Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AT -MS? M F NÓGRÁD MtGYfl BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY El TANÁCS IAÖJA XXX. ÉVF., 243. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK Varsóban megkezdődött az európai testvérpártok konzultatív találkozója Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Varsóban, a lengyel minisz­tertanács palotájának díszter­mében szerdán délelőtt meg­kezdődött az európai kommu­nista és munkáspártok kép­viselőinek kozultatív találko­zója, amelynek megtartását a LEMP és az Olasz KP kez­deményezte. A találkozón huszonnyolc testvérpárt küldöttsége vesz részt. A delegációkat Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára köszöntötte, majd Edward Giere]c, a LEMP KB első titkára1 mondott üdvözlő beszédet. Mint ismeretes, az utóbbi hónapokban több testvérpárt szorgalmazta az európai kom­munista és munkáspártok újabb nemzetközi konferen­ciájának összehívását. A mostani konzultatív találkozó ezt a problémát tárgyalja meg. Ülései zárt jellegűek. (Folytatás a 2. oldalon) NÓGRÁD ÉS \ KOZMIVELŐDÉS Kettős céllal , tanácskoznak ma Salgótarjánban a me­gyei közművelődés-politikai aktívaértekezlet résztvevői. Az országos aktívaértekezlet után, a megyei tapasztalatok elem­zése és a következő napok, hetek, hónapok, évek tenniva­lóinak határozottabb, pontosabb körvonalazása a pártmun kasok, a közművelődés és közoktatás dolgozóinak felelős­ségteljes munkája. A csaknem 300 kommunista számvetése a Központi Bizottság márciusi határozatának végrehajtásá­ról, a sajátos nógrádi helyzetről, nemcsak a gondok fel­sorakoztatását jelenti. Felszínre kerülnek olyan tapasztala­tok is, amelyekre bizalommal építhetünk a további munka, a napi tennivalók és a távolabbi célok meghatározásánál. Ezt a feltevést erősítik a közelmúltban lezajlott megyei, városi, járási végrehajtó és pártbizottsági ülések, a csúcs­vezetőségek összejövetelei és a párttaggyűlések is. E fóru­mok referátumai, vitái és a sajátságos helyi tennivalókat rögzítő, többségében reális feladattervek már a korábbi szemlélet módosulását jelzik. Azt bizonyítják, a kommunis­ták mindinkább felismerik, hogy a közművelődés, a kultu- rálódás a tudatformálás hatásos eszköze, a munkásosztály hatalmával összefüggő ideológiai, politikai tevékenység. Jól látják, hogy a munkásosztály vezető szerepének további erősítése, a párt politikájának mind eredményesebb végi«- hajtása, szocialista építőmunkánk üteme egyre inkább azon múlik, milyen színvonalon dolgoznak, hogyan vesznek részt a különböző vezető testületekben, mennyire hallatják sza­vukat a közéletben a hozzáértő munkásemberek: ' Hogy ez mennyire a mai realitás, azt mi sem bizonyít­ja jobban, minthogy a pártszervek és -alapszervezetek fei- adatterveitoen, művelődéspolitikai tevékenységében kiemelt helyet kaptak a munkásművelődés konkrét kérdései. Szinte kivétel nélkül arra a megbízható bázisra építenek, amelyet a több éve eredményesein dolgozó, művelődő szocialista bri­gádok jelentenek. De egyre világosabbá válik az a felisme­rés is, hogy e közösségek ereje éppen abban van, hogy a mindenkire kötelező érvényű, jobbára formális vállalások helyett — a mozgalom jellegéből adódóan — a folyamatos képzés a művelődés, az érdeklődés, az önképzés igényét próbálják felkelteni a kollektívák tagjaiban. A Központi Bizottság határozata, az országos közműve­lődés-politikai aktívaértekezlet beszámolója és vitája egy­formán hangsúlyozta, hogy a közművelődés fejlesztése egyet jelent olyan mozgalom kibontakoztatásával, amely a dol­gozó emberek gondolkodását, magatartását, cselekvését for­málja. Segíti őket abban, hogy gazdagabbá, tartalmasabbá tegyék munkájukat, életüket. S mindez a tennivalók egész sorát adja a párt-, az állami és a társadalmi szerveknek Nógrád megyében is. S a munka Salgótarján kulturális centrummá fejlesztésével, a tanácsok és. a nagyüzemek fo­kozottabb együttműködésével a társadalmi és tömegszerve- zétek feladatainak meghatározásával, tevékenységük koor­dinálásával már elkezdődött. Számolnunk kell azonban azzal is, hogy Nógrád me­gyében a kulturális hagyományoknak nincsenek mély gyö­kerei. Az elmúlt csaknem 30 esztendő alatt, sok mindent (ettünk annak érdekében, hogy felszámoljuk kulturális el­maradottságunkat. Lépéseinket azonban gyorsítani szüksé­ges, s a következőkben a szellemi és az anyagi erők össze­vonásának, a közös tetteknek lesz egyre nagyobb szerepük. E gondolatok jegyében köszöntjük e bonyolult, s rövid időn belül kiugró eredményekkel aligha kecsegtető munka ré­szeseit, a megyei közművelődési ankét valamennyi résztve­vőjét. Vincze Istvánné Kairói lapok Leonyid Brezsnyev egyiptomi látogatásáról A kairói lapok vezető he­lyen, szalagcímek alatt ismer­tetik azt a moszkvai bejelen­tést. hogy Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára a jövő év januárjában hivatalos látoga­tást tesz Kairóban. Az Al-Gumhurija elemző cikke rámutat, hogy a szov­jet—egyiptomi kapcsolatok nem átmeneti jellegűek, s a közös érdekeken túl olyan közös elvekre épülnek, ame­lyek nem csak lehetővé te­szik, hanem egyben meg is követelik a barátság fenntar­tását és elmélyítését. A fenn­álló nézeteltérések tisztázását a két országot összefűző ba­rátsági és együttműködési szerződés szellemében. Egyiptom, amely szabad el­határozásból választotta a haladó irányú fejlődés útját, a törekvésében nem támasz­kodhat a nem szocialista or­szágokra, amelyek ellene van­nak a progresszív társadalmi fejlődés folytatásának. A kö­zös elvek és érdekek logikája aláhúzza a baráti kapcsolatok és együttműködés fenntartá­sának és fejlesztésének szük­ségességét — állapítja meg az Al-Gumhurija. Az Al-Akhbar cikke ugyan­csak hangsúlyozza, hogy az antikolonializmus, a nemzeti függetlenségért és a társadal­mi haladásért vívott harc, valamint a békés egymás mellett élés közös elvei lehe­tővé teszik a kétoldalú kap­csolatok megszilárdítását és fejlesztését. (MTI) Levél a fiatalokhoz: Segítsék az őszi betakarítási munkákat A KISZ központi bi­zottsága és a Magyar Út­törők Szövetségének Or­szágos Elnöksége levélben fordult a KISZ-tagokhoz és az úttörőkhöz: segít­sék az őszi betakarítási munkákat. Kéréssel fordulunk hoz­zátok — hangzik a levél — akik már eddig is sok­szor bizonyítottátok, hogy felnőtt fejjel és politikai érettséggel tudjátok át­érezni társadalmi gond­jainkat, az első hivő szóra hajlandók vagytok tenni, cselekedni, dolgozni, ha kell, áldozatot is vállalni: a kis és a nagy közösség­ért egyaránt. Most a nagy közösség — társadalmunk — nevében szólunk hoz­zátok. Gyors szükség van erős kezetekre! Vala­mennyien tudjátok, látjá­tok, hogy az elmúlt hetek­ben eső áztatta földjein­ket, a rossz időjárás meg- torpantotta a gazdagnak ígérkező termés betakarí­tását. A sár fogva tarja a legmodernebb gépeket is, a szőlőszemek lehullanak, a zöldség és a cukorrépa a földben, a kukorica a száron marad, pusztul a gyümölcs... Csak egyetlen ténnyel próbáljuk érzé­keltetni, milyen értékek mehetnek veszendőbe, ha nem veszitek ti is komo­lyan a kérő-hívó szót: még 20 ezer vagon alma vár leszedésre. Induljatok minél töb­ben a földekre, vigyétek magatokkal osztálytársai­tokat, brigádotokat, kato­natár saitokat, barátaito­kat. Értessétek meg a ké­nyelmüket féltőkkel is, hogy a társadalmi össze­fogás — közvetlenül és közvetve — valameny- nyiünk hasznát, tehát az ő érdeküket is szolgálja. Legyetek kezdeményezők, nyitott szemmel járva ve­gyétek észre: hol van szükség a leggyorsabb cselekvésre, hívás nélkül ti magatok ajánljátok fel segítségeteket. Csalatkoz­zatok azokhoz a mezőgaz­daságban dolgózó fiata­lokhoz, akik az őszi beta­karítás idején máskor is megfeszített erővel dol­goznak. akiktől most azt várja az ország, hogy még nagyobb helytállásról te­gyenek tanúbizonyságot. A mai rétsági gimnázium tantestülete 1963-ban Rom- hányban kezdte meg a közép­iskolai oktatást. Pár esztendő múlva, 1968-ban költöztek a központibb fekvésű rétsági új iskolaépületbe. magukkal hozva a diákokat is, akiknek száma egyre nőtt. Mintegy húsz községből, a járás szin­te minden falujából találunk itt diákokat. A felvételizők általában 50 százalékban jut­nak be felsőfokú intézmé­nyekbe. Érdekesség még, hogy a gimnázium nevelőtestületé­nek nagy ' része nemrégen végzett a főiskolákon, egye­temeken. Ebben a tanévben is öt új tanár foglalta 1 el munkahelyét Rétságon. A középiskola új igazgatója, Földi Sándorné is 1970 ben végezte el a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyete­met, azóta itt tanít magyar és orosz nyelv tantárgyakat. Rajong a gyerekekért, de a tantestület összefogásában is mindig részt vett: a pedagó­gus pártalapszervezet vezető­ségi tagjaként szervezte mun­kájukat. Képünkön: a negye­dik osztály, ahol István Lász­ló, Kovács Valéria, Varga Lajos, Ponicsán Judit és a többiek szakmunkásoknak, mások, Furia Katalin, Vonó Éva, Vezér Attila, Rolik Ma­riann felsőfokú iskolába ké­szülnek. — kulcsár józsef — Megyei ob tárgyalt a mezőgazdasági munkáról Minden erőt mozgósítani a vetés érdekében és a termésért! A megyénk mezőgazdasága is a kedvezőtlen időjárás írűatt nagyon, nehéz helyzetbe került. A termelőszövetkezeti parasztságunk minden erőfe­szítése ellenére elmaradt a szántással, vetéssel, és az őszi termények betakarításával. Mintegy 200 millió forint értékű termés — kapás­növény, gyümölcs — még a földeken van. Legkritikusabb a helyzet az őszi vetéseknél, amely a jövő­évi kenyerét jelenti a dolgozó embereknek. A most időszerű mezőgazdasági munka mara­déktalan és jó minőségben való elvégzése tehát össztársa­dalmi feladat. A nagy erőfe­szítéseket kifejtő parasztság segítségére kell sietni minden erővel. Ennek a jegyében tartotta meg tegnap délután Salgótar­jánban a megyei operatív bi­zottság kibővített ülését a ta­nács székházában. Az ülés je­lentőségének megfelelően részt vettek aizon a járási pártbizottságok titkárai, a já­rási hivatalok elnökei, vala­mint a hivatalok mezőgazda- sági osztályvezetői, a felvá­sárló és termeltető vállalatok, a mezőgazdasági gépellátó szervek képviselői, a MÉK, a vetőmagtermeltető vezetői, a tsz-szövetségek titkárai, az állami gazdaságok igazgatói, A megyei pártbizottságot Lip- ták Sándor, a gazdaságpoliti­kai osztály vezetője képviselte és részt vett a vitában. A pá rtb i zo t tsá g álláspo nt.i á t hangsúlyozva kijelentette: az őszi mezőgazdasági munka időben és jó minőségben való elvégzése politikai feladat, Púja Frigyes hu szerkezeti Ne tv Yorkból Púja Frigyes "külügymijiisz- Fogadására á Ferihegyi re­fer szerdán hazaérkezett pülőtéren megjelent Marjai József államtitkár és Szarka Károly' miniszterhelyettes. New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ-közgyűlés 29. ülés­szakának munkájában. (Púja Frigyes a 2. oldalon) nyilatkozata amelynek végrehajtásáért el­sősorban a termelőszövetkeze­ti üzemek a felelősek, de a mezőgazdasági dolgozók ere­jének maximális és jól szer­vezett kihasználása mellett minden rendelkezésre álló erőt mozgósítani kell erre a feladatra. Az erőkkel jól gazdálkodva ha nehéz is a feladat de meg­oldható. A mezőgazdaságunk az utóbbi évek legeredménye­sebb esztendejét zárja 1974- gyel. Sok ezer ember munká­ja fekszik ebben az ered­ményben, nem szabad, hogy a,z érték veszendőbe menjen. Az osztályvezető biztosította a jelenlevőket, hogy a párt a legmesszebbmenő segítséget nyújtja az őszi mezőgazdasági munka elvégzéséhez, a ter­melőszövetkezeti parasztság­nak. A megyei operatív bizottság ülésén Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyette­se ismertette a mezőgazdaság őszi helyzetét. Nagyon nehéz­nek jelölte meg. Ez a körül­mény arra kötelezi a termelő­szövetkezeti parasztságot, hogy minden erőfeszítését összpontosítsa a munkára. A termés 5—6 százalékkal na­gyobb, mint volt az előző években. Nem szabad, hogy veszendőbe menjen, mert az érzékenyen érintené a megyét, de az ország gazdaságát is. A termésbetakarílás gon­dos megválasztására hívta fel a figyelmet,: elsők kö­zött szerepeljen a zöld­ség, gyümölcs, cukorrépa és a burgonya. Mint ismertette is, a Selypi Cukorgyár például áll, mert .egyáltalán, nincs nyersanyaga. A Hatvani Cukorgyár is csak részlegesen üzemel cukorrépa hiányában. A kukoricatermés­ről szólva elmondotta, hogy a termés jó, maradéktalanul be kell takarítani. Itt külön hangsúlyozta a felvásárló vál­lalat nagy szerepét, a termés szállítását és a szállítási ka­pacitás helyes kihasználását. Nehéz helyzetben vagyunk a■£ őszi kalászosok vetésével is. Az elmúlt év hasonló idő­szakában a vetésterület ^9 százalékán már a földben volt a mag, az idén pedig a rossz időjárás következtében mind­össze 4,4 százalékra teljesítet­ték az üzemek — rajtuk kí­vülálló okok miatt — a ve­tést. A munkában a járások között a legnagyobb lema­radás a szécsényibem van. A betakarítás és a vetés kedvezőtlen helyzetének meg­ítélésére néhány számadat. A burgonyabetakarítással a szé- csényi járás kivételével elfo­gadható a helyzet, ahol lema­radás van ott viszont gyorsí­tani kell a munkát. A cukor­répának 21 százalékát szedték fel. Kukoricát 20 ezer hektá­ron termesztünk, eddig 1200 hektáron takarítottuk be a termést. A gyümölcsnek — szőlő, alma1 — 62 százaléka kerül leszedésre. Az operatív bizottság meg­határozta a legfontosabb ten­nivalókat. Hangsúlyozta: a mezőgazdaságban meglévő le­maradásért nem a parasztság felelős, mert azt az időjárás okozta. Nincs ok viszont a kapko­dásra. pánikkeltésre, ha­nem jól átgondolt szerve­zettséggel kell végezni a munkát. A feladat nagy, de megoldha­tó. Az üzemeknek mindenek­előtt számba kell venniük a rendelkezésükre álló munka­erőt. Ebben értendők . a tsz- tagon kívül a családtagok, a rokonság és más időszakos munkások. Ennek ismeretében kell felmérni. hogy milyen külső segítségre van még szükség. A helyzetre, való te­kintettel a tsz-ek rendelkezé­sére állnak az ipari üzemek­ben levő mezőgazdasághoz ér­tő emberek, a honvédség, az iskolák, akiket az illetékesek mozgósítanak. A falvakban vi­szont ezekben a nehéz na­pokban minden időt kihasz­nálva kell dolgozni. Tehát: vasárnapokon, hétköznapokon egyaránt. Nyújtott, vagy (öbb mű­szakban. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents