Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

Megyei filmbemutatók Igényes, teljes hét fordái Teri a Pendragon le jendäban Várakozással tekintünk az új műsorhét elé. Ezen a hé­ten mutatják be ugyanis mo­zijainkban annyi sok nagy si" kerű magyar film rendezőjé­nek. Révész Györgynek alko­tását, A Pendragon legendát, és a már világhírnevet szer­zett fiatal lengyel művész. Krzysztof Zanussi többszörö­sen feiztiváldí jas: IUumi'náció című filmjét. A magyar film —. amely­nek forgatókönyvét is Révész György rendező írta. a köz­tudatban jobbára esztétaként számon tartott Szerb Antal azonos című regényéből — kí­vánkozik heti ismertetőnk elejére. Mielőtt azonban a filmről ejtenénk szót. nem tartjuk feleslegesnek, hogy néhány mondatot a regényről is szóljunk. Szerb Antal műve aligha sorolható be valamelyik ha­gyományos műfaji kategóriá­ba. Műfajilag és tartalmilag is többoldalú. ítélhető víaiá- téknak. tudományos-fantasz­tikus. bűnügyi filmnek, sőt. a XX. század elején élő ér­telmiség paródiájának is. He­gedűs Géza az egyik kiadás utószavában fgy fr róla: ..An­nak. áki már végigolvasta A Pendragon legendát, aligha kell magyarázgatni. hogy Szerb Antalnak ez a regénye sajátos mű irodalmunkban, de sajátos mű írójának életmű­vében is”. Szórakoztató olvas­mány, ugyanakkor magas iro­dalmi igényű műalkotás. Révész Györgyinek e regény­ből forgatott filmje éppen azért kiváló mű. mert a re­gény sokoldalúságát . jelentő műfaji és tartalmi elemeket sikeresen ültette át a film nyelvére, tehát követni tudta az író humoros, szatirikus, itt- ott már a szarkazmusig éle­sen csípős, bíráló stílusát. A bonyolult színészi feladatokat kitűnő művészek oldják meg. Bátky Jánost, az irodalmár gentlemant annyi sok más Révész György-film főszerep­lője. Latinovits Zoltán for­málja meg. mellette a fonto­sabb szerepekben Darvas Ivánt, Tordai Terit. Moór Ma- riannt. Halász Juditot. Kállai Ferencet és Major Tamást lát­hatjuk. Krzysztof Zanussinak a: Közjáték és a Ritka látogató után most a harmadik filmje jut el hozzánk. S mindjárt hozzá is tehetjük: nem is akármi­lyen filmje. Az IUumináció ugyanis a locarnói filmfeszti­vál három nagydíját is meg­nyerte. Mit jelent: illuminá- ció? A filmbeli professzor magyarázata szerint olyan ál­lapotot, amelyben a legalkalma­sabbak vagyunk a valóság té­nyétnek a befogadására. A történet fiatal fizikusa — ere­detileg Zanussi is az -erőit ■— ebben az állapotban él. Befe­jezésül egy német lapvéle- ményből idézünk: „A film, mint afféle fejlődésresény filmváltozata, helyenként ódi­vatúnak tűnne, de dokumen­tumfelvételekkel. interjúkkal, természettudományos folya­matok bemutatásával megra­gadó ábrázolása lesz annak a szorongásnál!:, melyet a fiatal tudósok éreznek mind Kelet, mind Nyugat országaiban; egy olyan tudomány miatti szorongásnak, mely elvész a részletekben, sem a nagy ösz- szefüggéseket, sem a felelős­séget nem akarja megismerni, és kutatásai következményei­vel sem nagyon törődik.” FELICE CHILANTI; Három sássiót Salvatore Giulianónak 20. A megtorlás pillanatában így lépett szövetségre az ál- ■ lám és a gazdasági és társa­dalmi élet elavult formái mel­lé felsorakozott maffia. Századunk első felében nem kevesebb, mint száz pa­rasztot és szakszervezeti em­bert öltek meg a maffia bér­gyilkosai, és a rendőrség, az Igazságszolgáltatás nem súj­tott le a felbújtókra vagy a végrehajtókra. A maffiavezérek számára egy szakszervezetis, vagy egy bandita megölése — amit azért követtek el, hogy bizto­sítsák maguknak a rendőrség védelmét, türelmét — ugyan­azt jelentette: egy akciót a család, vagy a társaság, vagy a cosca érdekében. Igen, ezekben a háború utáni időkben Nyugat-Szicí- liában a gyilkosságok egész sorozatát követték el, és min­den nyom a maffiához veze­tett. A coscák vezetői bér­gyilkosokkal tétették el láb alól a bandavezéreket, az­tán más banditákkal és alvi­lágiakkal eltétették láb alól bűnrészességük tanúit 1946 márciusában és ápri­lisában sok banditát találtak holtan a dűlőutakon, az _ er­dőkben, a falvak határában. A maffia ítélőszéke rendelte el kivégzésüket. A maffiások fölajánlották az államnak, hogy közreműködnek a bandi- tizmus fölszámolásában, de az volt a feltételük, hogy saját maguk végzik el a feladatot a társaság hagyományos mód­szereivel. Senki se marad­hatott életben, akit a maffia bírósága elítélt; a gyilkos­ságokat vad kegyetlenséggel vitték véghez, a maffia szo­kása szerint: eltorzított hul­lák, kunyhójukban élve el­égett emberek, levágott fejek. A titokban visszatért ban­diták május elsejére virradó éjszakán így szóltak Gtulia- nóhoz: — A hegyekbe akarnak kényszeríteni bennünket, azt akarják, hogy a maffia bér­gyilkosainak kezébe kerül­jünk. Giuliano azonban Clfcpiben már találkozott Pisciottával, és beszámolt neki a maffia­vezér ajánlatáról, melyet „a király embereinek ^evében” tett, és most megnyugtatta őket, néhányukat pedig fel­szólította; tudassák minden­kivel, hogy Giuliano nem halt meg. És csakugyan, egyik este géppisztolyból rálőttek a Mon- telepre—Palermó távolsági buszra, melyen számos csend­őr utazott. Egyikük meghalt. Egy parasztasszony megsebe­sült „Giuliano nem halt meg” — ezt akarta jelózni az újabb terrorcselekmény. Giuliano valójában már ott hordta szí­vében a halált. Pisciottának és Sciortinónak kesergett is, hogy olyan zászlóért — a sze­paratizmus lobogójáért — gyilkolt, amely nem is volt igazi zászló. Tevékenysége NÓGRÁO — 1974. szeptember 25., szerda „Mennyegzőre” készülnek a vanyarciak A reflektor fénycsóvája a színpad fölött kifeszített kö­télre hullik, melyről a fonó­ban egykor használt eszközök csüngnek a deszkákon énekló, mozgó, táncoló fiatalok föle. A kép a „Szóljatok, játszók, regölök!’’ pásztói bemutató versenyéről maradit meg a vanyarci Veres Pál né irodal­mi színpad játékáról. A kis be­járás régi hagyományát, ri­tuális szokásait ötvözték ze­nével, érdekes mozgásokkal Izgalmas pódiumjátéikká. Lapozgatom a készülő. Ú1 előadás forgatókönyvét. Címe: Mennyegző. Pódiumjáték. Reymont: Parasztok című műve nyomán. Rendezői uta­sítások: a csoport tagjai égő gyertyával a kezükben veze­tik be a nézőket a sötét te­rembe. Amikor világossá« ’esz a helyiségben, feltűnik a szín­padkép: fonóeszközök és sá­mánbokor. Jól érezhető a szán­dék: újra a paraszti világ hét­köznapjait és hiedelmeit, misztikumát akarja bemutat­ni a játék. — Honnan ez az erős von­zódás a hagyományok iránt? Miért választottak lengyel tárgyú műsort? Vályi Nagy Ilonával, a szín­játszó csoport egyik törzsökös tagjával beszélgetünk erről. Ica óvónő, kis szolgálati szó- bálába behallatszik a gyere­kek vidám zsivaja. — Először a második kér­désre válaszolnék. A Madách Imre Irodalmi színpadi na­pokra készülünk. Egy forga­tókönyv-pályázatot írtak ki. melynek idén a célja: a len­gyel irodalom, a lengyelek mindennapi élete legyen a forrása a bemutatandó mű­veknek. Kovács Pál — ahogy mi hívjuk: a „maisztró” — nem először vesz részt ilyen pályázaton, most is sikerrel vette az első akadályt, okle­velet kapott a forgatóköny­vért. játszhatjuk a darabot. Úgy hallottam, a következő években is mindig egv-esv teetvérorszáa kultúrája, élete adja a téma alapját. Közel' egy hónapja készülünk. Min­den este van próba, mivel el­térően szabadok az estéink. A hagyományok szeretettről: anélkül, hogy sokat beszélnénk erről, természetesnek érezzük, hogy mindabban, amit a kö­zösség létrehoz, benne le­gyen valahogy az is. mit lá­tunk értékesnek, érdekesnek a hagyományokban. Erőltetni nem akarjuk a helyi jelle­get. csak az kerül be a pro­dukcióba. amit mindnyájan odaillőnek érzünk. A. demok­ratikus légkör sosem volt lég­ből kapott szólam a csoport­nál: kiigazítjuk egymást, mi is javasolunk egyet, s mást a maisztrónak, megvitatjuk az elképzeléseket. — Játékuk egyszerre hagyo­mányőrző és modern. Hogyan fogadja a közönség, a falu la­kossága? — A kiszejárást előadtuk Vanyarcon az öregek napján. Mi Is szurkoltunk, ugyan mit szólnák azok, akiknek a fia­talságában még élő volt mind­ez. Nagyon élvezték, nem fu­karkodtak a dicsérettel sem. Olyan pezsgés volt a közönség soraiban, hogy öröm volt iát- szani. Azt méig nem tudom, hogy ezt a lengyel játékot előadjuk-e itthon —. ha si­kerül a selejtező, azaz az olő- zsürizés és igény is lesz rá. szívesen. — Változott-e a csoport összetétele tavasz óta? — Nem csökkent, nem nőtt, de tíz ember kicserélődött. Ez a lemorzsolódás és feltöltődés szinte minden évben mps’-— métlőcyk: elköltöznek, férj­hez mennek, ősztől leve'ezó hallgatói a tanárképző főis­kolának — ezek a leggyako­ribb indokok, De. aki nem ment el Vanyarcról. mostaná­ban is beiár a próbákra, se­gít az előadás csiszolásában. A Í4 fős gárdában szellemi foglalkozásúak hárman va­gyunk. a többiek viszont el­járó munkások, — A színjátszáson . kívül más dolgokban is összetarta­nák? Hol van a csoport he­lye a falu kulturális életében? — Ez a két kérdés szorosan összefügg egymással. '■alán ezért nem gondolják nagy­képűségnek a választ sem: érzésem szerint a ma svát ad­ja minden megmozdulásnak ez a gárda. Hét végeken eavü't szórakozunk, a KISZ-ben is az aktív emberek közé tar­tozunk. A készülés, a próbák nemcsak szövegtanulást je­lentenek : a mozgás- és légzés­gyakorlatok. a zenei anyag kiválasztása a kézikönt^ek forgatását Igényli. A. kSteo* búvárkodás. as új dolgok megismerése is összeköt min­ket. Színje éltető elemem az irodalmi színpadi munka. I * Ma este hétkor úira pró­ba lesz. Megjön a maisztró. aki az egyik szomszédos köz­ség postahivatalában dolgozik, a lányok a váci finomkötött­árugyárból. Felcsendül majd a magnóról a lengyel néoi dallam, tanulják a dal szét) szövegét: ..Az idő már itt van / Hegedülnek, muzsikálnak > Búg a bőgő halkan / Aki kop­lal vagy szomjan ül / A la­kodalomban / Kot'ródjék el nyomban! / Oj. ta dana. dana, oj dana da...” G. Kiss Magdolna Önmegvalósítás — KAJÁN TIBOR IRODALMI KARIKATÚRÁI — Kaján Tibor munkált me­gyénk. érdeklődő közönsége is ismeri és kedveli. A fővá­rost Petőfi Irodalmi Múzeum változató* képcsőművészeti kiállításainak sorában, az év utolsó tárlatán Kaján Tibor irodalmi karikatúráit mu­tatja be a közönségnek. Az Irodalmi és szellemi élet szinte minden jelensége ka­rikatúraarcot ölt ezen a ki­állításon, a színháztól a szer­kesztőségig, a kiállítástól a televízióig- A változatos anyagú karikatúra-kiállítás sok élményt kísnáL már megint nem háború, „po­litikai” gerillaharc, hanem a büntető törvénykönyvben sze­replő közönséges bűntény. Utolsó orvtámadása a tá­volsági busz ellen rémületet és félelmet keltett. Hogyan tevékenykedhet ilyen bizton­ságban Giuliano, miközben egész Szicíliában bebörtönzik és felkoncolják a banditákat? Két bandavezér a madoniei hegyekből, Casaara és Lab- ruzzo kereste fel Giulianót Cippiben. Rendőrök és csend­őrök vették körül őket a he­gyekben, a maffiások csap­dába csalták őket. Gíulianó- tól kértek védelmet. Cassara és Labruzzo kegyetlen gyil­kos volt. véres rabló, vad bosszúálló. Elhatározták, hogy Giuliano védelme alá helyezik magukat, fölöttébb hízelgett a monteleprel fiúnak. És va­lóban, azonnal üzent a maf­fiavezéreknek, hogy a két madoniei bandát kíméljék meg. Labruzzo és Cassara kö­telezte magát, hogy felfüg­geszt minden garázdálkodást. Éppen ezekben a napokban jelent meg Giuliano és bandá­ja történetében egy hatalmas és titokzatos valaki. A legkü­lönbözőbb, a legváltozatosabb körülmények közt jelentke­zett, és segítette a banditát, ám az akaratát is rákénysze- rítette, minden döntésében benne volt a keze. (Folytatjuk) Diák A közoktatás-politikai párthatározat nyomán — egyében kívül — a diákifjú­ság testi nevelésének érdeké­ben is születtek intézkedések. Ezzel összefüggésben több mint ezer középiskolás diák készült föl a nyári diáksport- vezető-képző tanfolyamokon a jelen tanév sportfelada­taira. A szakmunkástanuló A budapesti Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményé­nek legnagyobb része nem hazai ásatások során került a múzeum tulajdonába. A náluk levő antik műtárgyakat állandó kiállításon mutatják be, De ókori leleteket nem­csak a budapesti Szépművé­szeti Múzeum őriz. Közgyűj­temények és magángyűjte­mények is büszkélkedhetnek szép antik görög, etruszk és római remekekkel. Ezeknek a gyűjteményeknek legszebb­A budapesti művészeti he­tek keretében az idén is gaz­dag eseménysorozatnak le­hetünk tanúi. A zenei prog­ramsorozatot az Erkel Szín­házi közvetítés nyitja meg — a Televízió a nyitóhangver­senyt közvetíti. Műsoron a XX. századi zene legnagyobb alakjának, Bartók Bélának két műve. szerepel: a Két kén és a III. zongoraverseny. A Két kép Bartók korai mű­ve — 1910-ben, A kékszakál­lú herceg vára előtt egy év­vel született. Bartókot akko­riban sokat foglalkoztatták a zenei megoldások új lehető­ségei, s érre jó példa a Két kép (az első a Virágzás, a második. A falu tánca) ellen­tétes felfogású két darabja. sport intézetek számára az Orszá­gos Testnevelési és Sport Hivatal szervezett balatoni táborokat a Munkaügyi Mi­nisztériummal és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsával együttműködve. Az Oktatási Minisztérium és a KISZ központi bizottsága illetékes osztályai pedig a tanfolyamok vezetőségének tartottak or­szágos értekezletet. jeit most egy csokorban mu­tatja be a Szépművészeti Mú­zeum új időszaki kiállítása. Első ízben nyílik alkalom arra, hogy az ország külön­böző részein, őrzött tárgya­kat egyszerre tekinthessük meg. Egyedülálló ez a kiállí­tás. hiszen nagyon, ritkán nyílik mód arra, hogy ma­gángyűjtemények tárgyait szélesebb közönség is megis­merhesse. A kiállítás szep­tember 28-án nyílik. A Virágzás a mozdulatlan természet költészetét sugároz­za. A falu tánca táncfantázia, meglepő ritmusai pedig a mulatozák vidám kavargá­sát közvetíti. A művet 1913- bam mutatták be először. A másik műsojra kerülő mű — a III. zongoraverseny — bemutatóját Bartók már nem érhette meg, az 1945-ben ké­szült versenydarabot be sem fejezhette, az utolsó 17 ütem hangszerelését Serly T. vé­gezte el. Először 1948. feb­ruár 8-án játszották. A nyi­tóhangversenyen Ránki De­zső zongoraművész játszik, közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság zene­kara. Kórodi András vezény- i le tével. Antik műtárgyak hasai hős- és magángyűjteményekből Mai tévéajynlalgnk 21.00: Budapesti zenei heteli

Next

/
Thumbnails
Contents