Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-07 / 183. szám
i Négyen a brigádból: Menus Ferencné, Földi Zsuzsa, Sági lm réné és Kükkel Erzsébet Az elmúlt héten kommunista műszakot szerveztünk, máskor is jövök — mondta Vanó Sándor- né. «•tik* Kivágják a rezet A Salgótarjáni Kohászati Üzemek egyik legeredményesebben dolgozó szocialista brigádjai közé tartozik a Menus Ferencné vezette Alkotmány brigád. A főleg leányokból, asszonyokból szerveződött kollektíva jelentős kongresszusi felajánlásokat tett. A brigád eredeti idei terve 4183 tonna huzal készítése volt. Először 4400 tonnára, majd 4430 tonnára növelték a tervet. A többletgyártás során másfél millió forint értéket állítanak elő. Ezenkívül minőségi munkát, anyagtakarékosságot, újítások bevezetését, munkavédelmi feladatok megoldását vállalják. Többen beiratkoznak daruvezetői tanfolyamra, mások az általános iskolát, középiskolát végzik. Földi Zsuzsa darukezelői tanfolyamra és középiskolába jár. Különösen jelentős a társadalmi munkafelajánlásuk: a korábbi 180 óra helyett 380 órát végez a brigád. Menus Ferencné brigádvezető. Földi Zsuzsa és Terplán Géza minőségellenőrzést végez. Környezetvédelem Ve magyarázat legyen Törvényformáló közvélemény Befejeződött az az országos társadalmi vita, amelyet a születőben levő környezetvédelmi törvény tervezetéről rendeztek az elmúlt hetekben. Környezetünk védelméről szóló legmagasabb szintű jogszabály — mint kerettörvény — megalkotásának a gondolata a Hazafias Népfront múlt évben megrendezett országos környezetvédelmi tanácskozásán vetődött fel. Jogalkotó szakemberek elkészítették a törvénytervezetet, s ezt bocsátotta most a közvélemény elé a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — egyetértésben az Igazságügyi Minisztériummal, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal, bevonta a szervezésbe a tanácsokat és a tömegszervezeteket. Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi és gazdaságpolitikai osztályának vezetője a vitasorozat most összesített tapasztalatairól tájékoztatta Tóth Ferencet, az MTI tudósítóját: — Mindenütt nagy érdeklődést váltott ki — a valószínűleg még az idén az ország- gyűlés elé kerülő — törvény- tervezet előzetes véleményezése — mondta. — A budapesti vitasorozat nyolc rendezvényt foglalt magában, tíz napig tartott. Vidéki vitákon Szegeden, Tatabányán, Dunaújvárosban, Békés, Borsod, Győr- Sopron és Somogy megyében került közvélemény elé az első szövegezésű törvényjavaslat. Az országban összesen 34 helyen tartottunk vitát, s e fórumokon csaknem 1500 ember vett részt, a készülő törvényről a részvevőknek több mint 50 százaléka mondta el véleményét. Külön megvitatta a tervezetet a HNF Országos Elnöksége mellett működő környezetvédelmi munkaközösség is. — Ami a vita. országos tapasztalatait illeti, elsősorban azt kell elmondanunk; az állampolgárok örömmel üdvözölték egyfelől a törvény időszerűségét, másfelől a szocialista demokrácia szélesítésének ezt a formáját, amely alkalmas arra, hogy — mint nemrégiben a családjogi törvény módosítása kapcsán is történt — a lakosság minden rétegéből felszínre hozza és egyeztesse a véleményeket. Kitűnt például, hogy a tervezettel kapcsolatban igényli a közvélemény, hogy a fogalmazás módja határozottabb legyen. Kifogásolták, hogy a tervezet — legalábbis az első olvasásban — nem mindenütt zárja el „kiskapuk” igénybevételének lehetőségét arnán<lori változások A MAGYARNÄNDORI közös gazdaság a Kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közé tartozik. Alacsony a föld átlagos aranykorona értéke, sok a lejtős terület, amely nem hasznosítható szántóként. A gazdálkodás nagy körültekintést, kellően megalapozott döntéseket igényel, hiszen egy-egy sikertelen esztendő hosszú távon érezteti hatását. A tsz-vezetők a megyei pártbizottság április elsejei ülése nyomán intézkedési tervet készítettek, melyet a taggyűlés a közeljövőben tárgyal. Ebben rögzítik mindazokat a tennivalókat, amelyek megvalósítása után megszilárdul a gazdálkodás. A magyarnán- doriak azonban már korábban felmérték: miből mennyit termesszenek, milyen állatok tartása a jövedelmező? — Az elmúlt években a növénytermesztés szerkezetét egyszerűsítettük. Kalászosok, cukorrépa, kukorica, bogyósok és takarmányíélék felelnek meg adottságainknak. A növényfélék további csökkentését nem látjuk indokoltnak, mert előfordulhat, hogy a kukorica hozamai elmaradnak a tervezettől, s ezt mással kell ellensúlyozni — mondja Papp László, a termelőszövetkezet elnöke. A gazdaság nem került szanálásra, ami arra mutat, hogy sikerült a bevételi terveket teljesíteni. Az idén is jól állnak, bár a hetek óta tartó szárazság aggasztja a vezetőket és a tagságot. Eddig mindössze 154 milliméter csapadék esett — Öntözésre sajnos, nincs lehetőségünk — jegyzi még a gazdaság elnöke. A 230 HEKTÁRON telepített gyep az állattenyésztést szolgálja. A magyarnándoriak következetesen hajtják végre a szarvasmarhaprogramból adódó feladataikat. Év végére a tehénlétszám eléri a 300 darabot. A tömegtakarmány jó alapot biztosít a további fejlesztéshez. — Egyelőre a tejtermelés és a hizlalás párhuzamosan történik. Nemcsak az adottságok, a gazdasági szabályozók is kényszerítenek. A kedvezőbb a hústermelés lenne számunkra. Jók a legelők, a szükséges épületek rendelkezésünkre állnak. A szarvasmarha mellett a juhászat és a csirkenevelés biztosít rendszeres jövedelmet a termelőszövetkezetnek. Az állományok nern nagy létszámúak, felvetődött a társulás gondolata: — Sajnos, a környékbeli gazdaságok javaslatainkat nem fogadják nagy lelkesedéssel, mintha félnének a társulásokkal együttjáró problémáktól. A juhászaiban. szarvasmarha-tenyésztésben nagyszerű lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre — magyarázza Papp László. A gazdálkodásnak más mércéi is vannak. A magyarnán- dori termelőszövetkezet műszaki-technikai színvonala jelenleg kielégítő. A tsz-vezetők mégis elégedetlenek. — Kevés a nagyteljesítményű gépünk. A változatos típusok sok gonddal járnak. Az igazsághoz tartozik, hogy a gépek kihasználásához több száz hektáros táblák kialakítása szükséges, amit a mostani üzemi méretek nem tesznek lehetővé. Egy-egy gépvásárlás szinte felemészti fejlesztési alapunk zömét... A magyarmándori nehézségek nem örökéletűek. A gazdaság fiatal szakemberei'kezdeményezéseikkel, ötleteikkel igyekeznek enyhíteni a gondokon. Ez évben már az önálló elszámolási ágazati rendszer keretében gazdálkodnak. — Milyenek a tapasztalatok ? — Az új üzemszervezési rendszer bevált. Az ágazatvezetők rövid idő alatt alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. — A tagok hogyan fogadták? — Az önálló elszámolás a szövetkezeti demokratiza; js szélesítését is eredményezi. A dolgozók közvetlenül szer esnek tudomást az előttük álló feladatokról, jobban érzik munkájuk felelősségét, s gyakrabban mondanak véleményt. Mindehhez az anyagi ösztönzést is megteremtettük. A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN felmérték azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználása helyzetüket erősíti. Következő lépésként megrendelték a gazdaság hosszú- távú fejlesztési tervének elkészítését. Mag'yarnándorban a változások időszakát élik. Azt szeretnék, hogy a „kedvezőtlen adottságú” csak jelzőként forduljon elő a beszélgetésekben, s ne magyarázatul szolgáljon. Sz. Gy. Idegenforgalmi csúcs Soha ennyi turista nem járt még az országban, mint az idén: a Központi Statisztikai Hivatal első félévi összesített idegenforgalmi adatai szerint 2 521 000 külföldi fordult meg január 1-e és június 30. között hazánkban, csaknem kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Igaz, tavaly az év első hónapjaiban állat-egészségügyi okok miatt a hatóságok korlátozták az utazást, de az idegen- forgalom évek óta megszakítás nélkül rohamosan növekszik. Rekordszámban utaztak külföldre a magyar turisták is, hat hónap alatt összesen 1 390 000-en keltek útra a szomszédos, vagy távolabbi országokba, kétszer többen, mint 1973 első felében. Legtöbben Csehszlovákiából érkeztek, összesen 899 ezren; Jugoszláviából 472 000, Lengyelországból 208 000, Ausztriából pedig 150 000 vendégünk volt. Ugrásszerűen növekedett a szovjet turisták száma, közülük 104 ezren ismerkedhettek hazánk tájaival. A magyar turisták közül Jugoszláviába — főként az Adria partjára — utaztak legtöbben: 397 ezren, Csehszlovákiát pedig 338 ezren választották úticélul. Az adatokból az is kitűnik, hogy továbbra is Budapest és Balaton a fő idegenforgalmi vonzerő, de ezek mellett lassan újabb tájakat is megkedvelnek a külföldiek. A Duna-kanyarba, a Mátrába és a Bükkbe kétszer többen kirándultak, mint az elmúlt év első felében, s mind több külföldi keresi fel a Velencei-tavat is. A statisztikából az is kiderül. hogy a vasútról mindinkább a közútra tolódik el az idegenforgalom, fél év alatt 431 ezer autó érkezett hazánkba a határátkelőhelyeken, míg az 1973-as év azonos időszakában 217 ezer. Nemcsak külföldiek, hanem a magyarok is mind többen kerekednek autóval útra; fél év alatt 109 ezer gépkocsival iártak külföldön — a tavalyi év első hat hónapjában alig fele ennyivel. Sági Imréné munka közben. Szívesen foglalkoznak a huzalkészités iránt érdeklődő fiatalokká*, (Kulctár József képösszeállitása) Gyáralapító törzsgárdatag Csak felelősséggel leltei Mindössze harmincéves, de gyáralapító törzsgárdatagnak vallhatja magát Nagy Tibor, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában. Eddig megtett életútja egy kicsit jellemző is arra, hogy szakmai szeretettel, igyekezettel és akarattal végsősoron mindenki előtt biztosított a fejlődés, előrehaladás útja. — Itt Tarjánban jelentkeztem bánya-elektrolakatosnak, de az iskolát Selypen végeztem. Ezt a szakmát 1969-ben ugyanis ott tanították. Két évet azután Mizserfán, a bányánál dolgoztam a szakmámban, míg be nem vonultam. Utána az írószer Szövetkezetnél már műszakvezető voltam. Közben levelezőn elvégeztem a technikumot. Mikor szerveződött ez a gyár, átjöttem — mondja. — Ott is megbecsülték, mégis miért változtatott munkahelyet? — Nem az anyagiakért, hiszen abban különösebb változás nem volt. Több fantáziát, izgalmasabb feladatot láttam ebben az új gyárban, és a szakmai fejlődésnek nagyobb lehetőségét. — Nem csalódott azóta? — Nem! A gyakorlóidőt — három hónapot — Budafokon töltöttem. Itthon meg először húszán voltunk. A műszerautomatika részleg volt a miénk. Lakatos-, vagy amikor kellett, villamps munkát végeztem. Ahogy a gyár fejlődött, megalakult a TMK — akkor még oda kerültem csoportvezető-helyettesnek. A meo 1972-ben jött létre nálunk. Ketten voltunk az osztályvezetőmmel. Ma már tizenöten vagyunk, de igen szerteágazó a munkánk. — Kedveli ezt a munkakört? — Igen, pedig nagyon sokrétű, akár a gyártmányszerkezet. Szigorú követelmények vannak és a műszaki ellenőrökre nagy felelősség hárul. Hatósági felügyelet alá tartozó berendezéseket gyártunk. Ha itt a meós aláírja a papírt, azzal igen nagy felelősséget vállal magára. — Nem volt még reklamáció? — Még eddig nem volt baj, de nem is lehet. Ezt arra alapozom. hogy a gyártásközi ellenőrzésre nagy gondot fordítunk. Ez viszont a műszaki ellenőrtől megköveteli, hogy a terveket, a szabványokat, az anyagok műbizonylatait, és a gyártó technológiát előre áttanulmányozza. Változó és sokféle termák van, tehát a meó- zás nem válhat rutinná. Mindez számunkra egy bizonyos önképzési kényszert is jelent. Ügy gondolom, kész meós ide nem kerülhet, legalábbis olyan, aki esetleg iskolában megtanulja ezt. Itt a gyakorlatban válhat azzá, sok-sok tanulás, tapasztalás útján. Ebben a munkában ez a szépség. Van jól felszerelt laboratóriumunk. Nálunk röntgen-, és ultrahangos anyagvizsgálat is folyik. Fiatal gyár, gyors a fejlődés, sok új munkás kerül ide. Bizonyára van ezzel kapcsolatban elég gond. — Kétségtelen így van, és érthető is, hogy ma még nálunk a fluktuáció nagyobb, mint másutt. Az üzemi jó légkört nekünk kell kialakítani, akik itt dolgozunk. Sok helyről jöttek, illetve jönnek ide munkások, sok-sok tapasztalattal. Sok a fiatal is. Itt bátran mondanak véleményt az emberek, és sok jó tapasztalatot is. Ezeket hasznosíthatja a vezetőség. A munkásgárda összekovácsolódása is végsősoron egy hosszabb folyamat. Ennek a jelei már kézzelfoghatóak. Egyre több például a szocialista brigádokban dolgozó. Az is igaz, hogy sok minden van, ami másutt már természetes dolognak tűnik, nálunk pedig még csak igény, vagy vágy. A feltételek megteremtéséért még nagyon sokat kell tenni. Ha a gyárunk profilja egy kicsit „tisztább” lenne, nem kellene ennyiféle terméket gyártani, kevesebből nagyobb szériák készülnének. A gazdaságosságban is gyorsabban haladnánk előre, akkor sok mindenhez előbb megteremtődnének a feltételek. — Ügy hallottam, társadalmi funkciója is van. — Több éven keresztül KISZ-titkár voltam. Az idén megválasztottak az irodai pártalapszervezet titkárának. Azóta még inkább találkozik az ember a problémákkal és a fejlődést is összevetheti a tennivalókkal, amiből bőven van egy ilyen üzemben. Legtöbbször a papírmunkát is otthon végzem, mert annyi más feladatom van, hogy nem marad rá idő. — Mondták, a sportot is szervezi? — A nagyvállalati sportnapokra készülünk. Én vagyok a felelős a szervezésért, de többen is részt vesznek a munkában. Szeretem a sportot. Azelőtt az SBTC-ifiben futballoztam, most meg itt. házi alapon. Sportlétesítményünk nincs még, de már megkezdtük a munkát. Még az idén kialakítjuk a kézilabdapályát, azután majd lépésről lépésre a többi elképzelésünk is megvalósul. Minden csak idő kérdése — fejezte be Nagy Tibor. Bodó János NÓGRÁD — 1974. augusztus 7., szerda 3
