Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagországainak külügyminiszterei fölkeresték hivata­lában Kurt Waldheimet. a világszervezet főtitkárát. • Letartóztatások Etiópiában Ismét kiéleződött a helyzet Etiópiában. Az ideiglenes ka­tonai kormány rendeletére h étfőn este letartóztatták Szolomon!, as Etiópiái Mun­kásszervezetek Szövetségé­rek elnökét és Físzehaszion Taktet, a Szakszervezeti Szö- v ü> sjg főtitkárát. Az Ideiglenes v katonai ad- r néstratlv bizottság ko- i abban azzal vádolta a mun- k isszervezetek szövetségé­nek vezetőit, hogy fellépnek a fegyveres erők mozgalmá­nak egyes akcióival szemben. A szakszervezeti vezetők sze­mére azt vetették, hogy pol­gári kormány megalakítását követelő röplapokat terjesz­tettek. Az ideiglenes katonai ad­minisztratív bizottság fel­szólította a munkásszerveze- tek szövetségének vezetőit, hogy vizsgálják felül állás­pontjukat. A szakszervezeti vezetők erre azt válaszolták, hogy a kérdésről csak vala­mennyi szakszervezet képvi­selőinek értekezletén lehet dönteni. A konferencia hétfőn nyílt meg Addd&z A be bábán. A munkásszervezetek szövetsé­gének elnökét es főtitkárát közvetlenül az értekezhet megnyitása előtt vették őri­zetbe. A kialakult helyzetét megvitatva a tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy szeptember 25-én meg­határozatlan időre általános sztrájkot hirdetnek meg. Cipruson Souöbb bonyolódik a helyzet Hétfőn Nicosiában utcai ♦ün.iitäs zajlott le, amelyen a •>. ciprusi görög élelmiszer­es gy ógysze rsza 11 i talány okát követeitek a törökök által el­foglalt területeken élő nehéz helyzetben levő görög honfi­társaik számára. A tüntetők petíciót nyújtották át Kleri- de&z ügyvezető ciprusi állam­főnek, aki biztosította öltét aiTŐl; a kormány Igyekszik megtenni mindent a bajba­jutottak életkörülményeinek javítása érdekében, ez azon­ban a megszállt területeken nagy nehézségekbe ütközik. Á Kleridesz-kormány hét­főn bejelentette, az ENSZ- hez és a Nemzetközi Vörös- kereszthez fordult pártatlan vizsgálatot követelve egy hét­főn feltárt újabb tömegsír ügyében. A tömegsírt egy görög ka­tonai járőr fedezte fel a tö­rök kézen levő Famagusta város közelében. Mielőtt a török egységek vissizafordu- lásra kónj^ze rí tették volna a járőrt, a feltárt sírból tíz holttest került elő, közülük hármat — a nemzeti gárda volt katonáit — azonosság! Jegyük alapján sikerült fel­ismerni. A bécsi IV. forduló Kedd délután négy órakor a bécsi Hofburg nemzetközi 'konferencia-termében ismét tárgyalóasztalhoz ültek tizen­hét európai ország, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada képviselői — majdnem héthónapos nyárt szünet után folytatja munkáját a közép- európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről a múlt év őszén megkezdett érdemi tanácsko­zás. Tavaly október végén tar­tották Becsben az első plená­ris ülést. A megbeszéléseket hosszú előkészítés előzte meg, s azóta is a világsajtó gyak­ran nevezi „koktél-diplomá­ciának" a haderőcsökkentési tárgyalásokat. Nem alaptala­nul: a két- és többoldalú, minden protokollelőírást nél­külöző véleménycserék — amelyeket általában az oszt­rák főváros hoteljeiben bé­relt lakosztályokban rendez­nek — már nem egyszer si­kerrel közrejátszottak abban, hogy a plenáris üléseken ta­pasztalt holtpontról kizökkent a megbeszélések menete. Ügyszólván valamennyi részvevő minden egyes nyi­latkozatában rendkívül óvato­san fogalmaz. Így is van ez rendjén. A tét nagy, holmi mellébeszélés, vagy „kiszivá­rogtatás" csak hátrányosan érintené a megállapodás esé­lyeit. Nem titkolt célja a bé­csi tárgyalássorozatnak az, hogy a politikai enyhülést immáron kövesse a katonai jellegű detant, vagyis a föld­rész stratégiailag legnyugtala­nítóbb térségében a szemben­álló haderők és fegyverzetek mennyiségét kölcsönösen, az egyenlőség elvének szigorú tiszteletben tartásával csök­kentsék. Ezt a célt tűzte maga elé a szocialista országok által már 1973 őszén beterjesztett javas­lat. A lényege: l.j Három szakaszban csökkentsék Kö- zép-Európában a fegyveres erők létszámát. 1975-ben húsz-húsz ezer fővel, termé­szetesen mind a szocialista, mind a nyugati államban. 1970-ban további öt, 1977-ben pedig tíz százalékkal; 2.) A haderő- és fegyverzetcsökken­tés kiterjedne a szárazföldi és a légierőn kívül a nukle­áris fegyverzetekre is. A NATO-tagállamok nem értenek egyet a szovjet, az NDK-i, a lengyel és a cseh­szlovák küldöttség nevében beterjesztett javaslattal. El­lentervet készítettek, amely tulajdonképpen egyoldalú elő­nyöket biztosítana számukra, s felbillentené a Közép-Euró- pában már régebben kialakult katonai egyensúlyt. Alighanem az írtakból is kitűnik, hogy gyors előreha­ladásra nincs kilátás: a bécsi eszmecserék még hosszú ideig elhúzódhatnak, s a megálla­podásokhoz kompromisszu­mok, netán új elképzelések megvitatásán át vezet az út, Annyi azonban rendkívül ör­vendetes, hogy a bécsi Hof- burgban kedd délután meg­nyílt tárgyalássorozat ismét a leszerelésre, a katonai eny­hülés fontosságára Irányítja a figyelmet. 2 NÓGRAD - 1974. szeptember 25., szerda ( Kedden Nicosiában, folyta­tódik a görög és török hadi­foglyok cseréje. A hatóságok remélik, hogy a hétfői jó kez­det Után — 295 török s 209 görög ciprusit bocsátottak szabadon — a fogolycserét a hét végéne sikerült befejez­né. Az akció első napján 43 ciprusi törököt saját kérésére görög fennhatóság _ alatt levő területeken, míg 20 görög katonát a Ciprus északkeleti réscaén fekvő tű­nőik megszállás alatt szülő­falujába szállítottak vissza. Tanácskozik az ENSZkiizpiés Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere kedden, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszé­dében kiemelte a szocialista közösséghez tartozó országok összehangolt politikájának si­kereit. „A Szovjetunió politikáját szorosan összehangolja szö­vetségeseivel és barátaival. A szocialista államok közös­sége a közös alkotó munká­ban egyesíti résztvevőit — az élenjáró társadalom felépí­tésében, amely társadalom lényegénél fogva elutasítja a háborút. Nem véletlen, hogy sok nagy jelentőségű békés kezdeményezés a szocializ­mus országaitól indult ki és indul ki. Ez év áprilisában a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének értekezletén együtte­sen megerősítették azt az el­tökélt szándékot, hogy har­colnak a békének, a népek, gazdasági és társadalmi hala­dása eszményeinek győzel­méért” — mondotta Gromiko. AZ ENYHÜLÉS AZ URALKODÓ „A fejlődés fő iránya nem kétséges: ma az enyhülés és az enyhülésre való törekvés az uralkodó tendencia.” Az európai kontinensen „nem­csak, hogy megoldást nyer­tek a területi-politikai beren­dezés kiélezett kérdései, ha­nem egészében fel is tárult Európa megbízhatóbb békés jövőjének perspektívája" — mondotta a külügyminiszter Mint Gromiko megjegyezte, „azokkal a kijelentésekkel szemben, amelyek szerint az enyhülés nagyon is időleges jelenség, a Szovjetunió ezt vallja: nem szabad gyengí­teni az arra irányuló erőfe­szítéseket, hogy a megindult egészséges folyamatok meg­erősítést nyerjenek, vlssza- íordíthatatlanokká váljanak”. A ciprusi helyzetről szólva a 'Szovjetunió külügyminiszte­re hangsúlyozta: „A ciprusi problémát ki ■kell vezetni abból a zsákut­cából, amely a NATO arra irányuló kísérletei következ­tében jött létre, hogy titok­ban, politikai homályba bur­kolva és a militarista körök szűk érdekeinek megfelelően oldják meg ezt a kérdést. Ennek a célnak — a ciprusi probléma igazságos megoldá­sa céljainak — az a szovjet javaslat felel meg, hogy az ENSZ keretei között hívjanak össze Ciprussal foglalkozó nemzetközi értekezletet. Ä ciprusi probléma megoldását,' amelyet a Ciprusi Köztársa­ság képviselőinek közvetlen részvételével fogadnák el, és amely az ország független­ségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségének biztosítására irányulna, haté­konyan szavatolnák a Bizton­sági Tanács állandó tagálla­mai." Gromiko a továbbiakban ki­jelentette: „ahhoz, hogy vég­érvényesen megvalósuljon Elítélik Jordánia maguíarüisttt Böcz Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: A kairói sajtókommen tá­rok élesen elítélik azt az ítmmani döntést, hogy Jor­dánia — válaszul a legutóbbi egyiptomi—szíriai—palesz­tinéi megállapodásra — boj- kottáljp a közel-keleti béke­erőfeszítéseket. Az A1 Gum- hurija szerint ez a döntés súlyos veszélyeket hordoz ma­gában, mert egyfelől gyengíti a Palesztina! feilszabadítási szer­vezet nemzetközi eUsiperteté- sére irányuló kezdeményezése­ket, másfelől aláássa az arab szolidaritást. „Ügy tetszik — állapítja meg a kommentátor —, hogy Jordánia Izraelnél is veszélyesebbnek tartja a Palesztina! felszabadítás! szer­vezetet.” Az A1 Akhbar rámutat, hogy ez az egységbontó lépés olyan időszakban történt, amikor az arab területeket bitorló Izrael vezetői napról napra visszautasítják a terü­letek kiürítését, s amikor elengedhetetlen követelmény az arab egységfront megszi­lárdítása. Ebben a helyzetben az átfogó arab érdekeket a személyes érdekek fölé kell helyezni. Az A1 Ahram kommentár­ja Jordánia felelősségre voná­sát indítványozza a Dél-Af- rvkával szémben érvényes arab bojkott megsértése mH att. („Nincs semmi különbség Dél-Afrika és Izrael bojkott­ja között — hangsúlyozza a lap. — Azzal, hogy ‘ Jordánia fegyvert adott el Dél-Afriká- nak, úgy cselekedett, mintha Izraellel kötött volna üzletet.” Hivatalos palesztlnal körök az egyiptomi hírügynökség­nek adott nyilatkozatban megelégedéssel üdvözölték a kairói találkozóról kiadott közleményt, s győzelemként értékelték Egyiptom elkötele­zettségét a nemzeti ügy mel­lett. A kairói nyilatkozat meghiúsította az egyiptomi— Palesztina! ellentétekhez' fű­zött imperialista és cionista reményeket — hangsúlyozza az idézett paiesztinai kör. Gromiho beaméde Vietnamban a politikai ren­dezés, mindenekelőtt kény­szeríteni kell a saigoni rezsi­met, hagyjon fel a fegyveres provokációkkal, a Vietnamra vonatkozó párizsi megálla­podások aláaknázó sát célzó kísérletekkel, E megállapodá­sok szigorú betartása —mind­két fél által —- a helyzet nor­malizálásának elengedhetet­len feltétele. Ami Kambod­zsát illeti, annak problémáját maguknak a kambodzsaiak­nak kell megoldaniuk nem­zeti érdekeiknek megfelelően és külső beavatkozástól men­tesen. Ugyancsak meg kell szilárdítani a Laoszra vonat­kozó megállapodások pozitív eredményeit”. „A Szovjetunió úgy véli, hogy nem lehet késlekedni az olyan intézkedések \ megvaló­sításával, amelyek gyökeres politikai rendezéshez vezet­nek a Közel-Keleten. Arról van szó, hogy haladéktalanul fel kell újítani a genfi béke­konferencia munkáját, amely a legmegfelelőbb fórum ah­hoz, hogy a közel-keleti prob­lémát, annak egész bonyolult komplexumában megvizsgál­ják és megtalálják azokat a megoldásokat, amelyek kielé­gítők a konfliktusban részt vevő felek számára. Magától értetődik, hogy ez teljes mér­tékben vonatkozik a palesz­tinéi arab népre is, amely képviselőinek teliesjogú részt­vevőként kell jelen lenniük a konferencián.” Gromiko ezután így foly­tai fa: „a Szovjetunió állást fngVil amellett, hogy Izrael független, szuverén állam­ként létezzék és feilődják. Mi erről sokszor beszéltünk és ismét megerősítjük ezt, A kö­zel-keleti rendezés ügyében a haladás és nem az illuzó­rikus, hanem a reális hala­dás megteremti az előfeltéte­leket ahhoz, hogy a Szovjet­unió fejlessze kapcsolatait a Közel-Kelet minden államá­val, beleértve Izraelt”. EURÓPA ÉS ÁZSIA BIZTONSÁGÁÉRT Az európai ügyeket érintve Gromiko hangsúlyozta: Szovjetunió elsőrendű jelen­tőséget tulajdonít az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezé­sének. Ez ma az európai po­litikai élet első számú kérdé­se. Ha objektiven értékeljük azt, amit már elértek az ér­tekezleten, el kell ismerni, hogy az eredmények egé­szükben impozánsak”. „A Szovjetuniónak meg­győződése: megvan a lehető­sége annak, hogy az értekez­letet rövid időn belül az eu­rópai biztonság érdekeit szol­gáló nagy jelentőségű hatá­rozatok elfogadásával fejez­zük be. Amikor ezt mond­juk, mi nemcsak megfelelő módon értékeljük a már el­végzett kollektív munkát, ha­nem abból is indulunk ki, hogy a még meg nem oldott problémák megoldás® lehet­séges, ha valamennyi részt­vevő a szükséges politikai el­tökéltséget és realizmust ta­núsítja” — mondotta a kül­ügyminiszter. „Fontos az is, hogy ered­ményeket érjünk el Bécs- ben, a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet csök­kentésével foglalkozó tárgya*- lás,okon. Ehhez a kulcs: an­nak az elvnek a mindenki ál­tal való szigorú betartása, hogy egyetlen fél biztonsága sem szenvedhet károsodást. A megvitatás alatt álló kérdé­sekben a megállapodás az eu­rópai politikai enyhülésnek a katonai enyhüléssel való gya­korlati kiegészítését jelente­né.” „A politikai gondolkodás Ázsiában is mindinkább a békét és a stabilitást biztosító utak keresése felé fordul. Va­jon nem erre vallanak Indiá­nak, Pakisztánnak és Banglia- desnek a Hindusztán-félszige­ten levő helyzet normalizá­lására irányuló erőfeszítései, az az elgondolás, hogy vál­toztassák békeövezetté az In­diai-óceánt?” — mondotta Gromiko, majd megjegyezte: az ázsiai államok mind na­gyobb számban támogatják a Szovjetuniónak azt a kezde­ményezését, hogy terem tsék meg az ázsiai kbllektív biz­tonsági rendszert. A szovjet külügyminiszter kiemelte, milyen nagy jelen­tősége van 32 állam amg ja­vaslatának, hogy vonjanak ki Dél-Koreából minden, az ENSZ zászlaja alatt ott állo­másozó külföldi csapatot. ,.B csapatok jelenléte — már több mint két évtizede — az állandó katonai és politikai feszültség forrása a Koreai­félszigeten. Ez a jelenlét kü­lönösen tarthatatlan a jel légi viszonyok között, amiko- a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kezdeményezé­sére erőfeszítések történnek Korea békés egyesítésére". A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA ELLEN Arídrej Gromiko aláhúzta a folytatódó fegyverkezési hajsza veszélyességét. A fegy­verkezési hajsza csökkentésé­vel — mint mondotta — szembehelyezkednek az azon nyerészkedő katonai-ipari kö­rök. Az őket kiszolgáló poli­tikusok már régóta a népek várakozásai fölé helyezik a szűk érdekeket. E körök be­folyása megmutatkozik min­den leszerelési tárgyaláson. A Szovjetunió külügymi­nisztere kijelentette: a Szov­jetunió arra fog törekedni, hogy a nukleáris fegyverkí­sérletek eltiltása végül is egyetemes és általános le­gyen. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok júliusban elhatá­rozták, további korlátozáso­kat vezetnek be rakétaelhári- tó stratégiai fegyverrendsze­reikre. Andrej Gromiko a közgyű­lés elé terjesztette a nem­zetközi konvenciónak a terve­zetét, amely törvényen kívül helyezné a környező közeg felhasználását katonai célok­ra. „E konvenció megkötése megakadályoznák új hadvise­lési eszközök megjelenését és egyidejűleg elősegítené az egész emberiségre kiterjedő feladat megoldását: a kör­nyező közeg védelmét,” A Szovjetunió külügymi­nisztere hangsúlyozta, hogy fontos lenne konkrét indítvá­nyokat kidolgozni a leszerelé­si világkonferencia összehí­vásának gyakorlati vonatko­zásaira. Andrej Gromiko azt is megállapította, hogy elhúzó­dik — és nem a Szovjetunió hibája, hogy elhúzódik —an­nak a mindenki számára hasz­nos indítványnak a megvaló­sítása, hogy 10 százalékkal csökkentsék a Biztonsági Ta­nács állandó tagállamainak katonai költségvetését és az így megtakarított összegek egy részét fordítsák a fejlődő országok megsegítésére. A Szovjetunió külügymi­nisztere megnevezett néhány olyan elsőrendű feladatot, amelyekre összpontosítani keil az államok erőfeszítései!. Ezek a következők: — Meg kell kezdeni a tény­leges ciprusi rendezést, meg kell szüntetni az erőszakot ezzel az országgal és népé-,- vei szemben, biztosítani kell a ciprusi állam szuverenitása-, nnk, függetlenségének és te­rületi sérthetetlenségének tiszteletben tartását és e cé­lok elérése érdekében ossz.' kell hívni az ENSZ keretei között egy Ciprussal foglal­kozó tekintélyes nemzetközi konferenciát. — Sürgősen fel kell újítani a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferenciát e tér­ségben az igazságos és tartós béke megteremtésével össze­függő kérdések megoldására: — Rövid időn belül be kell fejezni az európai biztonsági és együttműködési értekezle­tet olyan legmagasabb szin­ten hozott döntések elfoga­dásával, amelyek biztosítják' az európai kontinens békés jövőjét. — Konkrét megállapodá­sokra ltell törekedni a straté­giai fegyverzet korlátozásá­val foglalkozó szovjet-ame­rikai tárgyalásokon. — Intézkedéseket kell foga­natosítani annak érdekében, hogy megvalósuljanak az ENSZ-közgyűlés legutóbbi rendkívüli ülésszakának azok a határozatai, .amelyek a fej­lődő országok gazdasági füg­getlenségének megerősítését szolgáljak.

Next

/
Thumbnails
Contents