Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

Egyesülés útján Az út jó irányba vezet A közgyűlések néhány hpnapja, hogy igent mondtak. A három ter­melőszövetkezet tagsága meg­vitatta : milyen indítékai van­nak az erők egyesítésének. A récsági járásban az utóbbi években egyre több termelő- szövetkezet ismerte fel a na­gyobb üzemi méretek adta előnyöket, a fejlesztés széle­sebb lehetőségeit. Ez történt most Romhányban, Kétbo- donyban és Tereskén. Az egyesülést fi döntésben az eredménye­sebb gazdálkodás felcsillanó lehetősége és a korábban egyesült termelőszövetkeze­tek kedvező tapasztalatai ve­zérelték. A három termelőszövetke­zet az elmúlt esztendőkben egymástól erősen eltérően gazdálkodott. A tereskei gazdaság az 1970-es „szűk esztendő” ne­hézségein gyorsan túltette'ma- gát. Annyira, hogy a tavalyi sikerekért megkapták a Kivá­ló Termelőszövetkezet címet is. A jó eredmények mögött következetes vezetés, javuló tenek. Hozamaik a tervekkel szemben magasabbak. Ebben jelentős része van az öntö­zésnek. A szarvasmarha-ága- zátban a tbc-mentesítés okoz problémát. Anyagilag nagy veszteséget jelentett a magas tejhozamot adó tehenek ki­esése a termelésből. A cérná- zó melléküzemág azonban ta­valy is 711 ezpr forinttal já­rult hozzá a gazdasági ered­ményhez. A kétbodonyiak 1543 hektár területen gazdglkod­ugyan egyszerű együttműkö­dés, de a telepek közötti sza­kosodás ezután következik. A szarvasmarha-ágazatban s meglévő férőhelyek feltölté­se is megoldódhat, nem be­szélve a biztonságos takai;- mányellátásról. Mi szól még az egyesülés mellett? A munkaerő-átcso­portosítással megoldódik a romhányi tsz munkaerő­gondja, az egyesült tsz a ta­gok szociális és kulturális kimondókat nak. Emiatt már korábban is igényeit is magasabb nívón felvetődött a vezetők és tag­ság körében a romhányi tsz­szel való egyesülés. A „trió” harmadik tagja a romhányi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, amely ko tudja kielégíteni. Mód lesz az üzemszervezés korszerűsíté­sére. A három gazdaságban dolgozó szakemberek felké­szültsége lehetővé teszi az ön­álló elszámolási ágazati rend­rántsem dicsekedhet a teres- szer meghonosítását. S még keihez és a kétbodonyihoz ha- eSY érv: a közös termelőszö- sonló sikerekkel. A tartósan vetkezet területének aranyko veszteséges tsz-ek közé tarto­zik, 1973-ban harmadik alka­lommal szanálták a túlzott mértékű beruházások követ­keztében. A z egyesülést tehát sok tényező indokolja. A három termelőszövet­munkaszervezés, korszerű gép- kezet területe összefüggő. A park áll. A növénytermesz­tés, mint főágazat, 1973-ban a szarvasmarha-tenyésztéssel együtt az árbevétel 66 száza­lékát , adta. Különösen a nö­vénytermesztés ment át nagy változáson. Termésátlagaik országos viszonylatban is helytállnak. A rét- és legelő­gazdálkodással, a szálas és silótakarmány hozamainak koncentráció e szempontból róna-értéke 9,1. így termelő- helyileg nem tartozik a ked­vezőtlen adottságú gazdasá­gok közé, csak egyéb okok­ból. Az új egyesült közös gaz­dasággal kapcsolatos tenni­valók állandó napirenden sze­repelnek a három termelő­szövetkezetben. A munkában a pártalapszervezetek és is előnyös, hiszen mód nyílik csúcsvezetöségek is élenjár- a nagy táblák kialakítására, nak. A közeljövőben a még A szántóföldi növénytermesz- nyitott kérdések közül egy- tés gyors fejlesztése elsősor- gyei kevesebb lesz, ami sok ban Romhányban lehetséges a találgatásra adott okot: októ- rendkívül alacsony termések bér elején a közgyűlés meg- következtében. Hosszkbb tá- választja az egyesült tsz. ve­vőn viszont csak a nagy tel- zetőit. Ezt követően már’sem- jesítményű gépsorok alkal- mi akadálya nem lesz, hogy mazása a biztosíték, aminek a gazdaság 4444 hektáron iga­javításával megteremtették beszerzésére és kihasználtsá- zi nagyüzemi termelést foly­az állattenyésztés korszerű termelésének alapjait. A fej­lődésnek azonban gátja, hogy a tsz kis területen gazdálko­dik, mindössze 1567 hektáron. gára a nagyobb * üzemi mére- tasson. tek adnak lehetőséget. (A tereskei termelőszövetkezet a cukorrépa-termesztést telje­sen gépesítette. Nyolcvan hek­A kétbodonyi termelőszövet- táron azonban csak a teljesít­kezet is jelentősen fejlődött. A halmozott termelési érték 197?. és 1973. évben három­millió forinttal emelkedett. Öt-hatféle növényt termesí:­mény minimális százaléka ki­használt.) Az állattenyésztésben is új tárlatok nyílnak az egyesülés után. A juhászatban van C sodát senki sem vár. Az örökség nehézségeit néhány évig még vi­selni kell. Azoknak, akik az egyesülés útját választották: tagoknak és vezetőknek egy­aránt. Ez az út azonban jó irányba vezet. Szabó Gyula Munkások mondták Szóval és — A legutóbbi termelési nyák számára szükséges bíz- elejétől a normateljesítés tanácskozásom; én is felszó- tosító eszközök javítása, fel- havi átlaga csaknem 120 szá­laiban». A műhely tatarozását, újítása, karbantartása. Je- zialékf vagyis már több mint a munkakörülmények javítá- lenleg éppen, a GSZK—8 ti- másfél havi előnyre tettek sát szorgalmaztam — mondta pusú hidraulikus tárnokát szert a táimjavítók. Anyagok - Tarjáni István Nagybátonyban javítjuk. Alkatrészhiány bői csaknem 50 ezer forintot, a tárnjavító üzemben. volt. A tanműhely gyártja takarítottak meg. Ezenkívül — Én viszont a verseny számunkra, az oldószelepaket, az idén 8 újítási javaslatot rendsizeresebb értékelését és az oldószelep karokat, adtak be. kértem. Jó az, ha összehason- mert nem tudtuk beszerez- lítást tehet az ember. Úgy ni. A hónap végére ez a 300 gondolom, már teljesítettük tárni is elkészül,, beépíthetik a kongresszusi felajánlásun- Szorospatakon — újságolta kai* ■''“*1 B. J. A salgótarjáni öblösüveggyárban dolgozik Stark Béla és Tőzsér Gyula, az automat» pohárkészítő gépekre felügyelnek. Különös munkakörük van: néha fél szemmel a gé­pekre pillantanak, egyébként csak akkor kell közbeavatkoz niuk, ha hibát észlelnek. Ügy mondják: akkor dolgoznak jól, ha nincs semmi dolguk! — kulcsár — — Szidorov, jöjjön csak be hozzám. — Igen, Ivan Pa- lics. — Maga, Szidorov, ma megint elké­sett? — ó, jobb, ha nem is említi, Ivan Pa­nes. Tegnap mécs­esén voltam. — Szpartak—Dina­mo, ugye? — Az. Szpartak— Dinamo ... Hogy a jene enné meg!... — No, és hogy végződött? — A rendes játék­időben döntetlen lett. — És a tizenegye­seket ki lőtte job­ban? — Rögtön elmon­dom. ' Mint már mondtam, a rendes játékidőben döntet­len lett. Elkezdőd­tek a tizenegyesrú­gások. A Szpartak mind az ötöt berúg­ta, a Dinamo úgy­szintén. Elkezdték M. Jakovlev; «4 késés egyenként rúgni a gólokat. A Szpartak rúgott elsőnek: mel­lé. A szívem össze­szorult... Ámde a Di- namo-játékosnak is rúgnia kellett: bumm, az is mellé ment. Ismét a Szpar­tak következett: gól. Megörültem, becs­szóra mondom. Re­ménykedtem, hogy ez lesz az utolsó rú­gás. De nem: a di­namóisták is berúg­ták. Aztán, mintha csak bosszantásból csinálnák: a Dina­mo és a Szpartak is berúgta. Majd is­mét egyik sem rúg­ta be. Már minden játékos rúgott, be­hívták a tartaléko­kat. A tartalékok szintén döntetlent csináltak. Az edzők következtek: mind­kettő berúgta. Majd a gyúrók: mindkettő mellé... A Közönség nem mozdult a he­lyéről, várta, hogy mi lesz a dolog vé­ge. Nagyon izgal­mas volt... A bírók, tanakodni kezdtek, és kérték, hogy a kö­zönség soraiból ki óhajt rúgni. A Szpar- tak-drukker mellé lőtt, a Dinamó- drukker a kapuját találta el. A lelátó másik részéről je­lentkezők mindket­ten berúgták. Be­kapcsolták a világí­tást, már teljesek be­sötétedett, és mi egy­re csak rúgtunk. Ha­zamenni nem lehe­tett, egyébként is egy vérbeli jutballdruk- kernek ez megalá­zó lett volna. így rúgtuk a tizenegye­seket reggelig!... Amíg mind a nyolcvan­ezer néző, aki a tri­bünön helyet jog­iéit, nem rúgott, ad­dig senki el nem hagyta a stadiont. Délelőtt jél tizen- egyre lett vége: a Dinamó-drukkerek eljogytak, csupán szpartakisták ma­radtak. Nem tudom, végül is kinek ítélték § győzelmet. — Hát te, Szido­rov, hogyan rúgtad? — Hát... A ka­pusba rúgtam. — Tréningezned kell, Szidorov, tré­ningezned kell! Fordította: Juhász László rés esetleg még pótfel- Bakos Gyula főművezető. — Jó kollektíva dolgozik a tárnjavító műhelyben. A bá­nyai javításokat soron kívül, és gyorsan végzik, annak el­. , lenére, hogy állandó létszám­kezohelyisegunket hiá^u!k Az aranyér. mes szocialista brigád külö­nösen az idén végzett jó munkát, mert alapfeladatán kívül az árbevétele» terme­lést is segítették. Több újítá­suk ie van már — újságolja az igazgató. Erről a brigádnál érdeklődünk. — Az itt született újítások, éppen az általunk javított . , ... .. , biztosító eszközök élettarta­mert lehetőségeink ^k^ek. mának meghosszabbítását ajánlást is tehetnénk — mondta Tábori László brigád­vezető. — Történt változás? — Az ét már. rendbe hozták, de kő­műveshiány miatt a többi még maradt — mondják. — Igazuk van a támjaví- tófonak, és nem i,s feledkez­tünk meg a gondjaikról. Sür­gősebbnek tartottuk azonban a tanműhely rendbe hozását. Jövő terveinkben szerepel ez is. de még az anyagi alapót is meg kell hozzá teremteni, A {vízellátás felújítása pedig beruházást igényel, amire jelenleg nincs lehetőségünk. Ezért az ott dolgozóktól tü­relmet kérünk — kaptam a választ Szomszéd Istvántól, a nagybátonyi gépüzem veze­tőjétől,. — Termelési gondokról nem beszéltek a tanácskozá­son? — De igen! Arra hívtuk fel a. figyelmet, hogy kevés az új biztosító eszköz, az acéltám és süveg. A bányák igénye nagyon megnöveke­szolgálják. Volt olyan, ami csaknem másfél milliós meg­takarítást hozott oly módon, hogy a korábban, selejtezés­re került biztosító eszközök felújítását tette lehetővé. Most is van egy újítás, ami a hidraulikus tárnok koroná­inak élettartamát hosszabbít­ja meg. A kutatóintézet ked­vező választ adott a ható­sági engedélyeztetés folya­matban van — mondja Tar- jáni István. — Idegeneknek is dolgo­zunk. Az istenmezejei bento­datt, nem véletlen, hogy nitbánya részére mintegy üres az udvar, mintha ki- joo ezer forint értékű javí- söpörtük volna, Ezek az esz- végeztünk el. A KIP­közök elhasználódnak és elég sZER-munkákhoz pedig me- sok elvész az aknáknál. Ha iegpréseléssel csomólemeze­ket, kötőelemeket gyártot­sok elvész az nálunk nincs., akikor nehéz lesz a zavartalan cserét biz­tosítani — mondja Tarján!, majd így folytatja: — Olyan dolgokról beszél­tünk amiket a vezetőknek kell megoldani. Amit mi is meg­oldunk, arról minek szól­nánk. — Alapfeladatunk a há­tunk. Ennek az értéke is meghaladja már az egymil­lió-százezer forintot. Jóval több ez is, mint amennyi a felajánlásiban szerepel — közű a főművezető. A nyolc havi verseny érté­kelése most folyik. A brigád­naplóból kiderül, hogy ev Tervezéstől az átadásig Az alvállalkozóké lesz a főszerep — Hol tart ma a salgótar- — Melyik alvállalkozó dől- tünk, hogy jani filmszínház építése? — gozik jelenleg? üvegajtókat, csak az utolsó kérdeztem Paraigi Ferenctői, _ A vállalat asztalos szak- Pillanatban szereljük fel, a kivitelező Nograd megyei embereivel együtt burkolják nehogy összetörje valaki, Állami Építőipari Vállalat - - ------ ­é pítésvezetőjétől. bánva! Asztalosioari Válla- tetten. — Jelen pillanatban az ütemnek megfelelően folynak a munkálatok. Elmaradás nincs. Jónak ítélem meg a Filmtechnikai Vállalat dol­gozóinak tevékenységét, akik drága, import eredményesen _ együttműköd­nek a tervezővel, és a film­színházat működtető Mozi- üzemi Vállalat vezetőivel. A a nézőtér mennyezetét a Kő- pótlásuk csaknem lehe- ™|í^OSeg^t1 tudom^Sondank ....... .... , , , banyai Asztalosipari Válla- tetten.- Különösebb gond nélkül lat ide irányított szakemberei. Nem bizalmatlanságból, ha- folyiik _ az építkezés. Apróbb ugyanilyen falburkolattal neln az összhang kedveert nehézségek most is elofor- Utjak majd el a nézőtér 01- megkérdeztem Horváth Já- dúlnak, mive\ egyedi beruha- dalfalait is. A feljáró folyo- nőstől, a kivitelező vállalat zasrol van szó. Magyar Géza, sók marmoriit burkolást kap- termelési osztályvezetőjétől, az epulet tervezője eppen nak (eK márványzúzalék és miként ítéli meg ő a film- delelott járt itt, es megbe- kötőanyag.) Ez a megoldás színház építésének jelenlegi szeltük vele az időközben még gEebbé; még esztétiku- helyzetét? szükségessé vált modositaso- s,abba teszi az épületet: En- — Az első fél évben bekö- Ivat. Ez.ek nem zavarják a elvégzéso az országos vetkezett oltolódások nem munkák ütemét inkább az szakipari vállalat dolgozóira gátolják a végleges átadási épület észtétilkusabb kivi ie- hárul, őket a jövő hónap kö~ Időt.* Azt mondhatom, hogy a lében jelentenek előnyös vál­zepére várjuk. Erre az idő- programnak eddig lényeges kifogás nem merült fel, az építők szak­szerűen dolgoznak. Előfórdul, hogy valami nem úgy készül el, ahogy elő van írva. Ami­kor ezt szóvá tesszük, készség­gel és azonnal helyrehozzák. Petre András, az említett vállalat műszaki ellenőre a következőket fűzi hozzá: — A kivitelező vállalatnak elég jó a kapcsolata az alvál­lalkozókkal, így hát meg­van. minden remény arra, hogy nem lesz fennakadás a . , t . ...... , ... ------------------- ^ — - - megfelelően t ozást. Az epitkezes tervezői szakra az alvállalkozók vég- dolgozunk. Az építőipari művezetéssel zajlik Szeren- leg megszállják az épületet. munkák zöme a befejezéshez _ , munkában nem csenikre eddig minden vnfca- _ közeledik. Mos már egyre folyamatos. munKapan, nem tott kérdést sikerült közösen — Az előbbieken kívül ^tab alvállalkozó veszi bir- kerül határidő-módosításra megoldaná, így hát jogászra még kiket várnak? tokba a részére előkészített sor- . / nem volt szükség. — Visszavárjuk a csőszere- munkaterületet. Reméljük ők Ez a pillanatnyi helyzet a-Mikorra kell átadniuk az löket ökmirdklS a is a programnak megfelelően klímaberendezés 80 százaié- zavarná semmi a már kisla­kat. Átmenetileg 'levonultak. tudok semmit monoani, ; ioeosátó később majd visszajönnek. A hogy az uj létesítmény az <> kőfaragó vállalat dolgozói előírt összegből, vagy többől pedig márványburkolattal valósiul meg, mivel egyedi y látják el a várócsarnokot és beruházásiról van szó. Az v ' . E , megjegyzést ................előbbieken kívül a végossze- vaipmaiK. nz.t a megjegyzést, s zerint épületet? — A szerződés 1975. február 28-ra. — Kész Lesz? A jelenlegi helyzetet fi­gyelembe véve, igen. — Milyen munkálatokat végeznek most? Azért fogalmazunk árnyaltan, mert ellen,- tapasztalataink bőven a nézőtérre vezető lépcsőket. Az Országos Szakipari Vélla- — Tulajdonképpen az al- lat dolgozói helyezik el a né- vállalkozókniak készítjük elő zőtérem és a közlekedő része- a munkaterületet. Úgyanis ken a PVC szőnyeget. Októ- a jövő hónapban ők vesizák bérré jelezte érkezését a át. a főbb szerepet. Addigra Szék- és Kárpitosipari Vál- Erdei Gyulát, a beruházási magunk mögött tudjuk a kül- lalat. Megemlítem még, hogy vállalat csoportvezetőjét, is. ső vakolást, burkolást, fala- önállóan végzi a szerelési _________________ a Filmtechni get nagyban befolyásolják sem ünneprontásnak, hanem majd a szaki'parosok által inkább jobb munkára ser­felhasznált anyagok, esette- kentének szántuk, mindazok gesen, változó árai. érdekében, akik mar nagyon .. . . , _ várják az uj mozi nyitásának Velemenyalkotasra kertem örvendetes napját. V. K. zást, magjait. elkészítjük a lépcsők munkálatokat kai Vállalat. Úgy ditotöt­NÓGRÁD — 1974. szeptember 25., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents