Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

Feladatok, intéskedések A kongresszusi, felszabadulási munkaverseny sikeréért Gasdanági nagyaktíva Salgótarjánban Tegnap délután a salgótarjáni városi párt­bizottság gazdasági nagy aktíva értekezletet tartott, amelyen részt vettek az üzemek párt- bizottságának titkárai, azok termelési felelő­sei. a tanácsi vállalatok, szövetkezetek, ke­reskedelmi, pénzügyi vállalatok és szolgálta­tást végző pártalapszervezetek titkárai, a szakszervezeti és KISZ-titkárok, valamint az előbb említett gazdálkodó, termelő, kereske­delmi. pénzügyi és szolgáltató intézmények, vállalatok, egységek gazdasági vezetői. Az egybegyűlteket Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Medved Károly, a városi pártbizottság titká­ra tartott vitaindító előadást az időszerű gazdaságpolitikai tennivalókról. Bevezetőjében részletesen indokolta, hogy miért foglalkozik a XI. pártkongresszus, va­lamint hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére tett szocialista munkaver­seny első féléves tapasztalataival, a tenniva­lókkal. Gondos előkészítés előzte meg sével és a műszaki feilesz- téssel igen sok feladatot si­került megoldaniuk. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben kedvezően alakult az anvag­vözeteyárban. A gyár és a körzetébe tartozó gyermekin­tézmények. iskolák között gyümölcsöző kaDcsolat alakult ki. Az előbb említett oktatá­si intézményekben a gvár dol­gozói jelentős munkát végez­tek. Eddig még nem szervez­tek itt kommunista műsza­kot. a pártszervezet megígér­te. hogy e tekintetben is fel­zárkóznak ebben az esztendő­ben a város többi nagyüze­meihez. Néhány üzemben — így a síküveggyárban. az öblös- üveggyárban — előnyös vál­tozás történt a kongresszusi A kongresszusi verseny meghirdetése a megyeszék­hely gyáraiban, üzemeiben tevékenykedő szocialista és mumkabrigádok között rend­kívüli fogadtatásra talált. A brigádok a felhívás után — de voltak akik már előtte — egymás után tették meg vál­lalásukat. Ezeknek megszöve­gezését gondos előkészítés előzte meg. A munkások vál­lalásai jól igazodnak az üzem, a gyár, a vállalat sajátos fel­adataihoz. A termelési érték növelésétől kezdve a szociális körülmények javításáig szere­pel benne minden olyan fon­tos momentum, amely a gaz- 1 dálkodás hatékonyságát segíti elő. A mostani vállalásokban szerencsesén találkozik a munkások ás a vezetők elkép­zelése. Nagyobb teret kaptak a kulturálódásra, a művelő­désre utaló elképzelések. A megyeszékhely üzemei közül eddig még nem készített vál­lalati szintű kongresszusi vál­lalást a Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalat, mert a fel­sőbb szerv tanácsára megvár­ta a Könnyűipari Miniszté­rium későn érkező iránymu­tatását. Ugyancsak nem ké­szíteti: gyáregységi szinten vállalást a BRG salgótarjáni gyáregysége. Vajon meddig jutottak ígé­reteik valóra váltásában? A megyeszékhely kilenc nagyüzeme, egy közlekedési, három építőipari, három ke­reskedelmi vállalata 1974. első fél évében csaknem 3 milliárd forint termelési értéket ért el. Ez 80 millióval több a ter­vezettnél. A kedvező piaci konjunkturális lehetőségek okos kihasználása mellett az elért sikerek céltudatos tevé­kenységet tükröznek. A ta­pasztalatok szerint valószínű, hogy a termelés fejlődésének üteme ebben az évben is eléri, sőt valamivel megha­ladja az 1973. évit, amely minden tekintetben jó alapot szolgáltatott az 1974. évi in­duláshoz, a kongresszusi ver­seny kibontakoztatásához. A kilenc nagyüzem, a bá­zishoz képest 14,3 százalékkal, a tervhez képest pedig 2,8 százalékkal termelt többet. Közülük kiemelkedik a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár sal­gótarjáni gyáregysége, a sík­üveggyár, a bányagépgyár, a textilipari vállalat, az ötvö­zetgyár és az öblösüveggyár. Százszázalék alatt teljesített a tervhez képest a ZIM salgó­tarjáni gyára és a VEGYEP- SZER. Az előbb említett ki­lenc üzem csaknem 65 millió forinttal termelt többet 1974. első fél évében, mint ahogy azt tervezték. Jó eredmények­kel büszkélkedhet- a tervhez es a bázishoz viszonyítva a Volán 2-es számú Vállalat. A Tanácsi Építőipari Vállalat és az AGROFIL a tervhez ké­pest jó eredményt ért el, a bázishoz képest viszont ke­vesebbet adott. Elmaradt a tervtől a Nógrád megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat. A bázishoz viszonyítva viszont 3,6 százalékkal szár­nyalta túl korábbi forgalmát. Jól alakult a jövedelmező­ség. is. A kilenc nagyüzem csaknem 100 millió forinttal szárnyalta túl az első fél évre tervezett nyereségét. Közülük s kiemelkedik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Az első tél évben 183 millió forint nyereséget produkált, annyit, mint tavaly csaknem egész esztendőben. Ezt a magas eredményt az exportszínvo­nal változása és a volumen változása segítette elő. Az el­ső fél évben 1 millió 480 ezer forint megtakarítást értek el, Az ötvözetgyárban ió mun- melyből 373 ezer forintot biz- kaszervezéssel a kemence át- tosított a Dolgozz hibátlanul alakítását az előírt 45 és a munkarendszerben szereplő vállalt 30 nap helyett 24 nap témák megvalósítása, 313 ezer a;att végezték el. Ily módon forintot pedig a műszaki fej- jelentős termelésfelfutást tet- lesztes. ^ tek lehetővé. Az. átalakítással A tervhez képest 8,1, a bá- a kemence teljesítményét is zishoz képest pedig 50,6 szá- megnövelték. A bányagép- zalékkal nagyobb nyereséggel gyárban úgy szervezik a betét. A bázishoz képest 0.63 munkaverseny értékelésében, százalékkal csökkent a vál- Ezekben az üzemekben ne- lalt 0,3 százalékkal szemben, gvedévenként értékelik a bri­gádok vállalásait, az elért büszkélkedhet a ZIM salgó­tarjáni gyáregysége. Ugyan­csak nagyon jó eredménnyel zárta az első fél évet jöve­delmezőség szempontjából az ötvözetgyár, a síküveggyár, a bányagépgyár, a textilipari vállalat, az öblösüveggyár. Ugyanezt lehet elmondani a munkát, hogy az új csarnok­ba való részleges átköltözés a negyedik negyedévben ne za­varja a folyamatos termelést. Több üzemben kommunista műszakot tartottak, amelynek ellenértékét különböző célok­ra használták fel. A munkás­eredményekről. helyezések­ről széleskörűen tájékoztatják a munkásokat. Ebben való­színű közrejátszik az is. hogy az Üvegipari Művek vezetői kötelezték erre a gyárak ve­zetőit. A központi szerrmon- tok alapján folyó értékelés mellett részletesen törté­nik a felajánlások helyi ér­tékelése Több helyen külön értéke­lő bizottságot alakítottak. A Volán 2-es számú Vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy negyedévenként a kongresszu­si verseny utolsó negyedévé­ben pedig havonta értékelik majd a munkaversenv ered­ményeit és ennek alapján szabják meg a feladatokat. Az itteni pártbizottság testü­leti ülésein hasonlóképpen kí­séri figyelemmel ennek a fontos feladatnak elvégzését. Volán 2-es számú Vállalatról, örseg felhívására kezdemé- a-z AGROFIL-ról, a Saigótar- nyezett kommunista műsza- jámi Építő és Tervező Ktsz- kon 2870 dolgozó vett részt ről. A Tanácsi Építőipari Vál- a Salgótarjáni Kohászati Üze- lalattal együtt az előbb em- mekben. A dolgozók 22 960 Iített szövetkezetek 2,3 millió- óra közhasznú társadalmi val növelték nyereségüket el- munkaórát végeztek. E tekinf ső fél évben a tervhez képest, tetben változás történt az öt- A kereskedelmi vállalatok nyereségtöbblete minimális, , eléri a 400 ezer forintot. L' |alAL f I.­Ezt követően az előadó vál- >» Lelátónként megemlítette a . , r . kongresszusi verseny legfon- ttZ C»1 Vt*S>'ZOt I IllUIlkat tosabb jellemzőit. , ~ A kongresszusi verseny eredményeként emelkedett a Az eddigi tapasztalatok azt ben. Ugyanakkor ügyeljenek termelékenység. Az öblös- mutatják, hogy az értékeié- arra, hogy a munkaverseny üveggyár a termelésnöveke- sek különböző időszakokban kibontakozása ne járjon dést 100 százalékban munka- történnek. Több gyárban csak együtt a konzervatív, a mun termelékenységből biztosítót- a szokásos félévi munkaver- ta. holott csak 94 százalékot seny-értékelést biztosítják, vállalt A Salgótarjáni Kohá- Ezek « elsősorban a brigádok va a asokat népgazdaság! kaversenyt lejárató nézetek feléledésével. Rangsorolják a vállalati jelentőségük szerint. Koncentráljanak az alapvető jelentőségű vállalások végre­szati Üzemekben is kedvezően egyéni vállalását, annak tel alakult ez a mutató. A bázis- jesítését tükrözik. Nem érté­hez képest 115,5, a tervhez kelik viszont az egész gazda- vesszenek el képest pedig 103,3 százalékot sagi egvség felajánlásának mutat. Az ötvözetgyárban teljesítését. Ebből is látszik, egész évre 9 százalékot vál- hogy a kétféle értékelés kö- laltak. az első fél évben 5,7 zött nincs még meg a meg- százalékot értek el. A textil- felelő összhang. Vannak vi- ipari vállalatnál a termelés szont olyan, üzemek, ahol még nek biztosítására. Folyamato- növelését munkatermelékeny- nem fogtak hozzá a féléves san és rendszeresen összegez- séggel kívánják biztosítani, értékeléshez, mondván, nincs főleg a könnyűkonfekcióban, még kész a féléves mérleg. A VEGYÉPSZER-nél 55 szá- A megyeszékhely pártszer - zalékkal nő az egy munkásra vezetei második féléves mun- jutó termelési érték, a terv- katervükben szerepeltetik a másodrendű részletkérdések­ben. Törekedjenek a vállalatok ütemes, tervszerű teljesítésé­zék a munkaverseny szerve­zésének és irányításának ta­pasztalatait. Egy-egy időszak konkrét termelési feladatait figyelembe véve alakítsák ki , , , , a munka szakaszait, biztosít­hez kepest azonban itt kisebb kongresszusi munkaversenv sák a kampányszerűség, a tor­lódások és az üresjáratok el- hogy értékelését. Szükség van erre. mert több felajánlás még nem kerülését™ Ösztönözzék" valósult meg. gond van az időarányos teljesítéssel. Kü­lönös gondot kell fordítani a lemaradás tapasztalható. Fokozatosan emelkedik az exportra szánt termékek mennyisége is. Az elmúlt esz­tendőben az előbb említett vállalatokat figyelembe véve az exportra küldött termékek mennyisége 22 százalékkal volt nagyobb mint 1972-ben. Az idén további növekedésre lehet számítani. Az öblös- üveggyár az egész évre vállalt plusz 100 ezer dolláros tőkés exporttöblettel szemben 82 ezer dollárral szállított többet az első fél évben. A Budapes­ti Rádiótechnikai Gyár salgó­tarjáni gyáregysége 800 ezer tőknek is nagyobb erőfesz! rubel értékű tennék előre tést kell tenni, hogy anyag­szállítását vállalta ebben az gondok, kooperációs problé- évben a szovjet megrendelő mák és egyéb más .zavaró kérésére. Ennek megoldása a momentumok ne gátolják a második fél évben jelentkezik dekádonkénti, havi éves terv maid. A bányagépgvár ex- maradéktalan, minden rész­porttervét az első fél évben létébe való teljesítését. 1.4 százalékkal szárnyalta túl. A kongresszusi versenylen­Kedvező eredmények szü­lettek az energiamegtakarí­tásban is. Vonatkozik ez a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekre, az ötvözetgyárra, a bányagépgyárra. Az utóbbi ra. Hangsúlyozzák a brigá­dok munkájának jelentőséget a vállalások teljesítésében, mutassák be a dolgozók, a kis kollektívák szerepét. felelős­ségét, munkájuk hasznossá­gát. Népszerűsítsék a ,mun- kaverseny szociális, jóléti eredményeit, biztosítsák a dolgozók széles körű bevoná­sát a munkaverseny irányí­tásába. szervezésébe, értéke­lésébe. A segítés, ellenőrzés ne korlátozódjon az utólagos be­számoltatásra. Párttaggyűlé­seken. pártcsoport-értekezlete- ken rendszeresen értékeljek a munkaversenyt. Erre hívják meg a gazdasági vezetőket és a szocialista brigád vezetőket. A beszámoló taggyűlések is foglalkozzanak ezzel a témá­val és a további feladatok kijelölésével. Mozgósítsanak minden párt­tagot a vállalt feladatok tel­jesítésére. Törekedjenek arra, hogy ne csak a tisztségviselők értsék meg és érezzék át a munkaverseny jelentőségét, hanem minden párttag, min­den dolgozó. Keressék azokat a lehetőségeket, amelyekkel a műszaki és adminisztratív dolgozókat is be lehetne von­ni a mun ka verseny be. For­dítsanak különös figyelmet a nőkre és fiatalokra, igényel­jék a KISZ támogatását. A munkaverseny céljainak ered­ményes megvalósítása minden kommunista kötelessége, első­rendű fontosságú pártmeg- bizatás. Az előadó azután foglalko­zott a munkanormák karban­tartásával. Megállapította, hogy 1990-ig ^terjedő másfél évtizedben a munkaerőfor­rások lehetősége jelentősen mei-séklődik. Az elemzések viszont azt mutatják, hogy jelentős tartalékokat lehet feltárni a normák karbantar­tásával, annak folyamatossá (éleiével. Ezzel a lehetőséggel a jövő fejlesztésének kialakí­tása során feltétlenül számol­ni kell. A vizsgálatok kimutatták, hogy a termelékenység növe­lésének, a kapacitások össze­hangolásának. jó kihasználá­sának, a munka- és üzem- szervezés javításának, végső soron a termelési ráfordítá­sok csökkentésének leggyen­gébb pontja a norrpakarban- tartás. Ez kifejezésre jut ab­ban is, hogy a normákat csaknem kizárólag teljesít­ménybérezés céljából készíte­nek és alkalmaznak, a telje­sítményeket a lehetségesnél és szükségesnél kisebb terüle­ten alkalmazzák, mérik. A jelenleg érvényben levő nor­mák időértékei ellazultak, nem tükrözik kellően a mun­kamódszerek fejlődését, a munkafeltételek, munkakörül­mények javulását. Egyes helyeken, 15—20 öve nem foglalkoztak ezzel a te­rülettel. A most használatos normákat öt-tíz évvel ezelőtti tényekre alapozzák. Az utób­bi időben háttérbe szorul, sőt több vállalatnál megszűnt a veszteségidő-feltárás, munka­nap-fényképezés. Miért alakult így a hely­zet ? A vállalati vezetők helyte­len szemlélete miatt. De a felügyeleti szervek sem kér­ték számon ezt a munkát és nem is segítettek. Emiatt ez a tevékenység nem szerves ré­sze ma még az üzemi munka- és üzemszervezésnek. Szóvá kell tenni, hogy nem megfe­lelő a normaapparátus felké­szültsége sem. Továbbképzé­sük megoldatlan, nincs után­pótlás, nem kielégítő erkölcsi és anyagi megbecsülés,ük. A gazdálkodás hatékonyáé- gának alakulásában fontos szerepe van az alkalmazotti létszám alakulásának. Jelen­leg számuk, az aktív kereső­kön belül meghaladja a 26 százalékot. A növekedés 1988, 69-ben volt a legerőteljesebb, azóta az ütem évről évre csökken. A növekedést több tény idézte elő. Ezek közül az ob­jektív jellegű okok a követke­zők: az általános műszaki fejlődés, a gépesítés és auto­matizálás előrehaladása, > kooperáció növekedése, a gazdálkodás új feltételei, a megnövekedett vállalati önál­lóság. a munkakörülmények javulása, szociális, kulturális és sportlétesítmények bővü­lése. A szubjektív jellegű okok, a helytelen gazdálkodásra, szemléletre utalnak. Ezek az alábbiak: megalapozatlan lét­számtervezés. belső szabály­zatok hiányából adódó pár­huzamosság. önálló vezér- igazgatóságokat hoznak létre bonyolult és soklépcsős irá­nyítási rendszerrel. Ezzel egy­idejűleg csoportokat osztá­lyokká, osztályokat . főosztá­lyokká szerveztek. A bérszín­vonal kedvező alakítása cél­jából pedig kisebb keresetű, szakképzetlen fiatalokat fog­lalkoztatnak. Az előbb említettek miatt az alkalmazotti munkakörök­ben jelentős létszámfelesle­gek. -tartalékok keletkeztek, amelyek megfelelő intézke­désekkel folyamatosan hasz­nosíthatók a termelői munka különböző területein. Szük­ség van az intézkedésekre, mert a gazdasági gondok mel­lett a jelenlegi helyzet ked­vezőtlenül hat a morális, tár­sadalmi és politikai közérzet­re. a munkaversenycélok elérésé­re a helyi lehetőségektől füg­gően különböző versenyfor- hátralevö időben az anyag- és mákat alakítsanak ki. energiatakarékosságra, az ex­porttermékek mennyiségének és minőségének növelésére, általában a minőségre utaló vállalások teljesítésére, szükséges és indokolt, ak­kor a felajánlásokat célszerű kiegészíteni. Mivel a kongresszusi ígé­retek teljesítése nemcsak a brigádokon, dolgozókon mú­lik. ezért a gazdasági veze­Mit kell tenni? Ügyeljenek arra, hogy a felajánlásokat ne tekintsék egyszer s mindenkorra elin- tézettnek, hanem az idősza­kosan változó tervekhez, munkahelyi programokhoz igazítsák. Az elvi irányító munkában hangsúlyozzák a gazdaságos­sági, hatékonysági követel­ményt. Győződjenek meg a mennyiségi felajánlások konkrét gyakorlati hasznáról és ügyeljenek, hogy teljesíté­sük feltételei biztosítva le­gyenek. Vegyék . figyelembe, hogy a gazdaságosság, a haté­konyságot növelő célok meg­értetésénél, elfogadtatásánál, a gazdasági vezetők aktív közreműködése sokkal inkább szükséges, mint más vállalá­soknál. Kezeljék szerves egységben az anyagi és erkölcsi ösztön­zést, mivel e két ösztönző együttesen hat. Az anyagi dület fokozása céljából a pártalapszervezetek segítsék az egészséges versényszellem kialakítását, alapozzák meg a munkaverseny hitelét, becsü­letét. Agitációs munkájukban hangsúlyozzák, hogy a mun­üzemben az energiahordo- kaverseny gondosabb, körül- ösztönzésnek önmagában is zók költségét 200 ezer forint- tekintőbb, precízebb munkát van erkölcsi jelentősége, ezért tál kívánják csökkenteni, igényel, jobb minőségű tér- nem közömbös, hogy a ki- Több üzemünkben jobban gaz- méket jelent és nem szülhet emelkedő munkát mikor és- dálkodtak a munkaerővel, felületességet, átgondolatlan miképpen jutalmazzák. Gon- csökkent az önköltség. to- felajánlásokat. Lépjenek fel doskodjanak a munkaversenyt vébb javult az üzem- és mun- az ellen, hogy a munkát és jól szervező vezetőkről, nép- kaszervezás színvonala. Ez a munkaversenyt külön szer- szerűsítsék azokat a kiemel- utóbbi eredményesnek mutat- vezzék. Küzdjenek a munka- kedő egyéni' és( kollektív tel- kozik az öblösüveggyárban, versenyt lebecsülő, kibontako- jesítmértyeket, amelyek von- ahol a szervezés korszerűsítő- zását fékező nézetekkel szem- zóak az egyes ember számá­A vállalatoknak olyan kor­szerű szervezeteket kell lét­rehozni, amelyek elősegítik a munka hatékonyságának nö­velését. Ennek érdekében np- velni kell a dolgozók képzett­ségét, biztosítani az egyéb technikai feltételeket. Szük­ség van a te'ljesítméhyek nö­velésére is. Nagyobb figyel­met kell fordítani az admi­nisztratív munka felszereltsé­gének fokozására. Ennek ér­dekében korszerű irodafelsze­reléseket célszerű beszerezni, különböző számlázó-, könyve­lő- és számológépeket megvá­sárolni. A felügyeleti szervek a vál­lalatok tevékenységének érté­kelésénél az éves beszámoló­ban önállóan foglalkozzanak az alkalmazotti létszám ala­kulásával. Fokozni kell a tár­sadalmi ellenőrzést, ezért a vállalatok vezetői az éves terveket' tárgyaló termelési ta­nácskozásokon foglalkozza­nak az alkalmazotti létszám alakulásával is. dálkodás hatékonyságának ja­vítását. Lépjenek fel a presz­tízs érdekeket tükröző szer­vezetek kialakításával szem­ben, szorgalmazzák a párhu­zamos munkák felszámolását, a belső irányítási rendszer korszerűsítését, a szervezett átcsoportosítást. Az üzemek pártszervezetei a gazdasági vezetőktől az alábbi feladatok elvégzését kérjék számon. A vállalati, üzemi éves. illetve középtávú tervezés során komplexen ér­tékeljék az anyagmozgatás helyzetét, határozzák meg a fejlesztés irányát, annak fel­tételeit. A termelőfolyamatok részletes elemzésével tárják fel az anyagmozgatásban le­kötött élőmunka-tartalékokat, és ennek alapján döntsék el. hogy melyik területen, mi­lyen hatásfokkal lehet és cél­szerű gépesíteni az anyagmoz­gatást. A szervezésfejlesztési munka során nagyobb figyel­met fordítsanak az anyagmoz­gatásra. A vállalati pártszervezetek A vitaindító előadást köve- következetesen kérjék szá- tő eszmecserére, illetve véle- mon a gazdasági vezetőktől ménveserére ma délelőtt ke- az alkalmazotti létszámgaz- ri.il sor. NÓGRÁD fr J974. augusztus 23., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents