Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
I Korszerű étteremben fogyaszthatják ebédjüket a Magyar Kábel Müvek balassagyarmati gyárának dolgozói. — kj __ P ataki Istiván mártírhalált halt Hatvan évvel ezelőtt, 1914. szeptember 21-én született és 30 éves korában, 1944 decemberében, Sopronkőhidán halt mártírhalált Pataki István, a Vasas ifjúsági csoport vezetője, az antifasiszta mozgalom bátor harcosa. Két kisebb testvérével korán apa nélkül maradt. Tizenhat évesen vésnök-tanoncnak szegődött, s megismerkedett az ifjúmunkás- mozgalommal. A Nemesfémipari Munkások Szakszervezetének marxista szemináriumait kezdte látogatni, majd 1934-ben, miután szakmájában nem tudott elhelyezkedni, kitanulta az esztergályos mesterséget. A Magyar Acélárugyárban tagja lett a Vasas-szakszervezetnek, majd rövidesen a Vasas ificsoport egyik vezetőjeként tevékenykedett. Amikor 1942ben elvesztette állását, a BüSZKART-hoz került kalauznak. 1943 telén súlyosan megbetegedett, s ekkor innen is elbocsátották. Sok nélkülözés után végre felvették a csepeli Weiss Manfréd gyárba. A német megszállás .után bekapcsolódott a vasasoknál alakult kommunista csoportok munkájába: szervezték a fegyveres ellenállást, fegyvereket gyűjtöttek és rejtettek el. Pataki István 1944. november 23-án á nyomozók kezére került; hóhérai hiába kínozták, nem ttidták megtörni. A haditörvényszék halálra ítélte és 1944. december 24-én két társával — Kreutz Róberttól és Pesti Barnabással együtt — a sopronkőhidai fegyházban kivégezték. Még nem késő! Munkásokból — középvezetők Uj ingatlan-nyilvántartás Önmagán segít az, aki tanul Kongresszusi verseny Többet is tudlak volna termelni A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ kb felhívásához időben csatlakoztak a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgozói. A verseny első szakaszának félidejéhez érkeztünk. Ennek aiapján az értékelések megtörténtek. A vállalásokat sikeresen teljesítik, a szavakat tettek követték. Figyelemre méltó eredményt értek el a megye gyáregységei, hiszen javult a termelőberendezé- sek kihasználása, a gazdaságosság. Jelentősen előreléptek az önköltségosökkón lésben, az ütemes termelés biztosításában, valamint a minőségi követelmények betartásában. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy folyamatosan valóra váltsák a politikai, szakmai, általános műveltség emelésére tett felajánlásokat. A gazdálkodási célok, az üzem- és tn unkaszervezés korszerűsítése l érdekében beindították a „Dolgozz Hibátlanul” mozgalmat. Ezzel bizonyították, hogy e fontos versenyformának létjogosult sága van — ott ahol a feltételeket megteremtik — a kis és középüzemekben is. Az itteni gyakorlat követendő mái. üzemek számára. A fiatal mérnökök, technikusok, közgazdászok mozgalma elé konkrét üzemi feladatokat tűztek, és ösztönözték őket a belső tartalékok feltárására. Mit mutat az értékelés? Mindenekelőtt azt. hogy a szocialista brigádok tagjai, a munkakollektívák erejüket az ön költség csökkentésre fordították. Ennek során 0,5 százalékkal sikerült mérsékelni a vállalati ráfordításokat. A géphibából adódó selejtet pedig a bázishoz viszonyítva 70 százalékkal kedvezőbbé tették. A vállalati célkitűzésekből az is kitűnik, hogy a felajánláshoz viszonyított teljesítésben Kisterenye, Pásztó, és Érsekvadkent kollektívái a gyáregységek versenyében a legjobbak között szerepelnek. A sikerek tehát biztatóak. Az elért eredményeket nem kisebbíti, ha' szóvá tesszük, hogy a munkások és a vezetők közös munkája többre lett volna képes, amennyiben az illetékesek folyamatosan biztosítják a munkavégzés letételeit. A termelő munkások ezért esetenként, joggal nyugtalan- kodnak, és sürgetik a gátló tényezők felszámolását. A munka szervezettségét. az anyagellátás javítását. a " kooperáció fejlesztését kérik. Mindezekből a vezetődnek kell levonni a tanulságokat. A második fél évben meg- kivp'iák valósítani a szocialista brigádoknál az úgynevezett önfeá^'-es zős rendszert. M. L. A Iföldhivatalok tavaly új. egységes ingatlan-nyilvántartás készítéséhez láttak. Eddig a íöldnyilvántartási és telekkönyvi adatok egybedoíl- gozása 12 községben —Nagy- lócon, Palotáson, Kisbá.gy ónban, Cserhátszentivánon. Ma- gyarnándorban. Csesztvén. h úszón két tedik a 1 kálómmal rendezték meg az élelmiszer- ipari termékek között. Az őszi BNV-re 76 termék nevezése érkezett. A minőségvizsgálatok után 44 termék jutott az esztétikai zsűri elé. A minőségjelzés használaDebercsényben, Kisecseten. Pusztaberkin, Mátraszelén, Mátramindsaeratem, és Etesem történt meg. ^ E községekben az úi munkarészeket augusztusban és szeptemberben / közszemlére bocsátják. tárói szóló Oklevélét dr. Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes adta át a vállalatok vezetőinek. Többek között a Börzsönyvidéki Termelőszövetkezeteknek a felveted brzke-szörp és a szamócaszörp termékek kiváló minőségéért. „Az új üzemeknek ... eredményes működésük érdekében gyorsabb ütemben kell képezni és nevelni a szükséges szakembereket. Ki kell alakítani a vezetést stb.” (Idézet az 1970. évi megyei pártértekezlet beszámolójából.) Ebben a kimondottan női üzemben a férfiak csak mutatóban találhatók. A vezető beosztásokat — kéttő kivételével nők töltik be. Ez a helyzet részben céltudatos politikai törekvések révén, részben kényszerhelyzetből alakult ki. A Női Fehérneműgyár já- nosaknai telepe tulajdonképpen önmaga nevelte ki középvezetői gárdáját. Ebben a rövid múltra visszatekintő üzemben a legjobb munkásasszonyokat „emelték” ki a szalagokból, bízták meg egyre nagyobb vezetői feladatokkal. — Egy, másfél éves budapesti segítség után kezdtünk hozzá a középvezetői garnitúra kialakításához. A legjobb munkásasszonyok előbb munkamódszer-átadók voltak, később pedig művezetők lettek. Jelenleg 16 a számuk. Az elsők között találjuk Albertus Józsefnét, Geese Györgynót, Susán Emőnét, Maruzs Ábelnét — indítja a beszélgetést Szabados József- né, az üzemi bizottság titkára. — Mindannyian szakképzettek. is? — Sajnos,; a 16 közül csak kettőnek vart szakmunkás-képesítése. — A többiek mikor pótolják? — Egy részük, 50 százalékuk jelentkezett a szakmunkásképző tanfolyamra, ami itt helyben van a gyárban. — Akik kimaradtak, mivel indokolják távolmaradásukat? — Van köztük olyan, akinek két-három éve van a nyugdíjig, néhányan már meghaladták a negyedik ikszet, de vannak, akik azzal hozakodnak elő, hogy sok az otthoni elfoglaltságuk, nem bírják a tanulást vállalni. — Ismerik az ezzel kapcsolatos követelményeket? — Igen. A vállalat főmérnöke az egyik tanácskozáson ismertette, hogy ebben a beosztásban a fejlődés magasabb szakmai képzettséget is követel. Csak ennek birtokában lehet megfelelni az egyre növekvő kívánságoknak. — Történt azóta valami? — Ennek ellenére sem jelentkeztek többen. Ügy látom, vannak, akik nem veszik komolyan ezt az intelmet, pedig a vállalat 1300 forintot fizet, hogy elnyerhessék a szakmunkás-képesítést. Erre egyesek úgy válaszolnak, hogy részükről a tanulás áldozat. Elfeledkeznek arról, hogy elsősorban önmaguknak tanulnak. Ingyen pedig semmit sem adnak, legkevésbé a tudást. — Talán nem elég eredményes az agitációs munka? — Ezt nem mondhatnám. Ügy látom, amíg a középvezetők továbbtanulása kizárólag önkéntes alapon történik, látványos eredményekre nem számíthatunk. Talán, ha megszigorítanák, ha előírnák a követelményeket, a szakmunkásképesítés megszerzését, akkor másként cselekednének, kedvezőbben vélekednének. — Tudják, ha szakmailag lemaradnak, akkor más lép majd a helyükre? Erre nem gondolnak? — Nem tudom. Vagy nem érzékelik, vagy nem akarják tudomásul venni, azt hiszik, majd csak elmúlik felettük valahogy az idő. Esetleg abban a felfogásban élnek, hogy ilyen be sem következhet. Sajnos, nem sokkal jobb a helyzet a brigádvezetőknél sem. Harmincnyolcán vannak, többségben nők, betanított munkások. Mindannyian elvégezték a 8 általánost. Közülük 7-en. 8-an tanulnak a szakmunkásképző tanfolyamon. A távolmaradásuk okát jórészt azzal magyarázzák, mint a művezetője Pedig a gyár vezetőinek határozott álláspontja, hogy a jövőben is a fizikai munkások legjobbjai közül választja ki a középvezetői utánpótlást. Ezt az elképzelést valósította meg, amikor nemrég Zubkó Anikót és Kotroczó Pálnét munkamódszer-átadónak léptette elő. így lett meós Soproni Ági KISZ-tag és Albert Sándorné. Az utóbbi érettségivel rendelkezik, most szerzi meg a szakmunkásképesítést. Az idősebbeknek számolni kell azzal, hogy a tehetséges munkásfiatalok száma egyre nő. akik szakmai képzettségük révén, egy idő után versenytársként jelentkeznek művezetőjükkel, brigádvezetőjükkel szemben. Olyan helyzet is kialakulhat, hogy a beosztott dolgozó szakmai kérdésekben esetleg jóval többet tud, rrtint az irányítója. — Ezzel számolni kell — állítja határozottan Szabados Józsefné: — Jelenleg 19-en járnak a kihelyezett homokte- renyei gimnáziumba. Heten Salgótarjánban végzik a gimnáziumot. Kilencen Pesten, a ruhaipari technikumban tanulnak. A tanulók többsége ma még a gépek mellett dolgozik, vannak köztük olyanok is. akik már megszerezték a szakmunkás-képesítést, s jól megállják helyüket a termelésben. Ök alkotják az utánpótlás egyik részét. — És a másikat? — A mostani ipari tanulók. A gyár 720 dolgozója közül jelenleg csak 69-nek van szakképzettsége. Ez az össz- létszám nyolc százalékát teszi ki. A végzett 60 ipari tanuló között sok a tehetséges. Négy kislány például kitüntetéssé! végzett. Fogékonyak, jó szelleműek. érdeklődök, készek továbbtanulni. Nagyobb gyakorlat megszerzése után, ha politikailag is képezik magukat. akkor utánpótlásként számításba jöhetnek a középvezetőknél. Azt mondhatná valaki, hogy az említett fiataloknak nincs más dolguk, minthogy tanuljanak. Ez így igaz! De arról sem szabad megfeledkezni, hogy lassan 30 évvel a fel- szabadulás után, már nem lehet arra hivatkozni: nem volt rá módom. A lehetőségek, a kapuk mindenki előtt tárva vannak. Az állam viszont senki helyett sem tud i tanulni. Aki a tudás várát ostromolja. annak eddigi életritmusát bizonyos mértékig meg kell változtatni. Ez azonban azzal Az élménnyel is jár. hogy a megszerzett tudás révén értékesebbnek tudja önmagát. Mert a tudás iránti igénynek nemcsak, és nem elsősorban a különböző vezetői posztok elérésének, megtartásának igényéből „kgll fakadnia, hanem abból, hogy a tudás által nemesedik az ember. Ez megfogalmazatlanul is beletartozik a szocialista módon gondolkodó ember fogalmába, követelményrendszerébe. Festői üdülőövezet öt nagy üdülőkomplexum építését kezdték meg szovjet Közép-Ázsiában, a csodálatos szépségű hegyi tó. az Issiziik-Kul partján. Egy-egy épületet 500 főre tervezték. A kristálytiszta vizű tó partján gyógyiszapréteg és számos gyógyforrás található. Az Isszák-Kul tónál már mintegy 200 üdülő és szanatórium működik. A bővítés után az üdülőtelep 165 000 fő befogadására lesz alkalmas. Foglalkozásai szervező — Mi a foglalkozása? — Üzem- és munkaszervezési előadó. — Mióta látja el ezt a feladatot? — Gyakorlatilag január elején kaptuk a megbízatást, ketten Orbán Lászlóval, itt a kistarenyei építési üzemnél — mondja Eczet János, majd így folytatja: — Érettségi óta, 19 éve dolgozom a Nógrádi Szénbányáknál. Közgazdasági technikumot végeztem. M un Ica mellett tettem le a mérlegképes könyvelői szakvizsgát. Most meg majd az építőipari árszakértői tanfolyam következik. Arra is szükség lesz. — Nem volt szokatlan az új beosztás? — A faipari részleget jól ismerem. Előtte adminisztratív vezető voltam. Igaz, hogy ott ismétlődtek a feladatok, most viszont mindig új dolgokkal foglalkozunk. Nincs ismétlődés, hanem újat, tökéletesebbet, vagyis korszerűbbet kell keresnünk az üzem- és munkaszervezésben. — Mi volt az első nagyobb feladat amit megoldottak? — Elkészült az építési üzem szervezési koncepciós terve. Ez nemcsak a mj érdemünk, mert közös munka volt. Részt vett ebben a vállalat szervezési osztálya, a tervezőiroda, az üzem- és részlegvezetők is. A fő cél a termelékenység és hatékonyság növelése, lehetőleg a meglevő technikai feltételek alapján. Évente a faipari részleg például átlagosan 30 ezer köbméter rönköt, főleg fenyőt dolgoz fel fűrészárunak. Az idén ez minden valószínűség szerbit már több lesz. Az első felmérésekből, elemzésekből bebizonyosodott, hogy vannak tartalékaink az üzemben. Ennek megfelelően készült el a terv, amit legnagyobb részben már megvalósítottunk. — Milyen eredménnyel? — A rönktéren például gép- átcsoportosítással és egyéb szervezési intézkedésekkel, a 26 fős létszám három fővel való csökkentését értiík el szakonként. A rönktéri munkásoknak ugyanis nem kell többször átrakni az anyagot. Ha az egyenletes anyag'beér- kezés megvalósulna, még jobb eredményt érhetnénk el. Ma még ugyanis sokszor van torlódás. — A fűrészcsarnokban a készáru osztályozása valósult meg. A korábban itt levő szalagfűrészeket átcsoportosítottuk a melléktermékcsarnok- ba. Így vált lehetővé az osztályozás, a többszöri átrakás nélkül, vagyis lerövidült a késztermék útja. összhangba került végre az osztályozás és a készletezési munka, vagyis folyamatossá vált. — Igen fontos gazdasági érdek nálunk a hasznos anyagkihozatal , növelése. Nem mindegy például, hogy 35 forint mázsánkénti áron, hulladékként értékesítjük a fát, vagy hétezer-egyszáz forint köbméterenkénti áron. Az idén bútorléc és orsófa készült nagyobb arányban. A fenyőből viszont a ládagyárnál bővítettük a választékot. . — A már elmondottakon kívül a készlettér korszerűsítésére is készült több variációs terv. Ezt megelőzően tapasztalatcserén is jártunk az ÉRDÉRT felnémeti telepén, A gőzölőkapacitás jobb kihasználására is van már terv. Jó dolog, ösztönzi az embert is az, hogy ezek a szervezési tervek gyorsan megvalósulnak. Számoltat mondani talán még korai lenne, de egy biztos: az idén sokat javult az üzem termelőmunkája, hatékonyabbá vált, és ehhez mi is hozzájárultunk — mondja a szervező. — Jelenleg mivel foglalkoznak ? — Munkánk az építési szakágra irányul, Ott is a szervezettség javítása lesz a feladatunk. Az elemzéshez szükséges felméréseket már elvégeztük. A vállalat szervezési osztályával közösen október elejére elkészítjük a szükséges intézkedési tervjavaslatot. Az egyik feladatot követi a másik. Nincs megállás, gondolom egyetlen szervezőnek sem kell félni attól, hogy munka nélkül marad. Jó érzés tudni azt is. hogy sokan segítik a munkánkat. Az is igaz viszont, hogy még nagyon sok tapasztalatra lesz szükség, de úgy érzem, ebben is folyamatosan jutunk majd előre. B. J. V. K. NÖGRÁD — 1971. népiéin bér 21„ szómból 3 Kiváló Ár uh Fórijmia, A Kiváló Aruk Fórumát
