Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

\ Yurosiasodlk Pásztó. A járási székhelyen mind több korszerű lakás épül, így a pásztóiak életkörülményei jelentősen javulnak — kulcsár felv. — Sikeres barátkozás Tűzoltófecskendő alíkatré- gyelemimel kísérem munkájur szén szorítja meg a csavaró- kát. Itt mpr lehet is, kell is kát. Megizzaszt ja a munka, tenni. Fullasató a hőség odakinn is, — Mit? \ meg itt, a műhelyben is. — Tovább kell fejleszteni a Herczeg Dezső, a salgótar- lakóbizottságokat. Nagy szük- jánl tűzoltóság 24 éves autó- ség van rájuk, nem haszonta- szerelője pillanatnyi pihenőt lan „alakulatok” ezek. Kép­tárt. Kicsit zavarban van, ne- viselik a lakók érdekeit, köz­vet: vetítik a lakótömb ügyes-ba­— Én ugyan rendszeresen jós dolgait a tanácshoz. Ha olvasom az újságot, de engem valamelyik lakónak problé- még soha nem kérdeztek meg. mája van, nem kell a tanács- A Népfrontban végzett mun- hoz menni, kiállni a sorát, káruról lenne szó? Hát, hosz- egyszerűen bekopog a szom- szú sora van annak. szédba, a lakóbizottság tagja­Egy szervezetet csak az is- hoz. Előnyös ez a tanácsnak, mer meg igazán, aki érte, mert szelektálva Ismerkedik benne dolgozik. Így volt vele a lakótömb gondjaival előnyös Herczeg Dezső is. Addig, a lakóknak, mert leveszik a amíg nem vett részt a Haza­fias Népfront munkájában, a szervezetet afféle „nyugdíja­sok egyletének” tartotta. — Találkoztam egy ízben az utcán a népfront városi bi­zottságának titkárával. Amúgy is jó barátom volt, ki­gondot a vállukról, és elő­nyös a lakótömbnek lg, mert van gazdája. Mert ma még sokan érzik magukat gazdá­nak, és sajnos, ennek megfe­lelően is viselkednek. — Nincs magas poszton, nem tölt be vezető tisztséget. dÄThoaTLl ?«Lér*‘ .™sis< hogy.Vím le: dolgozik, hogy érzi magát a népfrontban. Ö válaszolt és hetősege tenni a közösségért? — En innen, a műhelyből is v^zakerdezett: nem lenne tudok dolgozni a közért. Meg­d°'8?z,nli? gyözódésem, hogy bárki tud, .w1,1 £eleIni- aki akar. Ha a közéletnek í* K f0?Va «»* vezető tisztséget betöl­Nár!frnnffti rt í^lf8*138 1011 lehetnének részesei, ak­Segítettin, Z\ Sa££t*ié- m[ még ^ hátUj terUnánk' peltem, stencilre készítettünk elő anyagokat, amúgy baráti alapon. Egyre jobban megtet­szett. Óvatosan megközelítet­tük egymást, a népfront meg én. A barátkozás igencsak sike­resnek bizonyult, mert a tűz­oltóság autószerelője ma a Hazafias Népfront salgótarjá­ni városi elnökségének tagja. — Milyen megbízatásokat kapott szervezetétől? jártunkban-keltünkben észreveszünk apró-cseprő dol­gokat, ami egy magasabb be­osztásúnak esetleg fel sem tűnik. De ezekre a kis gon­dokra is oda kell figyelni, mert rontja a közérzetet, ha elhanyagolják. Lehetőség? Adott mindenki számára, leg­feljebb nem azonos formában. — Nem esik terhére az ez­zel járó többletmunka? — Többletmunka? Nekem — Először a lakáselosztó nem tűnik annak. Persze, én társadalmi bizottság elnöké- az úttörőmozgalomban nőttem nek helyettese voltam. Hogy fel. később ifivezető lettem az egészen őszinte legyek, ez a úttörőházban, vUágéletemben megbízatás inkább csak név- természetes dolog volt hát az leges volt. Ami tennivaló emberekért tenni. fy szá- akadt, azt az elnök elintézte, morara nem többletmunka, rám nemigen volt szükség. A megerőltetés, hanem a min- mostani, afc már más lesz. Ta- dennapok természetes velejá- vasztól a lakóbizottságok rója. szervezésével foglalkozom, fi- -« szendl — Dél Vietnamban Földek smaragdzö'dje A ság Dél-vietnami Köztársa- mi bizottságok ellátják a fal­felszabadított területe vakat vetőmaggal, mútrágyá- Quung Tri tartománynál kéz- val. gépekkel, műszaki szak- död'ik. Az utazók smaragdzöld embereket küldenek vidékre, rizs- és kukoricaföldeket, ba- Mindenütt mezőgazdasági tata-, és maniókaültetvénye- tanfolyamok indulnak. Ered­het, a mezőkön, dolgozó föld- menyesen munkálkodnak az műveseket láthatnak. írástudatlanság felszámolá­A háború emléke azonban sán. meg sokáig kísért. Még nem A Dél-vietnami Köztársa- minden ellenséges aknát ha- ság dolgozói versenyt indítot- tástalanítottak, s ezért tra- tak a gazdasági feladatok si- gédiák is történnek. A helyi keres megoldásáért. Ehhez hatóságok nagy gondot fordí- tartozik az új lakások építé- tanak a mezei munkák ve- se, az öntözőberendezések szélytelenségére, különösen helyreállítása, új földterüle- a szűzföldek és az egykori tek megművelése és még sok harcmezők megművelésekor, más sürgős munka. Az Ideiglenes Forradalmi A földműveseknek nagy se- Kormány átadta a földet a gítséget nyújtanak a felsza- parasztoknak, köztük a fel- badító fegyveres erők. A csa- szabadított területekre me- fiatok állandó készültségben nekült volt saigoni katonák- vannak, aktívan részt vesznek rak. A szükséges felszereié- a, helyreállítási munkákban, sek beszerzéséhez hitelekkel a teljes önellátás elérésében, támogatják a földműveseket, az anyagi és kulturális felté- A tartományi népi forradal- »telek megjavításában. Megkezdte munkáját az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének IX. kongresszusa Vasárnap a NÉMOSZ szék- lődő tudományágak közé so- házának dísztermében ünnepi rolhatjuk a biokémiát, amely üléssel kezdetét vette az napjainkban mind az elmé- Európai ' Biokémiai Társasa- leti kutatásban, mind a tu- gok Szövetségének (FEBS) dományos eredmények gya­Dr. IX. kongresszusa. A bioké mtai kongresszusok történe- radalmi tében, alighanem legnagyobb- elő. nak és legjelentősebbnek ígérkező tanácskozásra ségiigyi Földünk minden tájáról, 35 többi ország 2100 tudományos ku- valamint tatója érkezett. A megnyitó fejlődése, ünnepségen Guba Ferenc, ellátás egyetemi tanár, a Magyar szélt. Biokémiai Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket, tunk Vázolta a hazai kutatások gatja korlati hasznosításában változásokat for­idéz Aczél György egész­miniszterhelyettes a között a biokémia, az orvostudomány s az egészségügyi összefüggéseiről be­Egészségügyi kormányza- messzemenően támo- a biokémiai kutatáso­fejlődését, s a magyar bioké- kát, s igyekszik a kutatómun- miai társaság tevékenységét, kához megfelelő erkölcsi és A társaság jelenleg 300 tagot anyagi támogatást nyújtani. számlál, fő feladata, hogy fó­továbbiakban Szent­rumot biztosítson, a bioké- Agothai János akadémikus, a mikus, szakmai, oktatási és Magyar Tudományos Akadé- egyéb problémáinak megvitá- mia alelnöke kívánt jó mun- tására. A magyar biokémiku- kát a kongresszus résztvevő­sok kétévenként megtartott inek, majd H. Amstein, az kongresszusok egv-egy kutató- Európai Biokémiai Téraasá- hely közelebbi megismerését gok Szövetségének főtitkára is szolgálja. Ezt követően dr. köszöntötte a tanácskozást. A Ajtai kongresszus szakmai munká­Miklós, az Országos Műszaki, ját két neves tudós előadása Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg. A szovjet M. a kormány nevében köszön­tötte a IX. kongresszust, A Karpeiszkij, az enzimműkö­désről tartott összefoglaló többi között hangsúlyozta: előadást. L. Ernster, a sock- — korunkat a műszaki fejlő- holmi egyetem biokémiai in­dés és a tudományos előretö­résének egyre gyorsuló üteme jellemzi. A leggyorsabban fej­tézetének igazgatója a bioló­giai energetika kérdéseiről beszélt. MAI KO M MEN TÁRUNK A számok bizonysága Hosszú, aprólékos munkával — a városi tanácsok és a járási hivatalok adatai alapján — elkészült Nógrád me­gye tanácsának féléves gazdálkodásáról szóló mérlege. De a féléves munka, az elért eredmények elválaszthatatla­nok a IV. ötéves terv tennivalóitól, lényegében azokra épültek. Megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy 1974 első hat hónapjában kiegyensúlyozott és megalapozott volt a ta­nácsi gazdálkodás. A községi, nagyközségi, városi tervek­ben megfelelő helyet kapott a lakosság életszínvonalának emelése, a lakásépítés, a szolgáltatások és az ellátás ja­vítása. Ezek az adatok valamennyiünket érintenek. Mert senki számára nem közömbös, hányán költözködnek az eddigi­nél kényelmesebb, új otthonba. Milyen üzletekben vásá­rolhatunk, hetekig kell-e várni egy-egy javításba adott háztartási gépre. Mint ahogyan az sem lehet közömbös, hány új utat építettek, javult-e az orvosi ellátás, a mű­velődés színvonala. A tanácsok bevételei az elmúlt fél évben meghaladták a kettőszázmillió forintot. A gyakorlatban ez annyit je­lent, minden reményünk megvan arra, hogy az éves ter­vet túlteljesítjük. Mint minden évben, most is a lakás­építés kapta a fő helyet. Hat hónap alatt kétszázhetvenhárom lakást adtak át, több szintes épületekben. Ebből százhúsz a tanácsi, száz­ötvenhárom pedig OTP-társasház. Emellett háromszáz cáaládi házba költöztek be, amely ugyancsak több, mint a tervezett. Csak jót mondhatunk a munkáslakás-építésl akció­ról. Hatvankét munkáscsalád kapott kedvezményes köl­csönt eddig, de év végéig több mint kétszáz munkásla­kás átadásával számolnak a megyében. Ami gondot okoz, elsősorban az, hogy még mindig na­gyon elhúzódnak — elsősorban a tanácsi építőipari vál­lalatnál — a garanciális javítások és a hiánypótlások. Ügy látszik, az építőipari vállalatok szükséges^ rossznak tekintik ezeket a munkákat, és vagy csak tessék-lássékát vagy csak olyankor végzik el, ha éppen más munka nem akad. Pedig a garanciális javításokat és a hiánypótláso­kat megcsinálni kötelességük, már csak azért is, meri nagy részük hibát korrigál. Ami Salgótarján várost illeti, az új lakások építése mellett sokat törődnek a cigánytelep eltüntetésével. Nem mondható el ugyanez a községekre, ahol — tisztelet a ki­vételnek — a tanácsok húzzák-halasztják a cígánylaká- sok építését, különféle hivatkozásokkal. Mikor a tervek teljesítéséről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül az építők mellett. Az állami építőipari vál­lalat és az AGROFIL tevékenysége megfelel az igények­nek, az építők dicséretet érdemelnek. Sokat tettek a társadalmi munkások is, akik kisebb- nagyobb közösségekben utakat, járdákat, klubkönyvtára­kat, művelődési házakat építettek. Fél évet természetesen nem lehet befejezett egésznek tartani számvetés szempontjából sem. Sok olyan építke­zés kezdődött, amelynek az előkészítése hosszú hónapo­kat vett igénybe. Ügy tűnik, hogy a Salgótarjánt új filmszínház 1975. február 28-i átadásának akadálya nin­csen, mert a munkálatok jó ütemben haladnak. Elké­szültek a balassagyarmati, a szécsényl és pásztói autó­szervizek kiviteli tervei, hamarosan kezdődik a megva­lósítás. Mindezek mellett befejezésül még néhány szám. A me­gyei tanács a tervezett huszonkétmlllió forinttal szem­ben, közel hatvanmillióval segítette a helyi tanácsok fej­lesztési terveit. Tízmillió forintot a salgótarjáni vásár- csarnok építéséhez, nyolcmilliót a Pécskő úti cigánytelep felszámolásához, ötmilliót, a balassagyarmati szülészet­nőgyógyászati pavilon építéséhez, tizenhárommillió fo­rintot pedig a szorospataki kolónialakások bontásához hagyott jóvá a tanács, szigorúan rangsorolva a legfonto­sabb tennivalókat. Uarmlncéres a Sslováli Nemzeti Felkelés (2.) Sikerek, örömök Történelmi pillanat volt. Ludvik Svoboda hadsereg- tábornoik a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák hadtest parancsnoka, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke a „Buzuluktól Prá­gáig” — című könyvében így ír: „Emlékszem, hogyan vet­tük 1944. augusztus 30-án dél­után az éterből a felkelők rádióállomásának * hangját. Megindultam leírhatatlan meghatottsággal hallgattuk a dicső Szolvák Nemzeti Felke­lés bejelentését... Gratulál­tunk a Szlovákoknak, kölcsö­nösen gratuláltunk egymás­nak.” Az emlékezetes felhívást Ladiszlav Sára középiskolai Velük együtt harcoltak a par­tizánok, és igyekeztek meg­akadályozni, hogy a hitleri csapatok megszállják Szlová­kiát. A Szlovák Nemzeti Felke­lés első. jelentős harcai Zi- linánál (Zsolnánál) kezdőd­tek. Innen tűzként harapód­zott tovább a felszabadító gondolat a közeli Banska- Bystricára (Besztercebányára). Itt kapcsolódott be a rádió- állomás is a felkelésbe és au­gusztus 3-án szüntelenül su­gározta felhívását. A szlovák állam hivatalos adójaként jelentkezett, mert a felkelés vezetői szabad szlovák adó­állomásnak nyilvánították. Másnap — szeptember 1-én — a Szlovák Nemzeti Tanács rádióban, a Szolvák Nemzeti Tanács egész sor forradalmi rendeletet adott ki. Az utcá­kon vörös zászlók lobogtak. Az emberek mámoros öröm­mel köszöntötték a kivívott szabadságot. A kommunista párt kilépett az illegalitásból. Gyűléseket hívott össze. A lakossághoz fordult, hogv tá­mogassa a felkelés fegyveres akcióit. Ugyanis av hitleristák és csatlósaik (köztük Horthy hadserege) nem nézték ölhe­tett kézzel a sikeres Szlovák Nemzeti Felkelést. Mindenek­előtt a Vág és a Garam völ­gyében húzódó vasútvonalakat és az itt levő jelentősebb vá­rosokat igyekeztek birtokukba venni, elsősorban azért, hogy A nácik nagyon is tudatában voltak a szlovák terület és embertartalékai katonai érté­kének. Nemcsak a szövetsé­ges Tisó-féle hadsereget ve­szítették el. de elveszítették a hátország! közlekedési útvo­nalait biztonságát is. A német csapatok által a partizánok­kal folytatott harcokban el­szenvedett veszteségek nem voltak csekélyek. A partizán - egységek létezése és harci te­vékenysége, a kommunista párt munkájával együtt moz­gósító erővel hatottak a szlovák nép tömegeire. A né­met csapatok és a Tisó-rend- szer maradékai ellenséges légkörben éltek és mozog­tak.” A felkelő hadseregbe mint­egy 60 ezer személy vonult be. Augusztus végén a parti- zánegvségek soraiban még csak 5 ezer harcost találunk. A < felkelés kirobbanása után röviddel, már 18 ezerre gya­rapodott a partizánok száma. Igen jelentős harcok folytak tanár beolvosta a beszterce- az első jelentős dokumentum- csapjaik számára biztosítsák Közép-Szlovákiában. Strecnó­b;jnvai rádióba, a szlovákok ezreinek könny szökött a szemébe. Mintha megérezték volna, hogy a Szlovák Szabad Rádió adóállomás első műsor- bemondóia nem sokkal ezután hősi halált halt. Ugyanis La- dislav Sára tanárt a nácik el­fogták. kegyetlenül megkínoz­tak és a hóhérok keze között halt meg. A fegyveres felkelés 1944. augusztus 29-én kezdődött. A szlovákiai hazafias fegyveres egységek, melyeknek tagjai már elúnták az esztelen vér­ontást. a nácik oldalán, szem- beszálltak a hitleristákkal. mai lépett a nagy nyilvános- a visszavonulás útvonalát, ság elé. Kihirdette: Szlová- Közben a. hitlerista vezetők kiában minden törvényhozó egyre-másra úgy nyilatkoztak. és végrehajtó hatalmat a ke­zébe vesz. Közép-Sziovákia városaiban és községeiben ezekben a napokban a népi szervek, a forradalmi nemze­ti bizottságok vették kezükbe «a hatalmat. Elmozdították a helyi, fasiszta képviselőket. Még jóformán el sem hall­gatott a fegyverropogás, a megszállók és a felkelő erők közötti első ütközetben Csasa és Zolna mellett, még alig hangzott el az Internacioná- lé dallama, a szabad szlovák hogy a szlovákiai katonai ex­pedíció néhány nap alatt vé­get ér. a nemzeti felkelés ösz- szeomlik. Számításukat a szabadságért harcolók keresztülhúzták. Erről Gustáv Husák így írt könyvében: „A fegyveres harcnak egé­szen a felszabadulásig való folytatása rendkívüli katonai és politikai jelentőséggel bírt. nál, Ruzonberoknál. Telgár- tom. Prievidzánál, Zvolennél és Zarnovlcárál. És kökben a felszabadított területeken már működött az új. népi igazgatás, a kulturá­lis élet, megjelent a demok­ratikus sajtó és népgvűlése- ket tartottak, amelyeken to­vábbi harcra, a felkelés ak­tív támogatására szólították fel a szlovákokat... (Folytatjuk) c.—a. NÖGRÁD — 1974. augusztus 27., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents