Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

Népművelők továbbképzése Megyei filmbemutatók Emlékezetes napok Szokatlan kép fogadott a napokban a salgótarjáni Jó­zsef Attila Megyei Művelődési Központ emeleti folyosóján. Asszonyok, lányok kopácsol- tak, vágták, ragasztották a papírt, műszőrmét és egyéb textíliát. A bábosok foglalko­zásai folytak itt. Óvónők, taní­tónők, tanárok — aktív szak­körvezetők, vagy leendő szak­körök vezetői. Huszonegyen vettek részt ezen a továbbkép­zésen, a megye minden részé­ből. — Ezt nem lehet technokol- lal ragasztani — figyelmeztet­ték a tapasztaltabbak az egyik kislányt. — Oldja a hungaro­cellt. Egyébként ebből az anyag­ból, mivel könnyen és jól for­málható, szokták a legkülön­félébb bábfigurák fejét kiala­kítani. Az egyik figyelmeztető Tóth Lászlóné, a salgótarjáni Csizmadia úti Általános Isko­la napközijének tanítónője, a múlt év őszétől jár a művelő­dési központ bábszakkörveze- tői tanfolyamára. Nagyon kéd- veli a bábokkal való foglala­toskodást. „NAPKÖZIS JANKÓ’ — A megismerkedés, a ba­rátság hogyan született? — Mindig pici, első osztá­lyos gyerekekkel foglalkoztam. Nagyon szeretik a bábokat. A napköziben is volt egy egé­szen kezdetleges figuránk. Nagy rongy feje volt, és két újjal lehetett mozgatni. Ügy hívtuk, hogy Napközis Jankó. A gyerekeket mindig ő „osztá­lyozta” és ő jutalmazott” is. A gyerekek legkedvesebb játéka, mondhatni barátja volt. A báb, mint pedagógiai sze­repet játszó eszköz, a tanár munkájának leghatásosabb se­gítője volt. Emellett számos ízlés- és gondolatfejlesztő, fantáziaébresztő haszna van. Ezért a kis tanulókból báb- csoportot alakítottak, amely az iskolai ünnepélyen már szere­pelt. — A gyerekeink egyszerű bábokat már képesek maguk is megcsinálni — mondotta Péter Pálné, Tóthné kolléga­nője, aki szintén a bábok sze­relmese, mint mindenki, aki eljött erre a továbbképzésre. A folyosó végén az ajtó előtt nehány fiatalabb résztvevő dolgozott. Nagy Erzsébet egy év óta óvónő Cereden, s mi­nél több „gyerekével” szeret­né megtanítani, megkedveltet- ni a bábozást. Andó Zsuzsa törökülésszerű pózban ült a hullámpapíron és elmélyülten festett. Elvállalta, hogy mindenkinek szép piros­ra festi az itt készített és ha­zavihető munkáját, a r.ókafe- jet. — Nagyon szeretek pingál- ni — mondotta a csokoládé­barnára sült kislány, aki — frissen végzett óvónőként — a hónap közepén kezdi el a munkát, az egyik salgótarjáni óvodában. — Népi motívu­mokkal díszített fakanalakat is másolok. Már az egész csa­ládot és rokonságot elláttam ilyenekkel. MEGISMERTÜK NÉPMŰVÉSZETÜNK KINCSEIT A Megyei Művelődési Köz­pont augusztus 3-tól 13-ig ren­dezte meg a megyénkben mű­ködő amatőr művészeti együt­tesek és kiscsoportok vezetői számára a bentlakásos, szak­ági továbbképzést. Ezen részt vettek még a Röpülj páva kö­rök, a díszítőművészeti szak­körök, 3z ifjúsági klubvezetők és a népi táncoktatók. Mi volt a megyei tovább­képzés megszervezésének a célja? — kérdeztük Szoboszlai Bélánétól, a Megyei Művelő­dési Központ módszertani cso­portvezetőjétől, a‘ továbbkép­zés-felelős előadójától. — Az új képzési formák és módszerek megismertetésével kívántuk a tanfolyamon részt­vevők elméleti és gyakorlati ismereteit, tudását bővíteni. A továbbképzésen csak művésze­ti jellegű csoportok jelenlegi, vagy leendő vezetői vettek részt. Alapvető törekvésünk a — főként palóc — népművé­szet kincseinek alaposabb megismertetése, a hagyomá­nyok őrzése és ápolása, ezek felhasználásának megmutatása mai életünkben. A tanfolyam résztvevői sze­rint, a továbbképzés kitűnően sikerült, elérte célját, és jó érzéssel gonolnak mindig visz- sza rá. Az előadók és gyakor­latok vezetői egyébként orszá­gos hírű szakemberek voltak; többek között Fasang Árpád zeneszerző, Debreczeni Tibor, Vásárhelyi András, a Népmű­velési Intézet vezető munka­társai. A bábosok vezetője Tóth Ilus, a népművészet Sal­gótarjánban élő mestere volt. A néptáncosok munkáját Heksch Katalin, a gyöngyösi Vidróczki-együttes művészeti vezetője irányította. ELTÁNCOLT BOKÁK Kővári Margit már gimna­zista kora óta táncol csoport­ban. Egyszerre kettőben is: a rétsági ÁFÉSZ és a művelő­dési központ együttesében. Fá­rasztó volt a munka, de meg­érte. Egyszer talán majd ő is fog csoportot vezetni. — Otthon, hogyai} tudja hasznosítani az itt tanultakat? — Biztos, hogy sok lépést másképpen táncolok ezután. Harmonikusabb lesz a mozgá­som, feszesebb a láb-, a kéz- és az egész testtartásom. A tánc­hoz való hozzáállásom is fe­gyelmezettebb lesz. Mert az igazság az, hógy otthon — is­mertük egymást — sokszor el­lazsáltuk a dolgokat. Most jöt­tem rá, hogy komoly gyakor­lással milyen sokat lehet fej­lődni, könnyelműsködéssel pe­dig milyen sokat felejteni. Az egyik táncos kislány, aki szerénységből kérte nevének elhallgatását, mondta: — Na­gyon sokat próbálunk, és mindent megtanulunk. Mert addig nem megyünk tovább. Én például annyit táncoltam, hogy elbokáztam a lábamat — és megharcolt, megérdemelt büszkeséggel mutatta dagadt bokáit. • Braun Miklós nincs har­mincéves, de már tizenöt éve táncol. Erdőkürtön vezet egy felnőtt és gyerek tánccsopor­tot. — Nagyon hasznos volt ez a továbbképzés — summázta vé­leményét. — Megismerked­tünk a színpadtechnika, a dra­maturgia, a színpadra állítás törvényeivel. Megtanultuk úgy előadni a táncokat, hogy az eredeti értékét megtartva, ki­elégítse a közönség igényeit is. Meg aztán találkoztunk egy­mással. megbeszélhettük a problémáinkat. Ez nagyon so­kat számít mindenki munká­jában. I Sulyok László Megjöttek Jelenet a mulatságos dán fii mvígjátékból. Egy vígjáték, és egy társa­dalmi dráma a heti új film­termés. Az egyiket dán. a másikat jugoszláv filmesek alkották. Kreso Golik szerzői filmje, az önző szerelem — ő írta a forgatókönyvet és rendezte is — szociális és morális problémákat feszeget két fi­atal egyetemista szerelmé­nek kapcsán. A felvetett kér­dések, a fiatal diplomások el­helyezkedési nehézségei, a protekcionizmus nálunk is jelentkező problémák. A két főhős a fiú. és a lány két ellentétes egyéniség, akiknek életszemlélete eltérő, a világ, a társadalom nap, mint nap feltett kérdéseire megnyilvá­nuló reakciójuk. adott vála­szuk is más. Mindez megpe­csételi a házasság sorsát. A rendező lírai ábrázolása, kö­vetkezetes jellemrajzai mű­vészi értékűvé emelik a fil­met. Az operatőri munka (Ivica Rajkovics) jó szín- és térérzékről tanúskodva hangsúlyozza a jellemek és a helyzetek ellentéteit. A szí­nészek játéka közül a lány alakját, megformáló Vlasta Knezovics mélyen átélt, szug- gesztív alakítása emelkedik az átlagos fölé. Olsen és két társa újra el­jött hozzánk a messze Skan­dináviából, hogy két óra kel­lemes kikapcsolódást, mulat­ságos perceket szerezzen szá­munkra. A dán Erik Bailing filmje, Az Olsen banda nagy fogása előző művének, az Olsen bandájának folytatása, s nyilvánvalóan a világsiker hatására készült el. A magyar nézők előtt is kedvelt cím­szereplő keménykalapos, szivaros alakja, aki kópésá- gait kedves, emberi gesztu­sokkal, kíséri, s akinek min­den akciója rejtélyes ku­darcra uan ítélve. A szelleme« rendezés, a helyzetkomikum egész sorát vonultatja végig, pergő, jó ritmusban. Ezzel a stílussal azonosul Jorgen Skov operatőr, akinek nagy­szerű premier plánjai és nagytotáljai a vígjáték sajá­tosságait hangsúlyozzák. Ol­sen, vagyis Poul Bundgaard, s a banda — Öve Sprogoe és Morten Grunwald ezúttal is zseniális színésznek bizonyul. UJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közt rangos elméleti mű szerepel: megjelent Kari Marx: A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata második kötetének második könyve, melynek témája: A tőke for­galmi folyamata. A kötetet a kiadó marxizmus-leninizrrius klasszikusainak szerkesztősé­ge rendezte sajtó alá. Minia­tűr kiadásban látott napvilá­got Az illegális Szabad Nép hősi tevékenységének doku­mentumkötete, amelyet Máté György, a lap egykori munka­társa állított össze és látott el bevezetővel. Két, széles körű érdeklődésre számot tartó könyvet a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsával közösen je­lentet meg a kiadó. Az egyiknek a címe A nők a statisztika tükrében, a má­siké; Korszerű háztartás — több szabad idő. A népszerű Universum könyvtárban má­sodik kiadásban látott napvi­lágot, Igor Akimuskin remek ismeretterjesztő könyve, a Még a krokodilusnak is van barátja .. A Corvina Kiadó új köny­vei között találjuk a Bállá Demeter művészi felvételeit tartalmazó Balaton fotóalbu­mot, amelyhez Kereszturv De­zső írt bevezetőt. Az album most orosz, angol, francia, német és olasz nyelvű kia­dásban is megjelent. Az egyik legrangosabb magyar- országi római kori település­ről, Aquincumról tájékoztat — sok kép kíséretében — a most második, átdolgozott ki­adásban napvilágot látott kis kötetben Póczy Klára. A kia-' dó Műhelytitkok sorozatában jelent meg — beragasztott képekkel — Szenes Zsuzsa; Kelmék és hímzések című kötete. A művészet kiskönyv­tára két új kötete: Guttuso, a modern festészet egyik nagy alakjának életművét ismerte­tő kötet, Aradi Nóra tanul­mányával, illetve a Loren- zetti testvérek klasszikus ha­gyatékát bemutató kötet, Prokopp Mária bevezetőjével. Az Európa Könyvkiadó gon­dozásában látott napvilágot Alekszandr Mezsirov váloga­tott verseinek ízléses kötete. Búcsú a hótól címmel, Csorba Győző fordításában. A Száza­dunk mesterei sorozatban — immár hatodik kiadásban — jelent meg Ernest Heming­way regénye, a Búcsú a fegyverektől. A Modern Könyvtár új kötete Bemhard Fagy című regénye, amely­hez Bor Ambrus írt utószót. Ugyancsak ebben a. sorozat­ban látott napvilágot az ar­gentin Manuel Púig: Rita Hayworth árulása című regé­nye. A sorozat hajmadik kö­tete Valentvin Raszputyin re­génye, a Végnapok. A palásti csata 7 örténelmi szemelvény Nógrád megye múltjából (I.) Mohács mezején 1526-ban a királlyal együtt az ország vé­delmi erejének számottevő része semmisült meg. A sors­döntő csatavesztést 1541-ben követte Buda eleste. Ezzel a Kárpát-medence legjelentő­sebb hadászati pontja került a szultán kezére. A törökök ennek tudatában a budai va­rat jelentős haditámaszponttá építették ki, vilajetjének had­erejét rendkívül erősre mé­retezték és azon voltak, hogy határait minél távolabbra ki­tolják. Tíz év leforgása alatt el­foglalják Visegrád, Székes- fehérvár, Esztergom, Vác, Nóg- rád, Szanda és Hatvan vára­kat. Martalóc portyák dúlják Nógrád megye déli részeit. Többször sikertelenül rajta­ütnek Gyarmaton. 1550-ben 400 főnyi török Szécsényt ro­hanta meg. Az erődített vá­meghódoltatására indult, sö támadási cél Drégely vár birtokba vétele volt. a gyarmati zsákmánnyal tértek vissza ros visszaverte a támadást, de s®gből csak 55 maradt élet a környéken dolgozók közül ben. Miután feldúlták és fel­elhurcoltak 23 parasztot, egy égették a várat, lányt és megölték a szécsényi vitézek gazdag bírót. A portyák eljutnak a es foglyokkal Cserháton túlra is. Nemtit, otthonukba. Ságújfalut, Hartyánt és Kis- Üjabb nagyobb török had- íaludot kirabolják és felége- járatra 1552-ben került sor. tik, a lakosságot pedig rab- Ali budai pasa május havá- láncra fűzik. ban a Dunántúlon ostrom alá Nem feledkezhetünk meg vette és elfoglalta Veszprém egy sikeres magyar visszavá- várát. Alig érkezett vissza gásról. 1551 nyarán Horváth székhelyére, máris új hadjá- Bertalan, Gyarmat kapitánya ratra készülődött. Június 30- rejtett utakon megközelítet- án megperdültek a dobok és te és megrohanta Szandát. A a török sereg Nógrád megye NÓGRÁD = 1974. augusztus 14., szerda rökök készülődésének híre. Ä kis Drégely vár ebben az idő­ben igen elhanyagolt állapot­ban volt. Egy királyi bizott­ság vizsgálta meg az erődít­mény állapotát. Jelentése így szólt: „A vár falai erősen in- gatagok, a Villámcsapás által felrobbantott puskaporos to­rony megrongálta azokat. Ka­pitánya nincs abban a hely­Másnap a váci országúton 'zetben. hogy az ellenségnek janicsár zaszloaljak, szpáhi ellenállhasson, vagy, hogy a századok, nehez ostromágyúK, környéket megvédhesse". vegyes jármüvek és teherhor- Mindennek ellenére Szondi do állatok végeláthatatlan György minden igyekezetével sora vonult észak felé. A több azon volt, hogy a vár védő­ezer ember és ló_ lábai által képességét megszilárdítsa, felkavart porfelhők elborí- Azonban a munkálatok csak tottak nemcsak a menetoszlo- vontatottan haladtak. Sőt, az pót, hanem az út menti rété- igényelt fegyver- és lőszer- ket és mezőket is. Az élosztag szállítmányok sem érkeztek mögött, fején hatalmas túr- meg. Mégis Szondi és 140 vi- bánnal, díszes arab ménen téze elszántan várta a köze­SÄS a bndal bé!ler­Nógrád megyében már elő- A 12 000 főnyi török sereg ző évben elterjedt a budai tö- július 6-án érkezett a var Alt budai pata rajtaütés sikerrel járt. A meglepett 150 főnyi török ör­Tg^Koru wítael alatt elterülő síkságra. Mi­közben a csapatok körülzár­ták az erődöt, a tüzérség is felvonult. Ali nyomban fel­szólította Szondit a vár fel­adására, de elutasító választ kapott. Rövid idő múlva a fel­bőszült pasa megindította a támadást. E harc során a vár őrsége a palánkövezettöl u sziklavárba húzódik vissza. Másnap a tüzérség tűz alá ve­szi a kaputornyot, és a vár falait. A torony egyhamar be­omlik, a falakon rések kelet­keznek, és ékkor a janicsárok rohamra indulnak. Por- es füstfelhőben elkeseredett harc dúl. Mire beesteledik, a védők súlyos veszteség árán vissza­verik a támadókat. A követ­kező napon Ali a nagyoroszi pap útján újból felszólítja Szondit a vár átadására, de a végsőkre elszánt kapitány újból tagadó választ ad, csu­pán két apródjáárt kér oltal­mat. Mialatt a követ az el­utasító üzenetet viszi, Szon- üy összes vagyontárgyait el- égetteti, paripáját leszúratja, es vitézeivel felkészül az el­lenség döntő rohamának fo­gadására. A beomlott kapu bástya rom­jain maroknyi őrség várja a janicsárok végső rohamát. Elkeseredett, egyenetlen harc fejlődik ki. Szondi sebesülten utolsó leheletéig küzd. Este­felé a harc véget ér. A védők közül élő nem maradt. Szon­di és katonáinak önfeláldo­zó hőstette a harcedzett tö­rök vezérben tiszteletet éb­resztett. Drégely kapitányát és vitézeit katonai tiszteletadás sál temettette el. Hernády Károly A Móra Ifjúsági Könyvki­adó gondozásában került a könyvesboltokba Demény Ot­tó: Révfülöpi nyár című re­génye. A Pöttyös könyvek so­rozatában harmadik kiadás­ban jelent meg Fehér Klára: Bezzeg az én időmben és Ha­lasi Mária: Az utolsó padban című ifjúsági regénye. Most jelent meg Jonh Lawson: E’- iöhetnél hozzám című mese­regénye. Szántó Piroska il­lusztrációival, Jules Verne Várkastély a Kárpátokban című ifjúsági regénye; soka­dik kiadásban — az ungvári Károáti Kiadóval közös gon­dozásban — Móra Ferenc hal­hatatlan ifjúsági regénye, a Kincskereső kisködmön és második kiadásban, képekkel, térképekkel illusztrálva. Len­gyel Dénes: Régi magyar mondák című könyve. Mai tévéajánlatunk 18.35: Mindenki közlekedik. Az adás egyik témája: szabad-o beszélgetni a vezetővel menet köz­ben? A közlekedés — a zsúfolt­ság — egyre nehezebb feladat elé állítja az autóvezetőket, s egész embert kíván, ám az is kétségte­len, hogy a vezetőkkel az utasok a jövőben is beszélgetni fognak. A vizsgálatok érdekes megállapítás­sal zárultak: lia már beszélgetünk a vezetővel, kerüljük a zsargont* mivel — bármilyen meglepő is — ez bravúrosabb vezetésre ösztönöz. A műsor beszámol az M—7-es au- tópálya-autóút segélyszolgálatának átszervezéséről is; ezentúl öt bá­zison állnak készenlétben a „sár­ga angyalok"’ — a budaörsi ben­zinkútnál, a 34-es és 50-es km kő­nél, valamint a Nonstop presszó­nál és a Siófok előtti Agip kútná!. A vezetők nagy része igyekszik spórolni az üzemanyaggal, ám so­kan ezt a kérdést úgv kísérlik megoldani, hogy olcsóbb benzint használnak, mint amit a gépkocsi­juk igényelne. A megoldás — ami­hez praktikus tanácsokat is adnak — a vezetési technikában van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents