Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-15 / 190. szám
Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról A wsta határai Demokrácia és fegyelem: édestestvérek. Ám testvérek között sem ritka a harag, a hangos szó, a félreértés. Ezért szükséges a munkahelyeken is a két testvér, demokrácia és fegyelem mozgásának, hatósugarának határait megjelölni. Eddig és ne tovább. A munkahely: szervezet. Létezése, működése elválaszthatatlan sokféle előírástól, utasítástól, szabálytól. Amiket — éppen közérdekből, a munkahely zavartalan tevékenységét elősegítve —, be kell tartani. Alapvető kérdés tehát: miről lehet és szükséges, miről nem szabad vitatkozni? Téves tilalmi táblák Eléggé elterjedt nézet, főkent a gazdasági vezetők vallják: termelési kérdésekben nincs helye a demokratikus fórumoknak, ezekben a felelős poszt betöltője dönt, utasít, s a többieknek marad a végrehajtás. E vélekedés gyengéje általánosságában rejlik. Mert mit értsünk „termelési kérdések” alatt? A napi terv- feladatot? A technológiát? Ha a huzakodók erre gondolnak, akkor igazuk van. Ám, ha e tilalmi tábla mögé azt a felfogást rejtik, hogy a munkahelyi fórumok vitatkozzanak csak szociális, munkásellátási, esetleg bérezési, jutalmazási ügyekről, de a gazdasági tevékenység lényegét ne érintsék, akkor tévednek. Ahogy azok szintén, akik — a munkások soraiból — azt szeretnék, hogy tőlük mindenről véleményt kérjenek. Addig nincs demokrácia, mig velünk meg nem beszélnek mindent, míg a főnökök maguk között döntenek —, így hangzik az „érvelés”. Jól néznénk ki, ha a termelés folyamatát újra meg újra gyűlé- sezéssel akasztanánk meg, mondván, most megvitatjuk a dekádtervet, most meg a technológiai előírást... A kiválasztás joga Egészséges arányokra van szükség. Annak tisztázására, mit lehet, mit érdemes a gazdasági témák közül megvitatásra a demokratikus fórumok elé terjeszteni. Igen, de kit illessen e kiválasztás joga? Félreérthetetlen feleletet ad erre az a határozat, amelyet a Minisztertanács 1973. június 27-i ülésén hozott az üzemi demokrácia fejlesztéséről, s amelyben több más mellett ezt olvashatjuk: ,,.v. a központi irányelvekből kiindulva és az érvényben lévő jogszabályok keretei között a vállalatok maguk alakítsák, fejlesszék tovább a helyi körülményeknek legjobban megfelelő formákat és azon belül a tartalmi megoldásokat”. Semmiféle központi akarat nem fogja kézen a munkahelyek közösségeit, s nem okítja részletekbe menően őket, mit saabad, mit nem. Érdemben csakis helyben lehet dönteni arról, hol húzódjanak a demokratikus vita és fegyelmezett végrehajtás határai. Amihez segítséget adnak a központi — a szakszervezetek és a kormányzat közös álláspontját megfogalmazó — irányelvek, a különböző jogszabályok, de a konkrétumokat a helyi körülmények szabják meg. Nem elég megmondani Tegyük fel: a vállalati pártós szakszervezeti, ifjúsági testületek, a gazdasági vezetők véleményét is kikérve, meghúzták a határokat. Világossá tették minden érdekelt előtt, hogy meddig és miről tart a vita, s hol adja át helyét a fegyelemnek. Tegyük fel azt is, hogy jól sikerült a határvonal kijelölése, élesen elválnak egymástól az utasításokkal és a vitákkal eldöntendő kérdések. Akkor már biztos az eredmény, a vonzó munkahelyi légkör, a közös gondolkodás? Hiba lenne ezt hinni. Egy valami még nagyon hiányzik. Nevezetesen a mindenkit összefogó, az erőket egy irányba terelő cselekvés. S talán furcsán hangzik, de igaz: a demokratikus fórumok sem akkor élnek, hatnak teljes valóságukban, ha ott az emberek bátran elmondhatják véleményüket, hanem, ha ezt a közösen kialakított teendők fegyelmezett végrehajtása'követi. Fogalmazhatunk úgy is: a szavak demokráciája a cselekvés demokráciájába nő át, hogy azután — a számonkéréskor, az ellenőrzéskor — ismét az együttes megfontolás, értékelés szavai vegyék visz- sza a főszerepet. Sértetlen sorrend Nem lehet arról vitatkozni, hogy mekkora bérösszeget használjon fel a vállalat, de arról lehet — sőt, kell! —, hogyan gyarapíthatnák a bérek növelésére fordítható forintokat, miként alakuljon a bérezés gyakorlata, mit állítson előtérbe a helyi bérpolitika — a mennyiséget, a minőséget, az időkihasználást, a gépállások csökkentését —, miért nyújtson kevesebbet. Veszélyesnek bizonyulna demokratikus fórumokra hagyni a készletgazdálkodás alakítását, az árukiszállítás időrendjének meghatározását, de a készletgazdálkodás, az áru- szállítás javításához — optimalizálásához — már sok segítséget adhatnak a kért és feldolgozott vélemények. Az egészséges arányok mellett ezért elengedhetetlen a dolgok sorrendjének sérthetetlensége. A bajok abból származnak, ha a munkahelyeken föl sem állítják e sorrendet, vagy, ha igen, akkor unos, un- talan fölborítják. Ilyenkor elmosódnak a határok, hol mindenre parancsok érkeznek, hol fölösleges vitákkal telik az idő, s csak akkor kapnak észbe, amikor már kátyúba ragadt a szekerük, se előre, se hátra. Ki kemény kéz, ki nagyobb demokratizmus után sóhajtozik, esetleg kiabál ebben a helyzetben, holott nem ezek segítenek. Hanem a logikus sorrend becsületének megteremtése! Az, hogy ne a munka, a cselekvés helyett vitatkozzanak, hanem a munka, a cselekvés hogyanjáról céljáról. Az, hogy a demokrácia és a fegyelem területeit elválasztó határokat senki — a vezérigazgató sem, a segédmunkás sem — ne sérthesse meg. E határokat az egész közösség vonja meg és az egész közösség őrizze, óvja. Mészáros Ottó — kulcsát felv. Egy brigád — egy raj Szocialista szerződést kötött nagybátonyi Bartók Béla iskola Gagarin-raja és a FÜTÖBER No vember 7. szocialista brigádja. Az együttműködés gazdasági, kulturális és politikai együttműködésre szól. A November 7. szocialista brigád a többi között például vállalta, hogy gyárlátogatást szervez az úttörők számára, hogy ezzel is elősegítsék a fiatalok pályává lasztását. Ugyanakkor elvégeznek minden olyan fizikai munkát, ami vei az úttörők továbbtanulását, tanulás szemléltetését is elősegítik. Az MSZMP Nógrád meqyei Bizottságának felhívása Pártunk XI. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az üzemek, termelőszövetkezetek, az intézmények kollektívái, dolgozói széles körű szocialista munkaversenyt kezdeményeztek. A SZOT, a KISZ KB, a HNF Országos Tanácsa által meghirdetett versenycélok támogatására, megvalósítására tömeges felajánlások, kezdeményezések történtek. A kibontakozott mozgalom politikai hangulata kifejezi: megyénk dolgozói céljainkkal azonosulva, cselekvő módon támogatják pártunk politikáját. A munka szocialista versenye elősegíti hazánk, megyénk, üzemeink anyagi, szellemi gyarapodását, szocialista értékeink gazdagodását. Az életünk értelmét jelentő munka, az alkotás, a teremtés boldog örömét nyújtja a mozgalomban résztvevő kollektíváknak és egyéneknek. Tisztelettel tekintünk a szocialista munkaversenyben résztvevő munkásokra, parasztokra, értelmiségiékre. A mozgalomban legjobb munkáshagyományaink folytatását, a dolgozó kollektívák politikai erejének folyamatos megújulását látjuk. Büszkék vagyunk az eddig elért jelentős eredményekre. A megyei pártbizottság a dolgozók által vállalt felajánlások támogatása, a kedvező társadalmi közfelfogás erősítése érdekében OKLEVELET alapít. Az oklevelet 10 olyan brigád nyerheti el, amelyek a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára indított munkaversenyben kimagasló eredményeket ér el. A kitüntetésre érdemes kollektívák megkapják „A Vállalat Kiváló Brigádja” címet Is. Értékelésünknél a központilag meghatározott versenycélok teljesítését vesszük alapul. A vállalások teljesítése nélkülözhetetlen segítséget ad a X. kongresszus határozatainak végrehajtásához, éves terveink teljesítéséhez, hozzájárul a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához. Hisszük: a mozgalom politikai ereje és lendülete nyomán emelkedik a termelés szervezettsége, gazdaságossága, nő a munka termelékenysége, javul termékeink minősége. Tovább nő megyénk dolgozói körében a szocialista haza építésében tudatosan résztvevők tábora, erősödik a közösségi és az egyéni célok egysége, fejlődik a szocialista közgondolkodás. Felkérjük a vállalatok, szövetkezetek valamennyi vezetőjét, hogy politikai felelőssége tudatában segítse a dolgozók által tett felajánlások, kezdeményezések teljesítését. Teremtsék meg a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételeket. Folyamatosan értékeljék a munkaverseny tapasztalatait, ösztönözzék, jutalmazzák az adott időszakban legkiválóbb eredményeket elért egyéneket, kollektívákat. A mozgalmat használják fel a szocialista munka rangjának emelésére. Bízunk abban, hogy pártunk XI. kongresszusát. felszabadulásunk 30. évfordulóját a szocializmus építésének újabb munkasikerei- vel ünnepelhetjük. Ez megyénk valamennyi dolgozójának közös érdeke, akarata. MSZMP NÖGRÄT) MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nem az átmente... A hivatalos jelentés így összegezte az idei gabona- termésünket: ,,Búzából, őszi és tavaszi árpából az idén rekordtermés került betakarításra..A jó gabona- termés iránt senki a világon nem lehet közömbös, örül annak a földművelő ember mellett az üzemi munkás is, a hivatalnok is, az értelmiségi is. Annyira azért senki sem, mint az egyik szécsényi nyugdíjas nénike. Benne van a korban, de még nem annyira idős, hogy odahaza a ház körül ne szorgalmaskodna. Apró jószág okát tart, galambokat, meg két kocács- kát is. Az ö igazi ideje az aratás. Mint régen, a kaszás világban, kalászt szedni jár. Tíz-húsz csokrot is összeszed, ha minden jól megy. Az idén kissé elkeseredett, mert a gépek alig-alig hagytak vissza kalászt. A tarlón a galamboknak is keresni kell a szemet. Jó öreg nénink ezért aztán nem jó szemmel nézte az idei gyors aratást és a kombájnokat. Nem sokáig kellett keseregnie. Az egyik délután hazafelé menet Jól jártak a kasáriak Szárító — társadalmi összefogással A NAGY MUNKA nyomait nagy teljesítményű szárító- sportolók vasárnapjukat ál* meg nem tüntették el. A tég- berendezést. dozták fel. A kányási bányalatörmelék, földikupacok, -i- Májusban láttunk hozzá üzem kábelekkel segített — kábeldarabok, most nem fel- az átalakítási munkákhoz. A mondja az elnök, s arcáról tűnőek. A kazári termelőszö- szárítóüzemnek kiszemelt valanv furcsa olvasható le. vetkezet tagjai örülnek, el- épületre falaznunk kellett. A ami csak akkor jelentkezik, készült az új szárítóüzemük, szociális épületek válaszfa- ha egy elképzelést várakozó" Nem is akárhogyan! Hírte- lainak elbontása után nagy son felül sikerült valóra vál* len nehéz lenne hasonló pel* teret kaptunk a tároláshoz tani. Csak szavakkal tudta dát találni arra a társadalmi — magyarázza Urbán Sán- megköszönni a munkát, összefogásra, amelynek ered- dór. amelyet tulajdonképpen » menyeként az egykori Szúr- Közbejárjuk a már a tsz- irányított. dök-akna helyén korszerű tulajdonában levő létesítőié- A szárító beszerelését a mezőgazdasági létesítményt nyékét. A munka május ele: MEZŐGÉP Vállalat 1,2 mii- alakítottak ki. jén olyan ütemben indult, lió forintért vállalta ’ volna. Kevesen bíztak, hogy hogy az addig aggódók kezd- Honnan lenne a kedvezőtlen terveik ilyen gyorsan való- ték belátni: tévedtek, alábe- adottságok között gazdálkodó ra válnak jegyzi meg csülték a kazáriak teljesítő- szövetkezetnek erre a célra Urbán Sándor, a termelőszö- képességét. ilyen összege? Megcsinálta« vetkezet elnöke, aki „szülő- házilag. Az üzemelésnél kiatyja’ volt a vállalkozásnak. . derült, hogy kiváló munkai Érdemes az esemenyeket A GAZDASÁG DOLGOZÓI végeztek visszapergetoi. sokszor önfeláldozó munka- Az üzem területén 150 vaA szurdoki aknában a tér- val rakták a falat, vakoltak, gon gabonát tárolhatna*, melést néhány éve megszün- bontottak. Mindezt a napi Hozták Hnmokterenvérfíl tették. Az épületek ott álltak munka után, vasárnapon- Mátraaljai Állami elhagyatottan, kihasználat- ként; Kovács Dora Ferenc 'latiul. vezetői gondoltak egy meré- a kombájnnal Heves megye szét és a nógrádi szénbá- bői, s másnap már a szári- nyáktól kérték: szeretnék az tóüzem építőivel együtt szőr- épületeket' megvásárolni, goskodott. Csak ő egyedül Kedvező ajánlatot kaptak. A 350 óra társadalmi munkát létesítményekhez 1,3 millió végzett. Társai: Bodor Já- forintért jutottak hozzá, nos, Nagy Gábor, Nagy sűrítőüzem Mindez az idei év elején tör- László sem sokkal maradt el tént. A termelőszövetkezet tőle. Valamennyien szerelők, már beszerezte az ÉLGÉP de az árokásástól sem ideállal gyártott Colman típusú genkedtek. _____________________________— Az építkezésnél másfél sz ázan hatezer társadalmi munkaórát teljesítettek. A környéken mindenki megmozdult, nemcsak a tsz-ta- nagybátonyi Gépkisterenvei Gazdaság ^IW^^^^^^™kerületéböl. A toaan^garfasag ^ nagybátonyi termelőszövetkezetből. Szárítani keveset kellett. A kapacitás óránként 10 tonna, s ez nagy segítség a környékbeli mezőgazdasági üzemeknek is. A kazáriak felbuzdultak » létrehozásán: — Ügy alakítottuk át az épületeket, hogy még egy szárítóberendezés elférjed. Ezzel megoldható lenne a salgótarjáni járás szövetkezeteinek gabonaszárítási gondja. Ván vizünk, Villany, ki* épített út, egyszóval minden feltétel adott, csak anyagiakfelfedezte, hogy búzától sárgállik az országút két széle. Csak egy seprűcske kellett, nem egy, hanem három zsákkal szedett ösz- sze búzát. Jóllehet egy kis kaviccsal keverten, de mii számít ez a tyúkoknak. Ha a megyei országutak mentét követi az ember, temérdek búzát láthat az út két szélén. Az igaz, hogy jó termést takarítottunk be, de azért annyit nem, hogy vagonravalót szétszórjunk az út mentén. Mert ameny- nyí ott barnállik a földön, az bizony annyi is lehet. Nem csupán Kishartyán és Szécsény között, hanem Bércéinél és Magyarnán- dornál. a Pásztora, Palotásra, Tarra vezető utak mentén is hasonló a helyzet. Nem különbül a rétsági járásban. A szécsényi idős néninktől senki sem sajnálja, arg.it felszedett. De ami kárba megy. mert a madarak sem bírnak vele —, erőteljesen figyelmeztet. Gondosabb munkát a szállításkor, mert nem az átmente a magtár... — B — gok. A üzemből Pazdera brigádja ban van hiányunk — magya- Szücs István es rázza Urbán Sándor, János szocialista transzformátort szerelt, kábelt fektetett. Nem volt darus kocsi? Segített a FUTÖBER. Tetőfedő anyagra volt szükségünk? A Salgótarjáni Kohászati Üzemekből soron kívül kaptuk a DEXION-Salgó elemeket. Nagybátonyi munkásőrök. mindent lehet elérni, matraszetei tűzoltók, vizs-lási Sz. Gy. A TELEP GONDNOKA NAK kétszobás szolgálati lakást alakítottak ki. Jól jártak a kazáriak a Szurdokaknával. A másik nverese- 'gük, hogy bebizonyították, társadalmi összefogással, mi Vöröskeresztesek számadása Kihelyezett titkári értekez- nyák vállalat Vöröskereszt létén vettek részt a napokban szervezete, a mozgalom eiső Szorospatakon a Nógrádi Szénbányák Vállalat Vöröskereszt szervezetének csúcstitkárai és gazdaságvezetői. A gazdaságvezetők részére továbbképzésnek is szolgáló tanácskozáson összesen 40-en vettek részt. Először Wágner Jánosné, a eredményei maris mutatkoznak. A tisztasággal, a környezetvédelemmel, a korszerű elsősegély nyújtással, a Vörös- kereszt tömegszervezeti jellegével foglalkozott a szervezet titkára. Ezután a szénbányák igazgatósága és a nagybátonyi közNógrádi Szénbányák Vállalat ponti raktár Vöröskereszt szervezete számolt be munkájáról. majd a vállalati számvizsgáló bizottság adott tájékoztatót a gazd')sógvezetők- nek az új könyvelési módszerekről. Vöröskereszt szervezetének titkára számolt be az eddig elvégzett munkáról és az év végéig még megoldandó feladatokról. Idén tisztasági mozgalmat indított a szénbáNÖGRÁD — 1974. augusztus 15,, csütörtök 3
