett ki leg­utóbb Richard Jägemek. a nyugatnémet szövetségi gyű­lés alelnökének. „A világbéke nem őrizhető meg egy egész nemzedék éle­tére ... Minden nemzedéknek meglesz a maga háborúja" — ezt fejtegette a kínai \ kor­mányfő helyettese. A pekin­gi vezetők tehát az úi világ­háború valószínűségéről szóló elvont elmélkedésekről áttér­tek a „határozottabb” prédi­kációkra, amelyeknek melles­leg szovjetellenes színezetet adnak. „A szovjet katonai fe­nyegetés” PeIcing szerint sok­kal inkább fenyegeti Nyugat- Európát, mint Kínát. A félelmetes jövő előrevetí­tésének kísérlete' mögött nem nehéz felismerni a „forró há­ború” pekingi trubadúrjainak valódi szándékát. Minél nép­szerűbb a világon a szovjet békeprogram, ők annál na­gyobb elszántsággal igyekez­nek gyűlöletet kelteni a Szov­jetunió iránt és befeketíteni annak külpolitikáját. Minél jobban megszilárdul a béke és a rtemzettközi enyhülés esz­méje a népek és a kormá­nyok ludátában. annál jobban hatalmába keríti a pekingi vezetőket a háborús viszke­tés ség. A szovjeten enesség dobpergése mellett rémületet akarnak kelteni az emberiség­ben, s meg akarják fosztani a tartós bélre reményétől Még konkrétabban: meg akar­ják -zavarni äz enyhülést és az együttműködést, fokozni akar­ják a feszültséget és a fegy­verkezési hajszát Európában és a világ más térségeiben. A kínai vezetők egv idő óta nem titkolják különös érdek­lődésüket Európa ügyei iránt. Nyíltan fellépnek a bizton­sági értekezlet, a közép-euró­pai haderőcsökkentési tárgya­lások ellen, szüntelenül állást foglalnak az agresszív NATO- tömb katonai potenciáljának 'növelése mellett. Jellemző az is. hogy harcias megnyilvánu­lásaikban a pekingi vezetők a legreakciósabb erőkre, fő­leg a revansistákra apellál­nak. akik revízió alá akarják vonni a második világhábo­rú eredményeit. Tanaka népszerűtlen A Mainicsi Simbun szep­tember végén megejtett köz- véleménydrutatásának adatai arról tanúskodnak, hogy a Ta­naka miniszterelnök vezette japán kormány a legmépsze- rűtlenebb a második világhá­ború utáni japán kormányok közül. Tanakát és kormányát hatalomra juttatásakor a ja­pánok ötvenhárom százaléka támogatta. Jelenleg a támo­gatók aránya tizennyolc szá­zalék, ami azt jelenti, hogy az ország lakosságának hetven­nyolc százaléka elégedetlen a konzervatív miniszterelnök­kel és kormányának politiká­jával. Űj jelenség Japánban, hogy a megkérdezettek csaknem öt­ven százaléka híve egy hala­dó koalíciós kormány hata­lomra jutfatá-sánpk. illetve a konzervatív uralom felszámo­lásának. Tanaka minisztefel- nök saját pártján belül is népszerűtlen. Ez derül ki ab­ból hogy a liberális demok­rata párt tagjainak mindössze harminc százaléka vélekedik úgy, hogy Tanakának meg kell tartania a hatalmat. A Japán Kommunista Párt népszerűsége rohamosan nő az ország tíz legnagyobb váro­sában, mindenekelőtt az egye­temet és főiskolát végzettek, a húsz és harminc év közöt­tiek és a diákok körében — mutat rá értékelésében a Mai­nicsi Simbun. A­A japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium beren­delte a C. Itoh and Co. olaj­forgalmazó vállalat képvise­lőit és felelősségre vonta őket, amiért nagyarányú olajvásár­lásról tárgyalnak Venezuelá­val. A venezuelai kormánv. azt követően, hogy a Egyesült Államok elhatározta olajim­portjának tízszázalékos csök­kentését, közölte a japán vál­lalattal. hogy hajlandó napi félmillió tonna olajat szállí­tani Japánnak. \

Next

/
Thumbnails
Contents