Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
I A munkássá válás gondjai ♦ A kábelgyár kérdőjelei Imre István termelésiosz- táiy-vezető, a pártalapszerve- zet titkára: „Hárman jelentkeztek ma felvételre, meglo- bogtatták második vagy harmadik munkakönyvüket a személyzetis előtt. Persze, nem vettük fel őket, elegünk van már a vándormadarakból. Legutóbb fél órája is volt itt valaki. Azt mondta, targoncásnak eljön, dolgozni nem. Szóba sem álltunk vele. Kár, — nézett vissza az ajtóból — ha felvettek volna, néhány nap múlva úgyis kilépek és egy forinttal legalább többet kérek a másik helyen Nem mondom meg, mit válaszoltunk neki...” Majoros István, gépkezelő: „Másfél éve vagyok itt a gyárban. 2300—2500 forintot keresek. Nagyon kevés. Meg a három műszak, az éjszakázás. .. Igen, elmegyek innen dolgozni. Szooafestő szakmám van, abban dolgoztam ezelőtt, ae azt nem szeretem, úgy gondoltam, itt jobb lesz. De nem. Megúntam. elmegyek cua, ahol többet fizetnek.” . .ilenlegi órabére 12,20 fori. „ tanácsi építőkhöz távo- z..v, állítása szerint 19 forintos órabérért. Jorda Béla 22 éves betanított munkás: „Ez a második munkahelyem. Műszaki rajzolónak jöttem ide, de nem váltam be. így beosztottak a hókemence mellé Jó is volt, cte amikor ott nincs múnka, nem kell üzemeltetni, akkor ide-oda küldözgetnek dolgozni. Látja, most is itt vagyok a kábelsodró gépen. 11 forint 70-es órabérem van. ezzel kijönnék, mert még nem nősültem meg. apám és anyám is dolgozik... Elmegyek innen oda, ahol nem egyszer itt, mas'kor ott kell lenni, ahol nem küldözgetnek. Hogy hová, azt még nem tudom, de felmondok.” A fiatalember előtt talán nem teljesen tiszta a fogalom: üzemi érdek. Az anyagok hőkezelésére beállított kemence olyan nagy kapacitású, amelyet jelenleg még nem tudnak teljesen kihasználni. Törvényszerű, hogy állásidő helyett más munka- területen foglalkoztassák az objektív okok miatt dolgozni nem tudókat, üzemi érdek — közösségi érdek. Katyi György kompresszor- kezelő volt, 3—4 hétig dolgozott a gyárban, aztán beteg- állományba ment — azóta sem látták. Van egy lovunk, fuvarozok, nem megyek többet hozzátok! — üzent be. A munkakönyvé azóta is vár rá a személyzeti osztályon. Pincérszakmája volt eredetileg Bük Jenőnek, s ki tudja, milyen megfontolásból jött ide dolgozni. • illetve dolgozgatni. Többet volt igazolatlanul távol, mint a munkahelyén, aztán beadta a felmondását. s most újra pin- cérkedik. Emberek jönnek, emberek mennek. Másutt természetes dolog a fluktuáció, ám itt negatív oldalra billen a folyamat vizsgálatának mérlege. Olyan nagy ugyanis a munkaerő ki-be áramlásának és hiányának mértéke, hogy erősen megkérdőjelezik a gyár jövőjét, s nagyban befolyásolják a jelenét is. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárát 1968- ban kezdték el építeni. A budapesti törzsgyár több mint 300 millió forintos költséggel korszerű, a technika jelenlegi állásának megfelelő színvonalú. modern gépekkel felszerelt KlSZ-védnökség Hagybátonyban Közeleg a határidő KISZ-védnökséggel épül Hagybétomyban az új harisnyagyár. Amikor az elhatározás született, illetve a fel- Eijániást megfogalmazták, az építők közül is kevesen bíztak a sikerben. Nagy fába vágtuk a fejszét — lehetett hallani többször is. Sikerül-e az összefogás1 eredményeként elhárítani az akadályokat, zöld utat biztosítani az építők számára oly módon, hogy 1974. november 7-re üzeme tetésre átadhassák ezt az új létesítményt, — Ügy gondolom, ma sem árt néhány körülményről szólni, azért,1 hogy az erőfeszítéseket érzékelni lehessen. Szakaszos tervszolgáltatás volt. Esetenként már kezdenünk kellett a munkát, de tervrajz még nem volt. Szóbeli instrukció alapján dolgoztunk. Mióta KlSZ-védnökség van, azóta is még vagy öt alkalommal volt tervmódosítás. Később többletmunkákat rendeltek el — mondja Gal- lai Pál, az építésvezető. — Ügy tudom, az anyagellátás is akadozott. Sikerült-e megnyugtatóan rendezni ezeket a gondokat? — Amikor a felajánlás született — nem túlzott ha azt mondom, — a szakipari anyagok 70 százaléka még hiányzott. Itt van ez a tíz oldalas hiánylista. Ez augusztus 13-én készült, a kooperációs értekezletre. Szeptember 26-án is készült egy, de az már csak három oldalas. Az Itt felsorolt anyagokból is érkezett néhány azóta. Most jöttek meg a légtartályok. Csövekből még van hiány. Különböző idomokat, tolózárakat várunk. A csatornákhoz szükséges öntöttvas. fsdiapok sem érkeztek meg. Ezeket két éve megrendeltük már. A távfűtéshez 16 almosaiéra nyomást bíró tolózárakra van. szükség. Ezek szállításával is késnek. Van tehát még ma is gondunk, de reméljük, hogy ' sikerül időben. megoldani — mondta az építésvezető. Közeleg a határidő a haris- ny agyár építkezésénél, es ahogy ilyenkor lenni szokott, nagy a sürgés-forgás. A felvonulási épület falán levő versenytábla tanúsítja, hogy a munkások, az itt dolgozó brigádok oroszlánrészt vállaltak az ígéret valóra- váltásából, rajtuk nem múlik a határidő. Az építésvezetőség hét brigádja, köaül öt már korábban elnyerte a szocialista brigád címet. Kettő az idén nevezett be a versenybe. Az első fél évben 105 százalék alatt nem volt brigád. Közülük hat, több mint 110 százalékos eredményt ért el. A harmadik negyedévben tovább folytatódott a verseny lendülete, Dóka István vasbetonszerelő-brigádja 137, Tóth Sándor ácsbrigádja 123 százalékot ért el, Bartók Pál és Bárt us Károly kőműves- brigádjai egyformán 121 százalékot teljesítettek, de alig kevesebbet Südi István es Menczel Adolf kubikusbrigádja. A KlSZ-védnökség keretében nagyon sok társadalmi munkát végeztek a harisnya- gyár építkezésénél.. Az építés- vezetőség dolgozói eddig összesen 3000 óra társadalmi munkaórát töltöttek el. Legutóbb 68 munkás a kommunista műszakot végzett 544 társadalmi munkával tetézte. Segítettek a testvérüzemek dolgozói is, összesen 1100 társadalmi órával. Közülük legtöbbet, 320 órát a kongresszusi versenyben egyébként is élenjáró Tiribes- akna dolgozói végeztek. — Mi van még hátra? — Jelenleg három alvállalkozó dolgozik. Az Országos Szakipari Vállalat a savburkoló munkát végzi a festődében. Késik ez, a munka. Ennek oka. hogy nem tudtuk számukra biztosítani a 10 fokon. felüli hőmérsékletet. Ehhez-nem voltak meg a feltételeink. A villanyszerelő- ipari vállalat szerelői úgy vélekednek, hogy időben végeznek. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói viszont már a parkettázás befejezéséhez közelednek. B. J. termelőegységet létesített a város szélén. A tervezők álmai 1970 márciusában váltak valóra. Felavatták az új gyárat, megindult az üzemszerű termelés, s minden feltétel adva volt ahhoz, hogy a befektetett százmilliók. ■ ha nem is egy-két év alatt, de belátható időn belül megtérüljenek. Ez nemcsak a balassagyarmatiak, a budapesti törzsgyár, hanem népgazdaságunk egészének érdeke is lett volna. A munka beindult és 1973- ban már a világ tizenöt országába szállították termékeiket: az NSZK-ban, Irakban, a 'Bangladesi Népi Köztársaságban, Franciaországban, Dániában, Svédországban. a Szovjetunióban, és másutt váltak egyre ismertebbé Balassagyarmat új gyárának termékei. A budapesti törzsgyár és a Transelektro üzletkötőinek segítségével stabiil, jó exportpiacot építettek ki és közben elérték, hogy az idei évben a gyár termelési értéke már meghaladja a 600 millió forintot, s különösen jelentős tényező, hogy termékeiknek valamivel több mint kilencven százaléka kerül főleg dollár elszámolású országokba. körülményeit tekintve nem is lehetne ideálisabb munkahelyet elképzelni a balassagyarmati kábelgyárnál. Rendkívül jó a szociális ellátottságuk. korszerű fürdőt, öltözőt. ebédlőt építettek, a dolgozók érdekében ez évben pedig a kollektív szerződést is módosították. A munkaruhát védőruhának nyilvánították, egy helyett kettőt kapnak és a gyár saját költségén hetenként mosatja, javíttatja. Mindezek mellett a legnagyobb szolgáltatás, ami eddig is volt, s amit a jövőben is terveznek, a dolgozók lakásgondjainak megoldása. Rendkívül előnyös feltételek biztosítása mellett már 1970- ben is öten, az azt követő három évben tizennyolcán, az idén pedig harmincketten jutottak lakáshoz, 1975-re pedig már eddig húszra szerződtek le az OTP-mél. Jellemzésképpen: a gyár által biztosított ötvenöt lakásból negyvenkilencet munkások kaptak, az ez évi harminc- kettőből pedig csupán kettő a szellemi dolgozó. Az egyéni teljesítményben dolgozó betanított gépmunkások bére 1970-től átlagban több mint 12 százalékkal emelkedett, s jelen pillanatban mintegy 40 százalékkal meghaladja az akkorit. 2700— 2800 forint kerül egy gépmunkás borítékjába, de a három műszakban végzett munka különböző pótlékjaival, kiegészítéseivel sokan visznek haza 5000 körül is. Mégis: emberek jönnek, emberek mennek, s a munkásvándorlás seregnyi kérdőjelet állít a gyár vezetői elé.. (Folytatjuk) Karácsony György A munkásosztály helyzetéről Irta: Kovács László. pártbizottso algotarjani járási g titkára A salgótarjáni párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban megvizsgálta a járás munkásainak helyzetét. A vizsgálódást időszerűvé tette az 1970-es megyei és járási pártértckezleten. a Központi Bizottság 1972. novemberi és 1974. márciusi irányelveiben és a megyei párt-végrehajtóbizottság intézkedési tervében megfogalmazott tennivalók végrehajtása, a munka ellenőrzése. A salgótarjáni járás egyike Nógrád megye legiparosodottabb területeinek. Ezért a munkásosztály helyzete, élet- és munkakörülményeinek javítása folyamatos feladatot jelent a járási pártbizottságnak. Korszerű iparszerkezet — átrétegződés Ismeretes, hogy az elmúlt időszakban a salgótarjáni járás iparszerkezete jelentős változáson rhent keresztül. A szénbányászat vissizaíejlesz- tése együtt járt az új ipari üzemek letelepítésével. A negyedik ötéves tervben csaknem 1 milliárd forint értékű beruházás valóslilt meg. Többek között elkészült, és ma már termel a matranováki Ganz, a nagybátonyi FÜTÖ- BER és a hari&nyagyár, a já- nosaknai fehérneműgyár, valamint a kazári kötöttüzem. Az üzemekben és telephelyeken több mint 3600 dolgozó talált munkalehetőséget és termelésük együttes értéké 807 millió forint. Az ipartelepítés, a korszerű iparszerkezet kialakítása együtt járt. a munkásosztály átré tegződés ével. Korábban ugyanis a kitermelőiparban dolgozók; a bányászok adták a munkások döntő többségét. Számuk ma is meghaladja az ötezret és jelentőségüket mutatja többek között az is. hog.y a megyei párt-vegrehaj- tóbizottsáig szeptemberi állás- foglalása megnyugtatóan rendezte a Nógrádi Szénbánya Vállalat,, a bányászok jelenét, jövőjét. Azonban a feldolgozó ipar, mindenekelőtt a gép-, a köny- nyűiipar térhódításával jelentősen megnőtt a munkásosztályon belül az egyéb rétegek száma. A bányászok soraiból került ki az új üzemek, vezetőinek és szakmunkásainak döntő többsége. Ugyanakkor a könnyűipari üzemekben jelentősen megszaporodott — Megközelíti a háromezret — a dolgozó leányok, asszonyok száma. Jelentős erőt képviselnek a járás ipáidban a fiatalok is. Az ú j üzemek és a munkássá válás Az új üzemek munkásai, elsősorban a nők és a fiatalok a munkásélet, a munkáshagyományok, a munkáser- kölcsök elsajátításának kezdetén tartanak. Munkássá válásuk hosszú és bonyolult folyamat eredménye lesz. Ezt a folyamatot lehet és szükséges is meggyorsítaniuk, közös és összehangolt munkával a párt-, a szakszervezeti szerveknek, a KISZ-szervezetéknek. A segítség lényege abban van, hogy mielőbb megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a munka- folyamatok gyors elsajátítását, a beilleszkedést az egységes m unkáskollektívákba. A tapasztalatok azt bizonyítják; a munkássá nevelés jó iskolái a brigádok, a szocialista címért küzdő közösségek. Az új üzemekben ma már 143 brigád dolgozik, 2534 taggal. Ezek a közösségek az elsők között csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez, és vállalásukat igyekeznek becsületesen teljesíteni A munka mellett részt vesznek az üzemek községük szépítésében, iskolákat, óvodákat patronálnak. Szinte valamennyin üzemben kommunista műszakot szerveztek, amelynek kezdeményezői a szocialista brigádok voltak. A kommunista műszakok bérét a vietnami nép támogatására és községeik gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánlották fel. A munkássá nevelés folyamatát azonban ma még számos gond nehezíti. Meglehetősen kevés például a dolgozó nők között a szakmunkások aránya, s a képzésük ma sem tekinthető folyamatosnak, megoldottnak.- A közel 3000 dolgozó leány és asszony közül nem egészen 600 szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Döntő többségük betanított és segédmunkásként dolgozik. A nagybátonyi harisnyagyárban például a 600 leány és asszony között nincs egyetlen szakmunkás sem. A szakmunkás- bi zon y í tvány megszerzése nemcsak egzisztenciális kérdés, hanem komoly anyagi kihatásai is vannak. Ezt bizonyította az 1973- as márciusi bérrendezés. A szénbányáknál, az új ipari üzemeknél egyaránt jelentősen emelkedett a bérszínvonal. A szakmunkások 8 százalékos béremelése mellett, a segédmunkások ennek a felét — 4 százalékot kaptak. Mindenképpen ajánlatos tovább folytatni a munka- és életkörülmények javítását is. A járási pártbizottság, összhangban a helyi párt- és állami szervekkel, az új üzemek építéséhez jelentős segítséget nyújtott. A nagybátonyi FÜ- TÖBER és a harisnyagyár építése fölött a KISZ vállalt védnökséget és az új üzemek időben elkészültek. A továbbiakban az szükséges, hogy együttes erővel segítsük képzésüket, tegyük kulturáltabbá az új üzemekben dolgozók élet- és munkakörülményeit. A politikai, a szakmai, az általános műveltség növelése Az egykor élt Majláth grój kastélyában, 12 holdas parkjában ma korszerű körülmények között egészségügyi gyógykezelés folyik. Nógrád- gárdonyban — mely 1948-ban hagyta el a Mjláthgárdony nevet, s ezzel együtt minden kapcsolatát a múlttal, — tüdőbetegségeket. szilikózisban szenvedőket, és egyéb fulla- dásos betegeket gyógyítanak.. A 160 ágyas intézet szinte valamennyi beutaltja Nógrád megyei, akiknek bronchológiai vizsgálatát, alkalmankénti operációját Budapesten, az Országos Korányi Tüdőgyógyintézetben végzik Évente átlagban 800 beteg nyeri tíisz- sza az egészségét Nógrádgár- donyban a lelkiismeretes orvosi munka eredményeként, melyhez nagyban hozzájárul a kellemes környezet, a korszerűen felszerelt kezelők, a leghatásosabb gyógyszerekkel is jól ellátott intézmény. Képünkön: Fábián Mihály né ápolónő a beutaltak vérnyomását ellenőrzi. — kulcsár — .változatlanul fontos feladat. A munkaidő és egyéb kedvezmények mindenképpen hasznos „befektetésit” jelentenek. Követésre méltó a jánosaknai és kazári üzemek gyakorlata, ahol á párt- és a gazdasági vezetője megteremtették a folyamatos szakmunkásképzés lehetőségét, és megkezdődött az oktatás a dolgozók esti gimnáziumában is. De a kulturált közlekedés,, az üzemi étkeztetés szélesítése, a nők munkáját könnyítő, előre- rendelést és szállítást vállaló boltok létesítése, az üzemorvosi ellátás szélesítése mind a munkát, a beilleszkedést teszik könnyebbé. Több munkást a testületekbe A X. pártkongresszus határozata, az azóta megjelent KB- és megyei állásfoglalások egyaránt felhívták a figyelmet arra az összefüggésre, amely a munkásosztály vezető szerepének gyakorlati érvényesülése és a politikai képviselet között van. Mindebből adódik a következtetés: nem lehet számunkra közömbös, hogyan képviseltetik magukat a munkások különböző testületekben, milyen az arányuk a pártban. Az 1972-es novemberi határozat után jelentős ■változás következett be e tekintetben, Az idén felvett párttagok csaknem 80 százaléka fizikai munkás. Fokozatosan nő a párttagságon belül a nők és a fiatalok száma is. A "járási párt-végrehajtóbizottság megállapította azt is, hogy munkásaink részvétele a közéletben még mindig nincs arányban a társadalmi termelésben betöltött szerepükkel. Ezért közéleti aktivitásukat az üzemben és a lakóterületen egyaránt fokozni szükséges. Arra kell törekedni, hogy az 'élenjáró munkások közéleti emberré is váljanak. Szavuknak súlya legyen valamennyi fórumon, hiszen velük együtt, kell dönteni minden szinten, mert ők azok. akik a terveket, elképzeléseket a gyakorlatban valóra váltják. Az üzemi demokrácia szélesítése jó iskolája lehet a munkások közéleti tevékenységének. Ezért arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozások tartalmasabbak legyenek, ott minden lénveges kérdést megismerjenek a munkáskol lektívák. Folyamatos tennivalók A járási pártbizottság az elmúlt evekben több jelentős határozatot fogadott el, amelyek szoros összefüggésben vannak a munkásosztály helyzetével, élet- és munkakörülményeinek alakulásával. Többek között az üzem- és a munkaszervezésről, a szénbányászat helyzetéről, az új üzemekről, a munkásnökről és munkásfiatalokról, az eszmei, politikai nevelő munkáról, valamint a közművelődésről hozott határozatot, készített intézkediési tervet. Mind- ézefcből következik, hogy a munkásosztállyal való törődés, fokozott gondoskodás állandó, folyamatos tennivalókat jelentenek a járási párt- bizottságnak, a prátszerveze- teknek. A salgótarjáni járásiban * szénbányászat és az új üzemek, a nagy szex’vezettséggel, nagy s tapasztalattal rendelkező bányászok és az új munkások. mindenekelőtt a nők és a fiatalok adják e munka sajátosságát. A párt és a műink ás os ztá ly kapcsolata na k erősítése érdekében mindenképpen ajánlatos a fizikai munkások számának további ' növelése a pártban, a pártvezetőségekben és a különböző testületekben. Ezt segíti, ha a párt- és a gazdasági vezetők. a társadalmi szervek képviselői tovább szélesítik a •szakmai és a politikai képzés- lehetőségeit és a korábbinál jobban élnek az üzemi demokrácia nyújtotta lehetőségekkel.
