Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-02 / 179. szám
£Se*«sSBB«sSe saSzoujetunioban A SZOVJETUNIÓ gabonatáblái, mintegy 128 millió hektárt tesznek ki, annyit mint Anglia, Franciaország, Olaszország és az NSZK területe együttvéve. Tavaly rekordtermést: 222,5 millió tonna gabonát takarítottak be. A vetések állapota, és az e ső cséplési eredmények (az ország déli részén, ahol már megindult az aratás), arra engednek következtetni, hogy « Szovjetunióban az idén is sokkal nagyobb termést takarítanak be, mint a legutóbbi tíz esztendő évi átlaga. Ennél pontosabban meghatározni a terméskilátást még korai lenne. A Szovjetunióban ugyanis a vetésterületek egymástól igen különböző éghajlati övezetekben fekszenek. És nincs olyan esztendő, ■hogy az időjárás valamelyik gabonatermelő körzetben ne okozna kellemetlen meglepetéseket. Így például Belorusz- s/.iában és az ország néhány más körzetében az erős tavaszi fagyok okoztak kárt az őszi gabonavetésekben, számos kolhoznak és szovhoznak újra kellett vetnie. Az idei tavasz jóformán mindenütt hűvös volt és hosszú ideig tartott. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság előnyei, a mezőgazdaság további belterjesí- tése, a szovjet parasztság növekvő tapasztalatai azonban évről évre csökkentik a terméseredmények függőségét, a természet szeszélyeitől. A megerősödött, jól gépesített gazdaságokká vált kolhozoknak és szovhozoknak t ig lehetőségeik vannak, hogy a termésbetakarítást igen rövid idő alatt és nagy területeken végezzék el. 1973. végén a szovjet mezőgazdaság 070 ezer g^bonabetakarító kombájnnal, 1 284 000 teherautóval és ugyanilyen nagyszámú másfajta betakarítógéppel rendelkezett. A Szovjetunióban a termésbetakarítás nemcsak a mező- gazdasági dolgozók, a kolhozok és szovhozok gondja. A betakarítás országos, össznépi ügy. A szovjet állam nagy segítséget nyújtott a gazdaságoknak az idei aratás megszervezésében Is. Az SZKP KB és a szovjet minisztertanács már májusban kidolgozta a mezőgazdasági termények idei termésbetakaritá- sának és -felvásárlásának biztosításával kapcsolatos intézkedések' széles körét. Ennek megfelelően az ipar az előírtnál gyorsabb ütemben szállítja a mezőgazdaságnak a teherautókat, gabonabetakarító kombájnokat és másféle gépeket. Csupán két gyár — a rosztovi és a taganrogi mezőgazdasági gépgyár- — 79 ezer hatalmas erejű Kolosz és Nyiva kombájnt szállít az idén a kolhozoknak és szovhozoknak. Ezekben a gyárakban, akárcsak az ország sok más üzemében, a falunak nyújtott segítség ' keretében sok ezer kiváló gépészt és javító szakmunkást képeztek ki. Egyre növekszik a kolhozok és szovhozok, valamint a specializált mezőgazdasági fuvarozó vállalatok szállító eszközeinek a száma. Minden megyében, köztársaságban különböző szervezetek tulajdonát képező teherautók ezrei és tízezrei dolgoznak majd, mindenütt létrehozták az operatív központokat, amelyek a teherautóin történő tenménybeszállítást irányítják. A KUBANYI sztyeppéken és számos más körzetben, ahol már megkezdődött a gabonafélék tömeges betakarítása, nyári esőzések akadályozták a munkát. Emiatt nagy területeken dőlt meg a gabona. De a szovjet parasztok ezeken a helyeken is felvették a harcot a természet szeszélyei ellen; megszervezték a csoportos kombájnaratást, a gépeket felszerelték kaíászemelő szerkezetekkel, széles fogású gépeket alkalmaztak. Gleb Szplrldonov Népművészet, megyei hagyományok Elsőként huszonkét béb- szakkörvezető érkezik szombat délelőtt Salgótarjánba, a József Attila Megyei Művelődési Központba. Augusztus harmadikén kezdődik ugvanis a nyári módszertani továbbképzés. A különböző amatőr- csoportok, szakkörök, ifjúsági klubok vezetői számára nem először tartanak szakági tanfolyamot, az idei azonban újdonságot is ígér. Változást jelent az eddigi gyakorlathoz viszonyítva, hogy egy időben több csoport tagAbai és Zsupolyán Nézzék ezt a két embert, Abait és Zsupolyánt. Ugyanabban az országban, ugyanabban a városban, sőt, egyugyanazon esztendőben születtek. Szociális származásuk is hasonló, némi jóindulattal munkás, szigorúbb mérce szerint kispolgári. Mindegy. Tény, hogy, ha a két nagyjából azonos feltételek között indult ember pályáját diagramban felrajzolnánk, két olyan görbét kapnánk, amelyek nagyjában azonos hullámvonalat írnak le, de soha sem találkoznak; amikor az egyik görbe felemelkedik, a másik lehuny atlik és megfordítva. Az iskolában kezdődött. A matematika tanárnak az volt a fura szokása, hogy mindiga névsor elején kezdte a felel- tetést. Minden órán, kivétel nélkül Abai volt az első felelő. Abai jöjjön ki, Abai kijött, „bezúgott”, ahogy akkor mondták, „fát kapott”, ahogy ma mondják — mehetett a helyére. Még ,két A-betűs következett, aztán két B-betűs, de Zsupolyánig soha nem jutott el. Abainak egyetlen bánata volt, hogy miért nem hívják őt Zsupolyánnak, vagy legalább is Zabainak. A sportközi foglalkozásokon viszont Abai volt előnyben: szegény U-, V- és Z-betűsök már sose jutottak oda a pingpong- as''1,iáihoz. Ha valaki bajt kevert az osztályban és nem lelték a tettest, a névsor elején kezdték a büntetést. Szegény Abai mindig beleesett. Azért az előnyért, amelyet Zsupolyán ilyenkor 'élvezett, Abai a könyvosztásnál kárpótolta magát. Akkoriban ugyanis — ha nem tudnátok, drága fiatal barátaim — a diák nem vásárolt ám minden esztendő- ■ ben vadonatúj könyveket. (Igaz, drága jó minisztérium, az sem volt szokás, hogy minden évben új kiadású könyvekből kellett tanulni.) A gyerekek sorbaálltak a diákse- 1 gitő könyvtárában és megkapták az öreg diákok kimustrált könyveit használatra. Már aki megkapta. Mert Abainak mindig jutott, de Zsupolyánnak majdnem soha. Mire a Zs-be- tühöz értek, minden könyv elfogyott. Jött az érettségi. Abai attól remegett, hogy az elején még szigorú lesz a mérce, ezért e hasal. Zsupolyánt meg a hí deg rázta, hogy, ha a Zs-be tűig nem bukik meg valak’ őt húzzák meg a statisztika kedvéért. Bevonultak katonának. Abait azonnal beöltöztették. Mire Zsupolyán következett, ki volt a sor, létszámfelettiként leszerelték, és csak négy év múlva, a háború végén vonultatták be. De a hadifogság mindkettőjüknek osztályrészül jutott. Abait, aki a névsor elején állott, négy esztendővel hamarább engedték haza, mint a szerencsétlen Zsupolyánt. Jöttek a békeévek. Abai hamarább kapott lakást, mint Zsupolyán, de hamarább kapott társbérlőt is. Zsupolyánt később racizták, szanálták, mint Abait, de később is vették vissza. Aztán megint újabb korszak következett. Abai mar régen megkapta a kedvezményes üdülőtelket, amikor Zsupolyán még mindig a várólistán volt. .Viszont Abaira rögtön kivetették a pluszte- lek-ingatlanforgalmi különadót, amit Zsupolyán megúszott, mert mire rá került volna a sor, visszavonták a rendeletet. Majd elfelejtettem mondani, hogy idővel mindketten megnősültek, családot alapítottak. A kis ’Abait mindig elsőnek szólítja ki a matektanár, a Zsupolyán csemetének sose jut hely a pingpongasztalnál. Novobáczky Sándor jai végzik a bentlakásos tanfolyamot. Első pillanatra ez egyszerű szervezési kérdésnek látszik, pedig komoly tartalmi következményei vannak: nem csupán egymástól elszigetelt szakmai-módszertani előadásokra, hanem közős témák meghallgatására is alkalom nyílik. Néhány példa a tíz nap programjából: augusztus 4-én, vasárnap a páva körök és a néptánccsoportok vezetői együtt utaznak el a VIII. nógrádi nemzetiségi találkozóra: hétfőn a csak később érkező klubvezetők kivételével a tanfolyam összes résztvevője előadást hallgat meg Nógrád megye néprajza címmel. A következő napon a bábosok, a táncosok, s a páva kprök vezetői népi hangszerekkel és népi zenekarok összeállításával ismerkednek. E felsorolásból is kiderül, hogy a tematika középpontjában a népművészet, ezen belül is a megyei hagyományok, a palóc motívumok állnak. Az előadók között találjuk ’ a téma több neves szakemberét, például Fasang Árpád karnagyot, dr. Zólyomi József, dr. Bellon Tibor és Kapros Márta muzeológusokat, s a Népművelési Intézet néhány munkatársát. Az ifjúsági klubok vezetői augusztus 8-án érkeznek. Munkájuk eltér az eddigi említett csoportokétól. Elsősorban művelődés- és ifjúságpolitikai témájú előadásokat hallgatnak, s a klubvezetés elméleti és gyakorlati kérdéseit beszélik meg. Szólnak a klubok berendezéséről, a jó propagandáról. Érdekesnek ígérkezik a zárónap programja: délelőtt módszervásárra, délután pedig tapasztalatcserére kerül sor. A tanfolyam ideje alatt, augusztus 5-én nyílik meg a szabadtéri szoborkiállítás. 7- én közönség-művész találkozó lesz.1 Több klubest és filmvetítés is színesíti a tíznapos továbbképzést. Nemcsak tapasztalatokban, hanem élmé- nyekben’is gazdagodva térhetnek haza a részt vevők. Nagybátonyiak saját lakóhelyükért A bányaváros szép és egyre épül, szépül. De a régi üzemek környékén, a községben, Szorospatak felé és a települések között akad mit rendbe hozni. A nagyközségi tanácsnak mindenre nem telik. A terek, parkok, árokpartok rendbe hozása, csinosítása nemcsak pénz kérdése. A lakóhely szeretete, akarat és dolgos munkáskéz kell hozzá. Mindez Nagybótonyban fellelhető. A tervekről, az irányításról, az üzemek, intézmények társadalmi munkafelajánlásának szervezéséről a nagyközségi tanács gondoskodik. Az eredmények már mutatkoznak. Legutóbb is kommunista műszakot szerveztek. Lekaszálták a gizgazt, a törött padok cseréjével, javításával többek között a szorospataki aknaüzem dolgozói jeleskedtek. Magukénak vallják a nagyközséget a FŰTÖBER dolgozói, hiszen itt élnek, vagy naponként ide járnak dolgozni. A gépüzem dolgozói is kiveszik részüket a község csinosításában. Hogyan ismerik el a nagyközség vezetői az iparkodást? Amit pénzzel meg nem fizethetnek, azt emberséggel, tisztelettel megköszönik, és a legjobbal! nevét az utókor számára megőrzik. Tanácsi határozattal di3#. ■ by '“A wt-----^,.Wi • mm csöségkönyvet és emlékplakettet alapítottak. Ebben a szép kötésű, arany betűkkel díszített könyvben olvastam, hogy a Hazafias Népfront bányavárosi bizottsága az 1973- ban szervezett társadalmi munka verseny ben. a nagyközségi települések között kimagasló eredményt ért el, a versenymozgalomban első helyezést ért el. Ezért a nagyközségi tanács emlékplakettel tüntette ki, az elismerést, köszönetét, a dicsőg- könyvbe feljegyezték. A Nógrádi Szénbánya Vállalat gépüzeme, a FŰTÖBER, valamint Nagybátony Községgazdálkodási Vállalata kimagasló társadalmi munkájával szintén elnyerte az emlék- plaketett. Most nincs arra elegendő hely, hogy itt név szerint felsoroljuk mindazokat, akik önzetlenül sokat dolgozta t lakóhelyük szépítéséért. Bizonyára nem is nyilvános dicséretre vágynak a nagybátonyiak, hanem elsősorban arra, hogy kellemesebb, szebb és kulturáltabb legyén községük. Ehhez az is szükséges, hogy az értékeket, a szépet és a jót, a padokat és a fákat, a játszóteret és a virágokat mindenki megbecsülje, óvja és\megőrizze. r. l. Diákok nyári A nyári szünet, a vakáció, a szellemi pihenés, a felüdülés időszaka. A diákok jelentős része a nyári hónapokban hosszabb-rövidebb időre bekapcsolódik a termelésbe. A munkát mindig valamilyen cél érdekében végzik. * Az Ipoly Bútorgyár szécsé- nyi telephelyén három ifjú munkással beszélgettem. — Augusztus 24-ig szerződtünk le az öcsémmel — magyarázta Domszky György, a Budapesti Vegyipari Szakközépiskola leendő harmadik osztályosa. — Naponta 7 órát kell dolgozni. — Hat forintot kapunk óránként. Minden forintot félreteszünk, mert egy Verhavina segédmotort szeretnénk venni — veszi át a szót Zoli.-r- A bátyád Pesten tanul, te Salgótarjánban. Így jól is jön ez a kis nyári munka. — Együtt vagyunk, együtt dolgozunk. A motor is közös lesz. Végh Katalin, az Egri Tanárképző Főiskola hallgatója. A munkabért már ő is „betervezte”. — Négy hétig SZOT-üdülőben voltam nevelő, a Balaton partján. Most egy kis fizikai munkával „rásegítek” az ott kapott összegre. Augusztus végén csehszlovákiai kirándulásra megyek. Kati a főiskolán földrajz Szakon tanul, így a kirándulás szakmai szempontból is hasznos lesz. Szálai Erzsébet szintén főiskolai hallgató. Ö a szécsényi nyári napköziben végez egy kis pedagógiai előgyakorlatot. — Konkrétan nem tudom, hogy mire költőm a pénzt. De mire megkapom, egész biztos, hogy meglesz a helye. Bagó István és Szentéi József a gépipari technikum tanulói, ök a szécsényi ÉP- SZÖV-nél vállaltak munkát. Mindketten magnót szeretnének venni. Vizi József szakmunkástanuló ugyancsak velük dolgozik, rádióra gyűjt. — Most fejeztem be a nyolcadik osztályt. Építőipari szakközépiskolába megyek — mondotta Nagy István — Jól jön ez a nyári gyakorlat a lu- dányhalészi TÖVÁLL-nál. A pénzen, amit keresek, segédmotort veszek. — S ha nem lesz elég? — Szüleim pótolják. ★ Diákok vallottak a nyári munkáról. Diákok, akik ez idő alatt közelebb kerültek a mindennapi munkához, a felnőtt társadalomhoz, az élethez. Tevékenységükön keresztül Ismerik fel, hogy minden érték forrása a munka. Megdolgoznak, megizzadnak a forintokért, de legalább tudják annak értékét. Sz. F. Yiiienoben — stiaiuiiduüen Bmassagyarmaton.- kj Ki hajt a pirosba ? Traffipax után Traffiphot! Ismét egy csalhatatlan műszer a közlekedési szabálysértések leleplezésére. A nyugatnémet gyártmányú Traffipax a gyorshajtók, a megengedett sebességet túllépőkről készít cáfolhatatlan bizonyítékot — fényképet —, s a hazai közlekedésrendészet két éve vetette be ezt a hatásos „fegyvert”. A fénykép alapján lehet megállapítani a vétkes gépkocsivezető járművének rendszámát és azt, hogy mikor, vagyis hány órakor, percben, illetve másodpercben történt a gyorshajtás. A Traffiphot hasonló elven alapul, azzal a különbséggel, hogy ez a fényképező berendezés csak azokat a szabálytalankodó járművezetőket leplezi le, akik tilos-pirosba hajtanak. Miért van erre szükség? Nemcsak a nemzetközi baleseti statisztikai adatok, hanem a hazaiak is azt bizonyítják, hogy az áthaladási elsőbbség meg nem adásával számos tragikus kimenetelű baleset történik minden évben. Tavaly a hazai közutakon 3161 ilyen baleset történt, s közöttük nem egy — éppen a legsúlyosabb kimenetelűek — azért, mert a gépjárművezetők behajtottak a piros jelzésbe. A Belügyminisztérium műszaki-fejlesztési csoportfőnöksége az idén tavasszal kísérletképpen egy forgalmas budapesti útkereszteződésben állította fel a Traffiphot berendezést, hogy valamilyen képet kaphassanak arról, hány jármű hajt be a tilosba. A főpróba igazolta a korábbi megállapításokat, mert a fényképek alapján kiderült, hogy öt perc alatt 11 jármű vezetője szegte még a legalapvetőbb közlekedési szabályt. Mit tud ez a fényképező berendezés? Működését a piros lámpa irányítja, vagyis csak akkor lép működésbe, ha az útkereszteződésekben levő lámpákban felvillan a piros fény. A. berendezés a szabálysértő gépjárműről egymás után két fényképet készít. E két felvétel alapján állapítható meg a helyszín; a szabálysértés elkövetésének napja, órája, perce és tizedmásodperce, és természetesen látható a vétkes járművezető gépkocsijának, vagy motorkerékpárjának rendszáma. (Azért készül két fénykép, mert előfordulhat, hogy a járművezető ugyan behajt a tilosba, de azonnal meg is áll. A második fénykép már cáfolhatatlanul bebizonyítja, hogy továbbhajtott-e az illető.) A fényképfelvételek kiértékelésekor ugyanakkor az is kimutatható, hogy a szabálysértő gépjármű a pirosra váltás után mennyi idő múlva haladt át a tilos jelzésen. Emellett a berendezés azt is tudja rögzíteni, hogy hány gépjárművezető szegi meg a jobbra fordulás szabályát. A berendezésbe a legkorszerűbb fotótechnikai eszközöket építették be: nagy látószögű objektívet, automatikus blende- vezérlőt és villanóegységet működtető fényérzékelő áramkört. itzek az automaták biztosítják, hogy a berendezés napszaktól, illetve időjárási viszonyoktól függetlenül minden időben jó minőségű felvételt készítsen. A Belügyminisztérium közlekedési csoportfőnökségének tájékoztatása szerint a főpróba után Budapesten még az idén nyáron működésbe állítják a Traffiphot berendezést. Hogy hol? Ezt természetesen nem mondják meg előre. A gépjárművezetőknek azonban nem árt tudniuk, hogy a berendezést nem lehet látni, csupán azt kell tudomásul venniük, hogy a tilos jelzés felvillanásától a gép működésbe lép. f , Pcthes Sándor < j NÓGRÁD — 1974. augusztus 2., péntek 5
