Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-19 / 245. szám

Hare as idővel Amit megtermeltünk, ne_ hagyjuk kárba veszni! Ezt tartják most szem előtt a megye termelőszövetkezeteiben és állami gazdasá­gaiban. Nem a mezőgazdasági dolgozókon múlott, hogy az idén ilyen nehézségekkel kell megküzdeni országszerte. A kiszámíthatatlan időjárás a „vétkes”, hogy elhúzódott a beta­karítás, á szántás és vetés. A közös értékek biztonságba helyezése, és a jövő évi termés alapozása olyan feladat, amiből lehetőség szerint mindenkinek ki kell venni a részét. A KISZ központi bizottság levélben for­dult a fiatalokhoz, hogy támogassák a me­zőgazdaság előtt álló feladatok végrehajtá­sát. Az idővel való harcban nagy szerep jut azoknak a fiataloknak is, akik már számta­lanszor bebizonyították, hogy lehet rájuk szá­mítani. A salgótarjáni Bolyai Gimnázium két osztálya a pásztói tsz-ben a szürethez nyúj­tott segítséget, a közgazdasági szakközépis­kola diákjai a közelmúltban a MÉK-nél vá­logattak két napig zöldséget és gyümölcsöt. A legnagyobb közösség, a társadalom most azt várja a fiataloktól, hogy újólag nyújtsák segítő kezeiket, ott, ahol legjobban szüksé­ges. Igazi, hasznos mozgalmi munka kínálkozik a falusi ifjúsági szervezetek számára is. Né­hol már felvették a kapcsolatot a község ter­melőszövetkezetével, s most azon a sor, hogy a gyümölcsösben, burgonyaföldön, a szőlő- . ben munkájukkal járuljanak hozzá a gyors betakarításhoz. A diákok az elmúlt években is részt vet­tek az őszi munkákban. A salgótarjáni gép­ipari szakközépiskola tanulói már várjak, bogy a megye mezőgazdasági üzemei jelez­zék, hol van szükség segítő kezeikre. Más tanintézetek egyenesen a járási operatív bi­zottságokhoz fordultak, kifejezve, hogy szá­míthatnak rájuk. Az idővel való harc első nagy összecsapá­sa, — ha az időjárás úgy engedi, — hét vé­gén várható. A termelőszövetkezetek felada­ta : felmérni a munkaerő-szükségletet, biztosí­tani a szállítások zavartalanságát, s a zök- 1 kenőmentes munkavégzés lehetőségeit. Re­mélhetőleg szép számmal lesznek fiatalok a földeken. Annál is inkább, mert a legtöbb KISZ-alapszervezet a közelgő XI. pártkong­resszus és hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére felajánlást tett. Az őszi betakarítási munkákban jó alkalom kínál­kozik ennes teljesítésére. Az ifjabb nemzedéknek módja nyílik, hogy bebizonyítsa: nemcsak a szavakkal tud bán­ni, képes áldozatokat is hozni, ha a szükség úgy kívánja. Márpedig a mezőgazdaság most úgy kívánja! Az ifjúsági szervezetek a társadalmi mun­kavégzésben eddig is jeleskedtek. Parkok és játszóterek létesültek alkotó kezeik nyomán. Ifjúkommunistákhoz méltóan tartottak kom­munista szombatokat, s lehetne sorolni egyéb akcióikat. A KISZ központi bizottsága fel­hívása szerint ezekhez a fiatalokhoz szól el­sősorban, akik a kényelmes pihenés, önfeledt szórakozás helyett eddig is az első hívó szó- ra jelentkeztek. Nem szivességről, — kötelességről van szó, amikor a termelőszövetkezetek kérik őket: álljanak a sorba, mint máskor. Az időjárással való küzdelemben munká­juk eredménye százezres értékek megmenté­sét jelentheti, helytállásuk pedig méltó pél­da lehet a többiek előtt. Sz. Gy. A munkássá válás gondjai A kábelgyár kérdőjelei (III.) Nem kötődnek eléggé a kábelgyárhoz a munkások? Meló István szakmunkás: — „Harmadik éve dolgozom itt, jól érzem magam. Régeb­ben Pilinyrői jártam be min­dennap, de nemrégiben la­káshoz jutottam itt, Balassa­gyarmaton, a gyár segítségé­vel. Nagyon kedvező feltéte­lek mellett kaptam meg: mindössze 18 ezer forintot kellett lefizetni, a vállalat 31 ezer forintos kamatmentes kölcsönt adott, amit havi BO forintjával kell letörlesz- teni. 2500—2600-at keresek havonta, ebből összesen 400- at fizetünk a lakásra. Nagyon megéri, szinte észre sem vesszük. Ez a második mun­kahelyem, szeretek itt lenni, es ha nem kaptam volna la­kást, akkor is maradnék a gyárban.” Kenyeres Gézáné, gazdasági vezető: — „Ügy tűnik, az újonnan belépők java része átjáróház­nak tekinti az üzemet. Egé­szen addig maradnak, amíg más helyen, kedvezőbb felté­telek mellett. az eredeti szakmájukban nem dolgoz­hatnak. Mert jön hozzánk szakács, bányász, asztalos, esztergályos, műszerész, de iöleg volt tsz-tagok, föld­munkások. Megúnják a há­rom műszakot, a zajt, és veszik a kalapjukat. De a legnagyobb baj, hogy a vi­szonylag hosszabb ideje itt dolgozók egy részére sem le­het százszázalékosan számí­tani. Nem kötődnek eléggé a gyárhoz, ami a kétlaki élet­formával is magyarázható. Hiába sürget a tőkésexport határideje, a gépmunkás be­jelenti: kivesz egy hét sza­badságot, elmegy krumplit ásni, vagy kukoricát törni. Jobbik esetben sikerül meg­győzni az itteni munka fon­tosságáról, de leggyakrabban, ha engedélyezik, ha nem, to­vábbáll. És másnap aztán várhatjuk. . E néhány tény is igazolja, hogy egy folyamattal, a mun­kássá válás folyamatának ki­forrásával is baj van. Mint a gazdasági vezetőnő is elmon­dotta, a munkások nem na­gyon kötődnek eléggé a gyárhoz, többen érdektelenül végzik munkájukat. Egyes ese­tekben ennek tudható be a minőségi színvonal csökkené­se, amit a közelmúltban dán, svéd, de még kínai vevőktől befutott reklamációk is bizo­nyítanak. Ugyancsak ez eredményezi a gépek várat­lan meghibásodását. Pedig a legolcsóbb gyártóegység is 3 millió forintba kerül, de van 15 milliós is. s a n^'ö-örő- dömség, a hozzá nem értés komoly termelési kiesést okoz­Lak János főmérnök: — „Hiányzik az ipari klí­ma. Az emberek többsége még nem szereti csinálni amit tesz, csak végzi, mert kell. Huszonöt emberből jó, ha tíz van egy műszakban, akikre maradéktalanul szá­mítani lehet.” A Magyar Kábel Müvek balassagyarmati gyárában a munkavégzés minden feltétele biztosított, kimagaslóan jók a szociális juttatások. Minden csak a gépmunká­sokon múlna? Korántsem: nagy .-.gondot okoz a gyár vezetőinek a kö­zépszintű vezetők hozzá nem értése, tapasztalatlansága is. Sokasodnak a kérdőjelek: a gépmunkások teljesítményben dolgoznak, mégis miért nem nő a termelékenység? Mi az oka a sorozatos fegyelmezet­lenségeknek? Imre István termelési osz­tályvezető, a pártszervezet titkára: — „Párttaggyűléseken is­felvetődött a kérdés, hiszen az utasítások felülbírálata, a termelés irányítására és a végrehajtásra vonatkozó in­tézkedések a dolgozók kö­rében már nem képezhetik vita tárgyát. Ez már nem üzemi demokrácia, hanem munkafegyelem. Képzelje csak el, milyen káosz alakul­na ki, ha mindenki a saját szemszögéből legjobbat, leg­könnyebbet végezné, olyan intenzitással, ahogy neki tet­szik. . „ Maradéktalanul elvé­gezni a rábízott munkát; ez lenne az ideális szempont. Ám sajnos sok esetben a kö­zépszintű vezetők adnak le­hetőséget a felelősség alól való kibúvásra. A dolgozók körében úgyis elterjedt: mi­nek hajtsak, csak nyugalom, az állásidőt, a félórás ciga­rettaszüneteket a művezető igazolja. S tudja, mivel véde­kezik a művezető? Azt mondja: ha szól nekik, ha többet és jobbat követel, esetleg kilépnek. Tarthatatlan álláspont, amin sürgősen vál­toztatni kell! Tisztulnia kell a folyamatnak!” Mert nem nő a termelé­kenység, nem lehet kihasz­nálni a hatalmas értékű be­rendezéseket, ha szinte min­dennap odaállnak egyik vagy másik vezető elé: en­gedélyezze, hogy csak egy műszakban dolgozhassanak. Hová vezetne, ha 16 órán keresztül állnának a gépek? Imre István termelési osz­tályvezető, a pártszervezet titkára: — „A minap is jött hoz­zám valaki, s mondja: o nem akar három műszakban dolgozni, mert az nagyon rossz, nem tudja kipihenni magát, nem tud otthon dpl- gozni. Sajnos, erre nincs le­hetőség, válaszoltam neki. Jó, elment, tudomásul vette, de néhány nap múlva beállít, egy orvosi igazolással. ami bizonyítja: nem dolgozhat három műszakban, mert az olaj ártalmas az egészségére. Erre már intézkedtünk, s en­gedélyeztük az állandó dél­előttös munkát, tiszta helyre került. És tudja, most milyen kéréssel fordult hozzám? Sze­retne a bálázóknál dolgozni, mert ott többet lehet keres­ni. Érdekes, mondtam, hi­szen az olajos munka magá­ra ártalmas. Á, az nem szá­mít nékem, semmi bajom tőle!” Mint a gyár gazdasági ve­zetői is említették, a gondok orvoslását az alsó- és közép­szintű vezetők eddigi szem­léletének megváltoztatásával is kell kezdeni. Igaz, mellet­tük szól fiatal koruk — hi­szen valamennyien 25 év alattiak —, kezdeti tapaszta­latlanságul?:, bizonytalansá­guk, de ezt az idők során le- küzdhetik, jó vezetőkké vál­nak majd. Bár, magyarázha­tó-e egyszerűen rutinhiánnyal az, hogy a művezetői beosz­tásban levő üzemmérnök he­lyére egy géomunkás csoport- vezetőt kellett állítani, mert nem bírt megbirkózni a fel­adatokkal. ..? (Folytatjuk) Karácsony György Elvi kérdések, gyakorlati problémák KISZ párlirániíUísáról A pártirányítás legátfogóbb elvi kérdései jól kidolgozot­tak és pártszerveink, alap- szervezeteink által ismertek. Mindezek ellenére szükséges, hogy minden szinten, és min­denki helyesen értelmezze az ifjúság körében végzendő pártirányítás kettős feladatát: mely egyrészt az ifjúságpoli­tika társadalmi végrehajtá­sának irányítását és koordi­nálását, másrészt a KISZ pártirányítását kell, hogy je­lentse. Konkrét fogalmazást Az ifjúság nevelésének „társadalmi ügye” megkövete­li valamennyi állami, társa­dalmi és gazdasági szervtől a működési területükön szüksé­ges konkrét feladatok megfo­galmazását, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában való aktív közreműködést. E társadalmi összefogáson belül a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség — a párt ifjúsági szer­vezete — jelentős szerepet tolt be tagjai és az ifjúság széles rétegei szocialista szel­lemben történő nevelésében. A KISZ kommunista jellege, valamint a jövő generációjá­nak egészséges szellemű ne­velése elengedhetetlenül szükségessé teszi az ifjúsági szervezet közvetlen pártirá- nyitását. Fokozott jelentősége van a KISZ pártirányításának nap­jainkban, amikor az ifjúság- politikai határozat és ifjúsági törvény ( gyakorlati végrehaj­tásának folyamatán belül a KISZ-szervezetek munkastí­lusában is nagy változásokra került sor. A Kommunista If­júsági Szövetség újfajta ak­cióprogramja, a tartalmi ne­velő munkában bekövetkezett jelentős követelményváltozá- sok, a KISZ tagsági könyvek „megújításával” a KISZ-ta- gok személyes megbízatásával, vállalásával kapcsolatos fel­adatok szükségessé teszik, hogy valamennyi pártalap- szervezet jól ismerje és értse az ifjúsági szövetség felada­tait, és ennek megfelelően végezze irányító munkáját. A KISZ — mint a párt Legfontosabb tömegszerveze­te — meghatározó szerepet tölt be a párttagság utánpót­lásában. Salgótarjánban az 1973. évben az összpárttagfel- vételen belül 67 százalék, idén október 1-ig pedig 71 százalék volt a KISZ-tagok aránya. Ez a tény még inkább aláhúzza a KlSZ-szervezetek- kel való megkülönböztetett törődés szükségességét. A párt ifjúságpolitikai ha­tározatát követő négy évben Salgótarján város pártszerve­zeteinél általában javult az ifjúság körében és érdekében végzett munka irányítása, koordinálása. A KISZ közvet­len pártirányítása azonban még korántsem probléma­mentes. Sokszor találkozha­tunk — főleg alapszervezeti szinten — helytelen szemlé­lettel és káros gyakorlattal egyaránt. „ A pártiránjTtás elsősorban elvi, politikai irányítást, se­gítségnyújtást jelent, s nem állandó operatív beavatkozást a KISZ feladataiba. Ugyanak­kor semmiképpen pem ele­gendő, ha az irányításnak csupán egy-két, sokszor nem is a legjobban célravezető formáját alkalmazzák párt- szervezeteink. - így erősen for­mális, úgyszólván munkater- vileg „letudott” feladatnak hat a KISZ-alapszervezet vezetősé­gének esetenkénti beszámolta­tása, ha a pártalapszervezet ezentúl nem rendszeresíti az irányítás és kapcsolattartás más, szükséges formáit. Nem lehet egyedülálló „megoldás” az sem, ha a KISZ pártirányí­tását kizárólag az— alapszer­vezetek többségénél funkcio­náló — „ifjúsági felelősökre” bízzák. Káros nézetek Nem igényel különösebb bizonyítást annak az egy-két esetben még fellelhető szem­léletnek a helytelensége és káros hatása sem, mely az if­júságért elsősorban a KISZ-t teszi felelőssé. Még károsabb az a politikai szűklátókörű- ségből fakadó indoklás — mely szerencsére csak elvét­ve fordulhat elő — „hogy a sok pártmunka miatt nem jut idő a KISZ-esekkel való foglalkozásra”. Vannak olyan párttagok is, akik a KISZ- szerveaet munkája iránti ér­deklődésüket — a KlSZ-veze- tőkkel, vagy -aktivistákkal való spontán találkozásuk so­rán — csupán röviden: „Mi van ifjúság?” hangzatú, egyetlen kérdőmondathan fe­jezi kü Ez esetben természe­tesen nem is kaphatnak ko­moly és kimerítő választ. A KISZ pártirányításának gyakorlati érvényrejutásában azon pártszervezetek dolgoz­nak eredményesein, amelyek­nek a tevékenységét a KISZ- szervezetek munkája iránti felelősségtudat hatja át, s amelyek a politikai irányítás sokszínű formáit alkalmazzák. A hatékony irányító mun­ka előfeltétele: a párt- és a KlSZ-határozatok kölcsönös ismerete, hiszen a párt hatá­rozatai a KISZ-re — magá­ra a tömegszervezetre — egyértelműen kötelező érvé­nyűek. Ugyanakkor a KISZ sajátos határozatának megis­merése ég helyes értelmezése nélkül elképzelhetetlen a hozzáértő és folyamatos irá­nyítás. A KISZ központi bi­zottsága és intéző bizottsága határozataiból fakadó újszerű tartalmi és szervezeti köve­telmények még inkább szük­ségessé teszik a KISZ párt- irányításának módszerben! továbbfejlesztését. A városban működő párt- alapszerveze^ek egy részénél már eddig is helyes formák és tartalmas módszerek ala­kultak ki a gyakorlatban. Ilyenek többek között: a KISZ-titkárt minden egv^s taggyűlésre és pártvezetőség: ülésre meghívják (független il attól, hogy párttag-e,, vagv pártonkívüli): a párttaggyűh- seken a KISZ-képviselője. a KISZ-taggyülésen a párt kép­viselője rendszeresen ismerte­ti a megjelent határozatokat; a tárgyalt téma jellegétől és fontosságától függően együt­tes párt- és KISZ-taggyűlést is tartanak; a párt- és KISZ- vezetőségnek reszortfelelőse;, valamint a párt- és KISZ- csoportvezetők rendszeres munkakapcsolat kialakításá­ra törekednék: a fiatal párt­tagoknak legfftntosabb párt­megbízásaként továbbra is a KISZ-ben való aktív tevé­kenységet adják; a párttag­ságra érett KISZ-tagoknak kőnk rét pár tme gbí zatásoka t adnak, s már tagfelvételük előtt biztosítják a párt szer­vezeti szabályzatának, belső életének megismertetését. (Kezdeményezések történtek azért is, hogy a KISZ-fiatal ne csak a tagfelvételét tár­gyaló párttaggyűlésen vegyen először részt); az ifjúsági munkát jól ismerő, a fiata­lokhoz érzelmileg közelálló képzett párttagokkal, propa­gandistákkal segítik a KISZ politikai oktatást; figyelem­mel kísérik és segítik a KISZ- vezető képzését, a káderek, tisztségviselők nevelését, vi­szonylagos stabilizálását; a pártvezetőségek tagjai gyak­rabban részt vesznek a kü­lönböző KlSZ-rendezvénye- ken, klubfoglalkozásokon; tö­rekednek a pártalapszervezet és a felsőbb irányító KISZ- bizottság közötti információs kapcsolat rendszeresítésére. Megfelelő formákat Az említett jó példák azon­ban még nem jellemzőek pártalapszervezeteink mind­egyikére. Ezért feltétlen kívá­natos a KISZ pártirányításá­val összefüggő hatékony munkastílus széles körű elter­jesztése. A pártirányítás álta­lánosan bevált, jó módszerei­nek hasznosításán túl viszont valamennyi alapszervezetnek fel kell tárni és alkalmazni kell a helyi lehetőségeknek és feltételeknek leginkább meg­felelő formákat. Ez a párt­szervek és pár talapszer veze­tek önálló kezdeményezését folyamatos munkáit igényli. Csak ebben az esetben bizto­sítható, hogy pártszervezete­ink tevékenységében állandó elemként szerepel az ifjúság­politikai munka. Tóth András. a városi pártbizottság csoportvezetője Dejtár — közös gazdaság — 74

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents