Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

4 Szibéria — korlátlan lehetőségek AMIÓTA AZ ENERGIA- VÁLBÁG megrendítette a ve­zető tőkés országok gazdaságát — ugrásszerűen megnöveke­dett az érdeklődés a szovjet Távol-Kelet és Szibéria nyers­anyagkincsei iránt. Főképpen amerikai, japán és nyugatnémet részről kezdeményeztek tár­gyalásokat. Nixon elnök júni­us végi szovjetunióbeli látoga­tása során a gazdasági együtt­működés szélesebb körű meg­vitatásán belül ez is napi­rendre kerülhet. A nemzetközi érdeklődés érthető — de természetesen másodrendű ahhoz a világ- gazdaságilag szinte még fel­mérhetetlen fontosságú fej­lődéshez képest, amelyet Szi­béria, a szovjet állam és a szocialista világ számára tar­togathat! A Szovjetunió a nemzetközi munkamegosztás szempont­jából is rendkívül fontosnak tartja ezt a hatalmas terüle­tet — elsősorban azonban még­is a szovjet gazdaság és szé­lesebb értelemben a KGST szempontjából méri fel a le­hetőségeket. Ennek a „rang­sornak” a jelzéseként, külön­böző nyugati jelentéseket cá­folva, jelentette be a közel­múltban a szovjet kormány, hogy belső erőfeszítések gyü­mölcseként épül majd fel a második transzszibériai vasút. (Az elsőt Moszkva és Vlagyi­vosztok között hétezer kilo­méteren 1904-ben építették, második sínpárját pedig 1938-ban fektették le.) Az új vasút megépítése óriási, to­vábbi lehetőségeket nyit Szi­béria kincseinek kiaknázásá­ra. Ami ezeket a kincseket il­leti, vázlatos felsorolásuk is jelzi, hogy gazdaságos kihasz­nálásuk esetén olyan ugrás­szerű fejlődést válthatnak ki a szovjet Gazdaságfejlesztés­ben, amelynek világgazdasági és világpolitikai kihatásai szinte beláthatatlanok. Szibé­riában vannak a világ legna­gyobb földgáz- és második legnagyobb olajtartalékai. A föld mélyén 2,3 billió tonna szén rejtőzik. Ez több mint az összes fejlett tőkés orszá­gok együttes széntartaléka, fűtőérték szempontjából pe­dig felülmúlja a világ összes ismert földgáz- és olajtarta­lékait ! Emellett Szibériában van még a világ fakészleté­nek fele, korlátlan mennyisé­gű vízienergia, kétszer annyi vasérc, mint az Egyesült Ál­lamokban, Angliában és az NSZK-ban összesen. Mind­ehhez járulnak a mennyisé­Sikeres tél év után A Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati gyáregységében eredményesen zárták az első fél évet. A következő fél esz­tendőben exportmegrende­lések miatt tovább kell emel­ni a termelést, nem lehet el­szalasztani a kínálkozó lehe­tőséget. A vállalat vezetői további munkahelyeket tudnak bizto­sítani azoknak, akik a húzó- és sodrógépeken kívánnak dolgozni. A szabadvezeték­gyártás növelését nemcsak többletlétszám beállításával oldják meg. A gyár szocialis­ta címért küzdő és a szocia­lista címet már elért brigád­jai munkafelajánlásokat tet­tek a párt XI. kongresszusa tiszteletére. A termelékenység növelésével akarnak több ká­belt előállítani. A munkában élenjár a Szarvas Lajos ve­zette Vörös Csillag, a Szivák Ferenc vezette November 7., és Szerencsi Tibor szocialista brigádja, akik jelentős társa­dalmi munkafelajánlással még többet kívánnak tenni munkahelyükért. Csatlakoz­tak a bfigádok felajánlásaihoz azok a munkáskollektívák is, amelyek segítik a kábelkészí­tőket. Havonta rendszeresen ellen­őrzik a brigádok teljesítmé­nyeit, értékelik a végzett munkát, segítséget adnak a továbbiakhoz. Képünkön: az elkészült vezetékeket kamion­ba rakják, így kerülnek a külföldi megrendelőkhöz. (Kulcsár József) !% gileg teljes mértékben még fel sem tárt arany-, gyémánt-, platina-, nikkel- és urán­készletek. SZIBÉRIA AZ ELMŰLT húsz évben óriási fejlődésen ment keresztül. Ma tizenhá­romszor annyi villamos ener­giát, ötvénhatszor annyi ola­jat, száztízszer annyi föld­gázt, hatszor annyi vasércet és háromszor annyi acélt gyárt, mint húsz évvel koráb­ban. Ez az ugrásszerű fejlő­dés politikailag is rendkívüli jelentőségű. Bizonyítja, hogy a szovjet államnak ma már rendelkezésére áll mindaz a pénzügyi, technológiai és nem utolsó sorban szakember-erő­forrás, amely Szibéria iparo­sításához szükséges. Ebből az alapfeltételből in­dult ki a XXIV. szovjet párt- kongresszus, amely az egész ország „elsőrendű gazdasági feladatának” nevezte Szibéria gazdasági potenciáljának to­vábbi növelését. Ez a világ­raszóló politikai és gazdasági döntés kimondotta, hogy a szovjet gazdaság távlati fej­lesztésében Szibériát kell a legfontosabb területnek tekin­teni. Szibéria gazdasági fejlő­dése elengedhetetlen követel­mény a szovjet népgazdaság területi arányainak megjaví­tására, a népesség arányosabb eloszlásának biztosítására — és arra, hogy az európai or­szágrészek megnövekedett iparának bőséges energia- és nyersanyagellátását történel­mi távlatban is biztosítsák. Ennek a hatalmas munká­nak a végrehajtásához az alapot sok szempontból már megteremtették. A Szovjet­unió legnagyobb ipari építke­zéseinek egyharmada jelenleg is Szibériában folyik. A fej­lesztési stratégia lényege az, hogy miután óriási energia- igényű, nagy ipari létesítmé­nyekről van szó, építésükkel párhuzamosan, sőt általában azt megelőzve hatalmas vízi erőműveket létesítenek. Szi­béria most épülő ipari óriása­it „energetikai-ipari komp­lexumoknak” nevezik. SZIBÉRIA KINCSEINEK kiaknázásához óriási anyagi és technikai nehézségeket kell legyőzni. Maga az építés, az éghajlati viszonyok és a szállítási nehézségek miatt 3-szor—5-ször annyiba kerüL mint a Szovjetunió európai te­rületein. Mindez nemcsak a költségeket növeli, hanem munkaerő-problémákat is je­lent. A Szibériában végzett termelőmunkát már ma is át­lagban kétszer olyan magas bérrel fizetik, mint a Szovjet­unió európai területein. En­nek ellenére az országos tel­jes foglalkoztatottság körül­ményei között a szibériai te­rületek lakossága viszonylago­san továbbra sem nő. Ma is, mint egy évtizeddel ezelőtt, a szovjet lakosság körülbelül negyedrésze él itt — területi­leg a Szovjetunió háromne­gyedén. Ennek ellensúlyozásá­ra a géppark, a technológiai kapacitás és a legmodernebb tudományos vívmányok teljes összpontosítására van szük­ség a gazdasági lehetőségek kihasználására. Az erőfeszíté­sek azonban méltóak a lehe­tőségekhez. A konzervatív amerikai Time elfogultnak aligha tekinthető értékelése szerint „a szovjetek Szibéria újonnan fedezett kincseinek meghódítása érdekében talán az egész világtörténelem leg­nagyobb konstruktív erőfeszí­téseit fejtik ki”. — i — e Üzemi .dem3»!cE,6ii€2ÉCB cs ggcBledrEscatisssn A BALASSAGYARMATI Fémipari Vállalat kábeldob­gyártó üzemében olyan nagy a zaj, hogy közvetlenül egy­más mellett állva is szinte kiabálni kell, hogy egymás szavát megérthessük. Az üzem vezetőjével, Boj­tos Istvánnal, aki egyúttal el­látja a szakszervezeti titkári tisztséget is, körútra indulunk, hogy néhány munkással elbe­szélgetve megtudjuk, miként valósul meg a gyakorlatban az üzemi demokrácia. Elsőnek Lakatos Sándor szakszervezeti bizalminál ál­lunk meg egy kis eszmecseré­re. Jól megtermett hegesztő szakmunkás, aló tizenhat éve dolgozik a vállalatnál. Így kezdi: — Nyolcvan százalékban ér­vényesül. Nincs azonban tel­jes megértés a vezetők és a dolgozók között. — Miért? — Ha megírja, elmondom. — Nézze, ezen a görgőn tíz éve dolgozom. Kértem, hogy emeljék magasabbra, hogy a kis kábeldoboknál ne kelljen annyit hajladozni. Kértem, hogy a görgőket is cseréljék ki, hogy könnyen tudjam láb­bal hajtani. Aztán itt van a kézvédő. Az előírás szerint bőrből készült. Nem jó, mert alig hajlik benne az ember keze. Ezért kiszakítottam az egyik kabát ujját, azt haszná­lom. — Ti kértétek, hogy nad­rág helyett kabátot adjunk. Ennek megfelelően módosítot­tuk a kollektív szerződést is — egészíti ki az előbbit a szakszervezeti bizottság titká­ra. — Igazad van, de most is csak azt mondom, hogy ez a megoldás jobb. Azzal zárjuk ezt a témát, hogy ebben az ügyben még megkérdezzük a biztonsági megbízottat is. Ezzel még nem zárult le Lakatos SSn- dorral való beszélgetésünk. Rövidebb lábszárvédő kell, mivel a hosszú nyáron nagyon meleg. Az üzemi bizottság tit­kára ezt az észrevételt is fel­jegyzi. — Min változtatna szíve­mondanák, hogy a főnök, Az üzemvezető is nagyon mármint temiattad nem tud- dicséri, pedig a nagy hajrá- ják megcsinálni azt, ami rá- ban bizony előfordul, hogy a juk tartozik — fordul az véleménykülönbségeknél ke­üzemvezetőhöz. — Ne hivat­kozzanak másra, vállalják a felelősséget. — Ne haragudjon, de még elmondom azt, ami nagyon bánt engem. Szuterén lakás­ban lakom a Keravill fölött. Olyan, hogy télen a mosdó­tálba is befagy a víz. Lakás ményebben szólnak egymás­hoz. — Ilyen az élet, de nincs harag, első a munka — véle­kednek mindketten: Cserni Pál több mint tizen­egy éve dolgozik itt, nyolc éve szolgálja társait, mint szak- szervezeti bizalmi. Szerinte is érvényesül az üzemi demok­igényem bent van. A tanács- , mcia. Dolgozótársai a terme- elnök elvtárs azt mondta, lesi értekezleten felvetett ja- hogy majd rám kerül a áor. vaslataikra írásban is választ De mikor? Nem kérek én kii- kapnak. Ha valaki nem kí- lönleges elbírálást, csak any- v'ánja felfedni kilétét, az a nyit, amennyit munkám után panaszládába név nélkül is megérdemlők. Becsületesen bedobhatja írásos észrevételét. dolgozom, igazolatlan mulasz­tásom nem volt, aranygyű­rűt kaptam a vállalattól. Ti­zenhat év után ennyit csak kérhetek, hogy rendes körül­mények között lakjam. Később megtudom, hogy a vállalat szövetkezeti lakást tu­dott volna biztosítani számá­ra, de nem vállalta, mondván: nincs rá pénzük. kritikai megjegyzését. Előfor­dult, hogy művezetője és köz­te vita volt a jutalom elosz­tásnál. Mivel ő képviselt he­lyes álláspontot, az ő vélemé­nye érvényesült. — Jogtalant nem kérünk, csak jogosat — hangsúlyozza Cserni Pál, majd így folytat­ja: — Ha megbírálom a mű­vezetőmet valamiért, az nem erezteti velem, nem törlesz... KELLEMES, szimpatikus, ér- Nem ilyen természetű ember, telmes munkásember Németh Nekem nem jelent sem előny:, László. Nyolc éve csoportveze- sem hátrányt, hogy szakszer­tő. őszinte, szókimondó ;em- vezeti bizalmiként képviselem bernek tartják. Én is annak dolgozó társaimat. Mégis azt ismertem meg. mondom: érdemes ezt a tiszt­— Az üzemvezető kikéri séget elvállalni. De nem árta­véleményemet, s el is fogadja, na gyakrabban összehívni a Van amikor nem egyezünk, de bizalmiakat a gazdasági veze- végül mégis közös nevezőre tőkkel együtt, hogy egy nyel- jutunk. ven beszéljünk a fontos kér­— Ez történt a CO-védőgá- désekről. zas hegesztő használatánál — veszi át' a szót az üzemvezető. — Én nagyon akartam, hogy dolgozzanak vele, ők meg azt — Elfogadom a kritikai megjegyzést — mondja az üzemi bizottság titkára. Nem sokkal később az igaz­mondták: amíg az előtoló gató, s a főmérnök válaszol a szerkezetet meg nem javítják, munkások észrevételére. A nem tudnak vele dolgozni. Ne- görgőproblémát június végéig ----■- ■ -----,J“’- ------ Sándor b e kik volt igazuk — vallja férfiasán az üzemvezető. — Nem fél megbírálni i főnökét. — Miért? — kérdi megüt megoldják. Lakatos lakásügyében keresse fel az igazgatót. A művezetőkre vo­natkozó megjegyzése találko­zott az igazgatóéval. Megöl­közve a brigádvezető. Minket dásról még nem tudott nyi- nem kell noszogatni a munká- latkozni, mert elképzeléseit ra, tudjuk a kötelességünket, egyeztetni kell a mozgalmi Feleannyi emberrel termelünk szervek képviselőivel is. A kétszer annyit, mint a régi biztonsági megbízott szerint a üzemben. Most is van hiány- kézvédő jó. a dolgozók zónk, de amit tőlünk várnak, azt hozzuk. Eddig még nem tudtak olyat kérni, amit ne teljesítettünk volna. Igaz, a akarják használni. nem Bevált as új ssaíagnemesítő sor Salgótarjáni Kohászati Üzemek­ben a gazdaságos termékstruktú­ra kialakítására való törekvés során 1974. első negyedévében he­lyezték üzembe az új szalagne- mesítő sort. Egy ilyen korszerű berendezés csak akkor lehet gaz­daságos, ha zavartalan termelés és kiszolgálás minden feltételét biz­tosítják. E feltételek között szerepel a jól felkészült szakembergárda, amely az egész berendezést irá­nyítja. Az alapanyag-ellátás rendszerezése, a gyártási prog­ram kialakítása, és a karbantar­tás valamennyi munkafázisának tökéletes elsajátítása. Az első fél év lezárása után Vlaesil Ferenc, a szalagnemesítő sor műszaki vezetője úgv véleke­dett, hogy a kezdeti problémák megoldása után az lii szalag ne­mesítő sor kiegyensúlyozottabb, sen? — A művezetők anyagi ér- teljesítettünk volna. Igaz, a A VÁLASZOKBÓL valószí- dekeltségén. Jelenleg nincs/ pénzt is megkapjuk érte. nűleg érződik, hogy a válla ­ami ösztönözze őket a jobb — Később nem lesz baj latnál nemcsak hallgatnak a munkára. Ha rosszul megy a majd a normákkal? munkások szavára, hanem, termelés, akkor is megkapják, — Az igazgató elvtárssal ami igen fontos, a lehetősé- a fix fizetésüket. Ha máskép- megegyeztünk, hogy nem gekhez képest gyorsan intéz- pen béreznék őket, ők is job- nyúlnak hozzá — válaszol a kednek is. ban hajtanának, nem azt brigádvezető. V. K. 25 000 fiatal a KISZ nyári vezetőképző táboraiban Sorra megnyíltak, benépe- tagjainak sorába lépőknél a A legalapvetőbb kötelezettség sültek a KISZ nyári vezető- követelmények ugyan minden a becsületesen, a legjobb ké- képző táborai: az elmúlt évek- rétegénél azonos tartalmúak, pességek szerint végzett mun- hez hasonlóan az idén is 25 a helyzeti sajátosságokat azon- ka, tanulás. Az ezen felül vál- ezer ifjú kommunista gyara- ban megkövetelik, hogy szá- lalt tevékenység alapvetően pítja politikai, szervezeti is- mon kérésük eltérő formájú két irányú lehet: aktív rész- mereteit egy-egy hetes tanfo- legyen a tanulóknál, illetve a vétel a közösség életében, lyamokon, készül az új moz- dolgozó fiataloknál. A jövő- munkájában, a másik: az ön- galmi évre. A leendő vagy ben a középiskolások és a képzés, a párt politikájának már „gyakorló” ifjúsági veze- szakmunkás tanulók közül megismerése és hirdetése, kü- tőknek — és a szövetség min- azok kérhetik felvételüket, lönböző ismeretek megszerzé- den tagjának — a korábbinál akik eleget tesznek a Kilián- se. nagyobb követelményeknek próbának. 1975 tavaszától évenként kell eleget tenniük, hiszen a a dolgozó fiatalok és az cserélik a KISZ-tagsági iga- KlSZ-életet valósággal meg- egyetemi, főiskolai hallgatók zolványokat. Az egy mozgalmi újítják azok a közelmúltban patrónust kapnak, a KISZ-ve- évre szóló KISZ-tagsági iga­elfogadott határozatok, ame- zetőség által megbízott fiatal zolványt csak azok kaphatják lyeknek lényege: többet tenni segítségével ismerkednek meg meg, akiknek magatartását, a KISZ eszmei-politikai ( ha- az ifjúsági mozgalom 'történe- tevékenységét. egész 4ve* hatásának, vonzerejének nőve. tével, a KISZ-szervezeti sza- munkáját á taggyűlés ifjú léséért. A KISZ-tagság áldó- balyzatával, leendő alapszerve- kommunistához méltónak fca- zatkészségének és politikai ki- zetük hagyományaival, s tájé- lálja. A változás célja: a állásának fejlesztéséért. kozódnak a mozgalom idősze- KISZ-tagok és az alapszerve­A szervezeti újdonságok rű kérdéseiről. Követelmény zeti közösségek aktivitásának egyik leglényegesebbje a tag- számukra, hogy kérjenek részt: növelése, a fegyelem erősíté- felvéteii követelmények módo- alapszervezetük munkájából, se, a nyílt vita, az őszinte sítása. Az ifjúsági szövetség vegyenek részt a munkaver- számadás és számonkérés de­rseny-mozgálom, illetve a ta- mokratikus szellemének fej- nulmányi verseny valamilyen lesztése, a tagnyilvántartás, az formájában, a KISZ-alapszer- adminisztráció egyszerűsítése, vezet programjainak előkészí- Nem kaphat új KISZ-tagsági téseben, lebonyolításában. A igazolványt, akitől azt méltat- követelmények, a vállalt fel- lan magatartásért, vagy köte- adatok teljesítését taggyűlésen lességei nem teljesítéséért a bírálják el. taggyűlés megtagadja. Az új Az alapszervezetek és a tagsági igazolványra passzivi- KlSZ-csoportok életének szel- tásuk miatt méltatlanná vált lerne, rendje és fegyelme te- fiatalok esetében a tagsági vi­gye minden KISZ-tag termé- szony megszűnése nem vala- szetes kötelességévé, hogy a miféle vétség elkövetésének, mozgalmi év kezdetén mégha- hanem a rendszeres tevékeny- tározott, személyre szóló fel- ség hiányának a következmé- adatokat, megbízásokat vállal- nye. Ez a kizárástól eltérő föl­jön, s az esztendő végén szá- ma, ehhez a döntéshez nem mot adjon azok teljesítéséről szükséges előzetes fegyelmi eljá" — foglalt állást a KISZ köz- rás, és ugyanakkor időben ponti bizottsága. Ez az egyéni nem korlátozza az újbóli tag- feladatvállalás a szervezeti felvételi lehetőséget sem. élet másik fontos újdonsága. (MTI) kedvezőbb eredményeket tizto sít. Igaz, a napi kapacitás felső határát még nem érte el a beren­dezés, de a keskeny méretek el­lenére is 8,2 tonna napi átlagter­melést biztosít. A szilárdsági igényeknek megfelelő, jó minő­ségű szalagokat gyártottak ed­dig, ámenekre egyetlen megren­delőtől sem érkezett reklamáció. A februári próbaüzemeltetés után márciusban már 204, április­ban 237, májusban 220, júniusban pedig 226 tonna jó minőségű sza- lagacélt gyártottak rajta. A hazai megrendelők közül Dunaújváros, Ózd, a Ferroglóbus kapott na­gyobb sógítséget. A külföldi pia­con különösen Indiában és Tö­rökországban fogadták megelége­déssel az új sza lag nemesítő sor termékeit. NÓGRÁD - 1974. július 9., kedd l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents