Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

TesSvéri találkozás A Szovjetunióba látogató magyar párt- és kormány­küldöttség körülbelül akkor lép a moszkvai repülőtér betonjára, amikor éppen harminc esztendeje annak, hogy a felszabadító szovjet hadsereg egységei valahol Batlonyanal, meg Csanád- palota és Üj-Nagylak táján átlépték a magyar határt és megkezdődött Magyaror­szág felszabadítása. Igaz, az ilyen legmaga­sabb szintű találkozókon, tárgyalásokon, a világpoliti­kai szótár szerint csúcstalál­kozókon, a visszapillantás­nak,' a múlt kérdéseinek aligha juthat döntően fontos szerep — a munka, a meg­beszélések fő témája a jelen és a jövendő, a szocialista építőmunka legjobb feltéte­leinek megvizsgálása, gya­korlati kidolgozása. Mégis bizonyos, hogy ha csak a tárgyalások szellemében is, de jelen lesz a moszkvai ta­nácskozóteremben ez a har­minc esztendővel ezelőtti történelmi forduló. Hiszen a magyar milliók életének és munkájának alakulásá­ban éppen ez hozta meg a lehetőséget, hogy végre a nép javára, a nép vágyainak megfelelő úton induljon to­vább az élet. az alkotó mun­ka, a magyar dolgozó ne csak tárgya, hanem formá­lója is legyen sorsának. Élet és alkotó munka egyébként úgy formálódott, alakult az elmúlt három év­tizedben, hogy a magyat munkásosztály és pártja ál­tal vezetett ország egyre in­kább része és részese lett egy nagyobb családnak, a szocialista közösségnek és építő tevékenységének. Büsz­kén emlegetett jelszóból, mindennapi valóság lett a munkásnemzetköziség. Alap­ja természetesen az, amit tömör pontossággal úgy fe­jezhetünk ki, hogy az in­ternacionalizmus. elsősorban a Szovjetunió iránti kapcso-_ lat őszinteségén és benső- ségességén mérhető le. Az elmúlt három évtized be­bizonyította, milyen új vilá­got képes teremteni a szo­cializmus útját választott, azoknak a nepeknek nagy családja, amely szoros szö­vetségben az első és legna­gyobb szocialista országgal, a Szovjetunióval, a gyakorlat­ban valósítja meg a prole­tár internacionalizmus elve­it. Természetes, hogy a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség mindenekelőtt a magyar—szovjet kapcsola­tokról, együttműködésünk szinte az élet minden terü­letére kiterjedő témáiról tárgyal majd. Szóba kerül nyilván a magyar gazdaság- földrajzi tár képnek az az immár meghatározó fontos­ságú vonalhálózata, amelyet a szocialista magyar nép­gazdaság vérellátó érhálóza- lának is nevezhetünk. A két Barátság kőolajvezetékre gondolunk, amely Kujbisev tájáról meg a szibériai olaj- mezőkről hozza az olajat magyar földre. A, Testvéri­ség gázvezeték végtelen cső­kígyóira, amelyek energia­ellátásban és vegyipari nyersanyagellátásban, a Bé­ke elektromos távvezetékre, amelyek surrogó drótjai a villamosenergia-ellátásban adnak életet, és munkát a magyar gazdaság számára. Néhány példa a sok közül a barátság, testvériség és bé­ke szép szavaival elnevezett három hálózat. A felsorolást még sokáig lehetne folytat­ni. A múlt hetekben, amikor a magyar—szovjet műsza­ki-tudományos és gazdasági együttműködés kérdéseiről szóló előadások százai mér­ték fel eredményeinknek ép­pen az együttműködésből és segítségbői eredő tényeit, ilyen adatok légióját idézték a tudósok és szakemberek a közvélemény emlékezetébe. Elmondták például, hogy mintegy hatvanra tehető azoknak az országos jelen­tőségű, a magyar gazdaság számára létfontosságú nagy létesítményeknek és objek­tumoknak a száma, amelye­ket — csak a legutóbbi években — a Szovjetunió segítségével hoztunk létre. Aki végigpillant a mai magyar valóságon, azaz vá­rosaink és falvaink új utca­sorain, lakónegyedei derűs, világos színfoltjain, jó, ha tudja: jelenleg mintegy százezer szovjet gép dolgo­zik a magyar építőiparban. Aki elgondolkozik azon, hogy a szovjet—magyar együttműködés az alumíni­umiparban. a szovjet segít­ség az olefinprogram meg­valósításában mit jelent a magyar gazdaság számára, megérti: a felszabadulás há­rom évtizede alatt megtett úton eddig is csak úgy tud­tunk előretörni, ha a szocia­lista nagyhatalom baráti, testvén segítségét, a .ma­gyar—szovjet együttműkö­dést tekintjük munkánk leg­fontosabb elemének. A magyar—szovjet ba­rátság úgy kapcsolódik a szocialista testvérországok együttműködése és egyre összehangoltabb alkotó mun­kájának szilárd rendszerébe, mint a jól működő szerke­zet fogaskerekei egymásba. A magyar—szovjet barátság önmagában is a hazai fejlő­dés legfontosabb hajtóereje; egyútfal része a szocialista közösség kapcsolathálózatá­nak és ezzel a kor kétségkí­vül meghatározó erejű té­nyezőjének része. Hiszen a szocialista integrációra tö­rekvő országok közössége már ma is döntő fontosságú része a világgazdaságnak: földünk területének 18,5, a világ népességének 10 száza­léka tartozik ide, ám a világ ipari termelésének egyhar- mada. a világ nemzeti jöve­delmének egynegyede jut a szocialista közösség orszá­gaira. S mivel a szocialista integráció éppen mostaná­ban kibontakozó folyamata a termelőeszközök társadal­mi tulajdonára és a népgaz­daság tervszerű fejlesztésére épül, a szocialista gazdaság magas növekedési ütemét figyelembe véve előre látha­tó, hogy milyen hamar, másfél évtizednyi munka után lesz az anyagi terme­lés legtöbb szektorában a szocialista közösség orszá­gaié a vezető pozíció. Ennek a közös holnapnak e megtervezése, a holnaphoz vezető út részleteit kidolgo- (Zó szakemberek számára adandó politikai iránymuta­tás a fő feladata a szocia­lista országok párt- és ál­lami vezetői közötti legma­gasabb szintű találkozóknak. A -világot rpegrázó ellenté­tek, nemegyszer fegyveres összetűzések, politikai­társadalmi robbanások kö­zepette a szocialista közös­ség alkotó munkája — és a közösség vezetőinek találko­zói — állandó jelzői annak, hogy a testvéri szocialista országok kollektív erőfeszí­téseivel is hozzá kívánnak járulni a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez, a nemzet­közi együttműködés bővíté­séhez. A magyar párt- és kor­mányküldöttség mostani szovjetunióbeli útja is ezt szolgálja, a szocialista test­vérországok együttműködé­sének, benne a magyar'— szovjet kapcsolatok bővíté­sének megbeszélését és en­nek világpolitikai alátá­masztását, a feszültséget csökkenteni kívánó, egybe­hangolt szocialista külpoli­tika elveinek megerősíté­sét. Gárdos Miklós EhiUt&fixfo a szovjet tudósok A. M. Prohorov Nobel-dí- jas f'zikus vezetésével eluta­zott hazánkból a szovjet tu­dósküldöttség, amely a ma­gyar—sfzovjet tudományos­műszaki együttműködési meg­állapodás aláírásának 25. év­fordulója alkab ■' hói rende­zett jubileumi tudományos találkozókon vett részt, s egy hetet töltött Magyarországon. A küldöttség búcsúztatására a B’erihegyi repülőtéren meg­jelent Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke. Ott vélt P. P. Bicskov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ta­nácsosa is. '■ AZ MSZMP NÓGftÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M E GYE I TAN ACS 'LA PJ A XXX. ÉVF., 224. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. SZEPTEMBER 25., SZERDA Világ proletárjai, egyesületek! HormIviciitmÉElíos biztonsági tartalék Emelkedik a tagok részesedési alapja A termelőszövetkezetek a közelmúltban elkészítették a szokásos évközi pénzügyi fel­méréseiket. A rétsági és ba­lassagyarmati járás mezőgaz­dasági üzemeiben a felméré­sek a szövetkezeti gazdálko­dás további fejlődését, a ter­melés gazdaságosságát, a ter­melékenység javulását tükrö­zik. örvendetes, hogy a költ­séggazdálkodás hatékonyságá­ra. a saját alapok leltöltésé­re .irányult a figyelem. A két járásban a növény- termelés árbevétele várhatóan több mint 10 százalékkal ha­ladja meg az előző évit, s megközelíti a 280 mil­lió forintot. Ez elsősorban a kalászosok kiemelkedő termésének tulaj­donítható. A termelőszövet­kezetek csaknem 1800 vagon­nal több gabonát takarítot­tak be. mint tervezték. A többlettermés zömét értékesí­tették. a többi a takarmány­szükséglet kielégítését szolgál­ja. A két járás termésátlaga búzából 42 mázsa hektáron­ként, a tavalyi 30 mázsával szemben. A felmérés szerint a kaoás- növények mérsékeltebb ered­ményt hóznak, főleg a kuko­rica és a cukorrépa. A bo­gyósgyümölcstermés is elma­radt a tervtől. A legnagyobb viharkár a málnásokat érte. Ennek következtében 50 vagon­nal kevesebb a termés, az árbevételi kiesés pedig közel 10 millió forint. Hasonló problémák jelentkez­tek a fekete ribizlinél is. A tervezettnél több termett vi­szont a szamócából, így a bo- gyósoikból 4 millió forinttal csökkent a kiesés. Az állattenyésztési ágazat árbevétele a tavalyihoz ha­sonlóan alakul. Tovább növe­kedett a szarvasmarhalét­szám. A szakosított telepek feltöltése többségében megva­lósult, s a számítások szerint a telepek nagy része veszteség­mentesen gazdálkodik. A juhászat, a hizlaló- és tenyésztélepeik létrejöttével dinamikus fejlődésnek indul. A rétsági járásban már az idén 15 százalékos létszám- növekedés várható. Korábban a két járásban csökkentek a segéd- és mel­léküzemágak. Az idén megállt a csökkenés, s e területen, a bevétel az előzetes számítások szerint 20 millió forinttal emelkedik, nagyrészt a ked­vezőtlen adottságú termelő­szövetkezetekben. A rétsági ^és a balassagyar­mati járás gazdaságainak ösz- szes árbevétele 13 százalékkal haladja meg a múlt évit, s meg­közelíti a 800 millió fo­rintot. A jó termésered­mények mellett a javuló költséggazdálkodást bizo­nyítja a nyereség vár­ható növekedése. A szövetkezetek a vártnál jobb pénzügyi helyzetben megfontoltan döntenek a jö­vedelem felhasználásáról. Je­lentős részét fejlesztésre hasz­nálják fel, ennek mértéke 13 százalékkal több a tavalyi­hoz képest. A beruházásra fordított összegek kisebb mér­tékben emelkednek. A fej­lesztés nagyobb részét a meg­levő épületek, berendezések jobb kihasználását biztosító forgóeszköz-feltöltésre hasz­nálják fel. A tagokról való fokozott gondoskodást bizonyítja, hogy a szociális és kul­turális alapokra 15 száza­lékkal többet tartalékol­nak, mint tavaly. Figyelemre méltó, hogy * kimagasló termések mellett a munkadíj tömege négv százalékkal emelkedik, s ezen belül a tagok részesedési alapja három százalékkal. A gazdálkodás biztonságát szeretnék megalapozni a me­zőgazdasági üzemek, amikor úgy terveznek, hogy a biz­tonsági alapot több mint 35 millió forinttal növelik. Ez az összeg másfélszerese az előző évinek. A szakszervezetnek is feladata az ifjúsági törvény végrehajtása Ütést tartott a Kosaikat ma »attak Szakszervezetének JSógrátl megyei bizottsága Az év első felében a ta­kácsokban, a tanácsi intéz­ményekben dolgozó fiatalok, a közalkalmazottak is meg­tartották ifjúsági parlament­jeiket városi, járási és me­gyei szinten egyaránt. Az if­júsági parlamentek célja az volt, hogy kapcsolódva a KISZ 1974 májusában meg­indult egyéves akcióprog­ramjához, a hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójára való felkészüléshez, a közal­kalmazott fiatalság ismer­kedjék meg a tanácsok, illet­ve a munkahelyek elért ered­ményeivel, gondjaival, a he­lyi és a megyei szintű taná­csok feladataival. Vegye szám­ba az ifjúsági törvény végre­hajtásának hároméves tapasz­talatait, eredményeit. Érté­kelje, hogy a fiatalok hogyan élnek jogaikkal, teljesítik-e kötelezettségeiket; tegyen ja­vaslatot a tanácsokban dolgo­zó közalkalmazott fiatalok­ra érvényes ifjúságpolitikai intézkedési terv elkészítésé­hez. Téremtsen Fórumot a KISZ- és a szakszervezet ér­dekvédelmi tevékenységének gyakorlására, s végül adjon lehetőséget a fiataloknak, hogy a tanácsok és munka­helyek terveihez, feladatai­hoz javaslatokat tegyenek. Ai ifjúsági parlamentek megtartásától már eltelt egy kis idő. A Közalkalmazottak Szakszervezetének Nógrád me; gyei bizottsága tegnapi ülé­sén — amelyet Salgótarján­ban, az SZMT székhazában rendeztek — éppen azt vizs­gálta, hogy milyen feladatok hárulnak a szakszervezetre a parlamenten elhangzottak megvalósításában. Hiszen az ifjúsági törvény végrehajtá­sa a szakszervezetnek is fel­adata, A megyei bizottság a vTTá alapján meghatározta felada­tait. Megállapította, hogy szá­mos jó és eredményes intéz­kedés született, javult a fia­talok élet- és munkakörül­ménye, nőtt társadalmi meg­becsülésük. A különböző mun­kahelyeken jól képzett és fel­készült fiatalok dolgoznak. A fiatalok vezetésbe való bevo­nása , az ' ifjúsági törvény megjelenése óta meggyor­sult. A megyei bizottság meg­határozta a szakszervezeti fel­adatokat is. Fontosnak tartja a munkahelyi demokrácia to­vábbfejlesztését, a helyes szemlélet kialakítását az ifjú­ság megítélésében. A vezetők és idősebb dolgozók között olyan közhangulatot kell te­remteni, amelyben az ifjúság­politikai munka természetes folyamat, politikai követel­mény. A munkahelyi vezetés pontosan jelölje meg a fiatal dolgozó munkakörét és felada­tát, a számonkérés mellett ’Biz­tosítsa a zavartalan munka­végzés feltételeit. A szakszer­vezeti vezetés folyamatosan kísérje figyelemmel a meg­határozott feladatok követke­zetes végrehajtását, szükség esetén adjon segítséget ahhoz a vezetőknek. A fiatal köz- alkalmazottak testkultúrája fejlesztése érdekében a spor­tolás népszerűsítése céljából a fiatalok részére szakszerve­zeti szinten megyei bajnoksá­gokat szervezzen. Az üdülője­gyek elosztásánál helyezzék előtérbe a főidényben is .a nászúira készülő fiatal há­zasokat. A községi tanácsok­nál és az intézményeknél ke­resni kell a lehetőséget a la­kásépítési akciók támogatásá­ra, kamatmentes kölcsön, alapképzés kialakítása, ked­vezményes telekjuttatás lehe­tőségének megvizsgálásával. Ezeken kívül még más fel­adatok végrehajtását is meg­határozta a megyei bizott­ság. Összességében úgy ítél­ték meg, hogy az ifjúsági parlamentek elérték célju­kat. Sikerült közelebb kerül­ni a fiatalokhoz, eredményei­ket, gondjaikat nyíltan és őszintén mondották el. A Közalkalmazottak Szak­szervezetének Nógrád megyei bizottsága tegnapi ülésén más fontos napirendet is megvita­tott A homoklercnyei kön* .Tárban — kulcsár felv. —

Next

/
Thumbnails
Contents