Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

A tanácsok sserepe a hatékonyabb művelődés és as életmód ssoeialistává tételében AZ MSZMP NÖGRÄD megyei Tanács apparátusá­nak bizottsága a napokban tart'ott ülésén vitatta meg a közművelődés fejlesztésének feladatait az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1974. márci­us 19—20-i és a megyei párt- bizottság 1974. június 27-i ha­tározata alapján. Különösen örvendetes — amint azt Batta István, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának osztályvezetője is hangoztatta felszólalásá­ban —. hogy mind a feladat- tervben, mind pedig Gordos János megyei művelődésügyi osztályvezető elemző szóbe­li előterjesztésében, s az azt követő élénk vitában a köz- művelődés széles körű értel­mezését sikerült megvalósíta­ni. A szocializmus építésének egyik döntő kérdése napja­inkban a társadalom tagjai általános és szákmai művelt­ségének magasabb szintre emelése, a permanens műve­lődés igényének szélesebb körű kibontakoztatása, a ha­tékonyabb művelődési tevé­kenység és az életmód szo­cialistává -tétele érdekében. Közművelődésről beszélünk, de nemcsak a közművelődés szűkebb értelmezését értjük ez alatt. Végső soron arról van szó, hogy milyen legyen a jövő társadalma, a jövő szocialista embere. Továbbá: a műveltség és a kultúra ré­vén a hatalomról van szó. Már Lenin isv hangoztatta: szocailizmus és kultúra el­választhatatlanok egymástól, ha a közgondolkodás helye­sen, a szocializmus eszmé­nyeinek megfelelően fejlő­dik, ez az igazi hatolom. A hozzászólások gazdagab­bá tették a vitát, a kultú­ra értelmezése többoldalú lett. E fogalom nemcsak a szellemi ismeretek mennyisé­gét jelenti, hanem a termé­szetnek, az anyagi valóság­nak az ember által történő elsajátítása mértékét és mi­nőségét jelzi. így a kultúra fejlesztése nemcsak szellemi, hanem az élet minden terü­letére kiterjed. Szocializmus nincs a tömegek kultúrája nélkül. A tömegek kultúrája pedig végső soron a szocia­lista életmódot, a szocialista magatartást, a szocialista embert jelenti. A szocializ­mus napjainkban is a fej­lődő termelést, a magasabb életszínvonalat és a közössé­gi életformát tételezi féL Senki sem vitatja, hogy az alapvető anyagi javakra a társadalom minden tagjának szüksége van. A szocialista gazdaságban azonban a ter­melékenység fokozása, a nye­reség előállítása nem önma­gáért van. hanem azért, hogy az ember — miközben a ja­vakat mind magasabb szín­vonalon, termelékenyebben — termeli, e tevékenységé­ben egyúttal megvalósítsa önmagát. Az életszínvonalat gyakran csak az anyagiakkal mérik. (Helyesen fogalma­zódott meg az ülésen, hogy az életszínvonal nemcsak materiális, hanem szellemi, kulturális nívót is jelent. Kulturált gazdaság, kulturált fogyasztás, kulturált árúcsere talaján emelkedhet társadal­munk a tőkés viszonyok fö­lé. Az intenzitás nemcsak a gazdaság problémája, hanem a kultúráé is. Be kell lépni az életmód és életszínvonal területére is. Az életszínvo­nal-politika ebben az értel­mezésben az osztályharc egyik területe. E kérdések kapcsán a szocializmus jövőjéről van szó. Szocialista ember nincs közösségi ember nélkül. A szocialista demokrácia meg­valósulása ugyancsak felté­telezi a művelt közösségi embert. Mi a tanácsok szerepe a közművelődésben? Többen hangoztatták, kö­zöttük Batta István is, hogy a tanácsoknak igen jelentős szerep jut a közművelődés- politikai határozat végrehaj­tásában. A lakosság érdekeit a tanácsok képviselik. A ta­nácsok kommunistái, >■ a ta­nácsi apparátus számára vi­lágosnak kell lennie annak, hogy a lakosságnak nemcsak — egyébként valóban fontos — anyagi (területfejlesztés, be­ruházások, infrastruktúra stb.) érdekei vannak. A la­kosság elsőrendű — eseten­ként még fel nem ismert — érdeke az is, hogy minden egyes tagja szocialista gon­dolkodású, közösségi emberré váljon élete során. Ebben . az értelemben is befolyásoló hatást kell gyakorolni a ta­nácsoknak mind saját appa­rátusukban, mind pedig a területükön működő intéz­mények, termelőegységek ka­puin belül, a tömegszerve- zeteknél, és így tovább. El kell érni, hogy az anyagi vi­szonyok javulását mindenütt kövesse az emberi viszonyok javulása. A tanácsi apparátusnak, a kommunistáknak néhány, ma még létező helytelen szem­lélet ellen szintén fel kell lépnie. Esetenként még pár­ton belül is találkozni olyan kimondott, vagy ki nem mon­dott, de érzékelhető véleke­déssel, hogy a kultúrát csi­nálja az, akinek ez „reszort­ja”, aki szakember. Ezt az álláspontot nem lehet elfo­gadni. A kultúra nem reszort feladat, a kultúra rendelte­tésével minden kommunista tisztában van: a szocialista közgondolkodás, a szocialista életmód kialakításáról van szó. Arra van szükség, hogy a kommunisták ennek meg­felelően élienek. Él még az intézménycent­rikus felfogás is, s a közmű­velődés-politikai határozat megvalósítása anyagi feltéte­leinek túlhangsúlyozása. Va­ló igaz, a közművelődési fel­adatok megvalósításához anyagiakra is szükség van, a művelődés támogatása min­denkinek feladata. Azonban csupán anyagiakkal, szem­léletváltozás nélkül nem kép­zelhető el a közművelődés- politikai határozat szellemé­ben történő cselekvés. ITT-OTT TALÁLKOZUNK az önművelődést lebecsülő nézetekkel. Természetesen, ahol aiapműveltségbeli hiá­nyokat kell pótolni, ott ezt szervezetten, intézményesen kell megtenni. De az önmű­velődés széles területén is befolyásolni kell az embere­ket, hogy azt tanulják, ami egyéni örömöt nyújt, de egy­úttal a közösség érdeke is. Rendkívül fontos, hogy hangsúlyozzuk a munkahely szerepét a művelődésben. A legdöntőbb ösztönzést a mű­velődésre, az önművelésre, 1 az igényes életre a munka­helyen kapjuk meg. (Vagy éppen nélkülözzük.) Ha a munkahelyen a vezetők ér­tékelik a tudást, a kulturált életmódot és magatartást, ak­kor ez óriási lendítőerőt je­lenthet E tekintetbein a mun­kahelyi vezetők nagy hatal­mat képviselnek, fontos, hogy jól éljenek vele. S természe­tesen, maguk is példát mu­tassanak igényes életvitelük­kel. A megyei tanács appa­rátusa e szempontból a mun­kahelyi vezető szerepével szinte egyenrangú hatalmat képvisel, hiszen kisugárzó szerepe az egész megyében érezhető. A feladatterv részletesen tartalmazza a megye közmű­velődési helyzetének tovább­fejlesztését • szolgáló feladato­kat. Többi között hangsúlyo­san szerepel: a tanácsnak azon nézetek uralkodóvá té­telét kell biztosítani, hogy a műveltségi színvonal emel­kedésével fokozódik a mun­kához való pozitív viszony, az alkotó tevékenység, a köz­életi aktivitás, a közösségért érzett felelősség és a szocia­lista demokrácia kibontakoz­tatásának lehetősége. A ta­nácsi alapszervezetekben mű­ködő kommunistáknak haté­konyan kell közreműködniük abban, hogy az anyagi vi­szonyok fejlődése és a köz- művelődés közötti kölcsönha­tást a megye társadalmi ré­tegei minél szélesebb körben felismerjék és a mindennapi tevékenységben érvényesítsék. ÚJ KÖNYVEK El keh érni, hogy a művelő­dés kérdései a vezetés min­den szintjén alaovető kér­désként szerepeljenek. A közmüveldésnek jelen­tős szerepe .van a lakosság politikai tudatának és világ­nézetének fejlődésében és életmódjának szocialistává tételében. A komunistáknak, a tanácsi alapszervezeteknek tudásuk és segítségük legja­vát adva maximálisan támo­gatniuk kell a közművelődé­si és oktatási intézmények ezen tevékenységét. Hatásuk­nak ki kell terjednie a csa­ládi életmódot alakító szere­pének formálására is. A megyei tanács appará­tusa pártbizottságának, párt- szervezeteinek és kommunis­táinak az országos felada­tokkal összhangban, a szem­léletformálás és életmódala­kítás mellett kiemelten kell foglalkozniuk a munkásosz­tály műveltségének és mű­velődésének fokozására irá­nyuló közművelődés-politikai tevékenységgel. Az üzemek­ben, vállalatoknál, gazdasá­gi egységekben fokozni kell azt a gyakorlatot, amely a munkásosztály általános és szakmai műveltségének meg­szerzésére, valamint tovább­képzésére irányul. Az anya­gi és erkölcsi elismerés al­kalmazásával és a nevelő munka fokozásával szükség­szérű igénnyé kell tenni a permanens művelődését. A szocialista nemzeti egy­ség megvalósításában nagy szerepe van a termelőszövet­kezeti parasztságnak, ezért művelődésével, kulturális színvonalának emelésével e politikai érdekek miatt is jelentősebb mértékben kell foglalkozni. A nők, az ifjú­ság művelődéséről szintén részletesen szól a feladatterv, s a vita során is a hozzászó­lók megvilágították ennek egy-egy fontos oldalát. Ugyancsak megfogalmazó dott: a jól képzett közműve­lődési dolgozók számának nö­velése — kulcsszerepük miatt — a párthatározatban meg­jelölt feladatok megvalósí­tásának egyik döntő feltéte­le. A KÖZMŰVELŐDÉSI te­vékenységben való aktív részvétel és annak irányítása folyamatos és hosszú távra szóló feladatot jelent. A köz­művelődés-politika továbbfej lesztésében való aktív részvé­tel a megyei tanács appará­tusa kommunistáitól a hatá­rozat megismerésén túl azt is igényli, hogy példamutató ak­tivitással járjanak elöl a he lyes szemlélet alakításában, s ez egyéni példamutatásban is megnyilvánuljon. <T) A Kossuth Könyvkiadó Népszerű történelem soroza­tában megjelent Tilkovszky Lóránt: SS-toborzás Magyar- országon című, sok érdekes dokumentumot is tartalmazó könyve. Második kiadásban látott napvilágot a Kossuth- nál a neves szovjet riporter, Vszevolod Ovcsinnyikov: A cseresznyefa ága című ja­pán útinaplója, amely a tá­vol-keleti ország sok érde­kes kulisszatitkába is bepil­lantást nyújt. A Szépirodalmi Könyvki­adó újdonságai között sze­repel Dékány Kálmán: Jel­zőtűz című novelláskötete, Az Olcsó Könyvtár sorozatá­ban jelent meg Leonyid Leonov: Az üstökös című regénye. A Diákkönyvtár új kötete Kisfaludy Károly két víg játékát — A kérők, Csa­lódások — tartalmazza. A Magyar remekírók sorozatban látott napvilágot egy Mik- száth-kötet, a Különös házas­ság. A Noszty fiú esete Tóth Marival és A fekete város cí­mű regényekkel. Most jelent meg Keszthelyi Zoltán fan­tasztikus regénye, a Megvál­tozott világ. Több új verses­kötet is a könyvesboltokba került, így Radnóti Miklós Összes versei és műfordítá­sai, Gyergyai Albert: Ősz és tél között, Urbán Gyula: Csa­ládi vadászat, Weöres Sán­dor: 111 vers. Pardi Anna: Mennyi út az ajtód előtt, Tímár György: Hármasoltár című verseskötetei. Héra Zoltán esszéit tartalmazza A költemény felé, Kurucz Gyu­la kisregényét és elbeszélé­seit pedig A mákszem hölgy. A Tankönyvkiadó most megjelent kötetei a külön­böző szintű nyelvtanulást segítik. Ismét kapható a Ta­nuljunk nyelveket! sorozat­ban Király Rudolf: Spanyol olvasókönyv tanfolyamok és magántanulók számára, s ugyanebben a sorozatban — 2. kiadásban — a Francia nyelvkönyv első kötete. Az Idegen nyelvi kiskönyvtár új füzetei az oroszul' és az ola­szul tanuló diákok, illetve felnőttek előrehaladását könnyítik meg. Horváth Jó­zsef Angol—magyar diákleve­lezése függelékben közli a jellegzetes amerikanizmuso­kat is. A pedagógusok szín­vonalasabb oktató-nevelő­munkáját segíti a Didaktikai játékok az általános iskola felső tagozata számára az irodalom, a nyelvtan, a föld­rajz és a történelem tanítá­sához. A Magyar Helikon újdon­sága Balázs Béla: Halálos fiatalság című kötete, amely drámákat, tanulmányokat tartalmaz, Fehér Ferenc és Radnóti Sándor válogatásá­ban, illetve szerkesztésében. A Táncsics Könyvkiadó új riportkönyve Pintér Istvánj így lett végre rend! című könyve. Az Űtikalandok so­rozatban látott napvilágot Szilágyi Éva útibeszámoló­ja, az Aphrodité szigetén. A Mezőgazdasági Könyv­kiadó megjelentette A gyü­mölcstermesztés technológiá­ját. A Kertünk, házunk, ott­honunk sorozatban látott napvilágot az 1000 tanács a sorozat kedvelőinek, továbbá Benedek—Manninger—Virá­nyi : Megporzás mézelő mé­hekkel című szakkönyve. Mai tévéajánlatunk 20.30: G. B. Shaw: Sosem lehet tudni. A nagy ír drámaíró, aki­nek színpadi fellépése az angol dráma és színház meg­újhodását jelentette, ezt a művét 1898-ban írta; az utol­só darabja volt az úgyneve­zett Kellemes színművek cí­mű ciklusnak. Bár művei kö­zött talán ez a legtisztább vígjáték, Shaw itt sem ha­gyott kétséget szándékai fe­lől : az előítéletek értelmet­lenek. A játék központi té­mája a szerelem. A cselek­mény azzal indul, hogy kö­zel két évtizedes távoliét után, Madeira szigetéről Ang­liába érkezik az ismert fe­minista írónő, három gyer­mekével. Ám mivel a gye­rekek — Glória és az ikrek, Dolly és Philipp — nem tud­nak anyjuk rosszul sikerült házasságáról — a család lép­ten-nyomon kellemetlen hely­zetbe kerül. Az egyik ebéd alkalmával pedig kidéiül, hogy a mogorva asztaltárs — akit a gyerekek szabadszájú­ságukkal másodpercenként botránkoztatnak meg — az édesapjuk. S mindehhez já­rul a többfordulós szerelmi civódás Glória és a fiatal fog­orvos, Valentine között. A főszerepekben Tolnay Klárit, Piros Ildikót, Schütz Ilát, Tí­már Bélát, Mensáros Lász­lót, Bazilides Zoltánt és Huszti Pétert láthatjuk. A rendező Ádám Ottó volt. Képünkön: — Jelenet as „Omer pasa” című filmsoro­zat IX. részéből (Szeptember 8. — Vasárnap — 14.28 h.) FELICE CHILANTI: Három sássiót Salvatore Giulianónak NÓGRÁD - 1974. szeptember vasárnap 6. Giuliiamo elhatározta-, hogy kiszabadítja a börtönből Francesco bácsit meg a többi foglyot. A bérlő habozott: „Meg kéne beszélni a dolgot Gnazio bátyámmal” — mond­ta. 0 volt az erős monrealei cosea maffia-főnöke. Passatempo is azt tanácsol­ta- hogy a maffia jóváhagyá­sával cselekedjék. Gi-uliano azonban csak magában bízott, a saját elhatározásaiban. És összes barátjának megparan­csolta, hogy nyomban üljön lóra. Monreale kétórányira volt, még sötétedésben oda­értek. Az állatokat a határ­ban hagyták, némán lopakod­tak át a városkán, zubbo­nyuk alatt a 'fegyverekkel. Árva lélekkel se találkoztak. A rajtaütés sikerült: a bör­tönőrt. aki kaput nyitott, meg a többi őrt géppisztollyal és pisztolyokkal sakkban tart­va megkötözték, szájukat be­tömték. A cellákat kinyotot- ták, a foglyok elmenekültek. Visszatérőben Giuliano megbízta Passatempót. hogy álljon meg a Caroli-na-villa előtt, tájékoztassa Gnazio bá­tyámat az akcióról. Partinicóban Santo bátyám már megfogadta az ügyvédet, aki minden lehetséges esz­közzel, egész tapasztalatát latba vetve munkálkodott már, hogy fölmentess,e a vád­lottakat. Ahogy mondta, van egy »agyúm befolyásos, barát­ja, tekintélyes államférfi. És a fasizmusnak ,már leáldo­zott, választásokról beszéltek, Santo bátyám pedig főkortes volt már húsz évvel ezelőtt is. Ökegyelmességének módjá­ban. állt. hogy segítse néhány bírósági tisztviselő karrierjét, ha síkrasizállna az érdeké­ben-: még az ügyész bátyjá­nak is tud valami jó állást. Santo bátyám közben, már talált tanúkat az alibihez, amely így hangzott: Frances­co meg a többiek a Murif- fa-bri féle szövetkezetben tartózkodtak, semmiféle ga­bonát nem csempésztek még kevésbé lövöldöztek. A Mu- riffa-brinál rögtön akadtak ta­núk, csak egy kis pénzt kel­lett ígérni. Santo bátyám így állította helyre hatalmát, erő­sítette meg tekintélyét. Késő déluámi azonban li­hegve és ijedten megérkezett Partinicóba a monreali ügy­véd: bement a börtönbe, be­szélni akart a letartóztatot­takkal, ám a foglyok nincse­nek már ott. Éjszaka kisza­badította őket egy fegyveres banda. Kik voltak? Santo bátyám azonnal a momtelep- rei fiúkra gondolt. A következő napokban két összejövetelt tartottak Nyu- gat-Szicíliában-. Az egyiket a banditák, a másikat a maf- fiavezérek. Giuliano öszehívta főembe­reit. teljes létszámú csapa­tukkal együtt. Sokan vol-tak, és mind fegyveresek. Bérlő­barátjának- gazdaságában megjelent összes gyerekkori barátja: Mannino, Terranova,' Sug-árka, Badalamenti. Pássá - tempo, Rosairo, Candela, mindegyik egy csapat, össze­sen hús-z-huszonöt ember élén. Giuliano így beszélt: — Itt, a kisvárosokban, * határban meg az utakon min­den,felé az emberek zsivány- nyá lettek, lopnak., gyilkol­nak, és nincs, aki parancsol­jon: a csendőrök asszonyokat és gyerekeket tartóztatnak le, kínoznak meg, gyilkolnak, razziáznak, éjszaka rátörnek a házakra. Aki ellopott egy juhot, azt gyilkossággal vá­dolják, és ki végzik az ártat­lant. Nekünk kell vállalnunk a felelősséget, én vagyok a fő­nök, minden tervet velem be­széljetek meg, én fogadom el vagy vetem el. Aki a maga szakállára dolgozik, az én engedélyem nélkül, az halál­lal bűnhődik, aki pedig a zsaruknak kémkedik, az éle­tével fizet. Aki benne van, maradjon itt, a többiek men­jenek el — mondta. Egyetlen ember vált csak ki a csoportból. A másik gyűlés, a maffia- vezéreké, az egyik ismert pa­lermói szálloda különtermé­ben zajlott le. Kifejezetten ezért jött el Villalbából, Cal- tanisetta megyéből Don Ca-lo lovag, a niagyíőnök. Amikor a szállodapor.tán meg a szobákban, folyosókon észrevette a kisvárosokból érkezett vezérek testőreit, el­küldte őket, menjenek- csak ők is ebédelni, aztán sétálja­nak egyet, szórakozzanak ki­csit a lányokkal. íFolytatjuk) ő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents