Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

Málranováhttn megkérdeatük Mit tesznek a munkásműveltség fejlesztéséért? 1A közművelődés központi kérdése a munkásműveltség iejlesztése. E cél megvalósí­tása érdekében mit tesz a bárt csúcsvezetősége és a három alapszervezet Mátranovákón, a Ganz-MÁVAG gyáregységé­ben — kérdeztük Búzás Mik­lós osúcsveze tőség i titkártól es Danyi István, szervező tit­kártól. A munkássá válás folyama­tának gyorsítása területén még rengeteg a tennivaló az öt évvel ezelőtt kialakított gyáregységben. Ä saiátossá- gok közé tartozik, hogy a 650 dolgozó 23 településről ver­buválódott. A csúcsvezetőség — figye­lembe véve a sajátosságokat — a közelmúltban elkészítet­te a közművelődésre vonatko­zó feladattervét. Az alapszer- • vezetek taggyűléseken vitat­ták meg a legfontosabb ten­nivalókat. A tapasztalatokról Danyi István mondotta: — Leszűrhető a három tag­gyűlés nyomán, hogy a köz­művelődési határozat értelme­zése türelmet igényel, a tu­dás várát nem lehet roham­mal bevenni. A párttagok ak­tivitása a szokottnál mérsé­keltebb volt. Véleményt a tagság 6 százaléka nyilvání­tott. Ennek oka, hogy a gaz­dasági kérdésekben iártasab- bak.. Jól sikerültek az alap­szervi feladattervek. Gyakor­lati kérdéseket vetnek fel. Központi gondolat a nyolc ál­talános elvégzése. Pártcsoport- üléseken a tennivalókat rész­letekbe menően megtárgyal­ják. Milyen a munkások mű­veltségi 'színvonala Mátrano- vákon ? Megnyugvásra min­denesetre nincs ok! Bőven akad tennivaló. Ugyanis - a dolgozók közül százhúszan még nem végezték el a nyolc általános iskolát. Zömmel 30 t-40 év közötti dolgozókról vap, szó. Nyolc analfabéta is van a gyárban. Mielőbb sze­retnénk őket elindítani a ta­nulás útján. Alapvető kérdésként keze­lik az általános iskola elvég­zését, mert addig szakmun- kásoklevól megszerzéséről sem lehet szó. A felvilágosí­tás. meggyőzés terén a párt­tagok sokat tehetnek. A be­iskolázásnak csupán szubjek­tív gátló tényezői vannak. A gyáregység vezetői különböző kedvezményekkel szorgalmaz­zák, hogy emelkedjen a mun­kások általános, szakmai és politikai képzettsége. A helyi általános iskolával megálla­podást kötöttek. Ennek értel­Mai tévéajánlatunk 20.00: Fórum a Lengyel N épköztársaságról. Lengyelország és Magyar- ország századok előtti és mai történelmében megannyi a közös vonás. Érdeklődésünk most is gyakran fordul a test­véri szocialista ország felé. A magyar turisták egyik legked­veltebb úticélja. Kultúrájuk, művészetük közel áll hozzánk. Figyelemmel kísérjük gazda­sági eredményeiket, életüket. Ezért is kerül sor a lengyel tórumra, amelynek vendégei: Karol Matcuzynski újságíró, a Lengyel Televízió külpolitikai kommentátora, Stanislaw Mojkowski, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB tagja, parlamenti képviselő. Kazi- mierz Górski, a lengyel lab­darúgó-válogatott edzője, Ka- zimierz Secomski, a tervhi­vatal első elnökhelyettese. Jó­zef Czyrek külügyminiszter­helyettes, Adam Hanuszkie- wicz színész, rendező, a Nem­zeti Színház igazgatója és mű­vészeti vezetője. A nézők telefonon közvet­lenül kérdezhetnek, Miskolc­ról, Győrből és Pécsről a he­lyi rádióstúdió közvetítésével is. Huszonöt éves évforduló Megalakulásának 25. évfor­dulóját ünnepelte kedden a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara. 1949. november 28-án jelent meg az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelete. amely a műsza­ki egyetem új szervezetén be­lül a villamosmérnöki kar felállításáról intézkedett. A egyetem auditorium ma­ximumában tartott plenáris ülésén dr. Tuschák Róbert egyetemi tanár, a villamos- mérnöki kar dékánja méltat­ta az elmúlt negyedszázad je­lentőségét. Aláhúzta, hogy az egyetem ez alatt több ezer villamosmérnököt adott az iparnak. Nagy figyelmet szen­telt a tudományos kutatás­nak és a tudományos után­pótlás nevelésének. Igen nagy súlyt helyezett az iparral va­ló szoros kapcsolatára. méhen a dolgozók oktatásá­hoz minden feltételt biztosí­tanak. A középfokú végzettség megszerzése iránt örvendete­sen nagy az érdeklődés. Kö­zépfokú iskolában ötvenné­gyen tanulnak. Nagybátony- ba acélszerkezet-gyártó leve­lező tagozatra tizenhatan irat­koztak be. A szakmai képzés területén a gyáregységben alap- és középfokú, tanfolya­mokat szerveztek. Ezeken két­száz-kétszázötven dolgozó vesz részt. Szakmunkásvizs­gára készítik fel őket. Hogy nem is eredménytelenül, azt bizonyítja, hogy az utóbbi két évben ötvenen szereztek szakmát. Szervezetten foglal­koznak munkás-továbbképzés­sel. és a gyáregységnek nyolc társadalmi ösztöndíjasa van, akik egyetemen és főiskolán tanulnak. A csúcsvezetőség a tenniva­lók összefoglalása során hang­súlyozta, hogy a munkásmű­veltség fejlesztése nem re­szortfeladat. A párt-, gazda­sági vezetés mellett saiátos tennivalói vannak a szakszer­vezetnek és az ifjúsági szer­vezetnek. Mit kíván tenni a csúcsvezetőség? Hatékony lé­péseket a helyes értelmezé­sért, az alap- és középfokú, valamint szakképzés megszer­zéséért, az utóképzésért. A tömegpropaganda keretében a párttagok részére tanfolya­mot szerveznek kulturális kérdésekről. Hasonló témakö­rökből kerekasatal-beszélgeté- seket rendeznek. Aktív ta­nácskozásokon mindenkinek meghatározzák a feladiatait. Fokozzák a beiskolázást a marxista középiskolára és az esti egyetemre. Szorgalmaz­zák a speciális tanfolyamok látogatását. Növelik a könyv­tári tagok létszámát, a könyv­terjesztés hatékonyságát, fel­lendítik a klubéletet, közös színház- és mozilátogatásokat szerveznek, sport- és kultu­rális vetélkedőket tartanak, fejlesztik az ismeretteriesztö tevékenységet. A csúcsvezető­ség az alapszervezeteken ke­resztül összehangolja a mun­kát A tömegszervezetek számá­ra jól összeállított ajánláso­kat készítettek. Részletesen elemezték Mátranovákon a munkásműveltség feileszté- sének személyi és tárgyi fel­tételeit. A feladatok végre­hajtását a csúcsvezetőség min­den évben napirendre tűzi. Az első lépéseket már meg­tették. Egy év múlva bizo­nyos, hogy még több ered­ményről adhatnak számot a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében. r. i. FELICE CHILANTI: Három sássiót Salvatore Giulianónak 38. A csendőr ezredes csüggedt mozdulattal simítja végig •homlokát. Aztán elengedi a kikérdezetteket. Amikor egye­dül marad, a fiatal tiszthez fordul, aki a jegyzőkönyvet vezette. — Hát Salvatore Giuliano az, Montelepréböl. Az elfog- hatatlan. — Igazságot! Igazságot aka­runk! — zajong a tömeg egy­re hatalmasabban. — Szegény emberek! Egy­szer kiderül persze az igaz­ságtok, de mikor — dün,nyögi a tiszt inkább csak magának. — Egyelőre kísértetekkel ál­lunk szemben. Isten tudja, mennyi akadályt, ellenállást, protekciót kell legyőznünk, amíg rátehetjük kezünket ezekre a vadállatokra, A helybeli zsokék a mon- realei főutcán vágtatnak, sző­rén ülik meg az arabs méne­ket, készülnek a hagyományos versenyre. A kétoldalt sora­kozó tömeg kiáltozva biztatja kedvenceit. A tömegbe ve­gyülve kiabál Giuliano, Pis- ciotta, Badalamenti és néhány másik bandita is: mind ün­neplőben, mint a többi fiatal­ember a városkában. Leszáll az est. Giuliano és Pisciotta a sikátor végi kis házban várja Gnaziio bátyám látogatását.’ Már elmúlt kilenc óra. — Nem jön! — mondja Pis­ciotta dühösen. — Nem fog jönni — ismétli. NOGRAű — 1974. október 16., szerda Pianában egy csecsemő kö­szönti sírva az életet. Sok asiz- szony gyűlt Eleonora háza elé, aki világra hozta gyermekét. A bába magasra emeli az ap­ró kis testet, megmutatja a kint állóknak: a kicsi ordítá­sa behallatszik abban a házba is, ahol a portellai áldozatokat virrasztják. Az imádkozásba merült asszonyok fölpillanta­nak a halottak mellől, megné­zik az újszülöttet, és az öreg anyakezek áldásra emelked­nek. A tragikus nap véget ért. Giuliano és Pisciotta egy ma­gányos villába menekültek egy magaslatra, ahonnan lát­ni a palermo—trapani ország­utat. Giuliano már lefeküdt, éspedig háttal Pisciottának, aki a félig behúzott ablakból föl.szegzett géppisztollyal für­készi a villa környékét, — Fáradt vagyok — mo­rogja Giuliano —, nagyon fá­radt. — Aludj, majd két-három óra múlva fölébre6ztelek. —■ Csak ébressz föl. amikor akarsz. Aztán majd én őrkö­döm, és te a Ihatsz reggelig, Gasparino. — Aludj. — Holnap minden újság Por tolláról fog írni. Az egész világon... És ez figyelmezte­tés is volt azoknak az urak­nak. Ha nem tartják be, amit >>■ Vádlott: as erőszak, a brutalitás fMegyei filmbemutatók Haumann Péter, Szabó Imre szakadásban Két kiváló, bizonyéra so­kakat vitára ingerlő film ke­rül az új műsorhéten a me­gye filmszínházaiba. Az ame­rikai Üvegház a 1972-es San Sebastian-i fimfesztivélon nagydíjat nyert, Kosa Ferenc Hószakadás című filmje az idei Karlovy Vary-i film- fesztiválon képviselte színein­ket. A Tom Gries által rende­zett Üvegház a Hidegvérrel című világsikerű könyv írójá­nak, Truman Capotenak a forgatókönyvéből készült. A film éles tiltakozás a külső­leg kulturált, belül viszont velejéig rohadt amerikai bör­tönrendszer ellen. A film csak és Maria Markavicová a Hó­egy börtön zárt vijágát mu­tatja ugyan, de valójában jól tükrözi az amerikai társada­lom belső problémáját: a lát­szólagos nyugalom érdekében a legaljasabb szövetkezések­től sem rettennek vissza azok, akik a fennálló rendszer, az uralkodó állapotok fenntartá­sában érdekeltek. Tom Gries műve hallatlanul kemény elő­adásmódjával a börtön brutá­lis, embertelen világának áb­rázolásával sokkoló hatást igyekszik elérni. „Megbízható forgatókönyv, eleven és jól tagolt rendezés, kiváló alakí­tások” —- irta a filmről a francia l’Espress. A Francia Kommunista Párt vasárnapi lapja, a l’Humanité Dimanche így fogalmazott: „Ez a film túltesz valamennyi elődjén... \z Üvegház néhol elviselhe­tetlen a maga igazságában, nyilvános perbefogása a ha­talmasok gyávaságának, kö­zönyének, vagy cinkosságá­nak. .. Ez a film rettentő vádirat.” A Kósa—Csoóri—Sára alko­tótrió újabb költői ihletésű, halladai hangvételű filmie méltán számíthat a közönség érdeklődésére. Érthető, szép, tiszta humanizmusa, realista stílusa, háborúellenessége, in­ternacionalizmusa. eszmeifé- ge és művészi megvalósítása megragadó, Az alkotóhármas­nak egyébként — a Tízezer nap, Feldobott kő, ítélet. Nincs Idő után — ez az ötö­dik közös játékfilmje. A Hószakadás nem irodal­mi előzmények, példák nél­kül való. Tekintve, hogy a filmben feldolgozott téma az emberiség alapmítoszaínak egyike, nagyon is érthető, hogy tartalmi motívumai mind a magyar, mind a vi­lágirodalomban fellelhetők. Sánta Ferenc Sokan voltunk című novellájának alapszituá­ciója sok hasonlóságot mutat Kósáék filmjével. Sánta Fe­renc is az egyszerű embert állítja müve központjába, csak nála az ember kiszolgál­tatottsága a szegényséből fa­kad. míg/a Hószakadás hősei­ét a háború motiválja. A film főszerepeit három nem­zet művészei alakítják: Maria Markovicová szlovák, Poia Raksa lengyel színésznő, a szegény fiú szerepét az ama­tőr Szabó Imre formálja meg. Hazai ették Az egri csapat Együtt a csapat. Az már bizonyos, hogy a hetekig, hónapokig összegyűj­tött anyag csak kis. töredékét tudják majd bemutatni a televízió képernyőjén — Sal­gótarjánról. A Hazai esték televíziós versengés egyik résztvevő csapatának beszélgetésére ül­tünk be a salgótarjáni me­gyei József Attila Művelődé­si Központ klubjába. Kint szemerkél az eső. Kint szür­keség. Bent az izgalom ma­gas hőfokon tartja a kedélye­ket. Valaki megjegyzi: — Előne is elnézést kérünk a salgótarjániaktól azért, hogy — az idő korlátái miatt — nem mutathatjuk bemind­fgérték, akikor majd kinyírjuk őket, mint a kutyákat. Nem igaz, Gasparino? — Aludj! Pisciotta idegesen cigaret­tázik. A trikóban fekvó Giu­liano félmeztelen hátát nézi, aztán égő tekintetét au éjsza­kai csöndbe fúrja. — Fölkötjük őket. nem is lesz elég olajfa, hogy mindet felkössük. Giuliano elóérzete azt súgta, hogy a végén kiderül: ez a harmadik zászló i6 csalás. Pe­dig véghezvitték „a nagy dol­got”, a nehéz kő elrepült. A vérfürdőt követő napokban a nép mindent elsöprő tiltakozó hulláma láttán — mely az Al­poktól Szicíliáig egész Olasz­országot megrázta —, Crozza Black és fel'bújtóí, támogatói rájöttek, hogy hibát követtek el. Arra számítottak, hogy a terrorizmus hulláma átterjed Szicília más területeire is: a legalább annyira handaban- dázó, mint amennyire aljas palermói maffiások, banditák és ifjúfasiszták ugyanis bi­zonytalan ígéretet tettek. Va­lójában csak Giuliano lőtt május elsején: Giuliano, a bandája meg azok az ártatla­nok. akiket belekevert a por­té Uai tömegmészárlásba. (Folytatjuk) azt, amit megtudtunk erről a városról. Városunkról. ★ A Hazai esték legközelebbi adására — mint megírtuk — október 18-án kerül sor. A pécsi, illetve az egri tanár­képző főiskola hallgatói mu­tatják he ezúttal Székesfe­hérvárt és Salgótarjánt. Egy kis számvetés. Az or­szág négy tanárképző főisko­lája közül ez ideig az egriek állnak az első helyen. Eger kettő. Pécs és Szeged egy-egy győzelmet mondhat magáé­nak, a nyíregyháziak még nem szereztek „pontot”. Ez — persze — nem egészen pontos így. hiszen a verseny sajátosságai közé tartozik, hogy igazán vesztes itt nem lehet. S az igazi „győztes” a televízió nézője, aki a felsza­badulás harmincadik évfor­dulója kapcsán jobban meg­ismerheti Magyarországot az esték során. Egyébként az egri főiskolá­sok eddig Gyöngy őst. Jászbe­rényt mutatták be — siker­rel. Salgótarján után még Tatabányát és Esztergomot hozhatják közel a nézőkhöz. A főiskola eddigi jő szerep­lése kötelez. Érthető te­hát az izgalom. De lássuk a csapatot. Mindenekelőtt Kohajda Jó­zsef főiskolai tanárt, s Prokai Gábor salgótarjáni népműve­lési felügyelőt említjük, akik szintén sokat tettek azért, hogy a hallgatók gyűjtő és feldolgozó tevékenységét se­gítsék. Természetesen, lehe­tetlen lenne mindazoknak a megemlítése, akik segítették a hallgatókat Salgótarjánban, hiszen bárhová fordultak az elmúlt hónapokban, hetekben, mindenütt szívesen fogadták őket. s tőlük telhetőén meg­adták a segítséget. Ezt a fi­atalok külön köszönik. A diákok csaoatkápi témya „kipróbált” vezető, Juhász Ákos negyedéves, hallgató, biológia—mezőgazdasági isme­retek es gyakorlatok szakos. A cs» ttb^n egyHül ő az eg­ri. A többiek nógrádiak, többségükben salgótarjániak. A csapatkapitány a Gyön­gyöst és Jászberényt bemuta­tó csapatok vezetésében kitű­nően megállta a helyét. Re­méljük, Salgótarjánban is jól szerepel. A csapiaita tagjai? Tóth An­na, magyar—történelem sza­kos, harmadéves hallgató. Ö a néprajz „felelőse”. — A felkészülés már edd'g is sok újabb ismeret meg­szerzésére nyújtott lehetősé­get — mondja..— A szakdol­gozatomat Mikszáth Kálmán stilisztikájáról írom. Közve­tetten még így is hasznát ve­szem a vetélkedőre való fel­készülésnek. — Annak idején a Bolyai Gimnáziumban a Szalvai Mi­hály várospolitikai KISZ- alapszervezetben már fog­lalkoztunk Salgótarján Város- építészetével — jegyzi meg Villányi Judit harmadéves biológia—mezőgazdaság szakos hallgató, ugyancsak salgótar­jáni kislány. — A verseny­ben a városfejlesztés, város- építészet lesz a témg. Berki Judit másodéves ma­tematika—fizika szakos diák volt már az említett középis­kolai KISZ-alapszervezet tit­kára. — Most a munkásmoz­galommal kapcsolatos kérdé­sekért felelek — mondja. Megyei tanácsi társadalmi ösztöndíjas. Tanulmányai el­végzése után a megyébe jön tanítani. Tóth Éva másodéves ma­gyar—orosz szakos hallgató az öblös,üveggyár mintatermének bemutatására vállalkozik majd. Bátfai Ágota ugyan­csak másodéves, magyar—orosz szakos az öblösüveggyár munkásaival, életükkel, mun­kájúikkal ismerteti meg a né­zőket. Kaszás Zsuzsanna szé- csényl kislány. Harmadéves magyar—történelem szakos hallgató, ö a bányamúzeum- ból „tudósít” majd. A gyűjtőmunka során megszerzett .ismeretek gyara­pítják a tapasztalatokat. Jó, lenn®, ha ezen túl, majd a verseny után Salgótarján szé­lesebb közönség? számára is hozzáférhetővé válnának va­lamilyen formában. (TJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents