Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

/ Kongresszusi verseny a fsz-ekben A vezetők hibájából — elmaradt az értékelés A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjai is tevé­kenyen kiveszik részüket a kongresszusi és a felszabadu­lási munkaversenyből. Az országos felhívás alapján a szövetkezeti tagok, vezetők, szocialista brigádok a 'korábbi éveknél szélesebb körű mun­kaverseny -mozga 1 mat kezde­ményeztek. A Cserhát- és Ka- rancshegyvidéki Termelőszö­vetkezetekben 143 szocialista brigád, munkacsapat verse­nyez. Ezek közül 77 brigád már 8—4 alkalommal elnyer­te a megtisztelő címet. A célok Felajánlásaik figyelemre méltóak, mivel a szövetkeze­tek éves terveinek túlteljesí­tésére irányulnak. Például a kishartyáni mezőgazdasági termelőszövetkezet szocialis­ta brigádjai a párt XI. kong­resszusának tiszteletére vál­lalták, hogy 10 százalékkal túlteljesítik termelési tervü­ket. Más kollektívák felaján­lásában szerepel a zárt ter­melési rendszerek, technoló­giák fejlesztése, meghonosítá­sa, a korszerűbb műszaki, ag­ronómiái eljárások bevezeté­se. Pásztó, Szécsény, Szurdok- püspöki gazdaságai e célok megvalósítására tervszerűen törekednek. Pásztón minde­nek előtt a kukorica-, Szé- oeényben a burgonyaterme­lésben énnek el számottevő sikereket. Az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésében., az ön­Az APN sajtóhírügynökség világgazdasági kommentárjá­ban földünk népesedésének és a lakosság fejlődésének prob­lémáival foglalkozik. Minde­nekelőtt arra mutat rá, hogy ha 2000-ben körülbelül 7 mil­liárd lakossal számolhatunk, akkor jogosan vetődik fel a kérdés: elegendő-e a jelenlegi és a távlati természeti tarta­lékok az emberiség ellátásá­ra? Stockholmban ENSZ-szakér- 1ők megállapították, hogy a lakosság meghatározatlan sza­á'lló ágazati elszámolás beve­zetésében és továbbfejleszté­sében a ludányhalászi tsz jár az élen. A szövetkezeti dolgozók munkasikerei annál is inkább figyelemre méltóak, mivel te­vékenységük — az országos célkitűzésiekhez igazodva — azt eredményezik, hogy növe­kednek a termésátlagok. A gabonaibetakarítási ver­senyben a kombájn-, a bálá­zógép-vezetők és a szállító- munkások között nemes ve­télkedés alakult ki. így a ter­vezettnél korábban befejező­dött a betakarítás, csökkent a szemveseteség és rekordter­més született. A gazdaságok erőfeszítése­ket tesznek a sertéshúster­melés emelésére, a lakossági ellátás javítása érdekében. Eredmények A vállalások értékeléséből kitűnik, hogy a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben 3—10 százalékkal sikerült csökkenteni az önköltségeket, az árbevétel növelésével pe­dig a tervezett növényterme­lési hozamok túlteljesítését. Amikor a kalászosok eddig nem létező terrnésdagyságát, az állattenyésztési ágazat egy- egy részeredményét a széles közvélemény elismeri, azokat a mezőgazdasági dolgozók szorgalmas és hozzáértő mun­kájának tulajdonítja, nem le­het szó nélkül hagyni az ítt­porodása és az anyagi fo­gyasztás növekedése földünk véges keretei között, lehetet­len. Az indoklás a követke­ző: tegyük fel, hogy az egész világon a kőolaj, az acél, az alumínium és más fontos ter­mékek egy lakosra számított fogyasztása az Egyesült Áüa- mok-beli szintet érné el, azon­nal jelentős hiány állna be ezekből a termékekből. A he­lyes válasz erre a kérdésre az, hogy az emberi ész és találé­konyság kimeríthetetlen. A választ még azzal egészítettük ki, hogy ezen túl szükség van ott jelentkező fogyatékossá­gokat sem. Megyei üzemeink munká­sai, a mezőgazdasági dolgo­zók, az értelmiségiek minden munkahelyen egyaránt azon tevékenykednek, hogy ki-ki a maga területén az eddiginél péld á&abban dolgozzon és nagyszerű munkasikerekkel köszöntse az MSZMP XI. kongresszusát, hazánk felsza­badulásának 30. évfordulóját. Visszafogják E mozgalom néhány hóna­pos tanulsága szerint — a gazdasági vezetők hibájából — több mezögfezdasági terme­lőszövetkezetben elmaradt a versenyvállalás értékelése. így a feladatot megoldók nem is­merik konkrétan, hol tarta­nak, mely mutatók javításá­ra kell nagyobb gondot fordí­taná. A helyszíni tapasztala­tok során azt is megállapítot­tuk, hogy nem mindenütt ju­talmazzák g. verseny legjobb­jait. Több gazdaság meg sem teremtette ennek anyagi fel­tételét. Nem képezett jutal­mazási alapot, nem összesítet­ték a dolgozók munkavállalá­sait. Az említett néhány ész­revétel arra figyelmezteti a mulasztó politikai, gazdasági vezetőket, hogy együttes erő­vel, közös cselekvéssel hárít­sák el azokat a gátló ténye­zőiket, melyek visszafogják a kollektívák a'lkotOkészségét, a termelési tervek ütemes telje­sítését. M. L. olyan társadalmi és gazdasági átalakításokra, amelyek a ter­mészeti tartalékok és eszkö­zök kiaknázását az egész em­beriség érdekeinek megfele­lően szavatolja. A népesedési problémák vitájánál erről a kiegészítő momentumról gyak­ran megfeledkeznek. Csak azt veszik figyelembe, hogy a né­pesedésszaporulat minden egyes százaléka évente a gaz­daságfejlesztés 4 százalékos növekedését igényli, s akkor­ra még csak az általános élet- színvonal jelenlegi szintjén maradunk. Együttműködési megállapodás Tavaly együttműködési meg­állapodás jött létre a KISZ salgótarjáni városi bizottsága és az MHSZ városi vezetősé­ge között. /A megállapodás szerint az ifjúsági szervezetek ez évben társadalmi munkaakciókat szerveztek a lőterek építésé­hez. A politikai évfordulóhoz kapcsolódva a KISZ és az MHSZ szervezetei közös ren­dezvényeket tartottak, lövész­és honvédelmi versenyeket rendeztek. Több alapszervezet és MHSZ-szervezet együttműkö­dési megállapodást kötött. Szakmunkások a demokratikus Vietnamnak Szovjet építészek tervei alapján épül a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban egy mezőgazdasági gépész­képző szakiskola, ahol évente ezer szakmunkás tanulhat. Három másik szakközépiskola is épül szovjet közreműködés­sel — építőipari, bányászati és kohászati. A Szovjetunió úgy is segíti a demokratikus Vietnam szak­munkás- és káderképzését, hogy fogadja a fiatalokat. Az utóbbi években mintegy 3600 vietnami tanult szakiskolák­ban és technikumokban, és 1976 végéig további 8000 viet­nami fiatal kap szakképzést szovjet iskolákban. Újabb természetvédelmi övezet A dél-szibériai Tuvaí Auto­nóm Köztársaság területén újabb természetvédelmi kör­zetet jelöltek ki, a Derzig-fo- lyó medencéjét. Vadászati ti­lalmat léptettek életbe az ott honos őz-, szarvas- és pézsma- szarvasíai'tákra, vaddisznók­ra. Amikor ebben a körzetben a védett állatok száma eléri a tudósok által meghatározott normát, megkezdik a nemes vadak áttelepítését a szomszé­dos körzetekbe is. Ezen a vi­déken ez már a 9. ■természet- védelmi terület, s ezzel több mint félmillió hektárt helyez­tek védelem alá. Hamarosan újabb 300 000 hektáros terüle­ten alakítanak ki védett kör­zetet. Miként alakul az emberiség ellátása ? Munkások mondták — AZ ÓLOMVESZÉLY meg­szüntetése, illetve jelentős mérséklése céljából tértünk ót a szalagrendszerről az egyéni rendszerre. Az új tech­nológia kidolgozásánál figye­lembe vettük a munka ritmu­sával kapcsolatos követelmé­nyeket. valamint a munká­hoz szükséges mozgási lehető­ségeket. Ügyeltünk arra. hogy az áru leszedése, visszaraká- sa ne okozzon gondot a kis­mamáknak se — indokolja a munkakörülmények és a tech­nológia megváltoztatását Ka- zinczi Gyula, az öblösüveg­gyár főmérnöke. Ez ügyben, a pártcsoport és a szakszervezeti bizalmi, va­lamint a KISZ-titkár aláírá­sával egy kifogásoló levelet kapott, melyben azt írják, hogy az új módszer nem elő­nyös a dolgozóknak. Sérelme­zik, hogy a változtatást nem beszélték meg. — Igaz, hogy én közvetle­nül nem beszéltem meg ve­lük, de az ottani gazdasági vezetékkel , részletéiben min­dent meg v itta ttunk azzaL hogy továbbadják, megértetik, bi­zonyítják előnyét, elfogadtat­ják a dolgozókkal — vála­szolja a főmérnök, maid a helyszínre, a festöde II. üzem­be invitál. ü Keresztúri Teréz mint tár­sadalmi aktíva a szakszerve­zeti bizalmi lisztét látja el. Tőle kérdem: milyennek íté­li meg az ú.i rendszert? — Nehéz egyértelmű, hosz- .cz'ibb időre szóló véleményt mondani, mert csak néhány órája dolgozunk ezzel a tech- nológ ával. Inkább csak az első benyomásaimat közlöm Színe és Az elszívás jobb. mint a sza- lagrenszerben volt, ezáltal ke­vesebb port szívunk be. nincs annyira veszélyeztetve az egészségünk. Az új módszer, ha elősegíti a termelést, s ré­szünkre sem lesz hátrányos, altkor helyes vollt. Jelen pil­lanatban nem tudom megmon­dani, mire vagyok képes, mert az új helyzet szokatlan. Any- nyit még elmondhatok, hogy a munka azonos, csupán a felállás más. Itt párban dol­gozunk. Ott meg egymás után ültünk, csoportbérezés volt. Egyformáit kaptuk a pénzt, nem volt veszekedés, vita afe­lől, hogy ki, mennyit dolgo­zik és mennyit keres. Nekem ott is jó volt. Ügy látom, a mostani rendszer több moz­gást biztosít, mint az előző. Az árút azonban ott is ne­künk kellett odahordani és elszállítani. GODÓ SÁNDORNÉ is szak- szervezeti bizalmi. Így véle­kedik: — Szerintem a szalag­ban is meg lehetett volna va­lósítani a nagyobb elszívást. Lehet, hogy azért ragaszko­dom hozzá, mert megszoktam, ez meg új dolog. Azt tapasz­talom, hogy így többet kell mozogni. Abban reményke­dem. hogy ez a módszer is beválik. Arra most nem tu­dok válaszolni, hogy képes vagyok-e teljesíteni a normát. Talán ez is közrejátszik ab­ban. hogy ellene voltam en­nek az új módszernek. Csaknem közvetlenül mel- >Ue Öolgiv/.ik Godó Ágnes, visszája Nem rokonok. Azt mondja: — Három hónapja vagyok szak­munkás. Ennyi időt töltöttem szalagon. Van-e különbség a kettő között? — ismétli a kér­dést. majd így folytatja: — Ez a gép gyorsabb, többet lehet vele termelni. Engem az zavar, hogy a kocsiról le. fel. jobbra, balra hajolva kell az árut le­venni. E tekintetben a szalag kényelmesebb munkatempót biztosított. A legkellemetle­nebb a kocsi legalsó részéről levenni az árut. Szerintem jobb lenne, ha a gépeket egy­mástól távolabb helyeznék ei. — Ma reggeltől egyfolytá­ban dolgozom itt. Annyit máris mondhatok, hogy az el­szívás jobb, kevesebb ólom kerül a szervezetünkbe. A gépek sem zajosak. Mit kifo­gásolok? Hogy sokat kell ha­jolni. Ezek az első benyomá­sok. Valószínű, ha megszok­juk az új teenológiából adódó új mu »kari tm üst. akkor más­ként vélekedünk. Két hét múlva már többet is tudok mondani. Mi lesz holnap? Nem mi dolgozunk itt. vált­juk egymást, egészségi okok­ból. Valószínű holnap poha- / rakat aranycsíkozunk — mondja Nagyi Józsefeié cso­portvezető-helyettes. [ A Szabó Rezső pártcsoport- bizálmival való beszélgetés során arra vagyok kíváncsi, mennyiben változott meg a véleménye, miben tartja fenn korábbi' álláspontját. — Mióta a főmérnökkel be­szélgettünk, azóta sok min­denben megváltozott a véle­ményem. Megértette velünk a mostani rendszer előnyeit, bizonyította szükségességét. Ha mindezeket így közlli ve­lünk művezetőnk, akkor va­lószínű nem írtuk volna meg a levelet. Megtudtuk, hogy az asszonyok, lányok nem állva végzik majd a munkát. Dobo­gót is kaptak a géphez, hogy kényelmesen termelhessenek. A le- és felrakás elég fárasz­tó, de ugyanígy volt a sza­lagnál is. Szerintem sokat csökkent a zajszint. és jelen­tős mértékben megszűnt az ólommérgezés vészéivé. Azt viszont továbbra is fenntar­tom, ha megkérdeznek ben­nünket. talán jó javaslatokat is tudtunk volna adni a ki­vitelezéshez. LÉNYEGÉBEN UGYANÍGY vélekedik Kazinczi Antal, a brigád vezetője, aki hozzáfűzi, hogy 35 éve dolgozik itt és ez idő alatt kétszer volt betegál­lományban. Csak tavalv talál­tak szervezetében egy kis ól­mot. Az elmondottakból kitűnik, hogy az új módszer beveze­tése nem lezárt téma, elfogadása nem egyértelmű a dol­gozók részéről. Többségük azonban bízik a sikerben, és tesz is érte. E jóleső megállapítás után akaratlanul is fel­vetődik a kérdés. Az üzemrész gazdasági vezetői miért nem magyarázták meg jobban az új rendszer lényegét? Azt, hogy az egészségre veszélyes ólomártalom csökken, s ezt csak a jelenlegi elképzelések alapján ily módon le­hetett megoldani. V. K. FÜTÖBER a bányavárosban Igazi iparvárossá fejlődik manapság Nagybáfony. A Eű- TŰBER gyáregységében is sokan találtak maguknak mun­kalehetőséget. Fiatalok és idősebbek, nők és férfiak egy­aránt megtalálták itt számításukat. Képeinken az üzem dolgozói közül mutatunk be néhányat. Kovács Margit két esztendeje az üzem dolgozója, a hegesz­tési munkáknál szokott segíteni. Újabban önálló munkaként a fúrógéppel is el kell végeznie feladatát. Most gyors- és gépíróiskolába jár: „Talán irodában könnyebb tesz pén^t keresni, de lehet, hogy mégsem tudok megválni a mostani kollégáimtól!” Bettes Gyuláné közel kétezer forintot keres havonta betaní­tott munkájával. De kell is a pénz: 13 éves lánya és négy és fél év es fia van Tavaly érettségizett Micsutka József. Dolgozott már Buda­pesten, aztán Palotáson, itt szeretne mcgáUnbodm. a Fü* TOBER-nél. „Kétezer fc intőt keresek, az én koromban ez szép Régebben a ZIM salgótarjáni gyárában dolgozott, most kö­zelebb jött az o-tiluvnához: „Mátraverebclyböl nem kell any- nyit vonatoznom, s a fizetésem is több bt!” Most gépen dol­gozik, öe nem újság neki, hisz’ másfél évtizede, mióla fizi­kai munkát végez, mindig is kezelte a gépeket Bakos And­rásné — Kulcsár József képösszeállitása — 1

Next

/
Thumbnails
Contents