Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

Magyar vezetők távirata B ti-g ári a nemzeti ünnepe alkalmából TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központ Bizottsága első titkárának, i Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének; SZTANKO TODOROV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének,­SZÓFIA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszterta­nácsa és az egész magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívélyes jókíván­ságainkat küldjük Önöknek és a testvéri bol­gár népnek a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, Bulgária felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából. Nagy elismeréssel te­kintünk azokra az eredményekre, amelyeket a munkásrerető bolgár nép a Bolgár Kom­munista Párt vezetésével a szocialista társa­dalom építésében, hazája felvirágoztatásában uz elmúlt három évtized alatt elért. A Bolgár Népköztársaság sikerei, bolgár testvérpár- tünk és a bolgár kormány eredményes és ak­tív részvétele a szocialista országok egységé­nek megszilárdításáért és a nemzetközi hely­zet kedvező alakulásáért folyó küzdelemben, kivívták a haladó és békeszerető emberek őszinte elismerését. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pártjaink, kormányaink és népeink hagyományos barátsága, együttműködése a proletár internacionalizmus szellemében szüntelenül erősödik, új tartalommal gazda­godik, s hozzájárul népeink testvéri interna­cionalista barátságának, a szocialista közös­ség, a békéért és a haladásért küzdő erők egységének erősítéséhez. Nagy nemzeti ünne­pükön, felszabadulásuk 30. évfordulóján to­vábbi nagy sikereket kívánunk önöknek és a testvéri bolgár népnek szocialista hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a tar­tós béke ügyének győzelméért vívott harc­ban. Budapest, 1974. szeptember 8. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspái. Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; FOCK JENŐ. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. .1 A nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke Vladimir Bonevnek, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnö­kének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táviratban üdvözölte polgár testvérszerveze­tét a Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és az Országos Nőta­nács is. (MTI) Magyar pár!- és állami küldöttség Szófiában Elutazott hazáiéiból dr. Raúl Roa kubai külügyminiszter Szombaton elutazott Buda­pestről dr. Raúl Roa. a Ku­bai Köztársaság külügymi­nisztere, akt Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. A kubai külügyminiszterrel együtt hazánkban tartózko­dott felesége is. Búcsúztatásukra a Ferihe- evi repülőtéren megjelent ruta Frigyes és felesége. Rácz l'ól külügyminiszter-helyettes, t- a Külügyminisztérium' több vezető munkatársa. Jelen volt tír. Merült Vilmos, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és Floreal Cho- mon, a Kubai Köztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre Gás­pár Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, a SZOT főtitkára vezeté­sével párt- és állami küldött­ség utazott Szófiába. A kül­döttség tagja dr. Horváth Ist­ván, az MSZMP KB tagja, a Bóra-Kiskun megyei pártbi­zottság első titkára és Böjti János hazánk bulgáriai nagy­követe, aki Szófiában csat­lakozik a delegációhoz. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Faluvégi iMjos pénzügyminiszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Földvá­ri Aladár, a SZOT elnöke, Rosta István külügyminiszter­helyettes. Jelen volt Sztolo Sztanoev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagyköve­te is. Gáspár Sándort és kíséretét a szófiai repülőtéren Krsztju Tricskov, az államtanács első elnökhelyettese, az állami el­lenőrző bizottság elnöke és Miso Misev, a szakszerveze­tek központi tanácsának elnö­ke, valamint Böjti János ve­zetésével a magyar nagykö­vetség diplomatái fogadták. I f*odgornij Bulgáriáim érkezett Nyikiolaj Podgorniijniak, az 3ZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége elnökének vezetésé­vel szombaton Bulgáriába utazott az a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely részt vesz a bulgáriai szoci­alista forradalom 30. évfor­dulójának ünnepségein. Szombaton délben Podgor- mij megérkezett Szófiába, akit államfőnek kijáró tisz­teletadással fogadtak­Novorosszijszk — Hős Város Novorosszijszk fekete-ten­geri szovjet kikötőváros kép­viselőinek szombaton átnyúj­tották a Lenin-rendet és az Arany Csillag Érdemérmet — a Hős Városnak kijáró kitün­tetéseket. Novorosszijszknak ezt a megtisztelő címet a ha­zának tett szolgálataiért, a második világháború éveiben tanúsított tömeges hősiessé­gért, a dolgozók és a harcosok bátorságáért és kitartásáért ítélték oda. Az ünnepi ülésen részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, azoknak a harcoknak az aktív résztvevője, amelyeket Novorosszijszk vívott a fa­siszta megszállók ellen. Brezs­nyev ezredes vezette akkor a 18. hadsereg politikai osztá­lyát Leonyid Brezsnyev átnyúj­totta a Lenin-rendet és az Arany Csillag Érdemérmet Novorosszijszk Hős Városnak, kijelentette: „a novorosszijsz- ki csata úgy kerül be az el­múlt háború történetébe, mint a szovjet emberek megingat­hatatlan győzni akarásának, hősiességének és rettenthetet­lenségének, a lenini párt, a szocialista haza iránti határ­talan odaadásának egyik pél­dája”. (MTI) így látja a hetet kommentátorunk, RÉTI ERVIN: Wiltámok trónus közelében JOBB KÉSÖN, mint soha — legfeljebb ezzel a régi mon­dással vigasztalódhattak Wa­í ingtonban, amikor az Egye­s-alt Államok a héten végre lelvette a diplomáciai kapcso­latokat a Német Demokrati­kus Köztársasággal. Az ame- r.Icaiak a száztizenegyedik he­lvet foglalták el a sorban, ami ékesein bizonyíthatta, hogy nem a széles körű nem­zetközi elismeréssel rendel­kező NDK, hanem az USA szigeteLődött el ebben a vo­natkozásban. Az ésszerű diplomácia ter­mészetesen egy másik mon­dást tart irányadónak: jobb idejében, minit későn... Ez k ülönösen időszerű lehet (jeniben, hiszen ezekben a napokban véget ért az euróoai biztonsági konferencia má­sodik szakaszának nyári szü­nete, s a Nemzetek Palotájá­ban újra benépesültek a poli­tikai tárgyalások „osztályter­mei”-. A feladat nem könnyű, olyan okmányokat, határozat­tervezeteket kell szerkeszteni, amelyekkel mind a harmincöt részt vevő ország egyetért, vagy legalábbis, nem emel ki­fogást elleniük. A tizenharmadik hónapjuk­ba lépett genfi tanácskozások elérkeztek a célegyeneshez, a három nagy problémakosár kezd megtelni. Az első bizott­ságban, ahol a politikai biz­tonság kérdéseivel foglalkoz­nak, az államok közötti kap­csolatok tíz elvéből hatot már sikerült megfogalmazni. Csaknem teljes a második ko­sár (gazdasági, tudományos- műszaki és környezetvédelmi együttműködés) tartalma, nagy elismerésre találtak az előterjesztett magyar—NDK közös javaslatok. A legna­gyobb vita a harmadik téma­körben bontakozott ki (em­berek és eszmék áramlása, kölcsönös tájékoztatás, csa­ládegyesítést stb.). Ám itt is közeledtek az álláspontok. Ha a célegyenesben a futók szaporázzák lépteiket, ez a konferenciára kivetítve any- nyit jelentene, hogy lehetsé­ges és szükséges az előkészü­letek ütemének gyorsítása. In­dokolt a kívánság, hogy a sok éves biztonsági tanácsko­zásokat lezáró európai csúcs- konferencia még az idén ösz- szeüljön. Vannak azonban, akik a je­lek szerint, most akarják be­húzni a féket, s éppen a cél­egyenesben valamifajta „anti- finist” szeretnének. A nyugati sajtót — a találó, de nehezen fordítható kifejezéssel élve — „célpesszimizmus” célzatos borúlátás öntötte el; leki- csinylik az eredményeket és felnagyítják a nehézségeket. Mindebben közrejátszhat az is, hogy a nyugati szövetség, kiterjedt belső zavarai miatt, kevésbé felkészült az ilyen kelet—nyugati találkozóra. Giscard d’Estaing szemére hányta Ford elnöknek, hogy beiktatási beszédében nem is szerepelt az „Európa” szó, a franciák annál tevékenyeb­bek, kevéssé látványos, de sű­rített diplomáciai tevékeny­ségbe fogtak. (Jó példa a hét­fő este: az elnök csupán egyetlen, kötetlen munkava- csorára hívta meg Párizsba Sohmidt nyugatnémet kancel­lárt.) Tartózkodóak London­ban is, hiszen bármelyik; perc­ben kiírhatják valamelyik ok- .tóberi csütörtökre az új vá­lasztásokat. A héten végighú­zódó brit szakszervezeti kong­resszus már ennek jegyében tanácskozott, s Wilson a ki­rálynő balmoraü kastélyában eltöltött hétvégét használhatja fel a politikai döntés hivata­los bejelentésére. Nem javul a helyzet Cipru­son, s a török—görög viszony­latban sem. A kölcsönös vá­daskodások, egyezménysérté­sek és bizalmatlahság légkö­rében abbamaradnak, vagy meg sem kezdődnek a tárgya­lások. Egyre tarthatatlanabb az a NATO-álláspont, amely a Szovjetunió által javasolt biztonsági tanárai keretek he­lyett változatlanul az atlanti formákhoz ragaszkodik, jólle­het azok másfél évtized alatt ötször Idéztek elő súlyos vál­ságszakaszokat. (Az ENSZ le­hetőségeire különben egy má­sik szovjet dokumentum, a Waldheimnek átnyújtott jegy­zék is felhívta a figyelmet. Az ENSZ-közgyűlés közelgő ülés- szatcával kapcsolatosan kifej­tette, milyen nagy lehetőségei vannak a világszervezetnek a nemzetközi biztonság és a le­szerelés előmozdítására.) Európai vendég Pakingben: az ellenzéki CDU bonni vezé- töje, Kohl folytatta, a sort, amelyet a brit Heath, a nyu­gatnémet Strauss és az ame­rikai Jackson elkezdett Olyan jobboldali politikusok- , ról van szó, akik ellenzik, asz enyhülést, lényegében szem- benállnak az európai bizton­ság gondolatával is. Ehhez kapnak támogatást a kínai vezetéstől, hiszen „elvi” alap­juk a szovjetellenesség. Amint a ciprusi problémában sem volt Pekingnek egyetlen kostruktív lépése vagy terve, a NATO-krízi6t is a Szovjet­unió elleni kirohanásokra használta fel. Kontinensünk mellett a kö­zel-keleti diplomácia is meg­élénkült a héten. Folytatód­nak Izrael Llbanon-ellenes támadásai és sor került pa­lesztin akciókra is, noha az ellentmondó jelentések és cá­folatok özönéből nehéz volt ezekről hiteltérdemlő képet nyerni. Mindenesetre új elem, hogy az arab külügyminisz­teri értekezlet határozata alapján a palesztin ügyet kü­lön, politikai kérdésként ter­jesztik az ENSZ elé. Eddig ugyanis a világszervezet job­bára menekültügyi probléma­ként kezelte. A siker feltétele természetesen az egységes arab fellépés lenne: az arab csúcsot azonban, amelyen a genfi tárgyalások újrakezdé­sének taktikáját is szentesíte­ni kellene, újból elhalasztot­ták. Az alapos előmunkálatok nélkülözhetetlenek, de az is nyilvánvaló, hogy néhány fontos kérdésben az arab or­szágok még nem tudtak meg­állapodni egymással. LEHET, HOGY a végkifej­lethez közeledik az etióp drá­ma? A hadsereg koordinációs bizottságának intézkedései nyomán az elmúlt napokban letartóztatták a császár leg­belsőbb bizalmi emberét, álla­mosították Halié Szelasszié palotáit, s a tulajdonában le­vő Szent György sörgyárat. A „villámok” mindinkább a trónus ivözeLében’csapkodnak/ NÖGRAD - iQ7d jfoptamW vasárnap ISoresa fütsssfe: az e§g$f@sítcss Korea azon ázsiai országok közé tartozik’, amelyek év­századokon át küzdöttek a nemzeti függetlenségért. A múlt század végén a távol-keleti imperialista marakodás színte­révé vált a félsziget. Először a japánok ragadták magukhoz a Korea feletti uralmat. Gyűlöletes hatalmuk annak ellené­re, hogy a kommunisták vezetésével a koreai. nép többször is fegyvert fogott ellenük, csak 1945 augusztusában ért vé­get, amikor a szovjet hadsereg — .a koreai partizánokkal együtt — felszabadította Korea északi szektorát. A 38. szé­lességi foktól délre — a szövetségesek megállapodása alap­ján — az amerikaiak vonultak be. A szovjet hadsereg győ­zelmének eredményeként a félsziget északi része megmene­kült az imperialista befolyástól, s független állammá fejlőd­hetett. Ma 26 éve, 1948. szeptember 9-én kikiálthatták a Ko­reai Néni Demokratikus Köztársaságot. A fiatal állam népe alig több mint másfél évig élhetett békében, s máris újra hadba kellett vonulnia. 1950 és 1950 között emlékezetes élethalálharcát vívta az imperialista betolakodók ellen. A háború után — ennek immár 21 éve — a KNDK rohamos fejlődésnek indult. Ma a Távol-Kelet ipari tényezője. Modern ipari-agrár ország, ahol a nemzeti jövedelem több mint háromnegyed részét a gyárak adják. Koreában azonban ma sincs béke. Az ország déli ré­szét — ENSZ-zászló alatt — amerikai csapatok tartják" meg­szállva. A KNDK kormánya az utóbbi időben számos javas­latot tett a koreai béke kibontakoztatására, a hadiállapot megszüntetésére, a félsziget békés egyesítésére. Koreának egy országnak kell lennie — ez a koreai nép jogos kívánsága —, s ennek az országnak függetlennek kell lennie. Függetlenség nem képzelhető el az amerikaiak je­lenlétével. Mindenekelőtt tehát ki kell vonni az amerikai csapatokat Dél-Koreából, hogy megnyílhasson az út a két koreai fél külső beavatkozástól független, közvetlen politi­kai tárgyalása előtti Ez a 28. születésnapját ünneplő KNDK perspektívája, s ebben mellette áll a szocialista közösség, benne Magyaror­szág. Az írástudatlanság elleni küzdelem napja Atomkori felvilágosodás Három kereszt a papír al­ján. A mai fiatalok aligha tud­ják, mit j«lent. Pedig bírósá­gaink irattárában valószínű­leg lapul még ma is élő ta­núk, vádlók, vádlottak, peres felek húsz-harminc évvel ez­előtti aktája — az aláírás he­lyén a három kereszttel. Olyan embereké, akik nem tudták leírni a nevüket sem. Magyarországon az analfa­bétizmus gyakorlatilag már a múlté. Nagy szó ez, ha azt vesszük, hogy a húszas-har­mincas években nálunk min­den száz felnőttből tizenöt nem ismerte a betűvetést. — Természetes — mondhatja er­re bárki —, hiszen hogyan férne össze a két fogalom: atomkor és analfabétizmus? Az UNESCO adatai szerint 1960-ban a Földön minden száz felnőtt emberből har­minckilenc nem tudott ími-ol- vasni. Tíz év múltán az öt kontinensen száz felnőtt közül immár csak harmincnégy állt tanácstalanul a papír előtt, ém kétes értékű fejlődés ez. Az 1080-i 735 millió analfa­bétával szemben ugyanis 1970- ben már 783 millió analfabéta élt a földkerekségen. Számuk azóta valószínűleg tovább nőtt. Afrikában pél­dául tíz felnőtt közül hét­nyolc nem tud lrni-olvasni. Ázsiában minden második em­ber analfabéta. Európa három százalékával jó helyen tud­hatja magát, de még ez is embermilliókat jelent, akik so­ha nem vehetnek a kezükbe könyvet. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete a mai napot az anal­fabétizmus elleni nemzetközi harc napjává nyilvánította. Mi pedig, ha a múltnak ez az át­ka közvetlenül bennünket már nem is sújt, anyagi erőnkkel, pedagógusainkkal, nyomdáink­kal, szíwel-lélekkel segítjük világszerte e nemes küzdel­met. I (f.) Genfben SALT Az amerikai Fehér Ház pén- niszter és Schlesinger Hadügy­ieken este megerősítette, hogy miniszter között néhány kér- szeptember I8-án Genfben fel- désben fennálló nézetkülönb- újítják a stratégiai fegyverfk ség ellenére az amerikai kül- korlátozásáról folyó szovjet döttség a Ford élnök által jó- —amerikai tárgyalásokat. váhagyott egységes álláspoftt­Gerald Terhorst, a Fehér a^fr®Jal^okra" A* Ház sajtótitkára kijelentette, Alexis jonshon nagykövet ve- hogy a Kissinger külügymi- zeti. (MTI) Ny ú (tenyésztők figyelmébe! A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ az 1975. évi nyúlértékesítés érdekében felhívja mindazon nyúitenyésztő figyelmét, aki a házinyúl-értékesítést a szövetkezeten keresztül kívánja lebo­nyolítani, hogy postai levelezőlapon az alábbiakat jelentse be szeptember 20-ig! Hány darab anyanyúllal rendelkezik? Hány darab nynlat kíván értékesíteni 1915. évben? Hány mázsa az 1975. évi szemestakarmány-Igénye? Hány mázsa az 1975. évi nyúltápigénye? A bejelentés semmilyen átadási vagy átvételi kötelezettséget nem von maga után, csupán tájékoztató jellegű. A szerző­déskötésről a későbbiekben aduink tájékoztatást. Cím: SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ, 310Ó SALGÓTARJÁN, POSTAFIÓK 38. A levelezőlapon a feladó pontos címét kérjük feltüntetni, hogy a későbbiekben sorra kerülő szerződéskötés alkalmá­val értesíteni tudjuk. I

Next

/
Thumbnails
Contents