Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

• • / Oivözetgyár Salgótarján azonnali belépésre keres érettségivel rendelkező 'fjars- és oépírónőt, fizetés megegyezés szerint. ' ' ' \ Jelentkezni lőhet a vállalat személyzeti osztályán 6—14 óráig. Levélcím: 3101 Salgótarján, Pf.: 16. 4 VOLÁN 2. ss• Vállalat azonnali belépéssel felvételt hirdet jogosítvánnyal rendelkező autóbuszvezetői, jogosítvánnyal és gyakorlattal tendelkező tehergépjármű-vezetői, gyakorlat nélküli segédgépjármű- vezetői és szállítómunkás munkakörökbe. Jelentkezés: Salgótarjánban, a munkaügyi önálló osztályon, ill. a balassagyarmati és nagybátonyi üzemigazgatóságunkon. Zöldút!? — Hát ez haiáli! Tessék elkép­zelni, nem kötelező iskolaköpenyt viselni a suliban! Ügy mondták az évnyitón, hogy ajánlott, de nem kötelező. Vagyis zöldút! — örvendezett nyolcadik osztályos kis ismerősöm, miközben hanyag eleganciával simította végig koc- kás-hólos szoknyáját és a hímzett, sárga trikót.) Majd hozzátette. — Ez most az iskolai szerkóm. Fürkészte az arcomat, várta a hatást. Szerette volna, ha vele együtt örülök. Én azonban a fe­lemet csóváltam, amikor pedig — utánozva a stílusát — közöltem vele, hogy véleményem szerint ez egyáltalán nem „lialáli” — sőt! — okfejtésemet meg sem várva, gyorsan eliramodott. Pedig jó lett volna beszélgetni vele e problémáról, amely nem új keletű, amelyről évek óta be­szélünk, cikkezünk, meggyőzünk és elmarasztalunk. Elmondtam volna neki, hogy a „zöldút” nem minden lánypajtása számára „frankó”, hogy a „zöldút”-ból rengeteg gyereknek problémája adódhat; a kisebbségi érzéstől kezdve a gátlásosságig. Mert sok családban nem telik arra, hogy a. gyereket az iskolai „divatdik­tátorok irányzatai” szerint öltöz­tessék. De ha még telik is! A ma már oly sok fazonban és va­riációban kapható iskolaköpenyek mindenképpen előnyösebbek; di­vatosak, jól öltöztetnek, s ami a fii: mindenki számára könnyen hozzáférhetők. Azt „is.. eImagyaráztam volna kis ismerősömnek — lefordítva az ö nyelvére —, hogy az ember érté­keit nem az öltözködés, de sok­kal inkább a belső tartalom szab­ja meg. Hogy a mindennapi élet­ben nem az boldogul elsősorban, aki a legmodernebb „szerkókban” Jár, hanem az, akinek több van a fejében. Talán sikerült volna meggyőz­nöm kis ismerősömet, bár jól tu­dom, tizennégy éves fejjel még nehéz reálisan szemlélődni a vi­lágban. Nagy felelősség hárul azonban a szülőkre és a nevelők­re. Gk azok, akik okos szóval, egy kis beszélgetéssel helyre te­hetik a „nem kötelező, de aján­lott” értelmezését. S akkor egy csapásra a zöldút értelme is megváltozik. A szépre és modernre érzékeny, de nem a formát istenítő, hanem tartal­mas emberségre nevelődő gyere­kek haladnak majd rajta. — vkm — GELKA A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Miért előnyös az átalánydíjas szerződés? CSÖKKENT AZ ÁTFUTÁSI IDŐ — ÚJ SZERVIZEK LÉTESÜLTEK Az ősszel lesz negyedszáza­dos évfordulója, hogy a GEL- KA-szervízhálózat az egész or­szágban megkezdte működé­sét. Jogelődje, a RAVILL Vál­lalat volt. Huszonöt esztendő alatt nagy utat tett meg a lakosság döntő többségének közmegelégedésére. Nem ki­sebb feladatot vállalt magára, mint a gyorsan fejlődő lakos­sági javító, szolgáltató igé­nyek jó, pontos kielégítését. Ma már 250 egységével behá­lózza az egész országot. Megyénkben, Salgótarján­ban a Schuyer Ferenc utcá­ban, a Rokkant-telepen egy volt húsüzletben, nehéz kö­rülmények között és feltéte­lek mellett kezdte meg mű­ködését. Balassagyarmaton mind a mai napig abban az épületben van, ahol annak idején megnyitotta kapuit. Mivel az egységek száma gomba módra szaporodott, egyre nehézkesebbé vált a budapesti irányítás. Felvető­dött olyan igény, hogy a ve­zetést közelebb kell hozni a konkrét, operatív munkához. Szükség van erre, mert a vál­lalat csak így tud egyre job­ban megfelelni szerteágazó, sokrétű feladatának, a lakos­sági igények mind jobb ki­elégítésének. Ezért 1969-ben kormányhatározat mondta ki, hogy létre kell hozni a me­gyei kirendeltségeket. Ennek feltételei Nógrád megyében folyamatosan teremtődtek meg. A tulajdonképpeni ér­demi munka 1972-ben kez­dődött el. Hosszas utánjárás révén a városi tanács segít­ségével 1974. áprilisa óta mű­ködik az önálló kirendeltség. Ez időtől kezdve minden szempontból önállóan végzi tevékenységét. A kirendeltség hatásköré­be három fő- és öt fiókszer­viz tartozik. Az előbbiek Sal­gótarjánban, Balassagyarma­ton és Pásztón találhatók. A fiókszervizeken kívül 16 he­lyen a földművesszöyetkeze; tekkel és a kiskereskedelmi vállalatokkal közösen meg­szervezték a címfelvevőhely- szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy aá üzletekben a megbí­zott személy felveszi a javí­tást, szolgáltatást kérő dolgo­zó címét, s ennek alapján a GELKA szakembere elvégzi a kért munkát. Néhány évvel ezelőtt sok panasz hangzott el a GELKA munkájával kapcsolatban. Az­óta nagyot változott a hely­zet, a vállalat dolgozóinak ja­vára és a lakosság előnyére. A fordulat tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor új vezető került a vállalat élé­re. Miben mérhető le a válla­lat jó munkája? Először: meggyorsult a ké­szülékek javítása. Valamennyi híradástechnikai és erősára­mú készüléknél a korábbi több mint négy napról 3,6 napra csökkent. Ha pedig fi­gyelembe vesszük, hogy a vál­lalat szakemberei évenként 33 ezer készüléket javítanak meg, akkor az előforduló 30—40 reklamáció — ennek egy ré­sze sem jogos —, valóban csak néhány ezrelékben fe­jezhető ki. Mivel magyarázható még a bekövetkezett fejlődés? Megjavult a munkafegye­lem, ami elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a javítással foglalkozó szakemberek szem­lélete alapvetően megválto­zott. Ma már ügyelnek a váN Ialat jó hírnevére. Többségük hosszabb távon innen akarja biztosítani életszínvonalának folyamatos emelését. Ezért ré­szükről a korábbi egyéni ér­dek előtérbe helyezése he­lyett ma már a vállalattal szembeni erkölcsi elkötele­zettség és a szolgáltatást ké­rőkkel szembeni felelősség került. Jelentkezik a változás a po­litikai és szakmai képzésben is. Tavaly már megszervezték a pártoktatást, az idén a dol­gozók 70 százaléka Kapcsoló­dott be a szakszervezeti okta­tásba. Negyedévenként rend­szeresen megtartják a terme­lési tanácskozásokat, ahol köl­csönösen megvitatják a közös tennivalókat. Métló helyre került a szak­mai képzés, illetve továbbkép­zés. Havonta elméleti és gya­korlati oktatás folyik. Az idén már kötelező jelleggel előír­ják mindenki számára. Ért­hető ez a követelmény, mert a régi készülékek mellett egy­re több új konstrukció kerül lei a gyárakból a vásárlókhoz. Aki nem halad a kor követel­ményeivel, nem ismeri az új készülékeket, az képtelen el­látni feladatát. Ezt a követelményt figye­lembe véve a vállalat köz­ponti vezetősége a műszeré­szeknek előírta, hogy egy bi­zonyos idő elteltével meg kell szerezniük a szaktechnikusi oklevelet. A rendelkezés jó visszhangra talált, amit bizo­nyít az, hogy eddig 15-en je­lentkeztek a magasabb szak- képzettséget tanúsító szak- technikusi végzettség meg­szerzésére. Az eredményekhez hozzájá­rult továbbá az is, hogy azok, akik nem akarták, vagy nem tudták tudomásul venni az új helyzetet, a megnövekedett követelményeket, a renddel kapcsolatos előírásokat, azok­tól megszabadult a vállalat. Eredményeként gyorsabb, szakszerűbb lett a munka, csökkent a reklamáció, nőtt az alkotó kedv, ugrásszerűen megjavult a munkahelyi lég­kör, egyre jobban kiteljesedik és erősödik az üzemi demok­rácia. Mindezek hatása je­lentkezik az egy főre eső ha­vi ■ árbevételben. A korábbi évek hat-hétezer forintjával szemben az idén eléri a tíz­ezer forintot. Másodszor: öt éven át — egy kivételével — ráfizetéssel, gazdaságtalanul dolgoztak a szervizek, nem tudták bevéte- lejjkből önmagukat eltartani. Jogi kérdésekre válaszolunk A gyermektartási kötelezettség szabályairól érvényesítésének Sz. E. nagybátonyi, M. F.- rendelet kimondja azonban, né magyargéci, F. J.-né sál- hogy a „A bíróság a tartásra gótarjáni és több más, közöt- kötelezett személlyel szem­tűk, számos névtelen levél­írónk kérdezi levélben: a gyermektartási kötelezettség megállapításánál figyelembe veszik-e a különélés okát, milyen, összegben kell meg­állapítani a gyermektartási díj összegét, hogyan lehet be­hajtani a nem dolgozó köte­lezettől a bíróság által meg­állapított gyermektartást és végül, mikor vállalja át az ál­lam a gyermektartási díj fi­zetését? Ezek, és a témával kap­csolatos más kérdések, konk­rétságában eltérő, tartalmá­ban mégis azonos formában szinte minden jogi fogadó­napunkon. felvetődnek, de levélben is számosán tesznek ben akkor is megállapíthatja a gyermektartási díjat, ha a jogosult az ő háztartásaoan él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik”. mekre jutó tartásdíj mérté* két. Az összes tartási kötele­zettség mértéke azonban az 50 százalékot ebben az eset­ben sem haladhatja meg. Ha nem is gyakori eset, mégis előfordul, hogy a mun­káltató elmulasztja, va : / csak részben teljesíti a bíró­sági letiltásban előírt levon;.- si kötelezettségét, amelyé t anyagilag felelős. Ilyen mu­lasztás esetén a bíróságnak a jogosult kérelmére, de hi­vatalból is joga van az ilyen munkáltatóval, vagy annak Intézkedésre jogosult dolgo­Elég gyakori eset viszont, hogy egyes tartásra kötele­zettek rendszeres munkaheiy- változtatásokka.1, vagy más módon igyekeznek kijutni tartási kötelezettségeik alól. Büntető jogszabályaink ér­Ez a szabály egyben azt is bizonyítja, hogy a gyermek- tartási díj megállapításánál kizárólag va gyermek érdekeit tartják ' szem előtt és nem vizsgálják, hogy a különélésre, zójával szemben eljárni, esetleg a házasság felbontá­sára milyen okok vezettek. Aki tehát tartási kötelezett­ségét elmulasztja, azt bírói úton kötelezik kötelességé­nek teljesitésére. Az M. T, rendelet értelmé­ben a tartásdíjat általában telmében az ilyen személyek úgy kell megállapítani, hogy bűncselekményt követnek fel hasonló kérdéseket. Bár az gyermekenként elérje a el, amit a törvény eléggé sú- levelekre adott válaszain- kötelezett átlagos munkabé- lyos szabadságvesztés biin.te- kat igyekszünk úgy fogai- rének és az őt megillető jut- téssel sújt. A büntetés azom­mazni, hogy abból a kérdést tatásoknak a 20 'százalékát, ban önmagában még nem Abban az esetben, ha a kö- oldja meg a jogosult anyagi telezett két vagy több gyér- nehézségeit. Ennek érdeké­inek eltartásáról gondos- ben mondja ki a fenti M. kodik, amelybe be kell szá- T. rendelet, hogy „Ha a köte­mítani a saját családjában lezett ismeretlen helyen tar­eltartott gyermekek számát tózkodik, vagy a tartásdíj is, annak érdekében, hogy behajtása más okból átment­egyik gyermek se kerül- tileg lehetetlenné vált, és a jön a másiknál hátrányo­sabb helyzetbe, a bíróság az összes körülményre, tehát az eltartásra kötelezett másik szülő anyagi körülményeire, kívül mások is a feleletet, még­feltevőn megkapják is szükségesnek tartjuk időn­ként erre a kérdéscsoportra is visszatérni. A hozzánk érkező más té­májú, de ugyancsak fontos és közérdeklődésre számítha­tó levelek számával és lehe­tőségeink korlátáival ma­gyarázható, hogy egy-egy le­vélre esetenként késve vála­szolunk. Bármennyire meg­értjük és együttérzünk tehát egyes olvasóink nehézségei­vel. mégis szíves elnézésüket kell kémünk válaszaink esetleges késedelméért. Kö­zel lakó olvasóink ezt az időt megrövidíthetik személyes, tanácsadóinkon való megjele­néssel. Naigyon sok olvasónk előtt nem kell bizonyítani, hogy a gyermek tartása, gondozása, nevelése és ezek terheinek viselése mindkét szülő leg­fontosabb és egyetemleges kötelezettségei közé tartozik. Ezzel magyarázható, hogy gyermektartási ' kötelezettség bírói úton történő megálla­pítására általában. külön­élő szülők esetében kerül sor. A 12/1974. (V. 14.) M. T. sz­gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére az ügy összes körülményeinek alapos a kötelezett családjában el- mérlegelése után, elrendelheti tartott többi gyermek ellátá­sára figyelemmel 20 száza­léknál alacsonyabb vagy ma­gasabb mértékben is megál­lapíthatja aiz egy-egy gyér­a tartásdíjnak az állam ál­tal való ideiglenes folyósítá­sát.^ „ iMÍ&ijku Dr. 9+ SV Geológusok együttműködése Mongol és szo-vjet szakem­berek széles körű együttes geológiai kutatásokat foly­tattak Mongólia területén s számos nyersanyag-lelőhe­lyet tártak fel. A Föld mé­lyének kutatásában új sza­kaszt jelentettek a szovjet— mongol komplex expedíciók. A geológusok és paleontoló­gusok rövid idő alatt felderí­tették az ország különböző körzeteinek geológiai szerke­zetét és őskori állatvilágát Tudományos eredményeik nagy szerepet játszottak Mongólia földtani é6 földren­géstani térképének összeál­lításában. 1973-ban megváltozott a hely­zet. Ugyanazzal a létszám­mal az elért bevételben már öt százalék nyereség realizá­lódott. Ebben az évben, amennyiben nem csökken a munkakedv, a szorgalom, ak­kor 7—8 százalékos nyere­séggel számolnak. Harmadszor: A vállalat di­namikus fejlődésében az előb­bieken kívül igen fontos: sze­repet töltött be a hálózátfej- lesztés. A negyedik ötéves tervben nyitotta meg kapu­ját a pásztói főszerviz, a kis- terenyei és rétsági fiókszer­viz. Üj szerviz építését kezd­ték meg Balassagyarmaton. Csupán az épület 3,6 millió forintba kerül. Ezt az össze­get 50 százalékban a városi, ötven százalékban a megyei tanács biztosítja a megyei szolgáltatásfejlesztési alapjá­ból. Előreláthatólag 1975-re készül el. Salgótarjánban há­rom-négy éve szerepel napi­renden az új szerviz megépí­tése. A szükséges négymillió forint megvan hozzá. A pénzt ehhez is a megyei tanács biz­tosítja, a megyei szolgáltatási fejlesztési alapból. Az előbb említett két szerviz berende­zéseinek költségeit a vállalat viseli, ami csaknem annyiba kerül, mint megépítésük. A megyei szervizek a me­gyében a híradástechnikai, la­kossági szolgáltató igények­nek — más szektorok mellett — 90 százalékát elégítik ki. Nem hivatalos adatok sze­rint a háztartási kisgépek ja­vításából 20—25 százalékban veszik ki a részüket. A lakossági szolgáltatás mellett az idén január 1-el új szolgáltatást vezettek be a közületek részére. A kereske­delemben például ipari hűtő­ket, presszókávéfőzőket, fagy- lalípúltokat, tejhűtőket és olajkályhákat javítanak. Ez­zel kapcsolatban szerződést írtak alá a salgótarjáni, zaba- ri, a berceli és a magyarnán- öori földművesszövetkezetek­kel. E tevékenységüket ki akarják terjeszteni az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállala­tokra is. Fontos feladatuknak tartják az átalánydíjas javítási szer­ződés kiszélesítését. Miért előnyős ez a lakosság számára? A háztartásokban egyre nő azoknak a berendezési és fel- szerelési tárgyaknak a szá­ma, amelyek a nevelést, a szórakozást biztosítják, illet­ve a háziasszonyok nehéz fi­zikai munkáját könnyítik meg. Ezek a készülékek, kis­gépek rendszeres karbantar­tást, időnként javítást igé­nyelnek. Elsősorban a' nagy értékű és legtöbbet használt készülékek, a televíziók, a hűtőgépek. A tulajdonosok tudják, hogy a készülékük egy bizonyos idő után meghibásodik, felmond­ja a szolgálatot. Aki az át­alánydíjas javítási rendszer­be bekapcsolódik, annak egy­szer és mindenkorra megszű­nik a javítással kapcsolatos gondja. A készülék tulajdono­sa mentesül a nagy összegű egyszeri kiadástól. Az átalány naponta csupán egy forintot jelent. Ugyanis televízióra ha­vonta 30, hűtőgépre pedig 25 forintot kell fizetni. Nem bo­rul fel a háztartás pénzügyi egyensúlya, ha új képcsövet, hangolóegységet, agregátort, vagy nagyobb értékű alkat­részt kell cserélni, ha van át­alánydíjas szerződése. Az át­alánydíj ellenében a GELKA minden javítást díjmentesen elvégez. A kiszállítás és a szál­lítás is ingyenes. Érdemes át­alánydíjas szerződést kötni mert, ha nincs, akkor egy képcsőcseréért készpénzben 1200—1600 forintot kell fizet­ni. Amennyiben tizenöt na­pon belül nem tudják megja­vítani a készüléket, akkor köl­csönkészüléket adnak. Szer­ződést csak tíz évnél rövidebb ideje működő, üzemképes, ha­zai gyártmányú készülékre lehet kötni. Ma már egyre többen meg­értik az átalánydíj előnyét. A megyében csaknem 1200 fő kötött szerződést a GELKA- szervizekkel. A vállalat azt ajánlja minden televízió-, hű­tőgép-tulajdonosnak, hogy for­duljon bizalommal a szervi­zeihez. Mindezekből kitűnik, > hogy a megye lakói közül egyre többen felismerik en­nek az új módszernek elő­nyét. Sajnos, a gyorsabb fejlő­dést újkeletű, és régebbi meg­oldatlan gondok akadályoz­zák. Az utóbbi időben meg­indult a vándorlás. Egy év alatt tíz szakember keresett magának más munkahelyet, ment el a BRG-be dolgozni. Ez azért zavarja a vállalat vezetőit, mert veszélyeztetve van a készülékek átfutási ide­jének további csökkentése. Másik gondjuk régebbi ke­letű. Ez pedig az alkatrészek biztosítása, illetve a fogyó­eszközre szánt pénz növelése. Ugyanis évenként ezer-kétezer darabbal nő a javítanivaló híradástechnikai készülékek száma. Ennek hatása tükrö­ződik az árbevételben is. Csaknem a duplájára emel­kedett. De fontos az alkat­részek számának növelése az átfutási idő csökkentése szem­pontjából is. Ugyanis bővült a készülékek választéka, ame­lyekhez új alkatrészek is kel­lenek. Jelenleg 38 ezret hasz­nálnak fel a készülékek javí­tásához. Gyorsításuk érdeké­ben a központ a kirendeltség kérésére a fogyóeszközkészle­tét az idén 2’40 ezer forinttal növelte. Ez azonban kevés! A kirendeltség szeretné elnyer­ni a megyei tanács ez irányú támogatását is, hogy még job­ban meg tudjon felelni a la­kosság igényeinek. Elképze­lése szerint 300 ezer forint sokat segítene a javító-szol­gáltató tevékenység színvo­nalának emelésében. Zavar­ja még munkájukat az egyre növekvő kontárok száma is. Az előbbiekből is látszik, hogy a GELKA negyedszázados fennállása alatt dinamikusan fejlődött, tevékenységével ki­vívta a lakosság elismerését és bizalmát. Ezt kívánják erő­síteni a jövőben is. Ennek érde­kében bekapcsolódtak a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenybe, új brigádok alakultak, s olyan vállalások születtek, amelyek az előbb emb’tett célok megvalósítását segítik elő. (X)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents