Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

Film, színház, muzsika Az új salgótarjáni évad elé Salgótarjánnak nincs szín­háza, mégis új színházi és h ingversenyévad előtt ál­lunk. A József Attila Műve­lődési Központ idén is több vidéki színházzal kötött szer­ződést. A számviteli főiskola nagytermében pedig zenei éle­tünk néhány rangos magyar é-; külföldi képviselőjét vár­ják az őszi-téli koncertekre. Kialakult a filmklub máso­dik félévi programja is. Zen­gő Árpádot, a művelődési köz­pont propagandaelőadóját kér­deztük meg az évad várható művészeti eseményeiről, a szervezés, a tájékoztatás mun­kájáról. — Melyek a legérdekesebb előadások a színházi műsor­ban? — Idén is a szolnoki Szigli­geti Színházat és a debreceni Csokonai Színház operatársu­latát hívtuk meg. A műsor­terv szerint Shakespeare: At­héni Timon, F. G. Lorca: Yer- ma című tragédiáját, Csehov: Három nővér című színművét mutatják be. Szerepel még a programban egy Kopkov-ko- média és egy új magyar da­rab, két zenés játék és két operett. A debreceni művészek két operát hoznak Salgótar­jánba. az egyik Szokolay Sán­dor Vérnásza lesz. f— A bérletek szervezésében van-e változás a tavalyi év­hez képest? — Ugyanúgy, mint a múlt szezonban, két felnőtt- és két ifjúsági bérlet közül lehet vá­lasztani. — Mit várhatnak a zene kedvelői az új évadtól? — Ügy érzem, hogy mind a felnőtt-, mind az ifjúsági bér­letek vásárlói sok érdekes, színvonalas koncertet hall­hatnak. A felnőtteknél két NDK-beli ' művész, Josef Schwab (gordonka) és Hanna Dippel (zongora) szonátaestjé­vel indul a program. A máso­dik alkalommal Kocsis Albert hegedűművész és Szabó Csilla zongoraművész ad hangver­senyt, melyen Lehoczky Éva énekesnő is fellép. A Salgó­tarjáni Szimfonikus Zenekar két alkalommal lép pódiumra. Egyik műsorukbai) Jean Ter- Mergerjan szovjet hegedű- művész, a befejező koncerten pedig Barlay Zsuzsa (ének), Tarjáni Ferenc (kürt) és a Salgótarjáni Pedagógus Ének­kar is közreműködik. A kö* zép- és általános iskolások hangversenyein minden alka­lommal műsorvezető segít a zenedarabok megismerésében. Egy-két érdekesség az ő mű­sortervükből: a középiskolá­sok is hallhatják 'Kocsis Al­bertet és Szabó Csillát. Az ál­talános iskolások második koncertjén a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar mellett Perényi Eszter hegedűművész és Kiss Gyula zongoraművész lesznek a szólisták. Izgalmas­nak ígérkezik a befejező elő­adás is: Játék és muzsika lesz hatvan percben, közreműköd­nek az Országos Filharmónia szólistái, játékvezető: Czi- gány György, vagy Antal Im­re. — Milyen sorozatot kezde­nek a filmklubban? — A címe: Vétkesek közt cinkos, aki néma. A tíz elő­adás között szerepel a Re­marque regénye nyomán ké­szült: A diadalív árnyékában című francia film, a főszerep­ben Charles Boyer, Ingrid Bergman, a Hószakadás című új Kosa—Csoóri-film, Orson Welles: Az óra körbejár cí­mű alkotása és egy olasz film Mussoliniról. A sorozatra a fiataloknak és a nyugdíjasok­nak kedvezményes bérletet adunk ki. — Sikerül-e szélesebb réte­gek körében, a gyárakban megismertetni a programot? '— Kitűnő lehetőséget adnak erre az új klubok: a szocia­lista brigádvezetőké és a nyugdíjasoké. Elsősorban őket tudjuk állandóan és részlete­sen tájékoztatni. Mivel nem minden brigádvezető tagja a klubnak, írásos tájékoztatókat is küldünk ki az üzemekbe. A színházi előadások és a hang­versenyek bemutatásához kü­lön műsorfüzetet is készítünk a szokásos szórólapok mellett. Ebben nem csupán tartalmi Ismertetőket, hanem a szer­zők bemutatását is tervezzük. Van, persze, olyan szerzőnk is, akiről a színházi lexiko­nok, kézikönyvek sem sokat tudnak, de ilyenkor utánané­zünk valahol. A tájékoztatás­ról még valamit el szeretnék mondani, bár közvetlenül nem kapcsolódik az új évadhoz. Hallottuk, hogy sok brigád hiányolja a tárlatvezetést, pél­dául a szabadtéri szoborkiál­lítást szívesen nézték volna vezetővel. Mi biztosítjuk ezt minden csoportnak, ha kéri. Egy dolgot kérnénk mi: egy­két nappal előre jelentsék be az igényüket. O. K. M. Egy hét múlva kezdődik a tanév Országszerte megkezdték az előkészületeket az eev hét múlva kezdődő új tanév meg­nyitására, amikor is — az óvódáktól az egyetemekig — együttvéve több mint másfél millió kis- és nagydiák kez­di meg a munkát. Az alsó­fokú oktatási intézmények­ben. a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a tanév szeptember 2-án, a tanévnyi­tó ünnepséggel kezdődik. Az első tanítási nap szeptember 3-a lesz. A tanév munkarendiében nem lesz különösebb válto­zás. lényegében a korábbi esztendőkhöz hasonlóan fo­lyik majd a munka. Az is­kolaév eredményes lezárásá­hoz az általános iskolákban 198 tanítási nap teljesítése szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok szá­ma az első—harmadik osz­tályokban 192, a IV. osztály­ban 174. A tanévet mindkét iskolatípusban június l2-e és 17-e között, az igazgatók ál­tal kijelölt napon feiezi.k be a tanévzáró ünnepségekkel. A középiskolák IV. osztályában az utolsó tanítási nap május 10-e lesz. Az írásbeli érettsé­gi. képesítő vizsgák időpont­jait az érvényben levő sza­bályzatok alapján külön ren­delkezésben később jelölik ki. A téli szünet december 22- töl január első vasárnapjáig tart. A tavaszi szünet ápri­lis 5—13. között lesz. Szüne­tel a tanítás november 7-én. március 15-én. március 21-én. április 4-én. húsvét hétfőn és május elsején. Az általános iskolák együtt­véve 1 034 000 fiatal oktatá­sát kezdik meg. köztük 156 000 első osztályos sajátítja el a betűvetés, és a számolás alap­jait. A demográfiai helyzet­nek megfelelően csaknem tíz­ezerrel vannak többen a kis elsősök, mint tavaly. A gim­náziumokban és a szakközép- iskolákban 210 000-ren tanul­nak. közöttük 56 000 elsős. Ugyancsak hazai „csúcsot” döntenek meg a felsőoktatás­ban : a nappali, az esti és a levelező • tagozatokon tanuló fiatalok együttes létszáma eb­ben az évben haladja meg először a százezret. Soraikban minden eddiginél többen, mintegy 16 000-ren kezdhetik meg egytemi főiskolai tanul­mányaikat a nappali tagoza­ton. A dolgozók általános és középiskoláiban még nem összegezték a létszámot — a jelentkezés sem zárult le végérvényesein —, ám ha eze­ket is hozzávesszük: több mint másfél millió diák kezd munkához az 1974—1975. tan­évben. Jó ütemben haladtak a nyá­ron az iskolaépítkezések, is­kolabővítések is. Az épülő új iskolák közül igen sok az úgynevezett körzeti iskola, amely mellé diákotthon is épült, vagy épül, hogy az egész környék gyermekei szá­mára biztosíthassák a szak- rendszerű oktatást és a szüksé­ges tárgyi felszerelést. Az őszi tanévkezdéskor a tavalyinál 800-zal több általános iskolai tanterem, és 1200-zal több di­ákotthoni hely várja a kis­diákokat. A megyei körképek arról adtak számot, hogy az építkezések általában meg­felelően haladtak és kevés ki­vételtől eltekintve a tanév­kezdésre mindenütt megnyit­hatják kapuikat az új okta­tási létesítmények. Huszonnégymillió tanköny­vet — mintegy másfél ezer fajta kiadványt kell a tan­évkezdésre az ország minden részében levő általános, kö­zép- és szakmunkásképző is­kolák diákjai számára eljut­tatni. Az általános és közép­iskolákban általában augusz­tus végén tartják a javító­vizsgákat. időpontjukat az igazgatók tűzik ki. Az augusz­tus végi iskolai menetrendhez tartozik még: valamennyi is­kolában kifüggesztik a pót­be Írások idejét is. (MTI) Képernyő előtt Néhány szó a műsorrendről Hetek óta mind szembetű­nőbb az a nyilvánvalóan tu­datos szerkesztési elv, mely a televízió műsorrendjén el­uralkodik, főképp a hétvégi esték, a könnyedebb kánikulai szórakozási igények kontójá­ra. Minden félreértést elkerü­lendő: nem művészi. ze­nei, képzőművészeti, tánc- művészeti, és más közhasznú ismeretterjesztés ellen emelek szót, nem azok rendkívüli fontosságát, közhasznúságát vonom kétségbe és sokallom, sőt színvomalasság dolgában is legjobb értékei ezek a tévé szolgáltatásainak. De a rendelkezésre álló műsor­időben való elhelyezésük gya­kori esetben nem a legsze­rencsésebb, s ez alkalman­ként, akarva-akaratlan ár­talmára van nagyobb közön­ségsikereket vonzó műsorok­nak. Egészen világosain arról van szó: a fő műsoridő, te­hát az első híradótól kezdődő program sorrendi elrendezése az, amin elgondolkodhatná­nak az illetékes szerkesztők. Hogy például egy érdekes té­véjátékot követően, mint au­gusztus 18-án is, érdemes-e negyvenperces Nótaesttel, késleltetni egy okvetlenül na­gyobb érdeklődéssel várt szovjet filmet? Éjfél előtt a félálom határán követni egy történés cselekményeit, bi­zony erősen csökkent értékű élmény és élvezet, ám aki bírja energiával, az felcserélt közvetítési rendben is nyu­godtan hallgathatta volna kedvelt nótaénekeseit. És ez csak egyetlen példa. Mert ugyanígy szóvá tehetnénk az augusztus 16-i operaváloga­tást a kiváló Renata Scptto megszólaltatásában, ami min­den élményszerűségében sem vehette fel a közönségvára­kozást. A felügyelő című NSZK bűnügyi filmsorozat e nap következő újabb epi­zódjával. S a Maszk nélkül, talán tartalmilag is egysége­sebb tömböt adott volna az Ólombetű» vallomások című dokumentumfilmmel. Vagy: augusztus 20-án nagyon sokan vártuk Móricz Zsigmond, Sá­ri bírója után, A költő felel cimű igényes irodalmi válo­gatást, melyben Csokonaitól Vas Istvánig költészetünk legszebb gyöngyszemeit csil­lantották elénk kitűnő elő­adóművészek, de harminc percre megint csak közbe* fészkelődött egy hangverseny, habár, Liszt és Bartók mfl. veivel ugyan, Fgrencsik ve­zényletével, a Magyar Állami Hangversenyzenekar közre­működésével. És miért ne láthattuk volna kevésbé bá­gyadt figyelemmel augusztus 24-én a filmtörténeti élményt adó Garbo-sorozat mostani programját, A kétarcú asszonyt is, mégpedig a fil­met megelőző Sanzonról san­zonra 21.30-as időpontjában. Talán elég is ennyi példa a fenti észrevételekből, újó­lag, és aláhúzottan hangsú- ljtozva az ismeretterjesztő művészeti programok fontos­ságát az ízlésnevelésben. Ilyen vonatkozásban nem helytálló a közmondás, hogy nem erőszak a disznótor; a korszerű művészetszemlélet terjesztése, megismertetése, a legszélesebb közönségré­tegekkel a Televízió elsőren­dű feladata. De a disznótor legfőbb vonzása, ha íny- csiklandóan vonzza magához az embert. Profán képtársltós ez, ám a műsorszerkesztők­nek is ezt kell valahogy megtanulniuk, hogy átütőbb eredményre számi thassanakj népesebb táborraj, ínyencsé geik „asztalánál”. (b, I.) Szálloda a víz alatt Hans Hass, a híres ausztrá­liai oceanológus azt tervezi, hogy víz alatti szállodát léte­sít Abneria spanyol város partvidéke környékén. A ho­tel egyidőben 12 vendégnek nyújthat szállást. Szolgálatait a tenger tanulmányozásával foglalkozó szakemberek ve­szik majd igénybe, de a könnyűbúvár-sportem­berek is belátogatnak majd rövid időre ide. A mély vízi szállodát a tudós henger formájúra tervezi: a kör alak­ban elhelyezett négy helyiség hálószobául, ebédlőül, és tu­dományos munkaszobául szolgál majd. Védekező?.. Aroint a londoni lapok köz­ük, az angol fővárosban ha­marosan, felállítandó Chur- chill-szobor fejének a tetejé­re a galambok elijesztésére ko­rábban tervezett elektronikus berendezés helyett egy 200 évvel ezelőtt feltalált, sokkal egyszerűbb szerkezetet fog­nak helyezni: egy fémrátétet több száz éles tűvel kiverve, — a tűk miatt a galambok nem tudnak a szobor fejére telepedni. Mai tévéajánlatunk 20.00: Jegor Bulicsov és a többiek. Magyarul beszélő szovjet film. Gorkij a Jegor Bulicso- vot 1932-ben írta, s a családi dráma keretéber) a polgári osztály történelmi méretű bu­kását, életképtelenségét mu­tatja be. Családi dráma: a halálos beteg Jegor Bulicsov betegágya körül mindenki mindenki ellen acsarkodik, Stúdió Galéria Kéri Imre tárlata A Stúdió Galéria (Buda­pest. V.. B-ijcsy-Zsilimszky út 5 ■>,) kiállításai rendszerint elénk érdeklődést váltanak ki az érdeklődő közönség kő­iében. A napokban a galériá­ban nyílt meg Kéri Imre gra­fikusművész kiállítása, amely -»tember 7-ig tekinthető r- -I éri Imre 1945-ben szü- jb„.. ^ü-ttonfüreden. A Kép­zőművészeti Főiskolán meste­rei Szentiványi Lajos, Ék Sándor. Raszler Károly vol­tak. Tanulmány utakat tett Hollandiában. A Derkovite- ösztöndíjat tavaly kapta meg, közben több egyéni és cso­portos kiállítást rendezett. A jelenlegi tárlaton rézkarco­kat. rézmaratásokat, algráfiá- kat mutat be. NOGRAD - 1?”4. augusztus 27,, kedd Mint hírül adtuk, a közelmúltban rendezték meg Keszthelyen a XII. országos nem­zetiségi fesztivált. Képünk a nagytarcsai szlovák táncegyüttes műsorából mutat be részletet, amelyet Nagytarcsai táncok címmel adtak elő. Borbás János felvétele szöveitkezik és árulkodik. Bu. licsov, osztály tehetséges tag­ja volt, így hát az élen járt a vagyon összeharácsolásában és most betegágyán, környe­zete örökségére spekuláló tag­jai láttán döbben rá arrav hogy „harminc évig éltem idegenekkel”. Feleségét, gye­rekeit, vejét látva ismeri meg őket igazán, amikor már nem viselnek álarcot. A darabot hazánkban először 1947-ben Major Tamás rendezésében mutatta be a Nemzeti Szín­ház. a címszerepben Som lay Arthurral. Az 1972-ben ké­szült film forgatókönyvét a rendező, Szergej Szolovjev ir­ta, a magyar szöveg Gábor Andor 1947-es fordítása fel- használásával készült. Jegor Bulicsovot Mihail Uljanov alakítja (magyar hangja Má- di Szabó Gábor). Képünkön: Jelenet a „Jegor Bulicsov és a többiek” magyarul beszélő szovjet filmből. A XX. század ..Robinsonja'' Amikor az egyik dalmáeiai falucskában élő Zozo Kucsics 12 éves lett, apja azt mondta neki és fivéreinek, hogy nem hajlandó tovább etetni őket. és „a fiúk válasszanak ma­suknak pályát”. Zozo, miután elhagyta a '-zülői házat, a Adriai-tenger egyik lakatlan kis szigetén telepedett le, a dal mát part­vidék közelében, 84 esztendő telt el. amióta Zozo Kucsics a „saját szigetén” él. Ez­alatt állandóan különféle gyökerekkel. hallal és vad­nyiakkal ' táplálkozott. Nap­jaink „Robinsonja” teljesen elszokott az emberi tátt-aság- tól, és ha bárki megjelenik a szigeten, nyomban elbújik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents