Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

Tarlósán biztosítjuk a bókét Gierek beszéde a konzultatív találkozó megnyitásán Edward Gierek melegen és szívélyesen üdvözölik a kon­zultatív találkozó részvevőit^ s meggyőződését fejezte ki, hogy a találkozó fontos szere­pet tölt be. Fontos szerepet azért — mondotta Gierek —, mert a találkozó témája a kommunista és munkáspártok európai konferenciájának ösz- szehívása és előkészítése. Az utóbbi évek — folytatta a szónok — kedvező változá­sokat eredményeztek az euró­pai helyzetben, erősödött az enyhülés és a kapcsolatok normalizálódásának folyama­ta, újabb feltételek jöttek lét­re a biztonság szilárdításá­hoz, a béke szilárdításához, valamint az építő szellemű együttműködés fejlesztéséhez. Ez az összes kommunista és munkáspárt, valamennyi ha­ladó erő nagy sikere. különösen nagy hatással v in erre a folyamatra a ■■ ovjetunió Kommunista Párt- j inak elvi és kezdeményező politikája, valamint Leonyld I.jics Brezsnyev elvtársnak, SZKP KB főtitkárának a XXIV. pártkongresszuson el­fogadott nagyszabású béke­program megvalósításában, V ’fejtett fáradhatatlan sze­mélyes aktivitása. A nemzetközi enyhülés fo- !■ .matárói szólva Gierek ki­mentette, hogy ez a folyamat a béke szempontjából kedve­ző európai erőviszonyok tar- t'- ’-'r>ián nyugszik. Az ucóobi években valamennyi szocialista országban a szo­cializmus és a kommunizmus építése során újabb felada­tok megoldásához láttak. E feladatok megvalósításában komoly eredményeket érnek el. Ezzel egyidejűleg az euró­pai tokésállamokban megerő­södtek a baloldali erők po­zíciói, megnövekedett a mun­kásosztálynak és a tömegek­nek az események alakulásá­ra való befolyása. Büszkék vagyunk arra. hogy nyugat­európai elvtársaink sikereket érnek el a munka emberének jogaiért, a demokráciáért és a társadalmi fejlődésért foly­tatott küzdelemben — hang­súlyozta Edward Gierek. Az internacionalista szo­lidaritásban összeforrott párt­jaink — mondotta ezután a szónok — 30 esztendeje küz­denek azoknak az. eredmé­nyeknek megszilárdításáért, amelyeket a fasizmus felett aratott győzelem súlyos ál­dozatainak áián vívtak ki, küzdenek a tartós európai és nemzetközi biztonsági rend­szer megteremtéséért. Ezzel összefüggésben Gierek hang­súlyozta az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet jelentőségét, utalt an­nak reális esélyeire, hogy. ezt az értekezletet — az európai találkozók történetében első ízben — csúcsszinten sikerül a közeljövőben eredménye­sen befejezni. Kontinensünk jelenlegi hely­zetének jellemző vonásai: a szocialista közösség fejlődé­se, a demokratikus és a ha­ladó tendenciák szilárduló­ba számos tőkésországban, s végül a békés egymás mellett élés elveinek érvényesülése. A szónok síkraszállt azért, hogy a jelenlegi nemzetközi enyhülést tartóssá és vissza­vonhatatlanná kell tenni, a békés egymás mellett élést a konstruktív megállapodások, a széles körűen fejlett gazda­sági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés tar­tós alapjaira kell helyezni, meg kell hosszabbítani és biztosítani kell a jövőre néz­ve az immáron mintegy 30 esztendeje tartó békét konti­nensünkön. Ebben az esztendőben — mondotta Gierek — a lengyel nép megelmékezik a hitleri megszállás alóli felszabadulá­sának, valamint állama igaz­ságos határok között és új, szocialista társadalmi . for­mában való újjászületé­sének 30. évfordul ójáról. Hozzáfűzte, hogy a len­gyel dolgozók a LEMP veze­tésevei lelkesen és energiku­san, következetesen és sike­resen valósítják meg a szo­cialista építés feladatait. A LEMP KB első titkába végezetül meggyőződését fe­jezte ki, hogy a konzultatív találkozó sikeres lesz, majd a találkozó részvevőinek gyü­mölcsöző munkát kívánt. (MTI) Cél: az enyhülés, az együttműködés a világban Púja Frigyes megérkezése ucan nyilatkozatot adott a .dayuai Távirati Iroda és a Magyar Televízió munkatár­sának. — Az ENSZ-közgyűlés ál­talános politikai vitája — ahogy minden évben történni szokott — többé-kevésbé meg­bízhatóan tükrözi, hogy a kü­lönböző államok, államcso­portok hogyan vélekednek a nemzetközi helyzet fejlődésé­ről, a különböző problémák­ról, a megoldások lehetősé­geiről, módozatairól. Az ENSZ mostr.ni közgyűlésének napi­rendjén 110 kérdés szerepel. Közöttük vannak régóta hú­zódó, s vannak új kérdések is. — Az általános vita egyik jellemzője az volt, hogy Kína és Albánia kivételével szinte minden delegátus méltatta az enyhülés nagy jelentőségét; megnyugvással vették tudo­másul, hogy a két világhata­lom, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselője egy­aránt arról beszélt, folytatni kívánják az együttműködést. — Üj jellemző vonás az volt, hogy sok fejlődő ország, különösen az el nem kötele­zett haladó országok az eny­hülés mellett szóltak, s úgy jellemezték azt, mint a nem­zetközi fejlődés fő irányzatát. Ezzel kapcsolatban sokan utaltak az európai biztonsá­gi értekezletre, annak máso­dik szakaszára, kifejezték kí­vánságukat, hogy, az mielőbb fejeződjék be, és kerüljön sor a harmadik szakaszra. — Természetesen a képvi­selők legnagyobb része érin­tette a különböző nemzetközi konfliktusok problémáját is: szóltak Ciprusról, a. közel-ke­leti helyzetről, Indokínáról. Ciprus kérdésében sokan ki­fejtették azt a véleményt, hogy a Ciprusi Köztársaság függetlenségét helyre kell ál­lítani és garantálni kell el nem kötelezett státusát és te­rületi épségét. A Közel-Ke­let kérdésében aggodalom­mal szóltak arról, hogy a ren­dezés elhúzódása, a rendezés befagyasztására irányuló tö­rekvések esetleg újból kiélez­hetik a helyzetet. Itt új elem­ként jelentkezik a palesztin kérdésnek önálló politikai kérdésként való megvitatása. Mint a sajtó hírül adta a szavazás eredményét, az ENSZ-közgyűlés vitájára meghívják a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet képvi­selőjét. Reméljük, hogy ez elősegíti majd a megoldást. Vietnam kérdésében általá­ban azt hangsúlyozták, hogy teljesítsék maradéktalanul a párizsi szerződést — Az általános vitában igen nagy súllyal szerepelt a nemzetközi gazdasági kap­csolatok kérdése. Most olyan oldaláról is, hogy néhány fej­lett tőkésország a fejlődő — nevezetesen az olajtermelő — országokat próbálta felelőssé tenni a gazdasági tekintetben kialakult nehéz helyzetért. Ezt a próbálkozást a közgyű­lésen visszautasították. — Talán nem érdektelen, ha megemlítem: a gazdasági kapcsolatok fontosságát tük­rözi, hogy a KGST megfigye­lői státust kapott — minden ellenvetés nélkül — az ENSZ mellett. Figyelmet érdemel továbbá, hogy az ENSZ tag­államainak a köre bővült. Ez azt mutatja, hogy újabb or­szágok válnak ki a gyarmati sorból, nyerik el függetlensé­güket. Remélem, hogy jövőre közülük újabb országokat üd­vözölhetünk az ENSZ-ben. — összefoglalásul elmond­hatom: az ENSZ általános vi­tája tárgyszerűséget és opti­mizmust tükrözött. Most ter­mészetesen nagyon sok függ attól, hogy az egyes konkrét problémákkal kapcsolatos vi­tában milyen határozatok szü­letnek majd. Rerhélem, hogy ezek általában előreviszik az enyhülést és az egyes problé­mák megoldását — fejezte be nyilatkozatát Púja Frigyes. (MTI) Megyei ob tárgyalt a mezőgazdasági munkáról (Folytatás az 1. oldalról) A munkában a helybelieknek élen kell járni, mert elsősor­ban az ő vagyonúikról van szó, csak a példamutatás után igé­nyelhetik a külső segítséget. Tekintettel arra, hogy a ve.éssel nagyon elmaradtunk, a gépek jó kihasználását, több műszakban való üzemeltetését jó munkaszervezéssel kell biztosítani. Nagyon bevált a nyári mezőgazdasági munkák idején az egymás megsegíté­se. Most erre még nagyobb szükség van, mint volt annak idején. A tsz szövetségek közreműködésével ezt is meg kell szervezni. Az operatív bizottság a mezőgazdasággal kapcsolatban levő vállalatok­nak is fontos feladatokat szabott meg. Elsősorban: linden rendelkezésre álló vővel elősegíteni az őszi tógazdasági munkát. A jelenlevők között egysé­ges álláspont alakult ki: a kevés értekezés, annál több cselekvés, az idő jó kihasz­nálásával. Illés Gyula a pász­tó járási hivatal osztályveze­tője a vetésről adott számot. Horváth József a balassa­gyarmati járási hivatal elnöke a betakarításról számolt be és elmondta milyen nehéz helyzetben vannak a vetéssel az időjárás miatt. Kérte, hogy az AGROKER segítse az üze­meket a műtrágya és egyéb szükségletük kielégítésével. 1 lolnár Pál a salgótarjáni járási hivatal elnökhelyette­se a belső erők jó kihaszná­lására tett intézkedést ismer­tette. Dr. Győri Sándor a szécsényi járási hivatal el­nöke elmondta milyen intéz­kedéseket tettek a burgonya­betakarítás és a vetés meg­gyorsítása érdekében, ha az az időjárás is megengedi. Gresina István a rétsági já­rási hivatal elnöke felhatal­mazást kér a külső erők igénybevételére. Gorodos Já­nos megyei tanács művelő­désügyi osztályvezető az is­kolások munkába való bevo­násának lehetőségét ismertet­te. Sándor József a Magyar- nándori Állami Gazdaság igaz­gatója elmondta, hogy 250 vagon alma van még a fá­kon és 200 vagon burgonya vár betakarításra. Ismertette a végrehajtási tervet. Harmos Ferenc • a Borsosberényi ÁG. igazgatója a gépekhez szük­séges alkatrészhiányról pa­naszkodott. Felszólalt még Fekete Sándor, a MláK, Ja­nis Sándor a vetőmcgtermel- tető, valamint Jánák Sándor, a felvásárló és értékesítő vál- Lalat igazgatója. Lőrincz Ká­roly az AGROKER megyei kirendeltségének vezetője. A tett intézkedésekről számoltak be. A vitát Herencsényi Jó­zsef fog'alta össze. Egységes álláspont volt: a feladatot minden nehézség ellenére meg kell oldani, mert meg is oldható. 2 NOGRAD - 1974. október 17., csütörtök Sike-vifágtanócs Elnökségi ülés Panamában HL 3 ISincs más alternatíva Panamában megnyílt a Béke-világtanács elnöksége irodájának kibővített ülése. A tanácskozáson 39 állam, köztük minden latin-amerikai ország nemzeti bekebizottsá- gainak képviselői vesznek részt. A Béke-világtanács elnök­ségének irodája első ízben tartja ülését Latin-Ameriká- ban. A né^napos tanácsko­zás résztvevői a körzet politi­kai helyzetét, valamint a la­tin-amerikai országok gazda­sági fejlődésének kérdéseit vitatják meg. (MTI) Zsivko Zsivkov elutazott hazánkból A magyar—bolgár gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Zsivko Zsivkov a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese október 14—16-a kö­zött tárgyalásokat folytattak a két ország gazdasági együtt­működésének kérdéseiről. Zsivko Zsivkovot szerdán hivatalában fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke. A szívélyes légkörű baráti eszmecserén résA vett dr. Tímár Mátyás és Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagyköve­te. Zsivko Zsivkov, szerdán el­utazott hazánkból. (MTI) Friderichs Moszkvában Kedden nyugatnémet nagy­iparos-küldöttség élén Moszk­vába érkezett Hans Friderichs nyugatnémet gazdaságügyi miniszter, hogy részt vegyen a szovjet—nyugatnémet gaz­dasági vegyes bizottság 4. ülésszakán. Értesülések sze­rint a bizottság ülésének fő témája a két ország kooperá­ciós terveinek továbbfejlesz­tése. Friderichs látogatása Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár október 28-tól 31-ig esedékes szovjetunióbeli lá­togatása előkészítésének is tekinthető, minthogy Schmidt kancellár moszkvai tárgyalá­sain minden bizonnyal nagy­súllyal szerepelnek majd a gazdasági kérdések is, hiszen a Német Szövetségi Köztár­saság a Szovjetunió első szá­mú tőkés kereskedelmi part­nere. Az ENSZ-közgyűlés most véget ért általános politikai vitájában 132 ország küldötte fejtette ki kormányának ál­láspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, egyebek közt a világ minded népét érintő leszerelési tárgykörről. Külügyminiszterünk a közgyűlési vitában elhangzott, nagy figyelmet keltő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi élet eseményei a politikai enyhülés örvendetes haladásáról tanúskodnak. A politikai enyhülést azonban kö­vetnie kell a katonainak is, mert csak így lehet tartóssá, megingathatatlanná tenni ezt a folyamatot, amelyben első­rendű fontossága van a fegyverkezés csökkentésének és megszüntetésének, az általános és teljes leszerelésnek. Utalt rá, hogy a szovjet kormány legújabb kezdeményezése élve­zi nemcsak a szocialista országok, de a világ közvéleménye nagy részének támogatását is. Kormánya nevében Andrej Gromiko, a közgyűlés elé terjesztette annak a nemzetközi konvenciónak a tervezetét, amely törvényen kívül helyezné a környezet katonai cé­lokra történő felhasználását. E konvenció megakadályozná új hadviselési eszközök megjelenését és egyidejűleg segí­tené az egész emberiségre kiterjedő feladat megoldását: a környező közeg védelmét. A szovjet külügyminiszter rá­mutatott: fontos lenne késedelem nélkül kidolgozni a lesze­relési világkonferencia összehívásának indítványaira vonat­kozó javaslatokat A Szovjetunió említett kezdeményezése egyenes folyta­tása a szocialista országok évtizedek óta folytatott követke­zetes békepolitikájának, amely mindig is abból indult ki, hogy korunkban nincs más ésszerű alternatíva, mint az ál­talános és teljes leszerelés. A haditechnika mai fejlettsége mellett a fegyverkezési hajsza milliárdokat emészt fel anél­kül, hogy a legcsekélyebb biztonságot is teremtené az érin­tett országok, vagy a világ népei számára. A Szovjetunió és a szocialista országok már régóta hirdetik a fegyverkezési hajsza megszüntetésének szükségességét, s minden alkalmat megragadva kezdeményezőleg lépnek föl a fegyverkezés korlátozására, a leszerelés útjainak egyengetésére. Az első gyakorlati lépések megtételének egyik feltéfele volt a szovjet—amerikai kapcsolatokban az utóbbi években beállott változás. Kezdettől nyilvánvaló volt, az események pedig erősítették azt a felfogást, hogy a szovjet—amerikai viszony kulcs jelentőségű az egész nemzetközi helyzet szem • pontjából. A két ország között évtizedekig tartott feszültség magában hordta a robbanás veszélyét. Csak a hetvenes évek­re változott a helyzet. Éreztette hatását a nemzetközi erő­arányokban végbement változás és a szocialista diplomá­cia békeoffenzívája. Átalakult a szovjet—amerikai kapcso­latok jellege. A két ország rendeződő viszonya, a létrejött egyezmények rendszere a nemzetközi enyhülés legfőbb biz­tosítéka lett, s lehetővé tette a továbblépést az olyan bo­nyolult kérdésekben is, mint a fegyverkezési és a fegyveres erők korlátozása. Az 1972-i moszkvai, az 1973-i washingto­ni, majd az idei újabb moszkvai szovjet—amerikai csúcsta­lálkozókon olyan eredmények születtek, amelyek sok telin- tetben felülmúlták az előzetes várakozásokat, s még a pesz- szimistákban is elismerést keltettek. A szovjet—amerikai megállapodások rendszerében két­ségtelenül azok a legjelentősebbek, amelyek a fegyverkezé­si verseny fékezését szolgálják. A legutóbbi moszkvai csúcs- találkozón például elhatározták, hogy a hadászati fegyverek korlátozásáról 1972-ben kötött ideiglenes egyezményt állan­dóval váltják fel. Tovább fejlesztették az atomcsendegyez- 1 ményt is. A Pravda ezzel kapcsolatos cikke rámutat: ma még felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy — a már említett egyezményeken kívül — tárgyalások folynak a leszerelési kérdésekről Géniben, a közép-európai haderőcsökkentésről Bécsben, s hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zösen kívánnak fellépni a halált okozó legveszélyesebb ve­gyi fegyverek alkalmazását eltiltó nemzetközi konvenció előkészítéséért Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának általános politikai vitájában elhangzott felszólalások és más események is ar­ról tanúskod nak, hogy a világ közvéleménye támogatja a leszerelést szorgalmazó szovjet javaslatokat. Mind többen ismerik fel — a tőkésvilág józan gondolkodású politikusa: közül Is —, hogy a fegyverkezési hajsza nem folytatható az emberi munka gyümölcseit, az egész civilizációt fenyegető veszély növekedése nélkül, Kanyá András-e---------------------------------------------------------------------------* " ongresfsu i — feUzukadulási munkaverseny Nagyszerű eredmények a két üveggyárban A termelés alakulásában, a gazdálkodás hatékonyságának aöyelésébem döntő szerepe van az elő­relátó, tervszerű, céltuda­tos irányító, szervező munkának, a munkások odaadó, felelősségteljes kezdeményező tevékeny­ségének. Ez megvan a salgótarjáni öb­lösüveggyárban, ezért sikerült már a korábbi években is a kollektívának az ország több mint tíz üveggyára közül £el- verekednie magát a legjobbak közé. Ehhez a tradícióhoz az idén is ragaszkodtak, bár munká­juk nem volt mentes a gon­doktól. Az első háromnegyed évben elért eredményük azt tanúsítja, hogy jórészt sike­rült az aljadályokat is legyőz­ni. Felajánlásukban szerepelt, hogy az éves termelési tervü­ket 2 százalékkal túlszárnyal­ják. Az első kilenc hónapban újabb két és fél százalékkal megtetőzték, ami azt jelenti, hogy az ez évre vállalt 8 mil­lió forint értékű többletter­melési felajánlásukat máf 13.6 millióra növelték. Ügy néz ki, hogy ezt az ütemet az év végéig tartani tudják. Tőkéé exportnál százezer dollárod többletbevételt aján­lottak fel. Az első kilenc hó­nap alatt 247 ezer dollárral szárnyalták túl év eleji elkép­zeléseiket. Ebbe a jó munkán kívül belejátszott a kedvező külföldi értékesítési lehetőség is. A szocialista exportban az év elején kontingens hiányában 287 ezer rubelnek megfelelő kapacitás nem volt lekötve. A különböző intézkedések folytán szeptember 30-ig az előbb említett összeget 92 ezer rubelra csökkentették. Való­színű, hogy az év végéig tel­jesítik szocialista exportköte- lezettságeiket. Dicséretes, hogy az export- tervet nem a belföldi ellátás rovására elégítették ki, hanem a hazai igényeket is 2 száza­lékkal túlszárnyalták. Jó do­log, hogy a kiszállított ter­mékekkel kapcsolatban minő­ségi reklamáció nem volt. A szállítási ütemezéssel viszont egyik-másik vevő nem volt megelégedve. A munkások szorgalma, ügyessége, fáradozása, a veze­tők leleményessége segítette sr vállalatot ahhoz, hogy elért eredményük — nyereség — háromszor nagyobb, mint a termelés növelésénél elért ütem. A síküveggyár kollektíva a sem akar elmaradni az öblös - üvaggyáriaktól. Ök azt vállal­ták, hogy az ez évre tervezett 48 millió forint eredmény — nyereség — helyett 60 milliót érnek majd el. Az előzetoi felmérések szerint az első ki­lenc hónapban az időarányos részt elért ék. A nyereség kedvező alaku­lásában fontos szerepet játszott a termelési terv négy, az exportterv 4,5 százalékos túlszárnyalása. Belföldre az előírtnál 3,5 szá­zalékkal több üveg került. Ígéretük között szerepel a Zagyva II. kemence határié i előtti átépítése. A tervek sze­rint október 29-én kezdi meg az üzemelést az új kemence. Építése során ötmillió forint értékű műszaki fejlesztést hajtanak végre. A munkák jelenlegi állása azzal biztat, hogy az ígéretnek megfele­lően, négy nappal előbb meg­kezdi termelését a Zagyva II. kemence.

Next

/
Thumbnails
Contents