Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-19 / 245. szám

T \ • Alkotó részvéte! a kozolitfííf ár­politikai liatarozat mepalósításában z MSZMP pedagógus- csúcsvezetőség irányító és ellenőrző tevékeny­sége folytán testületi ülésen számoltatta be az általános is­kolai alapszervezetet az okta­táspolitikai határozat eddigi v íHrehajtásáról. A határozat hosszú távra szabta meg feladtainkat. Az irányító pártszervek határoza­tai alapján széles körű vizs­gálatot végeztünk. Értékeltük ' £' elért eredményeket és a problémákat. A határozatból adódó feladatok helyi végre­hajtására 1973, december 21- én intézkedési tervet fogad­tunk el. Az 1973/74. tanév második féléves munkatervünkbeh is kiemelt féladatként szerepelt a határozat végrehajtásának kezdeményezése, segítése és ellenőrzése. Arra törekedtünk, hogy a határozatból adódó részfel­adatokat az aljpszervezet ha­táskörébe tartozó intézmények magas száma (5 óvoda, 5 ál- tálánös iskola, zeneiskola stb) miatt, pártcsoportüléseken, '■ezetőségi üléseken és taggyű­léseken egyaránt szerepeltes­sék. Ügy érezzük, hogy ezzel munkánk hatékonysága erősö­dött. Ezt segítették elő a hely­színi testületi ülések. Taggyű­lésen négyszer, vezetőségi ülé­sen hétszer, és pártcsoportülé- sen ötször került megtárgya­lásra. Ugyanakkor párttagja­ink pártmegbízatásaikról rend­szeresen számoltak be, ame­lyet folyamatosan értékeltük. A vezetőség a soron követ­kező, vagy rendkívüli ülésen igen nagy segítséget nyújtott a pártcsoportok formai és tar­talmi munkájához. Alapszervezetünk minden egyes tagjának konkrét poli­tikai feladata a felsőbb párt­ós állami határozatok, ezen belül kiemelten a közoktatás- politikai határozat végréhaj- t Vsának segítése, kezdeménye­zése és ellenőrzése. ’ A határozat megvalósítása pz általános iskolákban és ze­neiskolában nagyban függ az < vodákban végzett munkától. 1 ntézkedési tervünkben fela­datként határoztuk meg a legfontosabb tennivalókat az n j nevelési programot alapul véve. A feladatok folyamatos vég­rehajtásáért a taggyűlés fe­lelőssé tette az óvodai pártta­gokat és a vezető óvónőket, ennek segítéséért a vezetősé­get. A részfeladatok számon kérése és értékelése két veze­tőségi ülésen megtörtént. A tagépítő munkában megkülön­böztetett figyelmet fordítot­tunk az óvónőkre. Az általános iskolákban is egyre eredményesebb az ok­tató-nevelő mupka minőségi j ávitása, módszertani és tar- 1 almi továbbfejlesztése. Ehhez fi személyi feltételek biztosí- 1 attak. A munka színvonala emelkedett, amit-az intézmé­nyekben végzett átfogó szak­felügyelői látogatások is bizo­nyítanak. A szakosan leadott órák s '/imának növelése, maximális -' t 'érése a feladat. 1973/74. tan­< vben 91,5 százalék, 1974/75. tanévben 96,1 százalék. Az iskolai életre való elő­készítés sok segítséget nyúj­tott. A 227 első osztályos ta- i (iló közül 191 részesült óvo- . dai előkészftésb'en, 26 tanuló ;;írt iskolai előkészítő foglal, hozásra. Csak tíz tanuló az, aki nem részesült előkészítés Len, mivel ők menet közben. tanulók száma 1972/73-ban 1973/74-ben 1534 1717 A nevelők nehéznek érez­ték, és fárasztónak tartották az iskolai munkát, de a meg- teszített nevelő-oktató munka eredményes volt. Sikerült a tanéwesztők számát csökken­teni, a nagyobb létszám elle­nére is. Az iskolák vezetése és az iskolai élet demokratizmusá­nak fejlesztése összefüggő és szoros egységet alkot. Az új jogkörrel kapcsolatos közok­tatási intézkedések előkészí­tése az eddigieknél nagyobb szakértelmet, hozzáértést, kí­ván, a döntések a szubjekti­vitástól mentesek kell, hogy legyenek. Ez intézményenként változó. Ez függ « pártcso­érkeztek a városba. A jelen tanév is biztató, mivel min­den iskoláskorú nagycsoportos óvodai elhelyezése biztosított. A korszerű oktatási, neve­lési módszerek alkalmazásá­nak tapasztalatait a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesz­tésében, ennek eredményeit és problémáit a Dózsa iskola pártcsoportja vitatta meg, amit a csúcsvezetőség is na­pirendre tűzött^ Itt külön megemlítendő a matematikai kísérlet eredménye, valamint az automatikus továbbhaladás az első osztályban. Az oktató-nevelő munkánk­ban kiemelkedő, céltudatos feladatunk a személyiségfor­málás. Ezt segítette az oktatá­si folyamatok korszerűsítése, mely gyakorlatban elősegítet­te a tanulói túlterhelés csök­kentését. M egindult az intézmények­ben egy egységes folya­mat a szaktantermek kialakításában, a felső és al­só tagozatban egyaránt. Ered­ményesen segíti a korszerű oktatást, amiben a párttagok élen járnak. Komoly feladat volt a párttagoknak a neve­lőkkel a határozatból adódó feladatok megoldásának meg­értetése. A nevelőknél a tan­anyagcsökkentés nem kötiy- nyebbség, hanem túlterhelést, és időszakos bizonytalanságot okozott. Ennek ellenére a gya­korlásra fordított idő megnö­vekedett, és több }ehetőség jutott a differenciált és egyé­ni foglalkozásokra. Így érték el a Dózsa iskolában, hogy év végén javítóvizsgára uta­sított tanuló nem volt Lehe­tőségek nyíltak a merevségek feloldására, a helyi körülmé­nyek figyelembevételére. A’ nevelők a túlterhelést csök­kentik, ugyanakkor a szülők nem, mert még mindig van­nak túlterhelt gyerekek. Ke­vesebb a délutáni elfoglaltság, mert az írásbeli házi felada­tok egy részét a felszabadult időben már az órákon oldot­ták meg. Ugyanez vonatkozik a szóbeli tananyagra is. A csökkentett írásbeli házi fel­adatok elősegítették az írás javulását, azonban a helyes, írásban továbbra is hiányos­ságok mutatkoznak. A házi feladatok rendszeres javítása az órán írtakkal együtt igen sok időt és munkát igényel a nevelőktől. A tanulók túlnyomó többsé­gének a délutáni idejéből több szabadult fel játékra/ felfris­sülésre. A mindennapi tevé­kenységben oda' kell figyelni. A gyerekek idejét fel kell sza­badítani és irányítani, hogy a felszabadult. időt mivel töltse el, például könyvajánlás, iro­dalom stb.* A könnyítés nem csak ab­ban áll, hogy hétfőre nem adunk házi feladatot. Föl­adatunk, hogy miben tudunk segítséget adni, például szó­kincsfejlesztést stb. Ez le­gyen a jövő útja. A rajvezetö, a nevelő irányításával a jobb és apróbb tevékenység a cél­ravezető. • Még a gyengébb tanulók nagy réáze is elsajátította a továbbhaladásra szükséges is­meretanyagot, mert a keve­sebb anyaggal könnyebben megbirkóztak. Párhuzamosan az újabb módszerek alkalma­zása i? hozzájárult a jobb eredmények eléréséhez. A tanéwesztők számának csökkentéséhez nagyban hoz­zájárult a tanév végén meg­tartott pótfoglalkozás. osztályt ismételni % köteles tanuló 45 2,9 18 1 portok munkájától is. Az ak­tívabb munkájuk érezteti hatását. Az iskolavezetés leg­többször kikéri a véleményt és kéri a segítséget a dönté­sek végrehajtásához. Ennek ellenére a vezetők az egysze­mélyi vezetést, felelősséget és az iskolai élet demokratizmu­sát nehezen tudják összehan­golni. A vezetők nem mindig azt tartják jó nevelőnek, aki a helytelen döntésekre hívja fel a figyelmet. Sokszor elő­fordult, hogy a formalitás kedvéért kikérik a véleményt a vezetőségtől,' vagy a párt­csoporttól, de a döntés nem mentes a szubjektivizmustól. A szakszervezet képviselője a békesség kedvéért legtöbbször egyetért, a párttagok vitat­koznak. Az iskolai élet demokratiz­musában van fejlődés, elér­tünk egy bizonyos szintet. Az is igaz, hogy csak az bíráljon, aki javaslatot tud tenni a megoldásra. Ez azonban nem mentesít az alól, hogy mindig meg kell hallgatni azokat az embereket, akikkel együtt dol­gozunk, vagy akikért dolgo­sunk. A véleményeket figye­lembe kell venni, mert azok mindig mondanak, jeleznek valamit. Ilyenkor ne az egyén legyen a döntő, hanem az, hogy milyen ügyet képvisel. Az iskolai élet demokratizmu­sa feltételezi a fegyélmet. Nem más, mint a jogok és kötelességek összhangja. Elő­ször fent és utána lent min­denkinek felelőssége, van. A mindennapi munkáját úgy vé­gezze, hogy jól menjen. Ez nem más. mint eszköz a szo­cialista iskola fejlesztésére. Ezenkívül megvizsgáltuk egy- egy intézménynél az iskolai élet politikai irányítását, a rendtartás érvényesítésének tapasztalatait, és a nevelőtes­tület eszpiei, politikai és pe­dagógiai egységét. Megállapí­tottuk, hogy jelentős előreha­ladás történt, de ennek elle­nére sok tennivalója van még az iskolavezetésnek, pártcso­portnak és vezetőségnek. Az úttörőszervezet neveléj sében, öntevékenységének fo. kozásában'a pedagógusok túl­nyomó többsége becsülettel helytállt. Különösen a pártta­gok, ezen belül a pártcso- portbizalmik tettek igen so­kat, mert ők a . gyermekszer­vezet politikai felelősei, az első számú segítői a csapat­vezetőknek. Négy úttörőcsa­pat munkájáról számoltattuk be a csapatvezetőket. Az úttö­rőélet demokratizmusa ! külö­nösen az úttörőtanácson be­lül fejlődött. A határozat rész- és rö­vid távú feladatainak megértetésével, feldolgo­zásával, végzésével, segítésével és ellenőrzésével párttagsá­gunk a maga területén, testü­leti üléseken mindent megtett a végrehajtás érdekébein, ami­ben kezdeti eredményeink születtek, és amit a jövőben hatékonyabbá kell és tudunk tenni. Továbbra is összefüg­gésbe kell hoznunk az ifjú­ságpolitikai, közművelődési és más érvényben levő párthatá­rozatokkal. mint ahogy eddig is tettük. Vastag Ferenc alapszervezeti titkár A balassagyarmati városi könyvtár nagy népszerűségnek örvend. Az olvasók száma minden esztendőben fokozatosan emelkedik. Idén például már most annyi beiratkozott tagja van a könyvtárnak, mint az elmúlt esztendőben összesen. 37 500 kötet könyv közül válogathatnak az érdeklődök, ezenkívül 150 folyóirat és újság várja az olvasó­teremben az olvasniszeretőket. L,eszák Pálné könyvtáros, olvasótermi felelős gyakran ajánlja a kiadványokat a betérőknek, a sok-sok törzstagnak. így Nyíri Jánosnak, Se­res Kálmánnak, Csiszek Róbertnek — akik képünkön láthatók. , — kulcsár József — MSZBT-vetélkedő Rétságon A nagyobb szabású, sok embert megmozgató vetélke­dőknek, mint amilyenekről a megye több településén hall­hatunk, Rútságon még nincs hagyománya. De meg lehet teremteni — ebből a gondo­latból indultak ki a művelő­dési központban. A járás két MSZBT-tagcsoportjának — a tolmácsi téesz és a rétsági gimnázium — részvételével rendezik meg 22-én, délután két órakor 6—7, háromfős csapat vetélkedését. Meghívót kaptak erre a nagyközségek­ben dolgozó szocialista bri­gádok vezetői. A téma: a ma­gyar—szovjet barátság és a felszabadulás eseményei. Két csapat jut tovább a terü­leti döntőbe, melyet 26-án Balassagyarmaton • tartanak meg. Plakátkiállítás az évfordulóra A felszabadulási évforduló­ra készülődés jegyében pla­kát- és dokumentumkiállítást tervez a Balassagyarmati vá­rosi Tanács. A felszabadulás utáni évek politikai plakátjai mellett a helyi jellegű, doku­mentumértékű hirdetmények, falragaszok,, kis gyűjteménye is látható lesz a december 8- án nyíló kiállításon. Dr. Po­gány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója vállalta a megnyitót. A kata­lógus bevezetőjét dr. Bres- tyánszky Ilona művészettör­ténész írja. A plakátkiállítás plakátját Kerekes László ké­szíti. Mai tévcajánlatunk 20.00: Enyém a világ. Zenés já* ték. A budapesti művészeti*betek rendezvényeként Alexcj Arbuzov siUores színművét, az Arfcát me­séit zenés tv-produkcióvá formái- ya láthatja a közönség. Nagysze­rű ember, tiO éves — így jellemzi a forgatókönyv a főhőst, Baljasz- nyikovot,-. altit a képernyőn Is. mint a Katonai Jó*sef Színház színpadán Bessenyei Ferenc kelt életre. A bábkésv.ítő lakása tele van különös, mesebeli figurákkal: lángot fúvó bohócláninyal, orosz­lánnal, zsiráffal, óriásbébivel, ar­tist abó bókkal. Itt, ebben a lakás­ban hol a bábok perdülnek tánc­ra, hol a szereplők reális beszél­getése folyik. Baljasznytkov és Kuzma, apa é§ fia — mindketten bábkészftök és mindketten szere­tik a ttlzrölpattant Viktosát — * körül folyik a mese finomságú történet. Erről énekelnek, de úgy. hogy a muzsika, a dal befejezté­vel háttérzenévé simul, igazi mu­sicalhez illően. Ku/.mAt Sörös Sándor, Viktosát Esztergályos Ce­cilia játssza. A darabot Gyár* mathy Lívia rendezte, zenéjét Ta- raássy Zdenkó írta. FELICE CHILANTI: Három zászlót Salvatore Giulianónah 41. Orozza Black frontjára nincs szükség, közbelépése inkább zavarja a demokratizmus leplébe burkolózott mérsékelt és konzervatív erők választá­si sikerét. Amikor Giuliano tekinté­lyes maffia vézérekkel talál­kozott, emlékeztette őket ígé­reteikre. A maffiások azon­ban csak vállukat vonogat- ták: az 1947. május.—júniusi események nem szültek jó vért. Most új szelek fújdogál- m.ak. A maffiások már a kor­mány új urainak fő kortesei. Esténként, Giuliano , néha fölemlegeti Pas&atempóval és Gaspgrino Pisciottával régi életét. 'Életüket. Hová lettek azok a nagyhangú szeparatis­ta yezérék? Hát az áz .ügy­véd, aki úgy adta a hőst? Meg a képviselő, á báró, a herceg? Hát a monarchista vezérek hová tűntek? ' Crozza Black szószólói, 'az amerikai- as kiejtéssel beszélő gengszte­rek is eltűntek a színről. Az­előtt mindenütt ott lábatlan- kodtak, nyüzsögtek, moso­lyogtak, ígérgettek. És mi lepne, ha megkapa­rintanák a . herceg húgát? ötvenmilliót fizetnének érte. Giuliano minden nevet, ter­vet följegyzett noteszába. Pár hónapi viszonylagos nyugalom után kezdődött a tragédia litolsó felvonása: gyors egymásutánban véres aljasságok, árulások sorozata, a legjobb barát, a leghűbb alvézér küldi a gyilkos lövést a vezér hátába. Az elfogóparancsok egyre sűrűbben jöttek, ám a régi politikai cinkosságok hivata­los személyiségek, sőt egészem magas állami tisztviselők megvesztegetéséhez vezettek- Az az aggodalom, hogy Giuli- amo följelenti magas állású cinkosait — elsősorban azo kát a tanácsadókat és f elbúj - tókat, akiket a titokzatos Crozza Black küldött — a bű­nösökről átterjedt a maffi­ásokra is. Ezért még mindig fűt-fát ígérgettek Giuliar.ó- nak, dédelgették-pátyolgatták. Még az 1948-as választási hadjáratban is elhalmovták ígéretekkel. Már nem száz­millió lírákat, mint 1947 ele­jén, de más segítséget ka­pott: liszt. és tésztaszállítmá­nyokat monteleprei gyárába, nyugató leveleket az Egye­sült Államokból, hivatali protekciót. Hát még a húgát meg az anyját milyen becsben tartot­ták a választási kampány idején! Még mindig ők voltak a veszélyes bandita legdrá­gább hozzátartozói. És a nép nem hitt az újságoknak, amelyek Giulianót vádolták a portallai gyilkossággal. És aki el is hitte, azt tartotta, hogy tévedés volt, nem is az ő hibájából örtént, A vérfür­dő áldozatai tehát nem azok, akiket lemészároltak, hanem a mé&zárlók. A népkegyelem túlment az ésszerűség határá­én: szegény Turidduzzo, hányszor csapták be, hány­szor árulták el! Ö igazságot akar, mindenkinek jót akar. Ám a választások után az újabb ígérgetők is eltűntek a hatalom ködében, tekinté­lyükbe. burkolóztak. Nem, senki se ígért semmit — vá­laszolták Giulianónak, ami­kor Camporealéban Vainni bátyám birtokán találkozott a „félelmetesekkel". Rómában meg nem akartak szóba állni vele, minden ajánlatát visz- szautasították. Rómában azt állították, hogy brigantikkal csak a rendőrségnek lehet dolga. És csakugyan, új rendőrka­pitányt küldtek Szicíliába: az agyafúrt és határozott Ci- ro Verdianit. Nagykalíberű rendőr, aki mindenkit eltávo­lított Giuliano és a' ba; i 'a központi magjának Közeléből. Jogtalan fegyverviselésért, vagy tiltott legeltetésért le­tartóztatott egy csomó miaffi- ást, éppen Giuliano „baráta­it”, Razziákat, letartóztatáso­kat, házkutatásokat rendelt el. Erőskezű rendőr volt, ugyanakkor igyekezett szemé­lyes kapcsolatba kerülni a banditával, mert el kellett I kerülnie a botrányt, mind a per előtt, mind utána és alat­ta. • Ez a tehetséges ember tisz­tában volt azzal, hogy Gtuli- anőnak eszébe juthat, még. hogy zsaroljon, szolgálhat még . nagy leleplezésekkel. Tudta, hogy bizonyos szicíliai előkelőségek hallgatólagos beleegyezésével a külföldi ügynökökre is fröccsenhet abból a portellai vérből. Még Giuljano anyjának és húgának letartóztatását is el­rendelte: a bandita dühödt leveleket írt a sajtónak, fe­nyegetőzött, szerettei mégis túszok " maradtak. Es Crozza Black kezében is volt egy túsz, Amerikában: imádott húga férje. Valamit tennie kellett: ta­lálnia kellett egy felelőst, egy „árulót”. Egy öreg maffiást választott, akinfk már befel­legzett, részben mert idős volt,, részben mert elhaltak római protektorai, Az első mafir fiás volt ez, aki Giulianó életében megjelent, aki rossz útra vezette, igen: Santo bá­tyám Partinicóból. Minden elfelejtett ígéretért, minden csalódásért és árulás­ért ő lett a felelős. És 1948. július J7-án Partinico főterén fénye® nappal géppisztolyso­rozat érte az öreg maffiave­zért. Egy . cédulát találtak a holttesten: „Giuliano így bünteti az árulókat!” Az a hír járta, hogy Santo bátyám meg akart szabadulni a. bandita fenyegetőzéseitől, ezért nagy titokban átadta a rendőrségnek a titkos címe­ket . és irányelveket. És a hír eljutott Giulianóhoz, annyira, hogy szeptember 3-án éjjel (Folytatjuk) ) l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents