Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-15 / 190. szám
IIÁZI KÖNYVTÁR MINDIG ÉRTÉ Juhász József a Salgótarjáni Kohászati Üzemek GYGO egységénél marós. Magas mennyezetű üzemcsarnokban dolgozik, ahol napfényes nyári délelőtt is villany világít. Aki nem szokta meg, eleinte pislog tőle. Juhász Józsefet már nem zavarja. Nyílt tekintettel néz rám, ahogy a zúgó gépek között könyveiről kérdezgetem. — Körülbelül ötszáz könyvem van. Talárj a fele ennek szépirodalom. Amióta megtanultam, szeretek olvasni. Eleinte cowboy regényeket olvastam ronggyá, azután rákaptam az értékesebb irodalomra. Kamaszkorom vége télé kiselejteztem a könyveim egy részét. Azokat, amik már teljesen szétrongyolódtak. Akkor már igényes voltam a könyveim külsejét illetően is. Akkor szabadultam meg a ponyváktól. Különben tartalma miatt nem dobnék el könyvet. A könyv mindig érték. bármi legyen benne, tanulságos. hasznos, ha az ember elolvassa. Gyarapítja az ismereteit. Most legszívesebben a második világháborúról olvasok. Regényeket, dokumentum köteteket, memoárokat, mindent, amihez hozzájutok. Ezen kívül? Maupassant, Hemingway, James Joyce... Szabályosan, gyakorlottan ejti a francia, angol neveket, közben oldalt villan a szeme, a gépre. Minden rendben, beszélgethetünk tovább. — Mikor szokott olvasni? — Este, ha tízkor megyek haza, hajnali háromig. .. ebéd közben... Tv-nézés helyett. .. Csak ha jó műsor megy, azt nézem meg, no és mindennap a híradót. Azt nem hagyom ki soha. Harminchét éves. Felesége óvónő, ö is olvas. Egy kilenc- esztendős gyermekük van, akit ugyancsak a könyv szere- tetére nevelnek. — Megyünk kirándulni Egerbe. A gyerek érdeklődött már előre a várról, beleolvasott az Egri csillagokba is.... Mutatok egy könyvet... — ott terem az öltözőszekrénynél, amelyikből kék kötetet „varázsol” elő. Sugár István: Az egri vár és viadala. — Ebből mindent meg lehet tudni. Csak jobb, ha az ember eligazodik ! A könyvben a szakszervezeti könyvtár bélyegzője. Juhász József amellett, hogy havonta 100—120 forintért vásárol könyvet, tagja az üzemi letéti Könyvtárnak. de a megyei könyvtárnak is. Szereti a könyveket. A hobbyjában is segítik. Kertészkedik. Ilyen témájú könyvek alkotják szakkönyvei zömét. Üjabb oldalpillantás. miközben a fényképezőgép zárja csattan. A könyv visszakerül a szekrénybe a marógép motorja zümmögve elindul, s a kés barázdát harap a befogott munkadarabon. — s — Augusztus 20-án Rimócon Palóc szőttes kulturális napok A szécsényi járási művelődésügyi osztály kezdeményezésére a járás területén, a déli községek népművészeti, kulturális hagyományainak ápolása érdekében — a rárósi kulturális napokhoz hasonlóan — palóc szőttes kulturális napok megrendezését kezdeményezte. Az elképzelés az érintett községekben — Nóg- rádsipek, Varsány, Rimóc, Nagylóc, Hollókő — aktív támogatásra talált. Az első találkozóra augusztus 20-án került sor Rimócon. A község apraja-nagyja megmozdult. Javában tart az előkészületi munka. Bizonyítani szeretnék, hogy az intéző bizottság jól döntött, amikor Rimócnak adta az első rendezési jogot. Az öt községben a kulturális bemutatót hagyománnyá akarjak fejleszteni. A kulturális napok célja: a népművészet hagyományainak megőrzése, ápolása, ezek megismertetése a fiatalabb generációval, A rendezvény szinkronban van az alapvető közművelődési célkitűzésekkel. Az érintett községekben működő művészeti csoportok, szólisták számára lehetőséget ad a fellépésre, összehasonlításra. Jó lehetőség a szunnyadó kulturális élet felkeltésére, újabb csoportok létrehozására, az egész évben való folyamatos kulturális munka biztosítására. A bemutatón az iskolás korosztálytól az idősebbekig bárki részt vehet. A találkozón, minden község önálló harmincperces műsort ad. A zsűri ennek alapján ítéli oda a díjakat és különdíja- kat. A legjobb teljesítményt .nyújtó község 3800 forintot kap. De mind az öt község műsorát díjazzák. Még az ötödik helyen végző község művelődési házát is 2300 forintban részesítik. A legtöbb fiatalt eredményesen szerepeltető község elnyeri a járási KISZ-bizottság ezerforintos különdíját, valamint vándorserlegét. A legjobb műsorszerkesztést, nyújtó község kapja a járási művelődési központ vándorserlegét és ezerforintos különdíját. A díjak felhasználásának fő szempontja, hogy biztosítsa az újraszervezést, a következő év eredményes szerepléséhez. A dijaknak csupán ötven százalékát lehet felhasználni kirándulásra, vagy egyéb társas összejövetelre. A kulturális napok lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezetet — összesen 25 ezer forintot — a szécsényi ÁFÉSZ, a Palóc Háziipari Szövetkezet^ valamint az érintett községek tanácsai, termelőszövetkezetei ajánlották fel. A palóc szőttes kulturális napok egyik példája a kulturális alap célszerű felhasználásának. Sz. F. IA holnap meséi írások a sei fi-röt Franciaországban rendezték meg a közelmúltban a II. európai tudományos-fantasztikus kongresszust. A Grenobleban megtartott kongresszuson külön kerekasztalvitát rendeztek a szocialista országok sci-fi irodalmáról. Jelentős magyar siker is született: a magyar „Galaktika” című, két esztendő óta negyedévemként megjelenő antológiánk elismerő oklevelet nyert, mint a műfaj legjobb európai magazinja. Ez az esemény terelheti figyelmünket ismét a Kossuth Könyvkiadó 1973- ban megjelent „A holnap meséi” című kitűnően szerkesztett kiadványára, amely a tudományos-fantasztikus irodalom legkiválóbb képviselőinek véleményét, elemzéseit nyújtja át az olvasónak. A kötetet Kuczika Péter szerkesztette, ugyancsak az ő munkája az eligazító bevezetés, valamint az egyes fejezeteket összekapcsoló tudományos eszmefuttatás. Vera Graaf irodalom- történész adja a legjobb meghatározását ennek a műfajnak: A science fiction fantasztikus történet, amely tudományosan elképzelhető módon foglalkozik az ismeretlennel. Elképzelt találmányokat és felfedezéseket használ fel, szintere léhet a Föld mélye, idegen bolygó, vagy atom. Cselekménye játszódhat a távoli jövőben, a történelem előtti múltban, vagy egy új dimenzióban. Michel Bútor viszont olyan irodalomnak nevezi, mely a lehetséges határait kutatja, éspedig annak keretén belül, amit a tudomány látnunk enged. A „Kezdetben vala a sejtés” című fejezetben Pierre Versin annak a véleményének ad hangot, hogy a sci-fi természetesen egykorú az irodalommal, kezdeteit az ősi mítoszokban, legendákban, eposzokban találjuk, sumér hőskölteményekben, vagy Gilgames történetében. Hangot adnak természetesen az ellentábor véleményének is, amely szerint a sci-fi nem irodalom. William Tenn, egyike a legkitűnőbb sci-fi íróknak azt feleli erre, hogy volt idő. amikor a prédikáció számitott az egyetlen érvényes irodalmi műfajnak, s a regényt a legnagyobb gyanakvással nézték. A sci-fi őstörténetét vizsgálva két óriás munkássága kíván említést: Jules - Verne és H. G. Wells. Verne képzelete az ötletek hatalmas készletét halmozta fel. Könyveiben a tengeralattjárón kívül megtalálható a léghajó és a repülőgép, a rakétafegyver, a Hold körüli utazás, az energiaátvitellel való’ mozgatás, a várostervezés, de mindig a XIX. század második felének politikai viszonyait tükrözik. Társadalmi változások nem szerepelnek műveiben, s ha néha egy-egy hőse, Nemo kapitány, vagy Robur galádságokat jóvá is tesz, inkább bosszúból, vagy személyes okból és nem az emberiség sorsának megváltoztatása szándékával teszi. Ha a csodás találmányok szempontjából vizsgáljuk Wells műveit, kiemelhetjük belőlük a modem sci-fi alapeszméit. A rovarcivilizációk versenyét az emberi civilizációval, a tankokat, az emberevő növényeket, az összeütközést egy másik csillaggal, az élet felgyorsítását, a légi háborút, a jövő túlzsúfolt nagyvárosainak „őrültek házát” és az atomenergiát. Találóan állapítja meg Kuczka Péter, hogy a fantasztikus irodalom két nagy forradalom gyermeke : a társadalmi és a tudományos-technikai forradalomé. Wells Időjárója sötét, komor híreket hozott az emberiség jövőjéről. Látta az elkorcsosu- lást és látta a Föld pusztulását. Mit tehetünk ennek a tudásnak birtokában? „Éljünk úgy, mintha ez nem volna igaz...” válaszolja Wells, hiszen „amikor megszűnt az értelem és az erő, élt még akkor is az emberi szívben a hála és a kölcsönös gyöngédség érzése”. A tanulságos kötet nyomon követi a modem irányzatokat, a jókat és az embertelenségbe hajlókat egyaránt. Érdemes áttanulmányozni, mert azt sugallja, hogy még nem nagy az ember, „de képzeli, hát szertelen”, s ez a szertelenség jól tetten érhető, a tudományos-fantasztikus irodalomban és elárulja a valódi és képzelt lehetőségek ellentmondásait. Csukly László A palásti csata Történelmi szemelvény [Sógrád megye múltjából (11.) Időközben Ali seregének észak felé történt gyors előnyomulásáról a többi nógrádi vár is értesült. A készületlen várak sürgős segítséget kértek Bécstől, mire a Habsburg király elrendelte a felső-magyarországi vármegyék felkelését, amelynek vezérségét Balassi János főkapitányra bízta. Ugyanakkor a veszélyeztetett nógrádi várak felmentésére ' Pozsony körzetében Teufel Rézmán parancsnoksága alatt egy császári Sereget gyülekeztetek. Meg. kell jegyeznünk, hogy a királyi Magyarország ebben az időszakban ütőképes mezei hadsereg felállítására nem volt képes. Drégely vár védői gyors és teljes pusztulásának híre a közeli végvárak katonáiban megrendítő hatást váltott ki. A2 önfeláldozó tett nagysága csak később, a lantosok lelkesítő énekei nyomán vált a honvédelmi harcok éltető erejévé. A vár lerombolása után Ali késedelem nélkül folytatta hadjáratát a dél-nógrádi várak ellen. A gyengén erődített Ság és Ovarmat a törökök közeledtére feltárták kapuikat, kis számú őrségeik pedig elmenekültek. Gyarmat teljes lerombolása után a török sereg Szécsény felé nyomult elő. A sánccal, palánkkal és fallal körülvett város, amelynek központjában egy belső vár is állt, Nógrád megye középső részének legszámottevőbb erődítménye volt. Amint a törökök a város felé közeledtek, a' vár kapitánya, Árokháti Lőrinc felgyújtotta a várost és a várkastélyba vonult vissza. Katonái azonban nyolc kivételével az éj folyamán megszöktek. Ezt látva reggel felé ő is kereket oldott. Azonban valamennyien a törökök kezére kerültek. All pasa Szé- csényt szandzsák székhellyé tette, és a várban őrséget helyezett el. Ugyanakkor, amikor a jelentős szécsényi vár ellenállás nélkül került az ellenség kezére, nfem messze innen nógrádi falvak népe elszántan védte a hazai földet. Szécsény birtokba vétele után Ali pasa Seregének ' egy részét Arszlán bég parancsnoksága alatt a bussai erőd elfoglalására küldte. Az Ipoly jobb partján emelt, palánkkal övezett védőtornyot a török veszély közeledtekor Bússá és a környék lakossága építette. A várvédők élére Tercsi Mihály jobbágyparaszt állt, aki már az előző években is sikerrel verte vissza a garázda török portyák meg-meg- újuló rajtaütéseit. Most is bátran vette fel a harcot a túlerejű ellenséggel. Elkeseredett élethalálharc vette kezdetét, melynek folyamán Tercsi mellett Szuhay István és Nagy András tűntek ki vitézségükkel. Arszlán veszteségei rövid idő alatt annyira nőttek, hogy a bég kénytelen volt ágyúit is igénybe venni. A pusztító tüzérségi tűz egyhamar romhalmazzá lőtte a kis erődöt, és felégette a falut. A bussaiak hősies ellenállása oly mély hatással volt a török vezérre, hogy a foglyul ejtett Tercsinek és életben maradt társainak szabad elvonulást engedélyezett. Szécsényből délkelet felé fordult a török had. Július 15- én könnyűszerrel elfoglalta a XIII. században épült, elhanyagolt hollókői várat, és 19- én már Buják sziklái alatt f ÖGRÄD - 1974. augusztus 15„ csütörtök táborozott. Ali nyomban elrendelte a vár lövetését. Az ágyúzás öt napig tartott anélkül, hogy a falakon nagyobb károk keletkeztek volna. Tűzszünet következett, amelynek folyamán a pasa megadásra szólította fel a vár kapitányát. Igaz, Nagy Márton elutasította az átadást, azonban a várőrség nagyobb része céltalannak tartotta a további ellenállást. Amint besötétedett, a lázadó katonák kirabolták a raktárakat és az éj leple alatt kiszöktek a várból. Reggelre a várkapitány szomorú valóságra ébredt. Miután helyzete reménytelenné vált, ő is elhagyta a várat. A törökök hamar észrevették a szökést. Nagy Mártont foglyul ejtették, a menekülőket pedig utolsó szálig felkoncolták. A hosszú menetelés és várhódítás hadművelete utá Ali seregének pihenőt rende ei. Nyílt területen helyezke dett el a tábor. Nemsokár sátrak sokasága fehérlett a árnyasabb helyeken. Lovai öszvérek, tevék, bivalyok le geltek az erdőn túl elterül réteken és mezőkön. Minden felé tábortüzek százai lángol tak fel. Sík térségeken széké rek, kocsik, taligák tömeg zsúfolódott össze. Az elszól bokrok mögé csillogó csöv ágyúkat vonszolta«. Országc vásárra emlékeztető zajos, füs tös, poros táborra öntötte su garait a forró júliusi nap. Hcrnády Károly Űj szellemű együttműködést Balas6agvarmaton augusztus 19-én délután 3 órakor ünnepélyes keretek között adják át a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ új részlegét, a volt megveháza épületében. Itt nyílik meg az új központi ifjúsági klub és a széles körű rendeltetésre szánt nagyterem. Az átadási ünnepségre a művelődést központ meghívta a város csaknem valamennyi jelentősebb termelőegységét. intézményét, vállalatát. A meghívással egv- idöben új szellemű együttműködésre —. melyet az ifiúsági törvény és az MSZMP Központi, Bizottságának közművelődési határozata hat át — kérték a meghívottakat. A központi ifjúsági klub létrehozásával azoknak a fiataloknak a művelődését, szórakozását kívániák biztosítani. akik számára a munkahely nem tud ifiúsági klubot működtetni. Az anvagi erők koncentrálásával olyan technikai eszközök megszerzését tűzték ki célul, amelyekkel az új létesítmény munkáját eredményesebbé tehetik. A dicséretes kezdeményezés. a felhívás remélhetőleg megértésre és támogatásra talál az üze-í mekben. Mai tévéajánlatunk 20.55: Richard Strauss: Don Juan. Szimfonikus költemény a Bécsi Filharmonikusok Zenekarának előadásában. 25 évvel ezelőtt, 85 éves korában hunyt el Richard Strauss, akinek életműve mintegy hidat képez a német romantika és a XX, századi modern európai zene között. Strauss kompozícióival a német romantikus zene konzervatív szárnyát reprezentálta^ s csak később vált merész újítóvá, s Debussy mellett a XX. századi zene modern nyelvének előkészítőjévé. Éppen szimfonikus költeményeiben találja meg igazi hangját, s életművében az 1888-ban született Don Juan ezért jelentős, mivel az első olyan Strauss-mű a századfordulóig terjedő alkotói szakaszban, amelyben a hagyományos zenei formák keretei között egvre inkább érvényesül a szabad gondolati program. Szimfonikus költeményeire — elsősorban a Don Jüanra — a Wagnertől örökölt hőskultusz a jellemző. A művet Richard Strauss 24 éves korában írta, s a bemutatót — 1889-ben — maga vezénvelte Weimar- han. A Don Juan, amit Nicolaus Lenau azonos című verse ihletett, a szerelem körtánca. a szenvedélyek rondó- ia. Egv hatalmas indulatot jelenít meg, Don Juan életre, szerelemre, kalandra szórnia«! féktelen ereiű szenvedélyét. A müvet Kari Bőhm vezényli. A Zsidó Autonóm Terület jubileuma Megalakulásának 40. évfordulóját ünnepelte a Szov- jetunió legnagyobb szövetségi köztársaságához, az Orosz SZSZK-hoz tartozó Zsidó Autonóm Terület, amely a négy évtized alatt fontos láncszemévé vált az ország gazdaságának. Területén körülbelül 50 hagy iparvállalat működik, melyek gabonabetakarító és silózó-betakarító kombájnokat, transzformátorokat, cementet, papírt, faanyagot, előregyártott házakat, fogyasztási cikkeket gyártanak. Termékeiket 12 államba exportálják. A Zsidó Autonóm Területen, mint az országban mindenütt, sok lakóház és kulturális-szolgáltató Intézmény épül, virágzik a közoktatás, az egészségvédelem, a kultúra. Egészségvédelmi célokra a szovjet kormány ebben az esztendőben százszorosát utalta ki annak az összegnek, mint amennyit 1934-ben; a lakosság száma ez alatt az időszak alatt több mint ötszörösével növekedett. Minden harmadik lakos tanul,
