Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
/ Szakmájuk mesterei Három ács — majdnem ács A verseny legjobbja: Sárenczky József. , Az asztalos vígan clfütyö- .rész magábun, míg gyalulja a deszkát. A kőműves fandli- jába is annyi fér csak, ameny- nyit egyedül megemel. Az íi azonban képtelen a tetőt egymaga felállítani. Egy ki- fiabb gerenda feicipeléséhez is legalább két ács kell. Ezért született róluk a tréfás versi- ke: „Egy ács nem ács Két ács fél ács Három ács majdnem ács. Négy ács egy ács.” /Minderről azonban nem esett szó az ácsok versenyén. Annál Inkább a szakma elméleti és. gyakorlati Ismereteiről, melyekből ugyancsak keményen vizsgáztatták őket. A kilenc fiatal ács már a legjobbak közül való. A megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyein először selejtezőkön válogatták ki, kik legyenek azok, akik majd összecsapnak a Ki minek mestere? vállalati döntőjén. Kilenctik versenyében már .nem babra ment a játék. Elméleti és gyakorlati produktumot szigorúan mértek, bakizni, „büntetlenül” nem lehetett. Értékes díj, tisztes helyezés volt a tét Sturom, binder, élszalufa, szelemen, vasbak, sifter, zsi- nórpad. Furcsa szavak, avatatlan olvasó bizonyára nem tud mit kezdeni velük. Az ács szakma zsargonjából valók. Sárenczky Józsefnek, 12 éves szakmai mült után nem esik nehezére megfejtésük. A 7/3- as aszódi építésvezetőségtől jött, hogy szerencsét próbáljon a vállalat Ki minek mes- te-e? ácsvetélkedőjében. Hajnali négykor kel, hogy hétre munkahelyén legyen. Este fél 7-nél korábban sohasem ér haza. — Hogyan döntött szakmája m ellett?- A Szabolcs megyei faluban, ahol születtem, ács lakott a közvetlen szomszédunkban — mondja a fiatal szakember. — Szegény család volt a miénk, tetszett, hogy a szomszéd olyan szépen keres. Nem tagadom, akkor elsősorban a Pénz vonzott. Azt akartam, hogy az én családomnak ne kelljen majd szűkölködni semmiben. A szomszéd fel is vett volna tanulónak, de egy évet kellett volna várni rá, így hát eljöttem ide, a vállalathoz. Azóta, persze, sok minden történt. -Ma már nem csupán a jó kereseti lehetőség köt a munkámhoz. Szakmája szépsége felől faggatom. Sárenczky József gondolkodik. Nehéz szavakba önleni azt, ami szívében, fejében motoz. — Felteszem az épületre a kalapot, a tetőt — mondja végül, még mindig magába mélyedve, — Aztán lejövök a tőidre, és felnézek. Ez Igen, ezt én csináltam! Amíg a házban laknak, mindvégig ott lesz a tető, ami né én kezem munkája. — Sokat utazik naponta. Nem keleseit közelebbi munkahelyet? — Tizenkét esztendeje dolgozom a vállalatnál. Ez mar elég tekintélyes idő. 'Itt vannak a barátaim, a/ ismerőseim, sok minden . köt ide. Terhes a hosszas utazgatás, de nyomós,okaim vannak arra. hogy ne keressek más munkahelyei. Anyagilag is megtalálom a számításom. Minek mennék hát? Sárenczky Józsefet akár ígv is titulálhatnánk: a tetők sf■'"-se. szempontként vette figyelembe a zsűri. — Miért éppen ács szakmában rendezték a versenyt? — Mert kevés az ács szakemberünk — válaszol Luda László, a megyei Állami Építőipari Vállalat termelési főosztályának vezetője, a zsűri elnöke. — Persze, nemcsak az ácsokra vonatkozik ez, a Szakmák nagy többségében hiánnyal küzdünk. Kicsit kedvcsinálónak is szántuk a vetélkedőt. Wa, meg szépség- feltárónak is. mert az ácsmunka nagyon szép. Keményen . megdolgoztak a helyezésekért 's fiatal szakemberek. Az erkölcsi dicsőségen túl az anyagi elismerés sem volt közömbös. A legjobb ács jutalma kétezer forint, a Három m fél év mérleg# fii isti Ián a préliát £t tanaícstÖB**' énv Így készül a fedlap zsaluzása — Ez a munka köti le a fantáziámat igazán. Van abban valami izgalmas, szép, hogy a földön centire pontosan kell leszabni az anyagot. Amikor felviszem a falak tetejére, ott máx passzolni kell mindennek. Pontos munkát, nagy figyelmet kívánt az ácsverseny gyakorlati része is. Nehéz akna fedlapzsaluzását kellett elvégezni, úgy, hogy sorozat- gyártással készülhessenek a fedlapok. A méretpontosságot az egyik legfontosabb második helyezetté 1500, a harmadik helyen -végzőé ezer forint. A további helyezések re ötszáz, illetve négyszáz forint jutalmat tűztek ki. ★ A vállalati Ki minek mestere? versenyen az első három hely sorsa így dőlt el. Az elméleti és gyakorlati vizsgán Sárenczky József bizonyult a legjobbnak, öt követte Farkas András, a harmadik helyet pedig Gömbicz Károly szerezte meg. — szendi — A számadás időszakában — a ’ párt Ki. kongresszusára készülődve — az állami és társadalmi élet legfontosabb területein történt előrehaladást is mérlegre tesszük. Hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését a szocializmus teljes telepítésének egyik időszerű, központi feladataként jelölte meg. amelyet úgy kell megoldani. hogy közben erősödjék a központi hatalom, növekedjen a kormányzati szervek munkájának hatékonysága. s ezzel párhuzamosan a helyi szervék önállósága és a lakosság tevékeny részvétele az áLlami munkában. E feladat végrehajtásának fontos része és feltétele — a tanácsok tevékenységének fejlesztése, népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerepkörük folyamatos növelése. Az 1971. évi I. számú törvény (mely sorrendben a harmadik tanácstörvényünk) megalkotását társadalmunk fejlődése tette lehetővé. Ha az azóta eltelt három és fél esztendő tanácsi munkájáról megállapíthatjuk, hogy a törvény jelentős állomás a tanácsok életében: -megőrizte és a szocialista fejlődés követelményeihez igazodva úl elemekkel gazdagította a már bevált alapelveket és szabályokat, figyelembe véve a itöbbi szocialista országok gazdag tapasztalatait is. Pártunk X. kongresszusának határozata hangsúlyozta: a tanácsok munkáját úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék mind népképviseleti-önkormányzati jellegük, mind pedig államigazgatási funkciójuk. A tanács önállóságának növelése, hatáskörük bővítése, felelősségük fokozása — a szocialista osztálynoütika fontos része. Társadalmunk? általános fejlődése, a közügyekért érzett állampolgári felelősség növekedése olyan feltételeket teremtett, amelvek lehetővé és időszerűvé is tették a tanácsok tevékenységének fejlesztését. Hatáskörük növelésének szükségességét maga az élet igazolta. Melyek azok a legfontosabb pozitív tapasztalatok, amelyek az 1971-es törvény hasznosságát. korszerűségét bizonyítják? A tanácsok munkájában Alija szavát a Tyitov brigád A szocialista címmel többszörösen kitüntetett Tyitov brigád a ZIM salgótarjáni gyárában teljesítette a kongresszusi és felszabadulási versenyben tett első nyolc hónapra eső részét. Javították a minőséget, csökkent az egészségre ártalmas nehéz fizikai munka. A brigád megtakarítása 15 ezer forintot tesz ki. Személyenként 30 óra társadalmi munkát vállaltak. Ez ebben az esztendőben 750 órát jelent. Augusztus 31-ig 568 órát teljesítették. A vezetőségnek javasolták, hogy jobb minőségű filckorongot vásároljon, mert így növelni tudják az anyagmegtakarítást. Csinos hölgyek, a tv és a kocsma Egy amerikai tévészakértő szerint a televízió elsősorban a passzív emberek szórakozási és kikapcsolódási igényeit (vagy inkább: szükségleteit) elégíti ki, s ezért közönsége javarészt a korábbi mozirajongók sorából verbuválódik. E réteg bizonyos hányada egyfajta — kábítószeres mámornoz hasonló „utazásnak” érzi a tévéprogramot, mások a skizofrén betegnél tapasztalható bénulásban merevednek a készülék elé. Ezek, persze, a szélsőséges esetek. De — fűzi tovább gondolatait az idézett szerző — a tévénézés mindenképpen az egyéniség visszafejlődését jelenti, mert a „tévééhség” valójában nagyon hasonlít a gyermeki viselkedéshez. A kicsinyek ugyanis természetesnek tartják. hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül megkapják mindennapi táplálékukat. Ez a magatartás pedig nem más — miután mégiscsak felnőttek ülnek a képernyő előtt —, mint menekülés, felelősségáthárítás. A televízió tehát majdhogynem „szülői” szerepben dönt és cselekszik, a társadalmilag kiskorú néző pedig tá- tott szájjal figyel a „bölcs” és „felnőtt” gépezetre, amely végül is valóban ügyesen es fondorlatoson manipulálja. De ez a nézőtipus a manipulációt is elfogadja: akinek mesét mondanak, aki jól elandálodhat, annak a közérzete jó, gyomorműködése is megfelelő — fejtegeti gondolatait az amerikai tévénézőről az amerikai tá- veszakértő. Hasonló témáról egy francia tévékritikus így vélekedik: A képernyő — közhely ez már — ablakot nyit a legbezárulkozóbb természetű nézőben is. Nem tévedés: ez az ablak nemcsak kifelé tárul, a külvilág eleddig elérhetetlen tájait, látványait megnyitva, mélységet és magasságot, parányokat és gigantikus égitesteket majdhogynem foghatóvá, érinthetövé téve. S mindezek mellett szembesíti a személyiséget önmagával, olykor nem éppen hízelgő, de mindenképp tanulságos tükörképet mutatva. A televízió: maga a dinamizmus, aki előtte ül, előbb-utóbb átveszi vakmerő (s mert legtöbbször egyidejű), mindig korszerű ritmusát. Egy japán „kalóztelevízió'’ (már ilyen is van: vagyis engedély nélkül, rendszerint felségvizeken kívül eső területről sugárzó állomás) rendszeres kutya-shom-t közvetít.: A műsorvezető állítása szerint eddigi legsikeresebb egyórás adásukban egy árva szó sem hangzott el, a képernyő is csupán egy japán pincsi premier plánját sugározta többféle beállításban —, mindvégig csupán különböző kutyák ugattak. — „Nudistatelevíziót I” — követeli egy nyugatnémet „naturista” újság. „Undorító ez a sok felöltözött ember a képernyőn. A csupasz ember nem szenved az iszonyatos meleget sugárzó reflektoroktól. S ami szintén nem mellékes: a meztelen embernek legalább a ruhája nem hazug!” — Egy csehszlovák felmérés szerint a rádiózás csökkenti a sörivási hajlamot, a televízió viszont növeli a sörszomjúságot. A gyakran látható csinos hölgyektől ugyanis a kedves nézőnek hamar melege lesz ... Hogy a televízió nőnemű nézői miért kedvelik olyannyira a „folyékony kenyeret”, arról a tudósvizsgálatban nem esik szó. Ahogy hazánkban, egy franciaországi faluban is gyakran nézik az emberek az ottani „Keravill” kirakatába helyezett televíziót. Csakhogy ott székek vannak, a tulaj szedi a belép- tí-díjat, s közben még itallal is szolgál. Így hát. ha az asszony a kocsmát szidja, ura nyugodtan átháríthatja a felelősséget a televízióra, mondván: csak a tévét néztem. a kocsmának még a hírét sem láttam. mind határozottabban tükröződnek a tanácstörvény követelményei: a tanács-testületek meghatározó szerepe, az önállóság és felelősség fokozódása, a kezdeményező készség. a lakosság részvétele ’ a helyi feladatok megoldásában, a tisztségviselők szerepkörének megváltozása, illetve bővülése —. hogy csak a legfontosabbakat említsük. T apasztalatok bizonyítják. hogy a tanácsok többségükben 1ól éltnek megnövekedett önállóságukkal!. hatáskörükkel és tervszerűbbé vált ugyanakkor a központi célkitűzések megvalósítása is. A testületek általában jól élnek a kibővített hatáskörrel: a legfontosabb kérdésekre koncentrálva és mindinkább érdemiben foglalkoznak a település, a terület fő kerteseivel, a lakosság gondjaival. Javult a testületi munka tervszerűsége, a tanácsi tervek megalapozottsága is. bár még nem ritka, hogy az előterjesztéseket esetenként nem készítik kellően elő. nem tárják fel a helyi adottságokból eredő tényleges lehetőségeket. Nyilván elsősorban ezzel függ össze, hogy azután a megoldás javasolt módozatai sem mindig helyesek! nem eléggé reálisak. Javítanivaló van azon a téren is. hogy a helyes döntések végrehajtását nagyobb felelősséggel szervezzék meg. illetve ellenőrizzék. Az 1971-es tanácstörvény új vonása, hogy meghatározta a tanácsok népképviseleti-önkormányzati féladatainak ellátásához szükséges gazdasági hatásköröket és önállóságot, amély e téren is növelte a kezdeményezési lehetőségeiket. A felesleges kötöttségek megszüntetése növelte a tanácsok önállóságát és kezdeményezőkészségét, fokozta a megyei tanácsok felelősségét tertileW tűk összehangolt. aránvos fejlesztését. A pénzügyi szabályzórendszer elősegítette a tanácsok gazdasági önállóságának kibontakozását. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy a költségvetési törvény öt .évre előre meghatározta pénzügyi forrásaikat. az azokból való részesedés mértékét, valamint az á - lanti hozzájárulás összegét. A helyi tanácsok bevételeit ugyanilyen rendszerben a megyei tanácsok állapították meg. Ezzel a tanácsok gazdálkodása megalapozottabbá, perspéktivikusabbá vált. Az elmúlt három és fél esztendő alatt mindjobban megvalósult a tanácstörvénynek az a célkitűzése, hogy növekedjék a tanácsok szerepe a -lakossági igényele kielégítésében és hogy 'hatékonyabban használják fel az erre szolgáló. a népgazdaság adott lehetőségeihez mérten rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. A helyi tanácsok kezdeményezőkészsége, együttműködése a nem tanácsi szervekkel, szintén kedvező irányban fejlődik. A tanácsoknak ezeket a kapcsolatokat és minden lehetséges helyi forrást is fokozottan fel kell használniok annak érdekében, hogy az elmúlt években hozott, a közoktatás, a közművelődés fejlesztésével. a népesedés-, az ifjúságpolitikai határozatokkal körvonalazott követelményeknek a maguk részéről meg tudjarrak felelni O ** sszegezve. elmondhatjuk, hogy 1971. évi tanácstörvényünk ió keretet, lehetőséget biztosít .h tanácsok még eredményesebb tevékenységéhez. Három év tapasztalatai alapján ez a célkitűzés reális, hiszen megvalósításának legfontosabb feltételei adva vannak. Szécsény városiasodik Több száz új lakás épült Szrósényben, ez városias külsőt adott a szépen fejlődő nagyközségnek. — k.l — [ NÚGRAD - 1974. szeptember 25., szerda 5
