Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖQRÄD A A MVr-M P- NQGR Á D Mtcv El bizottsága ÉS a MEGY M-TA N ÁCS;-LaPiJA___ XXX. EVF., 174. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. JÜLIUS 27., SZOMBAT Jóváhagyták az új szovjet kormány összetételét Államfő: Nyikolaj Podgornij9 miniszterelnök: Alekszej Koszigin Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán pénteken' délelőtt egyöntetű szavazással ismét Alekszej Koszigint választották meg a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. Az erre vonatkozó javaslatot Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának , főtitkára terjesztette elő, azt követően, hogy Koszigin és kormánya visz- sz^adta megbízatását a Legfelsőbb Tanácsnak. Leonyid Brezsnyev előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kormányátalakítási megbízást a Legfelsőbb Tanács pártcsoportja, valamint a korelnökök tanácsa javaslatára adják ismét Kosziginnek, tekintetbe véve, hogy a miniszterelnök irányítása alatt álló szovjet kormány a parlamenttől kapott ’ eddigi megbízatása idején nagy munkát végzett az ország gazdaságának fejlesztésében, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásában. Brezsnyev előterjesztése után a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogodta Alekszej Koszigin miniszterelnökké való kinevezését. A kormányfő újraválasztásáról szóló bejelentést a nagy Kreml palotában ülésező képviselők viharos ovációval fogadták. Koszigin a kormányalakítási megbízást elfogadta és a Legfelsőbb Tanács ülésszakának péntek délutáni za- róülésén előterjeszti az új szovjet kormány listáját. Ugyancsak a péntek délelőtti ülésen a szovjet parlament egyhangúlag elfogadta azt az előterjesztést, amelynek értelmében ismét Nyikolaj Podgornijt választották meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé, a Szovjetunió államfőjévé. Podgornij, akit a. jelenlevők ugyancsak nagy ünneplésben részesítettek újbóli megválasztása alkalmából, kijelentette, hogy továbbra is minden erejével a kommunista párt bel- és külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására kíván törekedni. (Folytatás a 2. oldalon) Aratási helyzetkép Patakon, Orhalomban rekordtermés Tárható A megye mezőgazdasági üzemeiben javában tart az aratás. A rendkívül változékony időjárás az utóbbi két napon több órás napsütést hozott, ami lehetővé tette, hogy a szemek veszítsenek magas nedvességtartalmukból. A balassagyarmati járásban a búza 30 százalékát betakarították. #r A járási átlagtermés eddig 41,7 mázsa hektáronként, ami csaknem nyolc mázsával nagyobb a tavalyi eredménynél. Patakon például kiemelkedő, 66 mázsás átlagtermést értek el, örhalomban 51 mázsa, Ipolyvecén 53 mázsa a hozam hektáronként. Különösen a Libelula olasz takarmánybúza termésátlagai magasak. E fajtából a járásban négy termelőszövetkezet vetett. Rozsból a vetésterület 38 százalékát takarították be. Mint már hírt adtunk róla, az őszi árpa aratása véget ért. A tavaszi árpa betakarítása a járás hat gazdaságában befejeződött. Az összes vetésterület 78,4 százalékáról került a tavaszi árpa a magtárakba. Az eddigi hozam 40,2 mázsa hektáronként. A legkiemelkedőbb termésátlagot Patakon (60 mázsa), Honton (50 mázsa), és Érsek- vadkerten (46,2 mázsa) érték el. Az összes kalászosterület 41 •zázalékát takarították be a balassagyarmati járásban. A Nógrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak eddig 260 vagon búzát adtak át. Árpából 50 vagonnal az eredeti 22 vagonos szerződéssel szemben. Gondot okoz a magas víztartalom, a szükségtárolók nem elegendőek, lassú a gabona átvétele. A pásztói járásban jól haladnak a gabona betakarításával, újságolta Illés Gyula, a járási hivatal élelmiszer-gazdasági osztályának vezetője. A 288 hektáron vetett őszi árpa aratását befejezték. A járási átlag: 38,1 mázsa hektáronként. A 6312 hektáron vetett búza betakarítása a körülményekhez viszonyítva jó ütemben folyik. Csaknem a feléről levágták a gabonát. A hozam kimagasló. Eddig 44,2 mázsát takarítottak be hektáronként, ami a tervezettől tizenkét mázsával több. Ha az időjárás engedi Szurdokpüspöki után ma és holnap a mátraszőllősi, hasznosi termelőszövetkezetekben is végeznek az aratással. A járás gazdaságai szintén panaszkodnak a gabonaátvételre, amely vontatottan halad. A rétsági járásban 4972 hektár a kalászosok vetésterületének nagysága. Ennek mintegy 35 százalékáról már betakarították a termést. Befejezték az őszi árpa aratását, s a tavaszi árpa 80 százalékát levágták. A búza járási átlaga 40 mázsa, a tavaszi árpáé 39 mázsa hektáronként. A legjobban a nézsai termelőszövetkezet aratói Icaiadnak. Itt a kalászosoknak már csak a fele áll lábon. Több tsz-ben azonban, miint például Nőtincsen csak a hét közepén kezdtek hozzá a búza aratásához. A MÉM utasítására a járás szakemberei ismételt becslést tartottak. Ez alapján a várható termés 35 mázsa hektáronként. Ezt megelőzően a járási átlagot 31 mázsára becsülték. A szécsényd és salgótarjáni járásban viszont kisebb az aratás üteme. A szécsényi járásban például csütörtökön több termelőszövetkezet kombájnjának kellett félbehagyni a munkát eső miatt. A gazdaságok várnak egy-két napot, hogy a gabona lábon állva veszítsen a nedvességtartalomból, mert a szárítók nem bírják kapacitással. Az időjárástól függően a hét végén a legtöbb gazdaságban dolgoznak a kombájnok az aratás mielőbbi, veszteségmentes befejezéséért. Alkatrész-beszerzési nehézségek nem akadályozzák az aratást. ......... A ZIM salgótarjáni gyára megyénk egyik legrégibb termelő-gazdálkodó egysége és egyik legdinamikusabban fejlődő gyára. A termelés tempója különösen a rekonstrukció befejezése után, erőteljesen felgyórsult. A valamikor szezon, jellegű gyárban ma már egész évre biztosítják a folyamatos munkát. Ez jó egzisztenciát teremt mindazoknak, akik hosszabb időre elkötelezik magukat az itteni kollektívával. Az utóbbi időben évedként nyolcvan-, százmillió forinttal növekedett a termelés. ez évben pedig eléri a nyolcszázmilliót. A termelés növekedését száz százalékban termelékenységből biztosították. A munkásgárda Salgótarján kivételével hetvenhat községből verbuválódott. Valamivel több mint háromezer az össz- létszám, ebből ezerötszázra tehető a törzsgárdatagok száma. Közöttük olyan családokat találunk — Egner, Galló, Lip- ták, Téglái, Kovács — akiknek nagyapáik is itt dolgoztak. Fiaikból szakmunkások, majd a magasabb iskolai végzettség megszerzése után, "különböző posztokon vezetők lettek. Egyikük-másikuk gyereke a gyár ösztöndíjasaként tanul a különböző egyetemeken. A jelenlegi termelés 25 százaléka kerül exportra. A képen^ látható termékek a gáztűzhelyszereidében készültek. (A gyár életéről, dolgozóinak tevékenységéről lapunk ötödik oldalán számolunk be). Még egyszer a parlamentekről Ülést tartott Az ifjúsági törvény végrehajtásáról, az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól tárgyalt tegnapi ülésén a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Az ifjúsági törvény nyomán a helyi intézkedési tervek, igazgatói utasítások kevés kivételtől eltekintve megszülettek. Nem készített még helyi utasítást a FÜTÖBER, a Ruházati Ktsz, a TIGÁZ. az AFIT, a mátraszőllősi tsz és a Kötő Htsz. Az érintett újonnan települt vállalatok az anyavállalat központi utasítását tekintik irányadónak, ezek azonban a helyi sajátosságokat. lehetőségeket nem tükrözik. a KISZ megyei végrehaj A rendelkezések többségét késve adták ki. Általános tapasztalat, hogy az utasítások kidolgozásához a gazdasági vezetők csak a párt- és KISZ- szervezet határozott kezdeményezésére láttak hozzá. Több helyen a KISZ véleménye alapján átdolgozták az igazgatói utasítást, s arra is volt példa, hogy a már elkészült utasítást nem fogadták el. A ktsz-eknél előfordult, hogy átvették egymás intézkedési tervét. A mechanikus másolás eredménye az lett. hogy intézkedtek például a KISZ-titkár munkaidő-kedvezményéről olyan ktsz-nél. ahol nincs is KISZ-szervezet! tó bizottsága Június 30-ig a megyében több mint 150 ifjúsági parlamentet, illetve ifjúsági fórumot rendeztek meg. Jelentős azoknak a — főleg kis. újonnan települt — üzemeknek, ktsz-eknék, mezőgazdasági tsz-eknek a száma, ahol a helyi végrehajtási utasítást ismertették ugyan. hiányzott viszont a végrehajtás gyakorlati tapasztalatainak elemzése. Hasonlóan a végrehajtási utasításokhoz. a beszámolók is alig tartalmazták az ifjúság nevelésével összefüggő kérdéseket. Főleg anyagi, technikai. szervezeti és jogi problémákkal. eredményekkel foglalkoztak. Ezek a beszámolók r azonban nem ösztönöztek kellően a helyes vitára. A Kis-Zagyva völgyében A vitában a fiatalok általában nem az egyéni problémákkal hozakodtak elő. hanem felelősséggel szóltak az üzem érdekeit érintő gazdasági. társadalmi, érdekvédelmi kérdésekről. Nem a követelőzés. hanem a problémák közös erőből történő megoldására törekvés volt a jellemző a vitára. Számottevő azoknak a fiataloknak a száma, akik az ifjúsági törvény végrehajtási utasításait, vállalati jogszabályait csak felületesen ismerik, így a vitában sem vettek részt érdemben. Egyes fiatalok, köztük tisztségviselők is, azért nem szóltak kellő kritikával az ifjúsági törvény eddigi végrehajtásáról, mert nem éreztek maguk mögött olyan erőt. amely védettségüket biztosította volna. Így a „rendes” parlamentét követően sok helyen kialakultak a „folyosói” parlamentek, ahol már jegyzőkönyvön kívül hangzottak el a kritikai észrevételek és a javaslatok. Kulcsár felv.
