Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

1 Szimpátialüníetés Portugáliában Kleridesz a ciprusi állapotokról Törők terüSetfoglaló hadmozdulatok • Cipruson ismét kritikussá 'ált a helyzet, és Kleridesz ideiglenes elnök a tűzszünet oiákon belül való összeomlá­sát helyezte kilátásba, ha a török hadsereg nem állítja le területfoglaló hadmozdula- tait. 1 Kleridesz egy sebtében ösz- S'.eh ívott sajtóértekezleten a török kormányra hárította a felelősséget a feszültség új kiéleződéséért, amely szerinte még népirtó háborúhoz is ve­zethet a sziget két közössége között, ha a török csapatok nem tartják be szigorúan a tűzszünet előírásait. Az ideig­lenes elnök azzal vádolta a török csapatokat, hogy újabb es újabb göröglakta falvakat szállnak meg. rombolnak le. es növekszik a menekültek száma. Kleridesz szerint a tűzszü­net életbe lépése óta a török csapatok megkétszerezték az áltáluk megszállt terület nagyságát, és állandóan erő­sítéseket is kapnak. Az elnök szerint ez a helyzet nem tart­ható fenn tovább, és utalt rá. hogy nem lesz képes vissza­tartani a Nemzeti Gárdát és ..más erőket” az ellenakciók­tól. Kérdésekre válaszolva nem árulta el, hogy más erők alatt a Cipruson állomásozó görög csapatokra gondol-e. és azt sem. hogy Athén katonai támogatást ígért-e neki az esetleges török tűzszünetsérté­sekkel szemben. Csupán anv- nyit mondott, hogy állandó kapcsolatban áll Athénnel, és sürgős üzenetet intézett a Ciprus függetlenségét garantá­ló három hatalom külügymi­niszteréhez. akik jelenleg Genfben tárgyalnak. Üzenetében Kleridesz ál­lítólag arra kérte a világszer­vezetet. hogy növelje csapa­tainak létszámát a szigetor­szágban, és biztosítsa a két néoközösség sértetlenségét. Kleridesz végül figyelmezte­tett arra. hogy a harcok úiabb kitörése esetén elszabadulhat­nak a nemzeti szenvedélyek, és ez elsősorban a török la­kosság szempontjából fenye­gető. Mihelyt a sajtóértekezlet véget ért. aknavetők dörre­nése és géppuskatűz ropogása hangzott fel a görög és török közösséget elválasztó „zöld vonal” mentén. Szemtanúk szerint a ciprusi nemzeti gárdisták tömegesen szálltak gépkocsikra a főparancsnok­ságon, hogy elfoglalják állá­saikat. A török hírügynökség je­lentése szerint a Cipruson ál­lomásozó török fegyveres erők pénteken reggel letar­tóztattak mintegy száz görö­göt, akik állítólag török fal­vakat támadtak meg a tűz­szünet életbe lépése után. A hírügynökség jelentése sze­rint az EOKA-gerillákról és civilben levő görög tisztekről van szó. Az athéni rádió délben azt jelentette, hogy Nicosiától északnyugatra a török csa­patok pénteken elfoglaltak két görög falut. (MTI) A portugál ideiglenes kör- mányhan képviselt baloldali pártok szervezésében csütör­tökön este mintegy 120 ezren vonultak fel a lisszaboni „Má­jus 1” stadionban, hogy támo­gatásukról biztosítsák a fegy­veres erők mozgalmát, az új ideiglenes kormányt. Az idei első szabad május elseje óta nem volt ehhez fogható mére­tű megmozdulás a portugál fővárosban. A tömeggyűlésen Alvarc Cunhal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára, Mario Soares, a szocialista párt fő­titkára 1 és más politikusok mondtak beszédet. Cunhal rá­mutatott, hogy a fegyveres erők mozgalma nemzeti reali­tás, a demokratizálási folya­mat végrehajtásának biztosí­téka. Hangsúlyozta, hogy to­vább kell lépni a gyarmati probléma megoldásának út­ján. Arnold Kalinyin személyé­ben kinevezték a Szovjetunió lisszaboni nagykövetét. A jogi végzettségű Kalinyin 1929-ben született és a Szovjet Tudo­mányos Akadémia világgaz­dasági és nemzetközi kapcso­latok Intézetéből lépett 1969- ben diplomáciai szolgálatba. Nagykövetté történt kinevezé­se előtt a Szovjetunió kubai nagykövetségén tanácsosként működött. ★ Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap kétnapos látogatásra Lisszabonba ér­kezik és Portugália tengeren­túli területeinek helyzetéről folytat majd tanácskozást Az előzetes program szerint Waldheim tárgyalópartnere Mario Soares külügyminiszter lesz. Valószínűleg Spdnola ál­lamfő is fogadja a világszer­vezet főtitkárát. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára pénteken a Diario de Noticias című lisszaboni lapnak adott interjújában a Portugál Kom­munista Párt álláspontjával és feladataival, valamint a más pártokkal való együttmű­ködésről nyilatkozott. A Portugál Kommunista Párt eredményeit annak kö-, szönheti, hogy a portugál kommunisták a fasiszta re­zsim legnehezebb feltételei közepette is folytatták harcu­kat. Szabadon engedik a politikai foglyokat Görögországban. Képünkön: Petrosz Karalambo- pulosz egyike a kiszabadult foglyoknak, rokonok és barátok társaságában hazafelé tart (Telefotó: AP—MTI) Reflektorfényben: a palesztin kérdés A legutóbbi napok esemé­nyei nyomán ismét reflektor- fénybe került a közel-keleti válság tartós rendezésének kulcskérdése: a palesztin nép törvényes jogainak helyreál­lítása. Az ésemények kalei- uoszkópjából két fontos té­nyezőre kell felhívni a figyel­met. Az egyik az egyiptomi elnök és a jordániai uralkodó ’úlius közepén rendezett há­romnapos tanácskozásáról ki­adott közlemény, a másik az izraeli kabinet ülése, amelyen először foglalkoztak a palesz­tin kérdéssel. Ami a két arab vezető ta­lálkozóját illeti, már a beha­rangozó kommentárok is utaltak rá, hogy Szadat es Husszein a' genfi békeértekez­leten képviselendő közös ál­láspont kidolgozásával és a palesztin kérdéssel foglalko­zik, s hazzátették: Husszein után Kairóba várják Jasszer Arafatnt, a Palesztin Felsza- badítási Szervezet vezetőjét is. Erre a látogatásra azonban nem került sor. Ennek oka pedig az, hogy a Husszein lá­togatása után kiadott egyip­tomi—jordániai közleménybe belekerült egy mondat, amely így hangzik: „A Palesztin Felszabadítási Szervezet a pa­lesztinok törvényes képviselő­je. kivéve a jordániai király­ság területén élő palesztino­kat”. Az idézett passzus nyugta­lanságot váltott ki a paleszti­nok körében, s július 21-én Bejrutban összeült a felszaba­dítási szervezet végrehajtó bizottsága, amely a közlemény beható tanulmányozása után kiadott határozatában leszögez­te: „A palesztin nép, éljen bárhol is, egy és oszthatatlan. Népünket két részre osztani és egyik részének képviseleté­re igényt támasztani olyan kezdeményezést jelent, amely­nek súlyos következményei lesznek és amely szélesre tárja a kapukat a palesztin nép végleges kiszorítását célzó törekvések előtt”. Azóta a PFSZ vezetője, Jasszer Arafat különnyilatko- zatban is foglalkozott a kér­déssel és a szervezet nevében soron kívüli arab csúcstalálko­zót javasolt, amelyet eredeti­leg szeptember 3-ra Rabatba kívántak összehívni. A jordán kormány viszont azonnali ta­lálkozót ajánlott Egyiptom, Szíria és Jordánia külügymi­niszterei, valamint a PFSZ képviselői között, nyilvánva­lóan azzal a céllal, hogy a közös nyilatkozat miatt tá­madt nézeteltéréseket megvi­tassák és az álláspontokat újólag egyeztessék. A palesz­tin kérdés miatt kiújult jor­dániai—palesztinai nézeteltéré­sek lecsendesitése több okból is nehéz diónak ígérkezik. Az egyik ezek közül az, hogy Arafat minapi nyilatkozatá­ban azzal vádolta az amr£*ni kormányt, hogy az „gyanús kapcsolatokat épít ki Izrael­lel”. Ilyenfajta kapcsolatokról nincsenek információk, de a jordániai uralkodót már a múltban is többször érték ilyen vádak. Ami viszont tény, az az, hogy július 21-i ülésén az izraeli kormány első alka­lommal foglalkozott a palesz­tin kérdéssel, megállapítva, hogy az „létezik és nem lehet róla nem tudomást venni”. A kabinet hatórás ülésén állító­lag jóváhagytak egy tervet, amelyet a közeli napokban Washingtonba utazó Állón mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter visz magával, hogy megnyerje Kissinger amerikai külügyminiszter jó­váhagyását. A Guardian című angal pol­gári lap szerint a terv lénye­ge: Izrael kész tárgyalni a palesztin kérdésről, de csak Jordániával, s a megoldást is Jordánia határain belül, s nem önálló palesztin állam létesítésével tartja elképzelhe­tőnek. Izrael álláspontja tehát váltózott: a palesztin kérdés létezését többé már nem ta­gadja, de továbbra sem fo­gadja el a Palesztin Felszaba­dítási Szervezetet tárgyalópart­nerként és hallani sem akar az önálló palesztin államról. A kormány ülése utáni nyilat­kozatában Jariv tájékoztatási miniszter azonban elismerte, hogy ez csak a kormánytöbb­ségének és nem egészének az álláspontja. Legalább négy miniszter ugyanis amellett van, hogy kezdjenek tárgya­lásokat a palesztinok képvise­lőivel, mert csak ez vezethet el Izrael állami létének a pa­lesztinok részérói történő el­ismeréséhez, a fegyveres ak­ciók beszüntetéséhez. A palesztin kérdéssel kap­csolatos fejlemények ismere­tében nyugodtan kijelenthet­jük, hogy ez még nem az utolsó szó. Igaz, hogy az izra­eli kormány még hosszú ide­ig akadályozhatja a palesztin kérdés végleges rendezését, de előbb-utóbb be kell látnia, hogy a tartós és igazságos megoldásnak ez a legfonto­sabb feltétele: enélkül nincs béke a Közel-Keleten. Az ide vezető utat termé­szetesen megkönnyítené, ha a közvetlenül érdekelt arab or­szágok és a Palesztin Felsza­badítási Szervezet képviselői közös tanácskozásokon egyez­tetnék álláspontjukat, amelyet majd a genfi békeértekezle­ten képviselnek. A kívánt eredményt: az összes meg­szállt területek felszabadítá­sát, a palesztin nép törvényes jogainak helyreállítását csak az egységes fellépés révén le­het elérni. K. A. 2 NÖGRÁD - 1974. július 27., szombat JÓYáliagyíák az új szovjet kormány ' összetételét (Folytatás az 1. oldalról) Podgornij jelölésére is Leo- nyid Brezsnyev tett előter­jesztést, megvalasztása után pedig maga a szovjet állam­fő tett javaslatot a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének összetételére: Az új szovjet kollektív államfői testület, a Legfelsőbb, Tanács Elnöksége 35 tagú. 14 elnökhelyettese van, akik a szovjet alkotmány értelmében mindig a köztár­saságok legfelsőbb tanácsá­nak elnökei. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének ezen kívül egy titkára és húsz tag­ja van. A Legfelsőbb. Tanács elnökségének tagjai közé vá­lasztották többek között Leo- nyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, Raszul Gam­zatov írót, Valentyina Nyi- kolajeva Tyereskova űrhajós­nőt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a péntek délutáni ülésén egyhangúlag jóváhagy­ta az új szovjet kormány ösz- szetételét. A kormánylistát Alakszej Koszigin miniszter- elnök terjesztette elő. Az új szovjet minisztertanácsban az összes kulcsfontosságú tiszt­ségeket ugyanazok töltik be, mint az előző kormányban. A Szovjetunió új összetéte­lű Legfelsőbb Tanácsának el­ső ülésszaka pénteken dél­után az új szovjet kormány listájának jóváhagyásával be­fejezte munkáját. Alekszej koszigin a Leg­felsőbb Tanács elé' terjesztet­te a kormánynak az SZKP KözDoríti Bizottsága és a Leg­felsőbb Tanács pártcsoportja által jóváhagyott névsorát. Kirill Mazurovot nevezték ki a Minisztertanács elnöké­nek első helyettesévé. A kor­mány tíz miniszterelnök-he­lyetteséből, a miniszterekből, az állami bizottságok elnökei­ből, az állami bank elnöké­ből és a központi statisztikai hivatal vezetőjéből áll, s ezen felül a szovjet alkot­mánynak megfelelően mind a 15 szövetségi köztársaság mi­nisztertanácsának elnöke Is tagja a szovjet kormánynak. A kormányban személyi változások nem történtei:. Ami a munka- és bérügyi állami bizottság és az állami árbizottság elnökét illeti —, akik az alkötmány érteimé­ben a szovjet kormány tag­jai — a megfelelő javaslato­kat pótlólagosan terjesztik majd a Legfelsőbb Tanács elé. A Szovjetunió legfőbb ügyészévé ismét Roman Ru- gyenkót nevezték ki. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsánál; elnöke az új szovjet kormány megalakulása után rövid be­szédet mondott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának pén­teki ülésén. Mint hangsúlyoz­ta: a kormány megtesz majd mindent, hogy igazolja a kommunizmust építő nép bi­zalmát. A szovjet kormányfő hang­súlyozta: azt az értékelést,, amelyet a Minisztertanács te­vékenységéről adott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára az ülésen elhangzott felszólalá­sában, a kormány tagjai úgy fogják fel, mint felhívást a nép érdekében kifejtendő egész tevékenység további tö­kéletesítésére. — Az adott történelmi sza­kaszban a szovjet társada­lom szociális-gazdasági fej­lődésének fő irányát, valamint a Szovjetunió lenini külpoli­tikáját sokoldalúan megala­pozták az SZKP XXIV, kong­resszusának határozatai, Leo­nyid Brezsnyev programbe­szédei. A kormány a növek­vő gazdaság vezetésének to­vábbi tökéletesítésére össz­pontosítja figyelmét, — mon­dotta Koszigin, majd kijelen­tette: — A párt és a nép bizalma nemcsak nagy felelősséget rő a kormányra, a kormány tag­jai lelkesítő ösztönzésként fogiák is fel ezt a bizalmat. (MTI) Görögországi helyzetkép Homályos fogalmazások Az AFP francia hírüVnök- ség Karamanlisz miniszterel­nök csütörtökön este elhang­zott beszédét elemezve rámu­tat, hogy a nemzethez intézett üzenetében az új kormányfő nem ejtette ki a mágikus „választások” szót, amit pe­dig a lakosság a katonai diktatúra hét éve után oly annyira várt. Karamanlisz á demokratikus kibontakozást teljes egészében a ciprusi probléma rendezése mögé he­lyezte, és a görögök „politikai érettségére” apellált a „dik­tatúra és a demokráciához va­ló teljes visszatérés közötti kritikus átmeneti szakasz­ban”. Karamanlisz homályos megfogalmazásban utalt ar­ra, hogy „olyan eljárást fog­nak kidolgozni, amely lehető­vé teszi az igazi demokrácia és a haladás szellemének megvalósítását.” ★ Kissinger amerikai kül­ügyminiszter táviratban üd­vözölte görög kollégáját, Mavroszt hivatalba lépése al­kalmából. Üzenetében Kissin - ger „teljes támogatásáról'’ biztosította Mavroszt a cip­rusi probléma „gyors meg­oldását” célzó erőfeszítései­ben. Kilátásba helyezte to­vábbá a „szoros együttmű­ködést” az új görög külügy­miniszterrel. (MTI) Nixon az amerikai gazdaságról Nixon amerikai elnök kali­forniai üzletemberek előtt be­szédet mondott az amerikai gazdasági helyzetről. Beszédét a rádió és a televízió Is köz­vetítette. Az elnök elismerte, hogy a gazdasági élet fő prob­lémája az infláció, világosan megmondta azonban, hogy en­nek leküzdésére továbbra sem nyúl drasztikus eszközökhöz, hanem az eddigi „realista irányvonalat” követi és első­sorban a költségvetési kiadá­sok csökkentésére törekszik. Nixon az Infláció leküzdé­sének eszközei közül elutasí­totta a két évvel ezelőtt már kipróbált ár- és bérellenőr­zést, ami szerinte lejáratta magát, és a jövedelemadó csökkentését is. Rövid . távú stratégiaként a kereslet bizo­nyos visszaszorítását hosszú távra pedig a kínálat bővíté­sét jelölte meg. Azt is közöl­te, hogy a folyó pénzügyi év­ben 5 milliárd dollárra szán­dékozik csökkenteni a szövet­ségi kiadásokat és, hogy en­nek keretében fokozatosa: i elbocsátanak 40 ezer állami tisztviselőt. Az elnök maga­biztosan jelentette ki, hogy megvétóz minden olyan tör­vénytervezetet, amellyel a kongresszus túl akarná lépr i az általa javasolt 305 milliár­dos költségvetést. Az amerikai gazdasági élet berkeiben egyre nagyobb ag­godalmat kelt az infláció és a szövetségi bank „szűkpénz'’ politikája. Júniusban a fo­gyasztói árak indexe ismét egy százalékkal emelkedett és immár 11,1 százalékkal maga­sabb, mint az előző év ha­sonló időszakában volt. A sú­lyos gazdasági helyzetre a ter­melés visszaesésére való te­kintettel a szenátus múlt hé­ten nagy többséggel megsza­vazott határozatában a kor­mány, a törvényhozás, a gaz­dasági élet és a szakszerveze­tek „csúcsértekezletének” ösz-j szehívását követelte. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents