Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

Iflavrosz az NSZK ban Ciprus keltéoszlása szoba seat Joliét HVmut Schmidt szövetségi koncellár kedden délelőtt másfél órás politikai megbe- f.iásen fogadta Georgiosz Mavrosz görög külügyminisz­tert. Az eszmecserén a görög— nyugatnémet kapcsolatokról, Athén és Nyugat-Európa vi- 1 sí anyáról, valamint Görögor­szág esetleges közös piaci tag­ságáról volt szó. Kedd délben megtartott né­met nyelvű sajtóértekezletén Mavrosz görög külügyminisz­ter megerősítette többek kö­zött, hogy hazájának a NATO katonai szervezetéből történő kilépése egyáltalán nem je­lent külpolitikai irányválto­zást. Görögország — mondotta —. politikailag részese marad ez atlanti szövetségnek és tag­ja kíván lenni a nyugat-euró­pai gazdasági közösségnek. A katonai szervezetből va­i ló kilépés azonban megmásít­hatatlan, hiszen e szövetség­nek nincsen hitele, ha nem tud megakadályozni, egy kato­nai konfliktust két tagállama között. Konstantin király visszaté­rése egyelőre nem időszerű — mondotta. Görögország ideig­lenesen köztársaság, a végle­ges államformáról népszava­zást kell tartani. Ennek és. a kiírandó parlamenti választá­soknak az időpontja ma még nem mondható meg. A külügyminiszter bővebben foglalkozott a ciprusi problé­mával is és ismét hangsúlyoz­ta, hogy a szigetország ketté­osztása szóiba sem jöhet. El­képzelhetetlen egy szövetségi állam létrehozása is, hiszen a törökök által igényelt terület Lakosságának (184 000 ember) nyolcvan százaléka görög, a lakosságcsere megvalósíthatat­Kongresszusi követelések Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Ford elnök­kel hamarosan megvitatja azo­kat a kongresszusi követelé­seket, hogy a ciprusi invázió miatt az Egyesült Államok ál­lítsa le a Törökországba irá­nyuló fegyverszállításokat — közölte a Fehér Ház szóvivő­je. Eagleton szenátor a múlt héten azzal vádolta a kül­ügyminisztériumot, hogy Ford elnök elől eltitkolja a Török­országnak nyújtott amerikai segítség törvénytelen voltát. A szenátor szerint Törökországa Cipruson végrehajtott invázió következtében szembekerült a külföldi segélyekre vonatkozó amerikai törvény előírásaival. (MTI) Megadták magukat a mozambiki lázadók (Folytatás az 1. oldalról) tetőst jelentenek annak a ve­szélynek jellegét illetően, amely nemcsak a dekolonizá- ciós folyamatot fenyegeti, ha- rfem a Portugáliába^, folyó de­mokratizálást is”. A párt rá­mutatott, hogy a fasiszta gyar­mattartók csoportja csak úgy szervezhette meg a zendülést, hogy támogatást és bátorítást kapott a belső és külső reak­ciós erőktől. A Portugál Kom­munista Párt követeli, hogy erélyes intézkedésekkel fojtsák él a lázadást, amely semmibe veszi a kormány és a fegyve­res erők tekintélyét és a por­tugál nép akaratát. A párt ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet bizonyos nyugtala­nító belső fejleményekre is. Elsősorban arra, hogy elnéző bánásmódban részesülnek bi­zonyos fasiszta elemek. Kisza­badult a börtönből Moreira Baptista és1 Silva Cunha, a Caetano-rezsim két volt mi­nisztere, valamint a titkos­rendőrség több tagja. Bizo­nyos orgánumokban gátlásta­lanul tárnád a reakciós ideoló­gia. A PKP sürgeti, hogy ha­tározott intézkedésekkel tisz­títsák meg az államapparátust, a fegyveres erőket és a rend­őrséget a reakciós elemektől. lan. A ciprusi kérdést a két népcsoport képviselőinek kell megoldaniok külső beavatko­zás nélkül. A genfi tárgyalások felújí­tásáról sem lehet szó, hiszen a ciprusi helyzetet garantáló há­rom hatalom kudarcot vallott és a tárgyalások zátonyra fu­tottak. Addig nincs értelme újabb tanácskozásnak, amíg a törökök 40 000 katonát, há­romszáz harckocsit 'és nehéz­tüzérséget tartanak a szige­ten. A külügyminiszter elvben egyetértett egy ciprusi nem­zetközi értekezlet összehívá­sával. amelyet a Szovjetunió javasolt. Ám egy ilyen érte­kezletnek az a feltétele, hogy eleve eredményes legyen, le­hetővé tegye a korábbi biz­tonsági tanácsi határozatok érvényesítését, az idegen fegyveres erők kivonását és az alkotmányos rend helyreállí­tását. Megjegyezte , ugyanakkor, nogy a ciprusi válsággal fog­lalkoznia kellene az ENSZ közgyűlésének, mert szerinte ez biztosítaná a legnagyobb nyilvánosságot. Wells Stabler európai ügyek­ké! megbízott amerikai ál­lamtitkár-helyettes kedden, a török fővárosban találkozott Bülemt Ecevit török külügymi­niszterrel. Stabler útjának diplomáciai körök szerint az a céllá, hogy rávegye Görögor­szágot és Törökországot, tár­gyalóasztal mellett vitassák meg a ciprusi kérdést. Diplomáciai források szerint Stabler megkérte a török kor­mányfőt, hogy Törökország jóakaratának jeléül tegyen va­lamilyen engedményt, például rendelje^ vissza a szigeten ál­lomásozó török csapatok egy részét. I * Glavkosz Kleridesz, ciprus ügyvezető elnöke hétfő este tartott sajtóértekezletén kö­zölte, hogy a ciprusi kérdést megvitatják az ENSZ-közgyű- iés soron következő üléssza­kán. Kleridesz megerősítette, hogy szerdán, a tervezett idő­pontnál két nappal korábban találkozik Denktassal, a cip­rusi törökök vezetőjével, a fogolycserével kapcsolatos kérdések megvitatására. (MTI) Púja Frigyes Észak- Csehországban Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden Eszak-Csehország- ba látogat, s Novy Bor-ban, Liberecben és Jablonec Nad Nisou-ban ismerkedett a vi­lághírű cseh üvegiparral. Az egész napos program után a külügyminiszter este érkezett vissza Prágába, ahol csütör­tökön folytatódnak a hivata­los ; tárgyalások. A látogatás­nak a csehszlovák sajtó válto­zatlanul jelentős figyelmet szentel. A lapok részletesen beszámolnak az eddigi meg­beszélésekről, s külön írások­ban foglalkoznak a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel, a szocialista közösség szoros együttműkö­dése érdekében kifejtett tevé­kenységével. A televízió és a rádió is bő tudósításokban is­merteti a látogatás esemé­nyeit. (MTI) Szeptember 17: ENSZ-közgyűIés j Az arab országok ENSZ- küldöttoégeinek vezetői hét­főn New Yorkban tanácsko­zásra ültek, össze, hogy végle­ges, formába öntsék azt a ha­tározati javaslatot, amely ké­ri, hogy a Palesztinái problé­mát önálló politikai kérdés­ként vegyék fel az ENSZ-köz- gyűlés soron levő ülésszaká­nak napirendjére. A határo­zati javaslathoz az arab or­szágok magyarázó emlékiratot csatolnak. Ügy tudják, hogy a beikta­tási kérésit hivatalosan ked­den terjesztik Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elé. Az ENSZ közgyűléséneik ez évi üléssza­ka szeptember 17-én kezdi meg munkáját Tanácskozás Belgrádban A hétfőn este megtartott ünnepélyes megnyitó után kedden Belgrádban megkezd­ték péntekig tartó tanácsko­zásukat az el nem kötelezett országok gazdasági együttmű­ködése programjának végre­hajtásával és koordinálásával megbízott országok képviselői. A tanácskozáson részt vesznek Algéria, Egyiptom, India, In­donézia, Guayana!, Nigéria és Jugoszlávia megbízottai. • A Chile szó a mapoeho indiánok nyelvéből került a földrajzi atlaszokba e kife­jezés annyit jelentett: ahol a világ véget ér. *A hosszú, kes­keny ország valóban két óce­án vizébe veszik a zord, tüzföldi tájaknál... A földrajzi adottságok és * távolságok nem ■ változtak, mégis kevés országot érez­tünk olyan közelinek, mint a messzi Chilét Nagy lelkese­déssel és reménykedéssel ki­fértük végig az Unihad Po­pular, az egységbe tömörült népi erők választási győzel­mét, Allem.de elnökségének ígéretes korszakát. A nemze­ti méltóság napján államo- ! itott rézbányák; a felosztott » gymillió hektáros lati­fundiumok; az ingyenes is­kolatejhez jutott gyermekek; a kultúra felvirágzása; az t sszerű lépések, a nemzetközi cidlomáciában — egy ígé­retes út első állomásai voltak; Ugyanakkor tanúi lehettünk a. haladó rendszer élethalál- 1 arcának, hiszen a jobboldal c iszeesküvésekel szőtt, a tő­ik ás körök tulajdonosai sztrájkokat szerveztek, meg kéllett küzdeni az öröklött infláció és gazdasági rom- 1 is temérdek terhével. Ami­kor az 1973. tavaszán meg­tartott választásokon kudarc­ba fulladt az úgynevezett „hideg puccs”, tehát egy al­kotmányosnak tűnhető hata­lomátvétel, a reakció a végső eszközhöz nyúlt. Végrehajtot­ta a „forró puccsot”, fasiszta rémuralmat honosított meg a dél-amerikai országban. Mintha csak tegnap tör­tént volna, pedig most szep­tember 11-én már egy esz­tendeje annak, hogy Allende elnök, fején sisakkal, kézé­Chile közel van! ben géppisztollyal elindult utolsó útjára a lángoló Mo- neda-palotában, Chilében az­óta elszabadult a pokol. Az ellenforradalmi fordulat nyo­mán száműzetés, börtön és halál fenyegeti az igaz haza­fiakat, nyomorral és mun­kanélküliséggel küszködnek a dolgozó osztályok, a könyv­máglyák füstje hallgatásra kényszeríti a kultúra mes­tereit, megsemmisítették a ha Iá dó kormányzás három esztendejének vívmányait. A helyszínen járt nagy tel- kintélyű nemzetközi bizott­ságok hitelt érdemlő beszá­molói szerint legalább tizen­ötezer ember esett a terror áldozatául, máig ßincs pon­tos adat, hányán vesztették életüket a hírhedt santiagói stadion kinzókamrának be­rendezett öltözőiben, s hány parasztvezető holttestét hor­dozták a véres tarajú folyók. Tízezrek senyvednek börtö­nökben, és koncentrációs tá­borokban; csak az elmúlt he­tekben — az évforduló kö­zeledtére — újabb letartóz- tatási hullám söpört végig az országon. Egymást érik a vészbíróságok ítéletei. Megtörténtek az előkészüle­tek a „nagy ügyre”, a „har­minchármak perére”, ennek során akarják eltítélni Luis Corvalánt, a kommunista párt főtitkárát, Clodomiro Al- meydát, a szocialisták egyik vezetőjét, a Népi Egység kdr- mányok tizenhat volt mi­niszterét. Akik elkerülték az elnyo­más közvetlen gépezetét, a 2 NÖORAD - 1974. szeptember 11,, szerda mindennapos •létfenntartás gondjaiban emésztődnek. Napirenden vannak az elbo­csátások, a munkanélküliek serege négyszeresére növeke­dett. Az infláció minden gá­tat átszakított, egy év alatt több mint tucatszor értékel­ték le az escudót, A New York Times tudósítója jog­gal idézett egy keserű santi­agói véleményt: „A gazdagok még gazdagabbak, a szegé­nyek még szegényebbek let­tek. . A haladó Chile a békés erőfeszítések bástyája volt Latin-Amerikában, bátran szembefordult a földrészt kizsákmányoló multinacioná­lis cápákkal. A fasiszta re­zsim a hasonszőrűek barát­ságát keresi, Paraguay-jal és Brazíliával akar „antimarxis- ta tengelyt” alakítani, kere­si az Egyesült Államok bi­zonyos köreinek barátságát, amelyek a puccs idején sem fukarkodtak „jóindulatuk­kal”. (Jóllehet Washington hivatalosan „semlegességet” tanúsított egyre több bizonyí­ték szól a CIA, és a Penta­gon részvételéről, az állam­csíny előkészítésében.) Vigasztalan képet nyújt a chilei tények és adatok fel­sorakoztatása. De a Népi Egység erői a legnehezebb körülmények között is újjá­szerveződnek, a szigorú ille­galitásban új harcosok, fő­ként fiatalok lépnek a junta ellen küzdők soraiba. A szo­morú évforduló előtt biztató jelentés érkezett: megjelent az „Antifasiszta Egység”, a kommunisták lapjának első száma. A küzdelem lehetőségei adottak, annál inkábjj, mert sok olyan politikai személyi­ség, aki az Allende-rendszer ellenzéke volt, ma csalódott egykori reményeiben. Az er­jedés különösen nagyfokú a kereszténydemokraták sora­iban. Széles antifasiszta szövetség lehetőségére utal az is, hogy Chile négy" legfonto­sabb egyházának vezetője kö­zös petíciót intézett a juntá­hoz. s ebben amnesztiát, tör­vényességet követelt, sürget te a még mindig érvéhyben levő „belső hadiállapot meg­szüntetését. A chilei Jvaladó erők har­cához különösen fontos hoz­zájárulás a nemzetközi szoli­daritás. Párizsban Európa de mokratikus közvéleménye szállt síkra a chilei terrorral szemben. Helsinkiben és Koppenhágában a chilei jun­ta bűneit vizsgáló nemzetkö­zi bizottság tanácskozott, nem szűnő tiltakozás folyama hömpölyög Santiago felé Még számos nyugati kormány is kénytelen volt figyelembe venni ezt a hangulatot, s lazította kapcsolatait a chi­lei új rezsimmel. Szeptember tizenegyedike, amely korunk­ban az antifasiszta összefo­gás új jelképe lett, tovább éleszti és erősíti ezt a nagy hatású szolidaritást: a világ nem felejtette és nem felej­ti el Chilét. Lehet, hogy a santiagói ha­talmasok között vannak olya­nok, akik azt szeretnék, hogy a világ most „véget érjen” Chilénél. A szolidaritás ere­je azonban hamar kiábrán­díthatja őket: Chile közel van, igaz ügye. mindannyiunk ügye. Chile velünk van és velünk marad. ’ J ' ' ’ (r.) Tíz csehszlovák külkereskedelmi vállalat az idei ő?zi BNV-n öt pavilonban, 600 négyzet- méter fedett, 120 négyzetmé­ter nyitott területen 10 külke­reskedelmi vállalat mutatja be exportkínálatát a fo­gyasztási cikkek első Buda­pesti Nemzetközi Vásárán — jelentették be a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztályának keddi sajtótájé­koztatóján. Rontana Paterová kereske­delmi attasé hangsúlyozta, hogy a két ország külkereske­delmi forgalmában — amely már jóval meghaladja az 1975. évre tervezett szintet — jelentős szerepe van a fo­gyasztási cikkek kölcsönös cseréjének; a fogyasztási cik­kek részesedése az összes for­galomból mintegy 37—40 szá­zalék. Az őszi szakosított BNV jó alkalmat teremt a ko­rábbi üzleti tárgyalások rea­lizálására és a jövő évi szállí­tási szerződések megkötésére. Stefan. Laukó, a csehszlovák kiállítás igazgatója elmondot­ta, hogy a Jablonex Külkeres­kedelmi Vállalat főleg üveg és fém bizsu-összeállításokat, a Cebtrotex textüméterárut és konfekciótermékeket mutat be, a Skolexport a csehszlo­vák üvegipar széles választé­kát kínálja, míg a Koospol, a mezőgazdasági és élei mi ipari termékeket, köztük a Ma­gyarországon is kedvelt sörö­ket állítja ki. A vállalat új­donságként kínálja a Cutisin nevű műhurka- és kolbász­belet. Az Omnia Vállalat kor­szerű lakásfelszerelési cikke­ket — hűtőgépeket, világító­testeket, villamos radiátoro­kat, mosógépeket, tűzhelyeket, magnetofonokat állít ki, be­mutatják a magyar—-csehszlo­vák bőripari állandó munka- csoport- döntése alapján sza­kosításban gyártott cipőket is. Nagy érdeklődés vár kiállításán a budapesti vásárok rendszeres részvevője, a Motokov Kül­kereskedelmi Vállalat, annál is inkább, mert a hosszú lejá­ratú szerződésekben rögzített évi 6000—7000 személyautó he­lyett az idén és jövőre 10 000 —12 000 kocsit szállítanak Ma­gyarországra. (MTI) T Kö*el-Krtet . Kairói aggodalom a washingtoni politika iránt Szíriában kedden befe­jezte munkáját az emberi jo­gok védelmére alakult kü­lönleges ENSZ-bizottság. Az­zal a feladattal érkezett Szí­riába, hogy kivizsgálja Ku- neitra város Izrael által tör­tént szándékos lerombolá­sának tényeit./ Hétfőn a bizottság tagjai Kuneitrábam jártak. Kihall­gatták a város elpusztításá­nak szemtanúit, és megszem­lélték a lerombolt lakónegye­deket. A bizottság vezetője kije­lentette; hogy Kürt Waldheim ENSZ-főtitkárt tájékoztat­ják. a vizsgálat eredményei­ről. Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Kairóban leplezetlen ag­godalommal figyelik Rabih izraeli miniszterelnök wa­shingtoni tárgyalásait. Az ag­godalom elsősorban az ame­rikai elnökváltozással függ össze, mert igaz ugyan, hogy Ford határozott ígéretet tett Nixon és Kissinger nevével fémjelzétt közel-keleti poli­tika7 folytatására, de az ígé­retek és fogadkozások tényle­ges értéke mindig a gyakor­latban mutatkozik meg. Az A1 Ahram Rabin wa­shingtoni látogatásában, az első ellenőrző próba lehetősé­gét látja, „az amerikai jó­akarat próbaköve az, hogy az Egyesült Államok milyen magatartást tanúsít Izraellel szembén, s nem az, hogy mi­lyen nyilatkozatokat tesz az araboknak” — állapítja meg a kommentár, majd hangsú­lyozza, hogy az Egyesült Ál­lamok közvetlen felelősséggel tartozik a genfi békeértekez­let sikeréért, mert valójában neki kell rávennie Izraelt a megszállt arab területek ki­ürítésére, és a Palesztinái nemzeti jogok elismerésére. Az A1 Akhbar kommen­tárja arra hívja fel a figyel­met, hogy Izrael az amerikai politika • megváltoztatására törekszik, arról próbálja meggyőzni az Egyesült Álla­mokat, hogy a légsikeresebben a hagyományos politikához visszatérve, azaz az izraeli ag­resszió sokoldalú és fenntar­tás nélküli támogatásával szilárdíthatja meg közel-ke­leti pozícióit, érheti el kitű­zött céljait Amikor Izrael biztosítani igyekszik a sokoldalú ameri­kai támogatás folytatását, sőt fokozását, akkor való­jában ismét expazionista törekvéseinek mégvalósítá- sához kér segítséget. Az aggodalmak létezését mi sem bizonyítja jobban, mint az az interjú, amelyet legutóbb egy szaúd-arábiai lapnak adott Szadat egyipto­mi államfő, s amelyben arról igyekezett megnyugtatni az arab közvéleményt, hogy nem kell tartani az amerikai po­litika megváltozásától. Bandaranaike asszony, Sri Lanka miniszterelnöke Bonr ban találkozott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellái fül. i

Next

/
Thumbnails
Contents