Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-02 / 179. szám
Felvételi Kecskeméten, Esztergomban, Egerben Továbbtanuló fiatalok Évről évre izgalmas kérdés megyénkben is: milyen eredménnyel zárultak le a nógrádi fiatalok számára a felsőfokú intézményekben, főiskolákon, egyetemeken, a felvételi vizsgák. Valamennyiünk számára hasznos lehet, Ita tudjuk, fiataljaink hogyan állták meg helyüket e vizsgákon, milyen tudós birtokába jutottak a középiskolás éveik során? Az eredmények ismételten igazolják a befektetett tevékenységet, bizonyos szempontból, „vizsgázik” e felvételiken a középiskolai oktató-nevelő munka egésze is. Az esetleges eredménytelenség, s okainak vizsgálata szintén figyelmet erdemel, hiszen a hiányosságok kiküszöbölése a jövő szempontjából szintén fontos teendő. Az egyetemekre jelentkezett nógrádi fiatalok felvételi vizsgákon való szereplését most még — információk hiányában — nem értékelhetjük. Erre szeptemberben, amikor az adatok értékelése megtörténik, még visszatérünk. Szólhatunk viszont a pedagógus pályára készülő fiatalok eredményeiről, a többi felsőfokú intézményben. A teljesség igénye nélkül, néhány tapasztalatot említünk. A kecskeméti óvónőképző Intézetbe a nappali tagozatra idén 22 nógrádi kislányt vettek fel, a megyei beiskolázási keretnél többet. összesen negyvenkét jelentkező volt. Itt a tapasztalatok kedvezőek, A korábbi éveknél jobb eredménnyel szerepeltek az idén felvételiző nógrádi lányok, akik a magas pontszámot elért felvételizők között voltak. A vizsgabizottság értékelése szintén hangot ad elégedettségének a nógrádi fiatalokkal kapcsolatban. A megyei óvodafejlesztési program, s az a törekvés, hogy a jövőben egy óvodai csoportra lehetőleg két óvónő jusson, ugyancsak az óvónőképzés jelentőségére hívja fel a figyelmet. Óvodáink személyi ellátottsága nem éri el ezt az igényt, bár a mostani normának megfelelő. Elsősorban megyénk húsz, úgynevezett bázisóvodájában kívánják megvalósítani, hogy egy- egy óvodai gyermekcsoportra két óvónő jusson. Ez biztosítéka az óvodai nevelési program még magasabb szinten történő megvalósításának. Egyébként az Óvónőképző Intézet levelező tagozatára a megyéből a csaknem hatvan jelentkező közül negyvenhetet felvettek. Ez is jelentős eredmény! Az esztergomi Tanítóképző Intézetbe a nappali tagozatra mintegy ötven nógrádi jelentkező közül 32 fiatalt vettek fel. A felvételi vizsgákon Esztergomban szintén igen eredményesen szerepeltek gyermekeink. Itt az úgynevezett relatív megfeleltségi szintig minden jelentkezőt felvettek megyénkből. A felvételi bizottsági ülésen kiemelték a nógrádiakat, akik közül 6—8-an a legmagasabb pontszómot elérték között is ott voltak. Megyei keretünk 40 hallgató volt, több jelentkezőnek örültünk volna. Ide a levelező tagozatra 16 képesítés nélkülit vettek fel. A megye tanítói szükséglete igényli, Nógrádból hogy a jövőben még körültekintőbb pályaorientációt végezzenek középiskoláinkban, mert a tanítószükséglet jelentős. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán ez évben viszont nem szerepeltek eredményesen a nógrádiak. A nappali tagozatra, a különböző szakokra, a mintegy nyolcvan jelentkezőből mindössze tizenkilencet vettek fel, s hat fiatalt előfelvételivel. A beiskolázási keretünk 50, tehát ennek az előfelvételivel be- kerültekkel együtt csupán felét teljesítettük. A felvételi vizsgán Egerben a korábbi éveknél gyengébben szerepeltek fiataljaink. Jelentős volt azoknak a nógrádiaknak a száma, akik ab- szolúlt értelemben sem feleltek meg a felvételi követelményeknek. S a gyengébb szereplés miatt a relatív megfeleltséget is kevesebben érték el, mint a korábbi evekben. Mivel az utóbbi két évben az egri Tanárképző Főiskolán általában két és félszeres, háromszoros a túljelentkezés (egyes szakokon, természetesen, ennél jóval több), a középiskolákban már tanév közben fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy a bekerülési követelmények magasabbak. Egerben 21 levelezőt vettek fel, tehát többet, mint a nappali tagozatra. Egyébként ez a szám még növekszik, s pedagógiai végzettséggel rendelkező kiegészítő szakokra, levelező tagozatra szeptember 15-ig jelentkezhetnek. Tóth Elemér Mai tévéaj 21.35: Vallomások a XX. századról. Major Máté. A Kossuth-díjas, kommunista tudós 1904. augusztus 3-án született, így az adás után egy nappal ünnepli 70. születésnapját. A kiváló építész, építészet történész és művészeti író 1933-ban lépett be az illegális kommunista pártba, s jóllehet egyetemi katedrát csak a felszabadulás után kapott, a harmincas évek közepétől nevelője a baloldali művészcsoportok tagjainak. a munkásoknak. Ö alapította meg a szociáldemokrata párt mellett működő Szocialista Képzőművészek Csoportját. Az ánlatunk elsők között volt, akiknek munkásságát népi államunk Kossuth-díjjal ismerte el. A műsorban Major Máté beszél életéről, harcairól. Igen sok tervét láthatjuk megvalósult formában fővárosunkban és vidéken is. Életére visszaemlékezve, a tudós nagy jelentőséget tulajdonít sikereiben, eredményeiben feleségének, közel félévszázados együttélésük alatt a legtöbb ösztönzést, támogatást tőle kapta. Major Máté ma is aktív, tudományos publikációkat, könyveket jelentet meg. A műsor a példaadó életutat mutatja be, s egyben születésnapi tisztelgés is Major Máté előtt. Lengyel totósok kiállítása A nógrádi fotóklub rendezésében augusztus 2-án lengyel fotókiállítás nyílik a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ fotógalériájában. A kiállító fotósok a világhírű, számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett krakkói fotóklub tagjai. Az 1895-ben alakult klub magyarországi bemutatkozására a Lengyel Népköztársaság megalakulásának 30-ik évfordulója alkalmából kerül sor. Látogatásukat a salgótarjániak 1975-ben viszonozzák, amikor hazánk felszabadulásának 30 éves évfordulóját ünnepeljük. A krakkói fotósok kiállítását Veres Mihály, a nógrádi fotóklub főtitkára nyitja meg. VARGA DOMOKOS: K< Az írd nevét az olvasóközönség leginkább Kutyafülűek című könyve révén ismeri. Ezúttal ismét gyerekekről ír: most kezdődő cikksorozatában a születés utáni időktől elindul* va adja közre számos megfigyelését, nevelői tapasztalatát a fiatal szülők és mindazok számára, akik valamilyen formában kicsi gyerekekkel foglalkoznak. Békából baba (I.) A férfiak nem szenvednek a szüléstől, nemigen van hát miért szeretniük' frissen világra jött magzatukat. Mit szeressenek rajta? Volt egy tanárom, aki késön nősült, s a szokottnál is nehezebben tört bele a házaséletbe. Fülem hallatára fakadt ki egyszer: felesége kénes a nemrég született gyerekük pelenkáját mutogatni neki, hogy mi van benne, szénét vagy csúnyát csinált-e a kicsi. Fel volt háborodva. Ügy érezte: emberi méltóságán esett csorba. De magamra is emlékszem, hogy nyolc-, vagy tízéves koromban megkérdeztem anvám húgát. Lenci nénémet: miért hagyja a kisfiát pelenkába csinálni ? Magyarázta. hogv nem tud még ülni se. hogyan ültesse bilire. De én makacsig odtam: akkor is ki kéne találni valamit. Az apáknak általában több eszük van. Sokszor mégis gusztustalannak érzik ezeket a csecsemőgondokat. Azt viszont nem mindenki érzi, hogy a gyerekhez túl sok köze volna. Jó. annak idején megcsinálták. összekalapálták. De ez nem volt olyan sok ügyességet kívánó, fárasztó munka, hogy túl büszkék lehetnének rá. Bíztatják magukat: — A te fiad (vagv: a te lányod), szeresd! — De a szívükben még alig gerjedezik egy kis meleg önnön magzatuk iránt. 'Az agyuk mondja csak: — Szégyen volna nem szeretned. Szeresd, szeresd, szeresd! Amelyik fiatal férj szerelmes a feleségébe, az ő kedvéért persze már eleitől fogva igen tisztességtudó apának bizonyul. Addig-addig. hogv még maga is elhiszi: örömét leli a gyerekben. Holott az ő számára akkor kezdődnek az igazi örömök, mikor a kicsi valami módon már válaszolni tud: mosolv- lyal, mozdulattal, hanggal reagálni az apai mosolyokra, mozdulatokra, hangokra. A férfitermészet ilyen, önzőbb. mint az anyáké? Talán csak másféle. Először is markolni tud a baba. vagy öklét csak úgy magában összeszorítani, és szélesre tátott szájjal maj- szolgatni... De hát ez nem újság, ahogy a kapálódzás se. Ezekkel, mondhatni, veleszü- letik. Élete második hónapjában viszont már valami újat is. tud: nézni, figyelni, két szemével követni mutatöuiiunk lassú. ide-oda mozgatását, majd fölébe hajló arcunkra is rácsodálkozik, s különbséget Is tesz köztünk: anyia és a többi ember között. Tudia már. ki a szoptatója. s anyja láttán a bőgést is nemegyszer abbahagyja. De lát már mást is. Feleségem figyelt meg- egy hathetes gyereket — ismerős fiatalasszonyét —. akinek a mózeskosara aprómintás anyaggal volt kibélelve. A pici oldalt fordította a fejét, úgv nézte a mintát, majd egv ujjal piszkálni kezdte. Attól fogva a mi gyerekeink is mindig kaptak valami néznivalót a fejük fölé. Nemcsak csörgő lógott az ágvuk két rácsa közé kifeszített madzagon. hogy megütögethessék. hanem Jucinak például — a legkisebbnek — egv partedli piros és kék házacskákkal, mackókkal. bohócokkal és egyebekkel. Kéthónapos ko4 NÓGRÁD — 1974. augusztus 2., péntek Bemutatjuk a mezőgazdasági szakkönyvszoigálatot 1974. januárja óta működik a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat mezőgazdasági szakkönyvszolgálata. Polónyi Péter csoportvezetőtől a szolgáltatás lényegéről kértünk tájékoztatást. — Napjainkban, amikor a mezőgazdaságban egyre nagyobb teret hódítanak az új eljárások, az ipari módszerek, olyan nagy felkészültségű szakemberekre van szükség, akik ismerik az új rendszerű mezőgazdaság —. vagyis új szóhasznalattal: a modern élelmiszer-gazdaság előtti feladatokat, a növekvő számú mezőgazdasági szakközépiskolák és főiskolák mellett mind nagyobb szerep jut az önálló önművelésnek. Ehhez a legnagyobb segítséget a szakkönyvek adják. Ezt ismerte fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a ME- DOSZ és a Hazafias Népfront, amikor közös állásfoglalásukban a szakirodalom nélkülözhetetlenségére hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy korunkban ugyanúgy termelő- eszköznek kell tekinteni a könyvet, akár a kapát, vagy a traktort. Egyúttal felhatalmazták a tsz-ek vezetőit arra, hogy a termelési alapot is felhasználhassák könyvvásárlás céljaira. A fenti állásfoglalás már 1967 óta ismert, mégis hét évnek kellett eltelnie, amíg a Művelt Nép vállalkozhatott a feladat megoldására. S megnyitotta az úgynevezett „második forgalmi csatornát": vagyis a vállalat szakinstruktorai személyesen keresik fel a tóeszeket, hogy szakirodalmi-témaköri igényeiket felmérjék és a könyvvásárlásra szánt keretösszegben megállapodjanak velük. Ezek a személyes látogatások igen eredményesnek bizonyultak. — Mi tehát a szakkönyv- szolgálati csoportok feladata ? — Egyik legfontosabb feladatunk a mezőgazdaság szakembereinek, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kutató- és oktatási intézmények élelmiszeripari üzemek dolgozóinak folyamatos tájékoztatása a kapható és a közeljövőben megjelenő szakkönyvekről; kiállítások, könyvbemutatók rendezése, mezőgazdasági boltjaink segítése, legfőbb pedig a bejelentett témaköri igények alapján a szakmailag legmegfelelőbb könyvek kiválasztása, pontos, gyors eljuttatása. — Milyen segítséget kap munkájához a szakkönyvszol- galat? — Különösen nagy segítség szamunkra a megyei pártbizottságok támogatása. A Mezőgazdasági Kiadóval közös szerkesztésben új változatban jelenik meg a Mezőgazda- sági Szakirodalmi Hiradó, amely a jövőben a társkiadók mezőgazdasági tárgyú kiadványait is ismerteti. — Milyen szakkönyvanyag áll az érdeklődők rendelkezésére? — A szakkőnyvszolgálat árubázisát megteremtettük és új raktározási, nyilvántartást rendszer alkalmazásával az utóbbi három' évben megjelent mezőgazdasági kiadványok, mintegy nyolcvan száza, lékát az érdeklődők rendelkezésére tudjuk bocsátani. rában odakerült a madzagra az a harmőnikaszerű. kihúzható és összenyomható sárga műanyag oroszlán is. amit Dombi fiamtól kapott. Farkánál fogva akasztottuk fel. így épp szembe nézett a kicsivel. Mondhatnám: oroszlánszemet néztek. Anvja tartott is tőle. hogv a lánva megijedhet, de azon semmi iele nem látszott a félelemnek. Sőt hamarosan elkezdett Leó felé nyúlkálni, és nagv örömünkre sikerült is a bajuszát megfognia. Megint odaadtam neki. Meglógta, a szeme fölé emelte. és nézte egy darabig. Kétszínű volt. fehér és kék. de mintátlan. Nem talált rajta, úgv látszik, semmi érdekeset, mert ismét kieresztette a kezéből. Újra odaadtam. Felemelte, mintha tovább akarná nézni. S ekkor következett be a nagy pillanat. Megmozdította a másik kezét is. a balt. s odanyúlt, kissé tétován. de félreérthetetlen szándékkal. Nem sokáig kellett. kísérleteznie. máris két kézzel fogta a csörgő szárát. Majd eleresztette a jobb kezével, de a ballal tovább markolta: sikerült átvennie egyik kezéből a másikba. — Képzeljétek, mit tud a Juci! — fogadtam aznap este az iskolából hazatérő bátyiait. nénjeit. S akkor még magam sem gondoltam, hogy ez a rövid mondat milyen gyakran felcsendülő csatakiáltás lesz a családban. Nemcsak az én szájamról, az övékről is. Mikor ők nőtte'k-növeked- tek. épp’ ilyen örömmel lestük őket, mégse ennyi figyelemmel. Hajszoltabban éltünk. a saját létünk gondjaival jobban eltelve. Most viszont úgy voltunk vele: itt az utolsó alkalom. Több gyerekünk nemigen lesz. ezt kell még kiélveznünk, amennyire csak lehet.-Kicsik és nagyok odcgyűl- tek a kiságyhoz. Ott álltam magam is. kissé hátrébb tusz- koltatva. a mohón kíváncsi fiatalság által. Dombi bemutatta a produkciót. — Ide süssetek! — mondta a sikeres férfi fölényével. Majd Jucihoz fordult: Légyszíves, mosói vogj! Föléhaiolt. majd fejét kissé följebb kapva, kivillantotta a fogsorát: szélesen elvigvoro- dott. A kicsi rábámult, s elhúzta ő is a szálát. — Láttátok? Hogyne láttuk volna. Már derültünk mi is. Sőt. a kama- szodófélben levő Kismagdus hangosan hahotázta bele a világba :. — Tud nevetni a Juci*! Ha- haha! Ez állati muris! Haha- hahaha! Műsorajánlat fiataloknak Gorkij: Életem című trilógiájának rádióváltozata öt részben kerül immár harmadszor műsorra augusztus folyamán. A gorkiji mű csodálatos költői, realizmusának érvényesítése a rádiójáték-formán belül úgyszólván maradéktalanul sikerült (átdolgozó és rendező: Gál István.) Gorkij gyermek- é6 ifjúkorának önéletrajzi írása mint egy hatalmas, sötét, de gyönyörű színekkel festett pannó tárul a hallgató elé. Az önéletrajz költői feldolgozásán túl persze — épp’ úgy, mint a regény —, a rádiójáték is az egész korabeli orosz társadalom rajzát magában hordja. A zenei rovat augusztus 20-i műsora az Ünpepi hangok. Címe is jelzi, hogy tematikája az ünnep hangulatához kapcsolódik: a 6 iskolából résztvevő versenyző a magyar tájak, az irodalom és a történelem ismeretéből is „vizsgázik”, de minden kérdés természetszerűleg a muzsika jegyében hangzik fel. Érdekes szigetek ... címmel dr. Balogh János akadémikus 12 adásból álló előadássorozatát szintén augusztusban sugározzák (első rész: aug. 7. K. 10.05). Dr. Balogh János pro- fesszor neve sokak előtt isme- retes, hiszen mint világjáró tudós több sorozatban számolt már be érdekes élményeiről. Ez alkalommal újabb kuriózumokat választott ki előadásai tárgyául — érdekes szigeteket. Ki hinné, hogy a világ sok ezer szigete közül mennyi a különleges, a ritka. Szó esik egyszemélyes szigetről, a sárkánygyíkok szigetéről, de el. kalauzol bennünket a százévesek szigetére is. Ezeket, ho! egy megszállott utazó, hol híres expediciók fedezték fel. Az előadó, hol érdekes életutakat követ, hol tudományos felfedezéstörténetet idéz, hol pedig izgalmas kalandokat mesél el. Ki mondta? Miért mondta? „Ismerd meg önmagád”, „Damoklész kardja”', Heuréka”, Jöttem, láttam, győztem” _ és más közismert szállóigéket? Ezeket a mindennapi életben gyakran használjuk, de nem minden esetben ismerjük elég pontosan azok eredetét, történelmi hátterét. Néha egy-egy apróság is — mint például a mondások keletkezésének körülményei — segíthetik a mélyebb összefüggések megértésében, elárulhat valamit egy-egy kor gondolkodásából, érzéseiből. A szállóigék eredetének vizsgálata alkalmat ad arra is, hogy a meglevő történelmi ismereteinket felelevenítsük, kiegészítsük, ezért ezek a 8—10 perces ismeret- terjesztő műsorok minden korosztály Számára érdekesek és tanulságosak lehetnek. E mondásokban. szállóigékben meg- érezheti a mai ember azt is, hogy gondolatainkban, szavainkban mennyi minden él tovább az elmúlt korokból, s ha a régi idők világát, gondolkodását nem Ismerjük, nehezebben értjük a magunk világát, a magunk beszédét is.
