Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-29 / 228. szám
Lehetőségek és távlatok a régészeti, művészettörténeti kutatómunkában Bala ssagyarma t k ozművelődésérol A régi alapokon új kultúra épül 1H megye társadalomtu- dománvi kutatása az elmúlt évtizedben, de főleg a tudománypolitikai irányelvek megjelenését követően felgyorsult. intenzívebbé vált. A METESZ. a Magyar Pedagógiai Társaság, a Történeti Társulat, a TIT megyei szervezete és több más. a tudományos kutatásban, és azok terjesztésében részt vállaló intézmény számottevő segítséget nyújtott a megyei közművelődési intézményekben dolgozó hivatásos kutatók és a középiskolákban tevékenykedő pedagógusok számára. A Nógrád megyei Múzeumi Szervezet — mint a társadalomtudományi kutatómunka fontos megyei bázisa — elsősorban a történettudományokban és e fő területhez kapcsolódó régészeti néprajza, irodalom- és művelődéstörténeti, valamint művészettörténeti ágakban végzett és végez az országos középtávú kutatási programokhoz kapcsolódó, de a megyei igényekre alapozó gyűjtő-, feldolgozó-, publikációs tevékenységet. Fentiek illusztrálására megemlítenénk, hogy 1954-ben elkészült a máig is egyedülálló. Nógrád megye műemlékeit magába foglaló topográfia, és ez évben jelent meg a Nógrád megye történetét feldolgozó monográfia utolsó kötete. Az e téren folyó kutatómunka eredményeit több országos jellegű konferencia keretében ismertettük. Ezek sorából talán csak a Magyar Történelmi Társulattal közösen szervezet üzemtörténeti vándorgyűlés* és a Magyar Pedagógiai Társasággal együttesen szervezett, a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából megrendezett jubileumi emlékülést emelném ki. Külön örömünkre szolgált, hogy ez évben, megyénkben először, a régészeti és művészettörténeti vándorgyűlés megrendezésére Nógrád megyében. került sor. A háromnapos rendezvénysorozat —. amelynek programját az országos és helyi sajtó is ismertette — több szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt. Országos nézőpontból vizsgálva is, Nógrád megye igen gazdag régészeti leletekben és műemlékekben. A megyei 'régészeti kutatás csaknem egyidős az országossal. A Nógrád régmúltja iránt érdeklődő nem hivatásos kutatók munkájának eredményei a megyei múzeumon kívül a Magyar Nemzeti Múzeumba is bekerültek. A gazdag lelőhelyek arra inspirálták az országos múzeumot, hogy kutatási programjaikban is szerepeltessék Nógrád megyét. A hazai viszonyok között is kiemelkedő jelentőségű bronzkori lelőhelyek feltárása mellett a régészeti kutatások más területein, korszakaiban is számottevő eredmények születtek, amelyek a hazai régészeti szakirodalomban is méltó helyet foglalnak el. A megyei régészeti kutatások témaköréből tartott előadás szemléletesen foglalta össze az eddigi eredményeket, és jól fogalmazta meg az itt folyó tevékenység hatását, leszűrhető tapasztalatait a magyar régészeti kutatásokra. A vándorgyűlés — úgy érzem — hasznos tapasztalatokat nyújtott a résztvevőknek, mű történeti, műemléki vonatkozásokban is. Azontúl, hogy személyesen is megismerkedhettek megyénk történelmi nevezetességeivel, gvö- nyörű, tájaival, és három előadás keretében ismereteket szerezhettek Pásztó, a középkori város, a hollókői vár. a hollókői falurekonstrukció kapcsán szerzett tudományos eredményekről, meggyőződhettek az Országos Műemléki Felügyelőség által végzett és finanszírozott műemléki feltárások, állagmegóvások, restaurálások eredményességéről. A résztvevők érzékelhették azt a nagy változást — ezt a tereskei, maconkai. mátra- verebélyi. mátraszőllősi. pásztói helyszíni látogatások is elősegítették —. ami 1954 óta bekövetkezett. Tanúi lehettek a megyei tanács anyagi hozzájárulásával. de ugyancsak az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányításával végzett, és az országosan szinte egyedülálló hollókői fal'urekonstrukciónak. Ami a kifejezetten művészet- történeti vonatkozásokat illeti, úgy érzem, e téren, a bevezető előadásban a képző- művészeti gyűjtemény kialakulásáról, a továbbfejlesztés lehetőségeiről kaphattak a résztvevők hasznos útbaigazításokat. Kiemelkedő a kor- referátumnak az a szándéka, hogy a megye gyűjteményfejlesztési programját az országosban próbálja elhelyezni. Ennek kapcsán igyekezett megtalálni — elsősorban a köztéri alkotások egyedi rajzainak gyűjtésében — azt a lehetőséget és utat. ami nem hívja kilátástalan versengésre. erőn felüld vállalkozásra a megyei múzeumot. ógrád megye történet- tudományokban érintett intézményei, és benne a régészeti és művészettörténeti kutatómunkában, érdekelt múzeumi szervezet fentiéken túl számos, és igen hasznos, a jelenlegi és jövőbeni munkában figyelembeveendő tapasztalatot szerzett. A vándorgyűlés megerősített minket abban. hogy a készülő, és a szécsényi múzeumban felállítandó állandó régészeti kiállítás mellett — a viszonylag nagyszámú és rendezetlen régészeti anyag leltározásával párhuzamosan. — a régészeti kutatómunka középtávú koncepcióját el kell készíteni. Ebben kiemelt szerepet kell biztosítani a középkori leletek feltárásánál a történeti múlt felidézésében és hagyományápolásunkban, is fontos szerepet betöltő föld- és kővárak kutatásánál. Emellett szükségesnek látszik a régészeti leletekben igen gazdag pilinyi várhegyen ellenőrző ásatást végezni. Rendszereznünk kell a pásztói, a hollókői,, valamint a nagybátonyi, szandgi ásatásoknál feltárt régészeti leleteket. A szükséges állagmegóvási munkák után gondoskodnunk kell azok méltó elhelyezésiéről, kiállításáról,- Nógrád megye műemlékeinek további feltárásánál — hiszen számos megoldandó feladat vár ezen a területen is ránk — továbbra is igényeljük az Országos Műemléki Felügyelőség hatékony közreműködését, a megyei tanács anyagi segítségét. Most mégis arról tennék említést, hogy adósságaink vannak a feltárt műemléki alkotások megismertetésében, a honismereti mozgalomban, való fel- használásában. A vándorgyűlés bevezető előadása, de még inkább a képzőművészeti gyűjtemény fejlesztését és a galéria kialakítását körvonalazó kor- referátumok ugyancsak számos megszívlelendő megyei feladatot jelöltek meg. Tekintettel arra, hogy a koncepció keretjellegű, és a megyei kulturális irányító szervek is igényelték annak megvitatását. részletesen itt erről nem tennék említést. T? égezetül ismét szeret- ném aláhúzni, hogy a vándorgyűlés elérte kettős célját. Vendégeink megismerkedtek az itt folyó,, és e témakörbe tartozó kutatások, feltáró munkák eredményeivel. A kirándulások, helyszíni látogatások arra is lehetőséget teremtettek, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Megyénk tudományos élete is gazdagodott. Az elhangzott előadások —‘> amelyek nyomtatásban is megjelennek —. a menetközben! eszmecserék. alkalmat és módot adtak aura, hogy felmérjük eddigi fejlődésünk eredményeit, és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat figyelembe véve meghatározzuk közvetlen és távlati céljainkat. Dr. Molnár Pál A megyei pártbizottság közművelődési határozata a végzendő feladatok sorában, külön említést tett megyénk második városáról, Balassa- gyarmatról. A megyei határozatban többek között ezt olvashatjuk: „Fokozzuk Balassagyarmat szerepét a vonzáskörzet kulturális ellátásában. Ennek érdekében gazdagabb és magasabb színvonalú közművelődési tevékenység, az intézményi és személyi feltételek javítása szükséges. Meg kell kezdeni a városi művelődési központ kialakítását.” A KÖZMŰVELŐDÉS POLITIKAI, KÉRDÉS E megállapítások értő felelőssége vezette az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságát, amikor megtárgyalta a város közművelődési helyzetét és határozatot hozott fejlesztésének feladatairól. Rith Lajosné, a yárosi párt- bizottság titkára szóbeli előterjesztésében külön szólt — mivel e kérdésben még nem teljesen egységes az álláspont — a közművelődés és a műveltség fogalmának értelmezéséről. A közművelődés — mondotta — iskolán kívüli, aktív, önkéntes, szervezett művelődés, amely az általános iskola eredményeire támaszkodva nem egyszerűen az ismeretek passzív befogadását jelenti, hanem az aktivitást, az egyén cselekvő, aktív részvételét is. A (közművelődés szélesebb fogalom a korábban használt népművelésnél. A kultúra a mindennapi életben nem valamilyen idegen — esetleg iskolai bizonyítványokkal dokumentált dolog. A kultúra megszámlálhatatlan szállal kötődik mindennapi életünkhöz munkánkhoz, közösségi és egyéni életünkhöz. A műveltségi színvonal emelése, a folyamatos művelődés biztosítása, az önművelés ezért nem lehet magánügy, hanem mint a társadalmi fejlődés egyik nagy tartaléka, közös gondot és felelősséget jelent, vagyis politikai kérdés. MEGVÁLTOZOTT TÁRSADALMI SZERKEZET Balassagyarmat közművelődésének helyzetére és fejlődésére — az országosan és a megyében ható tendenciák mellett — számos helyi tényező gyakorol döntő befolyást. Az ipartelepítés, a gazdaságszerkezet átalakulása folytán megváltozott a város társadalmi szerkezete, a foglalkoztatottság, megváltoztak az életkörülmények. A sokáig hivatalnok- és értelmiségi párosként nyilvántartott Ejalassa gyarmaton megnőtt a munkásság aránya, kialakultak a művelődés új feltételei és követelményei. A munkásság egyes rétegeinek — szakmunkások, betanított és segédmunkások, bejárók — műveltségi szintje erősen differenciált. A munkássá válás, az életformaváltás — elsősorban a fiatalok és a nők körében — most van kialakulóban. A pártszervezetek is munkájukat főként e gondok megoldására koncentrálták. Az energiák jelentős részét az ipartelepítéssel járó feladatok, a munkaerő biztosításának, a termélés szervezésének és beindításának feladatai kötötték le, s ennek következtében a közművelődés területén nem alakultak ki olyan vezetési módszerek, arányok, mint a gazdasági, a társadalmi és a politikai életben. A város műveltségi szintjének emelésében döntő szerep jut az iskoláknak. Ezekben az intézményekben minden felnőtt állampolgár előtt adottak a lehetőségek az alapműveltség megszerzésére, az ismeretek, a tudás gyarapítására. A MUNKÁSMŰVELÖDÉS TÁRSADALMI ÉRDEK A város közművelődiési tevékenységének középpontjába — ezt a társadalmi szerkezet átrétegeződése is indokolja — a munka .sművel teléget kell állítani,— állapította meg a pártbizottság. Balassagyarmat eddigi kulturális fejlődésének legfon,tokosabb eredménye a munkásság műveltségének, szakképzettségének emelése volt. Az üzemek jelentős része nagy gondot fordít a szakmai fel- készültség emelésére. s> kialakulóban van a több szakmát elsajátítok rétege, emelkedik az érettségizett szakmunkások aránya. Eredményeink felmérése mellett azonban természetesen további feladataink vannak. Lassan halad például a segéd- és betanított munkások iskolázottsági hiányainak pótlása. A brigádok kulturális vállalásaink teljesítésénél és értékelésénél még megtalálhatók a formális elemek, amelyek nem szolgálják a művelődés valódi tartalmának gazdagítását. Ezért a munkások művelődését, politikai, szakmai és általános ismereteinek bővítését, rétegződésének figyelembevételével, differenciáltan kell szervezni, a fokozatosság elvének betartásával. A munkásművelődésben a politikai és társadalmi szervek, tö- megszervek mellett komoly feladat hárul a munkahelyi vezetésre, amelynek kötelessége olyan üzemi, vállalati légkör, érdekeltségi rendszer kialakítása, amely a művelődést, a tanulást is értékes társadalmi tevékenységként tartja számon. A munkásművelődés fejlesztése általános politikai érdek; az egész társadalom, más társadalmi rétegek fejlődését is meghatározó tényező. A művelődés bázisának növelésében, mozgalmi, közösségi jellegének erősítésében a szocialista brigádoknak meghatározó szerepük van. Ezek elsőszámú bázisai legyenek az üzemen belüli munkásművelődésnek, a közvélemény alakításának. A brigádok együttes felelőssége nyilvánuljon meg a kulturális vállalások teljesítésében is, s a csoportos vállalások mellett egyéni vállalások is helyet kapjanak. Szükséges, hogy a közművelődés tudatosabban szolgálja a munkásom tudat, az osztályszemlélet erősítését, hogy a város munkássága gondolkozásában és magatartásában is mielőtt osztállyá szerveződjék. VONZÁSKÖRZET — ÉRTELMISÉG — IFJŰSÁG Balassagyarmatnak egész története folyamán jelentős kisugárzó szerep jutott kulturális vonatkozásban is. Ez a szerep ma is él: a megye nyugati részének kulturális központja. A bejáró munkások, a vonzáskörzetben élő termelőszövetkezeti parasztság művelődésének segítése tehát a város feladata. Részben a vonzáskörzetbe tartozó települések közművelődési intézményeinek módszertani támogatása révén, részben a számukra biztosított kulturális rendezvények révén. Ezért a városi tanács, irányításával a kulturális intézmények, a KISZ, a Hazafias Népfront vámosi bizottsága <-s a TIT városi szervezete dolgozzák ki a községekkel való kapcsolatok tervét, keressék meg lehetőségeit, hogy a parasztság éle tkörülm árnyéin ? k jelentős javulása után elev ■- nebb. hatékonyabb kultúrái.s élet alakulhasson ki: Balassagyarmat . értelmiségének növekvő száma, összetételének alakulása is tükrözi a városban végbement gazdasági változásokat. . A mai értelmiség különbözik a régitől, gondolkodásában, szellemében, magatartása b:. a egyaránt. A humán értelm iség mellett megnőtt a műszaki és agrárértelmiségiek színia. A közművelődési munkában azonban elsősorban a pedagógusok vállalnak tevékeny szerepet; más értelmiségiek — műszaki, agrár, egészségügyi — környezetük műveltségének formálásában nem vesznek részt olyan mértékben, mint arra felkészültségük alkalmassá tenné őket. A közművelődési munkái» való bevonásuk tehát igen fontos feladat. Az ifjúság kulturális nevelését megkülönböztetett figyelemmel kezelik, hiszen mű- veltségének folyamatos, igényes alapozása és fejlesztése jövőnk fontos eleme, mindamellett kulturális érdeklődése, igénye és aktivitása valamennyi társadalmi réteg között a legnagyobb. Az ifjúságpolitikai határodat nyomán általában javultak a fiatalok művelődésének, szórakozásának feltételei. Sok még azonban, a tennivaló a hasznos, a tartalmas időtöltés, a kulturális szórakozásra való nevelés, az igények helyes mederbe való terelése és az izléstformálás terén. Az ifjúság művelődése nemcsak KISZ-feladat. HALADÓ HAGYOMÁNYOK — SZOCIALISTA TARTALOM A vitában felszólalók általában a különböző formájú oktatások fontosságát, az üzemi népművelők munkájának jelentőségét, a közoktatás és közművelődés kapcsolatát hangsúlyozták. Lencsés Ferenc, a kábelgyár személyzeti előadója a gondosan kidolgozott oktatási terv alapján folyó speciális szakmai oktatások tapasztalatairól szólt. A gyári, közművelődéiről Oroszlán Lászlóné, a káb ;- gyári népművelő beszélt. Konkrétumokkal bizonyította azt a fejlődést, melyét az olvasási kultúra a klubmozgatom. a kiscsoportos foglalkozások stb. terén elértek a néhány hónap alatt. Madarász László. az MSZMP pedagógus-csúcsve- zetőséignek titkára a közoktatás és a közművelődés összefüggéseit elemezte. A két pártdokumentum egymásra épül. Ha a közoktatás-politikár határozatnak nem teszünk eleget, nem tudunk eleget tenni a közművelődési határozatnak sem. Az iskola nem ad befejezett, kész tudást. A Változás, aa állandó fejlődés mindenkitől megköveteli ismereteinek gyarapítását. S ez nemcsak az iskolában. történhet; tudatos és tervszerű önműveléssel mindenki birtokosa lehet a korszerű ismereteknek. A pártbizottság hasznos ős 'termékeny ülését Skoda Ferencnek, a városi pártbizottság első titkárának szavai zárták. Balassagyarmat gazdag kulturális — főként irodalmi — hagyományokkal rendelkezik. Őrzésük, ápolásuk kötelességünk. De csak ennyi nem elég; a múlt örökségeinek bűvöletében nem tétlenkedhetünk. Haladó hagyományainkat új, szocialista társadalommal kell megtöltenünk, a jó alapokon új, szocialista kultúrát kell kialakítanunk. Ebben a munkában, a közművelődési határozat végrehajtásában hagy feladat vár mindenkire, aki itt' él a városban, aki felelősséget érez másokért is, a közösségért, szocialista társadalmunkért. — ok — Minap — egy salgótarjáni röpke beszélgetés során — azt mondotta nekem Fehér Klára írónő: — Ha valaki hétfőn Salgótarjánban van,' csütörtökön már nem a hétfői várost találja itt a hegyek között, hanem egy másikat. Minden gyorsan változik ezen a tájon. Fehér Klára ezekkel a kedves mondatokkal arra célzott, hogy Salgótarján építése igen dinamikusan zajlik. Természetesen, a kedvességen túl, van igazság ebben. Akik itt élnek, tudják, azért ez a változás nem mindig annyira gyors. És — persze — sok gond közepette megy végbe. Szerkesztőségi szobám ablakán kipillantva a garzonház két magas „tornyára” esik a tekintet. Valahol e táj közelébe állt a hajdani időkben például a ma már csak idősebbek emlékezetében élő Pannónia Szálló. A toronyházban most hatalmas méretű ön- kiszolgáló étterem és eszpresszó kapott helyet. Időnként ebben a presszóban is felhajtok egy feketét. Az üvegfalon át a Pécskő-dombra látni. Hallom egyik reggel, hogy kedvesen ciripel a kávéfőző gép. Azt mondja a pincér: — Ez nem a gép hangja. Igazi tücsök szól itt. A felszolgálópult díszlécei közé szorulhatott, azóta ciripel éjjel-nappal. Jobban odafigyelek a hangra. Valóban, a Kővár eszpresszóban valódi tücsök ciripel. Azért, van ebben a kedves furcsaságban elgondolkodtató. Á tavaszi-nyári tücskök inkább csak este-tájt kezdenek hegedülni. A lécek között itt mindig sötét van, ez a tüVASÁRNAPI JEGYZET Vidám Magyarország csők tehát elvétette az időt, mindig szól. Egyébként, jó meleg van a pult alatt, morzsa is hullik le számára. Hát csak hadd ciripeljen. — Japántól Ausztrálián át Kanadáig az utóbbi években sok országban megfordultam férjemmel, Nemes Lászlóval — mondja Fehér Klára. — Ezekről az országokról férjemmel könyveket irtunk. Sokat járok-kelek Magyarországon is. Mostanában különösen. Egy újabb könyvemhez gyűjtöm az élményeket, Vakáció Magyarországon lesz a diné, az ország felszabadulásának harmincadik évfordulóján jelenik meg- 1975-ben, Budo.pesten, a Gondolat Könyvkiadó gondozásában. — Űtikönyv készül? — Nem, egészen az. Az ötletet az adta, hogy amikor mi külföldön jártunk, csatangoltunk a világban, mindenki nagyon kedves volt hozzánk. Aztán, amikor jöttek hozzánk külföldi barátaink, s kezdtük megmutatni nekik az országot, a látnivalókat, kiderült, hogy tulajdonképpen mindent tudnak rólunk, „készültek” útikönyveikből. A mi hazánk azonban nemcsak számunkra is mind becsesebb építészeti, művészeti kincsekből, vonzó tájképi részletekből áll. Hanem — többi között — igen sok, tájanként, városonként változó ■ legendákból, sok hétköznapi vidámságból is. Es — természetesen — a hajdani■ küzdelmek emlékéből, a mai építőmunka szépségéből, és így tovább. Harminc esztendő alatt megváltozott Magyarország. ' A könyvben Nógrádiról, Salgótarjánról is szó esik majd. — Most jártam a föld alatti bányamúzeumban és a város történetét, munkásmozgalmát bemutató kiállítást néztem meg, több emberrel találkoztam. Megnézem még délután Salgót és Somosköt, S októberben újra eljövök. Nem vagyok itt teljesen idegen, s megrendítő számomra, hogy mivé lett a hajdani „kenyeretlen Tarján”. A háború alatt a Nógrád vidéki kőbányák tizennyolc éves bányagyakornokaként dolgoztam itt a Salgó táján a kőbányában. Az a bánya már régen nincs meg. Én azonban még emlékszem rá, s azokra az emberekre, akik ott dolgoztak. S azoknak az embereknek küzdelmes életére. Azóta sokat gazdagodott az országgal együtt Salgótarján is. És minden gondunk ellenére, vidám ez a Magyarország. Erről akarok írni. A vidám Magyarországról, a mindennapok munkájában felfakadó vidámságról. Októberben Fehér Klára elmegy az öblösüveggyárba, s ahogyan ő mondotta, a „vasgyárba”, aztán pedig Hollókőre. Egyik ismerősöm szólt nemrég ámulva az üveggyárban: — Hát ez valóban csodálatos, az üvegfúvás koreográfiája. Így születik az üveg. Koreográfiája van. Tóth Elemér NÚGRAD - 1974. szeptember 29., vasárnap 7
