Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
Ssúsnnl tóhh új modell — csalt férfiaknak, SSS£5*i iií Cipőbörzére készülnek a Sal- gó Cipőipari Szövetkezetben. Az 1975-ben kereskedelembe kerülő lábbeliket a közeljövőben rendelik meg a szakemberek a gyártó vállalatoktól, így megyénk cipőkészítői most állítják össze modelljeiket, hogy tetszetős fazonokkal, modern, divatos fortén részt venni. Ezekből 31-et Mindenesetre valósággal a napokban készítettek el a gyárszerű már a szövetkezeti szabásminták alapján, így ez cipőtermelés. Az idén 130 ezer, a 31 fazon a legújabb divat előírásai szerint készült. No, a jövö esztendőben már 150 ezer pár kerül ki az üzemből, ahol 230 dolgozó készíti a keresett termékeket. Képünkön: Danyi Károly ci- pődivat-tervező, aki a szövetkezet megalakulása óta képersze, megjegyezzük, a konfekció még mindig nem mer belevágni a szélsőséges divat- irányzatokba, az emelt talpú, magasított férficipő kómákkal hívják fel magukra a szítése még mindig csak a szíti a modelleket. Azóta többfigyelmet. maszek cipészek kiváltsága. szörös kiváló dolgozó, és orA salgótarjáni szövetkezét p di u5 férficjDo modell- szágos versenyeken többször 115 modellel - melveket fér- ^edg a . f,P° m°, is a dobogón állhatott divatos jei köze befert volna egy ilyen fazonú termékeivel, zsánerű lábbeli is! — kulcsár józsef — fiák részére készítenek — kivan a kereskedelmi bemutaA munkaerő gazdálkodás tartalékai A GAZDASÁGPOLITIKAI Az 1973. és 1974. évek má- tartalék keletkezett, melyek------------------------------------—;-------— jus hónapjának adatai sze- megfelelő intézkedésekkel foc élkitűzéseinket szolgáló köz- rint számottevő ■ javulás nem kozatosan mobilizálhatók, gazdasági szabályozó rendszer jelentkezett: az 5 vállalatnál Az említettek mellett ah- alapvető funkciója a társadal- a teljesítményszázalék a múlt hoz, hogy az alkalmazotti létmi, népgazdasági érdekek, cé- evj t05,5 százalékról 111,4 szám az indokoltat meghálálok közvetítésé a vállalatok százalékra nőtt, van vállalat, dó szinten áll, az is hozzájáfelé, azok érvényre jutása. A ahol az átlagos teljesítmény- jelenleg érvényben levő sza- százalék megközelíti a 120, il- bályozó rendszer — a tanácsi letve 130 százalékot. Súlyos- ipari vállalatok gyakorlata, a bítja a helyzetet, hogy csök- leszűrt tapasztalatok alapján kenő irányt vett a teijesítrult, hogy az alkalmazottakat vezetési, szervezési, munkaerő-gazdálkodási fogyatékosságok miatt a vállalatok nem kellő hatékonysággal fogtálig jól szolgálta a központi aka- ménybérben dolgozók aránya, koztatják. Ebből eredően érez- ratot, a címben jelzett kör- a munkanormák, valamint hető ennek a jelenségnek po- ben azonban problémák je- ezek alapján összeállított lét- litikailag és morálisan is a lenkeznek. szám-, gyártmány- és egyéb kedvezőtlen hatása. A vállalatok természetes normák, normatívák a válla- Az alkalmazotti létszámfejlődésében, gyarapodásuk- lati gazdálkodás szinte min- gazdálkodásban mutatkozó ban kedvezőtlen folyamatok, den területén a megbízható lazaságok, a helytelen szemtendenciák jelentkeznek, el- számítások elvégzésének fon- lélet felszámolására számta- sősorban a munkanormák kar- tos eszközei. A sokcélú al- bantartása, az alkalmazotti kalmazás a gyakorlatban még- létszám alakulása tekinteté- is leszűkül a teljesítménybében. Az V. ötéves tervre ki- rezésre. dolgozásra kerülő szabályozókra vár az a feladat, hogy mobilizálja azokat a tartalékokat, amelyek ma még a Vállalatoknál rejtve vannak. Közismert, hogy az elkövetkezendő másfél évtizedben a munkaerőforrások növekedési üteme mérséklődik. A munkaképes korú népesség száma az V. ötéves terv időszakában némileg csökken, az azt követő időben a csökkenés folytatódik, és csak az 1985—1990. közötti években növekszik újra a munkaképes korúak száma. Lényegében hasonló tendencia érvényes megyénkre is, amiből az következik, hogy a fejlődéshez szükséges munkaidőalap csak úgy AZ ALKALMAZOTTI létszámmal, különösen az adminisztratív alkalmazottak lét-' számával, időalapjával való gazdálkodás szintén több éve napirenden levő kérdés olyan értelemben, hogy lényeges előrelépést idáig nem sikerült elérni. Bár a tanácsi iparban az elmúlt évben, valamint ez évben is csökkent az alkalmazottak létszáma, arányuk is mérséklődik némiképpen, a kialakult szint mégis magasnak ítélhető. A vállalatoknál a száz munkásra jutó alkalmazottak száma szinte mindenhol meghaladja az iparági szintet. (Az biztosít- országos könnyűipari szint lan feladat áll a vállalatok előtt; korszerűsíteni, egyszerűsíteni kell a szervezetet, növelni a dolgozók képzettségét^ nagyobb figyelmet keTl fordítani az adminisztratív munka technikai felszereltségének fokozására, elő kell segíteni a korszerű irodafelszerelések berendezését, a vállalati gazdálkodás igen fontos területét jelentő belső irányítási rendszer folyamatos tökéletesítésre szorul. A MUNKAERÖ-GAZDÁLható, ha — többek között — a munkaerő-tartalékok feltárásával és hasznosításával növeljük a munka hatékonyságát és termelékenységét. 1973-ban 18,3 volt, a tanácsi könnyűipari arány 25 száza-' lék.) Az eddig tapasztalt létszám- csökkenés ellenére az alkalKODÁS témaköre az említetteknél sokkalta szélesebb, a különböző részterületek, tényezők elemzése, vizsgálata azonban egyre inkább gazdasági szükségszerűséggé válik. Széli József közgazdász Elfogadható a wíseUátás Hég mindig az országos átlag alatt Kritikus a helyzet Süécsénjben A vízellátás igen gyakori beszédtéma, különösen a városokban és a járási székhelyeken. A nemrég bevezetett részleges, másodfokú vízkor- Látozás elsősorban a megyei, valamint néhány járási székhelyen nyomatékosan felhívja a figyelmet a vízzel való ta-. karékosságra, újabb .víznyerési lehetőségek felkutatására. A helyzet reális megítélésére a legmegbízhatóbb választ a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői tudják adni. Hallgassuk meg őket: — Harminchárom település közművesített vízellátása, nyolc település csatornahálózatának gondozása hárul ránk. Ugyanakkor a tanácsok, vállalatok és vízműtársulások részére különböző építési munkálatokat végzünk. Elsődleges feladatunk a lakosság vízellátásának biztosítása — kezdi a beszélgetést Pál falvai Kálmán, a vállalat igazgatója. — Hány köbméter víz kerül naponta ta fogyasztókhoz? —* Tizenöt—tizenhatezer köbméter. Ennek 57 százalékát a lakosság kapja, 26 százalékát az ipar használja fel, 17 - százalékát pedig az intézmények fogyasztják. Az első fél évben hárommillió köbméter vizet termeltünk, s ebből kétmillió-hétszázkilencvenki- lenc köbmétert értékesítettünk. — Hogyan szerzik vizet? — Egyrészt vásároljuk az Észak Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat 1H- kei üzeméből. Tőlük szerződéses alapon naponta hatezer köbmétert kapuink. Ebből ötezer köbméter a litkei üzemből jön, a fennmaradó rész pedig Jánosaiméról jut be a város vízhálózatába. «— Mindig megkapják a szerződésben vállalt mennyiséget? —■ Az év első nyolc hónapjában napi átlagban ötezer- haítseáz köbméter vizet kaptunk a regionális vízműtök — A többit hogyan biztosítják? — Meglevő, vaüíamimt az újabb telepítésű kúitjaimkbói, a kapacitások bővítésiével. Nagy- bátonyból a korszerűsítés' lentős vízmennyiséghez jutunk — válaszol az igazgató. — Az idén nem volt panasz a vízellátásra Balassagyarmaton és Fásztón. Mi ennek az oka? — Balassagyarmaton 13 kút van. Ezek kapacitása esős időjárás esetén négyezer- négyezer-kétszáz köbméter naponta. Ennyi elég is a városnak. Tavaly a száraz időjárás miatt felére csökkent a víztermelés. Emiatt vízkorlátozást vezettek be. Az idén újabb három kutat építettünk. Ezek vízhozama a régiekkel együtt biztosította a napi háromezer-nyolcszáz—négyezer köbmétert. Ez elégséges volt az igények kielégítéséhez, sőt a kutakat időnként le kellett állítani, mert most meg nem volt megfelelő tárolókapacitás — veszi át a szót Kakuk Vilmos, az alapszervezet párttitkára. — Történt-e valami változás e tekintetben? — Igen. Az utóbbi időben egy ötszáz köbméteres tárolót építettünk. Folyamatban var. egy háromszázhatvan köbméteres víztorony építése. A vállalat egymillió-százezer forintot adott erre a munkára. A tanács két és fél millió forintot biztosított — így az igazgató. — És Pásztón? . — Átvettünk egy kutat az Üvegipari Művek pásztói vartalan ellátást egyelőre • jövőben sem tudunk ígérni. — Időnként többen kifogó* soiják a víz minőségét. Mi erről a véleménye? — Nem akarom a választ áthárítani, de ebben a kérdésben a Regionális Vízmű Vállalat vezetői többet tudnának mondani. — Korábban a litkei vízműben működött egy ozonizáló víztisztító berendezés. Ez azonban nem felelt meg a követelményeknek. Jelenleg egy újabb, korszerűbb berendezéssel folyik kísérlet. Amennyi- ben beválik, alkalmazni fogjuk. Ezután ismét jobb lesz a víz minősége. Hangsúlyozni szeretném, hogy jelenleg is a szabványon belül vagyunk. Szerintem egy kicsit elvagyunk kényeztetve, mert megszoktuk a kristálytiszta forrásvizet. Sajnos, erről le kell mondani — hangsúlyozta dr. Szaka site György, a regionális vízmű főmérnöke egy korábbi beszélgetésünk alkalniá- ból. — Jelenleg a megye lakosságának 38 százaléka részesül vezetékes vízellátásban. Ez alatta van az országos 55—60 százaléknak. Önként adódik » kérdés, miként fejlődik tovább a vízhálózat? — Az eddigi vízmű-társulások mellett újak jönnek létre Szirákon. Mátraszelén, Rákóczi telepen. Mozgolódás tab< . Ktaméto»í.ól. BS&ÄfJgft menyeknek. A községi tanács kérésére és intézkedésére a lakosságnál megszűnt a korábbi vízpazarlás — folytatja az aiapszervezet titkára. — Pillanatnyilag, hol vannak a gondok? — Szécsényben, Itt .a vízdúsítást a Ménes patakra alapoztuk. Mivel ennek vízállávízmű építésébe. Mivel a kutatások nem hoztak kellő eredményt, későbbre halasztották a megvalósítást — mondja Kakuk Vilmos, majd hozzáfűzi: — Vállalatunk készen áll a törpe vízmű építésere. A szirákit ebben az év- ben elkezdjük, jövőre befejezzük. Hatmillió forintba kerül. A vállalat Szorospatakon a sa igen megcsappant, emiatt bányának három kilométer a tartós vízgondok jelentkeztek, tanácsoknak pedig 100—200 Ászt rrortn.oilr méri t- __'.i ■ és vannak még jelenleg is — szól isimét az igazgató. — Mi a kiút? — A községi tanács megbízta a VIZITERVET, hogy kutasson fel tartós víznyerő területet, Pösténypuszta és Szé- csémy között. — Addig nem történik méter vízvezeték-hálózatot épít. Balassagyarmaton pedig kútházat hoz létre. Ez utóbbi tevékenysége éves szinten tízmillió forintot tesz ki. Alaptevékenységéből, a vízszolgáltatásból 44 millió forint termelési értékkel számolnak. Amikor kinyitjuk a csapokat a lakásokban, 6 jön a hisemini? ____ — De igen. Ebben az évben deg és melegvíz, akkor néha eredményeként az idén négy- saját beruházásból, saját kivi- gondoljunk azokra a munka- ötszáz köbméterrel több víz telezésben kétszer száz köbmé- sokra is, akik nekünk eat a kerül a fogyasztóikhoz, mintáz teres szívóoldalú víztárolót kulturáltságot, fáradtságos előző évben. A lassú szűrő to- építünk. Ezzel is csak a tartós munkájukkal biztosítják, váb’ofej lesztésével újabb je- hiányt tudjuk enyhíteni, za- v. K. Gyorsabb, szakszerűbb tesz az orvosi ellátás Megszüntetik a betegek küldözgetését Egészségügyi intézménye- küldözgetése, és a nem- tudják ellátni feladataikat iuk — a körzeti orvosi szol- egyszer szükségtelein párhu- Előnye az egységesítésnek az gálát, a kórházak, rendelő- zamos vizsgálat. E szervezeti is, hogy a szakorvosok job- és gondozóintézetek — je- hiányosságokat kívánják ban ki tudják használni a lenleg többé-kevésbé egymás- megszüntetni az Egészségügyi különböző nagy teljesítmé- tól függetlenül kezelik, gon- Minisztérium vezetői az nyű diagnosztikai berendedozzák a betegeket. A gyó- egészségügyi intézmények zéseket, zökkenőmentesebbé átszervezésével. gyítás útja, folyamatossága gyakran megszakad, mert nem egy intézmény látja el a megelőzés, a kivizsgálás, a gyógykezelés, az utókezelés és a gondozás feladatát. Rendszerint erre vezethető vissza a betegek fölösleges A közelmúltban végzett mazotti létszámmal való gázelemzések azt mutatják, hogy dálkodásról még nem beszél- a tanácsi iparban is jelentős hetünk. Szubjektív jellegű tartalékok hozhatók felszínre a normák karbantartásának javításával, az arányait tekintve magas alkalmazotti létszám mérséklésével. , A munkanormák alkalmazásának és karbantartásának hiányosságai több év óta visz- szatérő gond. A normakarbantartás nem vált folyamatos tevékenységgé, nem része az üzem- és munkaszervezés fejlesztésének, nem kielégítő a normaapparátus felkészültsége. okok és helytelen szemlélet tapasztalható ma is több területen. Nem kellően megalapozott az alkalmazotti létszám tervezése, nincsenek az alkalmazotti munkára vonatkozó normatívák, helyenként párhuzamos munkavégzés tapasztalható, melynek eredményeként az irányítás, a vezetés bürokratikus vonásai felerősödtek. Mindezek következtében az alkalmazotti munkakör területén bizonyos mértékű létszámfelesleg, létszámImport helyett hazai A Salgótarjáni Kohászati ták az első száz kiló csiszoló- Üzemekben az úgynevezett anyagot. A speciális timföl- finomszalagok csiszolásához, det tartalmazó új termék kifelületi kezeléséhez különle- tűnőén bevált: alkalmazása - ges polírozó anyagot használ- val jobb minőségű, fényesebb nak. Ezzel csiszolják tükör- felületű lesz az acélszalag, fényesre a hőkezelés után az mint az import csiszolóval, acélszalagokat. Korábbam az így az üzem teljes s^ükségle- NSZK-ból vásárolták a folyé- tét most már haizai termék- kony polírozó pasztát, de a szükségesnél kevesebbet kaptak a nyugatnémet cégtől. A kritikus helyzetben az ! ,... ,, 0 Almásfüzitői Timföldgyárhoz belole' Ezael evi mmtegy 3 fordultak, s onnan két héten be- millió devizaforint kifizetéséiül kipróbálásra meg is kap- tői mentesül a népgazdaság. bői fedezi. Idei szállításra 34 tonnát, á jövő évre pedig már 60—80 tonnát rendelt Az utóbbi években már több újonnan épült kórházban és számos régi intézetben megvalósították az egységesítést. Az ezeken; a helyeken szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfelelő átszervezéssel a jelenleginél jobban érvényesíthető a fokozatos; a betegek mindenkori állapotának megfelelő ellátás elve. Ahol az újszerű szervezeti módosításokat már bevezették, a szakemberek „váltóműszakban” dolgoznak: a főorvos közvetlenül irányítja és szükség esetén személyesen is ellátja a szakrendelést, ugyanakkor kórházi munkát is végez. Az eddig szervezések végrehajtott át- tapasztalatai válik a kivizsgálás, és így eredményesebb a gyógyítás. Az összevont egészségügyi egységek kialakítása ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy áss orvostudomány különböző területeinek országos szakmai irányító intézetei és az ország különböző részeiben levő területi egységek között közvetlen munka- kapcsolat alakuljon ki, amely az ellátás színvonala és a gyógyítás hatékonysága szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Az integrált egészségügyi hálózat tervezete már elkészült. A helyi tanácsok egészségügyi vezetői és a kórházak vezetői, orvosai, különböző fórumokon még az idén megvitatják a tervezet részleteit. A hazai egészségügyi intézmények integrációs átszerint bővült az orvosok szervezéséről előreláthatólag szakmai tájékozottsága, Iá; az év végén születik végleges tóköre, eredményesebben döntés. I NÓGRÁD - 1974. szeptember 11., szerda 3
