Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-25 / 172. szám

A VILÁG - EGY GYERMEK Munkásfiatalok és a művelődés — Mióta rajzolsz? — Mióta megszülettem — hangzik a válasz. Kedves hetykeségén már csak azért is elmosolyodik az ember, mert a választ adó kisfiú, Iványi László mind­össze tizenegy éves. Iványi Ödön, , Salgótarján­ban élő festőművész kisfia, szeptembertől a salgótarjáni Bányász szakszervezeti Műve­lődési Otthon képzőművészeti körének legifjabb tagja lesz. Két, rajzokkal zsúfolt map­pával érkezett a „bemutatko­zásra”. Valamennyi rajza — életkorához képest — szépen. már7már „biztonsággal” meg­oldott. Pedig — amint azt Ivá­nyi Ödön megjegyzi — ed­dig még nem beszélgetett ve­le perspektíváról, szerkezet­ről, és így tovább. A rajzok tehát ösztönösek. A „tematika”? Igen, „megegyezik” a fel­nőtt művészekével: a környező világ, ahogyan ő látja. Hogyan látja az őt körülvevő világot egy 11 éves fiú? Minden­esetre. érzékenyen, fogékonyan a formák, a tárgyak, a han­gulatok iránt. Különösen kedvesek a raj­zok közül azok. amelyek a lakás belsejét, berendezését, kedves zugait ábrázolják. Meghitt meleg hangulatot árasztanak ezek a vonalak. Ügyesen helyezi el a rajzla­pon a bútorok kontúrjait a szobák szögleteit, egy-egy szép vonalú szekrény, szék. asztál „helyén van” a rajzon. Természetesen, több rajz készült az édesapa műtermé­ről is. függönyök, szőnyegek. és a festőállvány látszik e lapokon. — Most megyek hatodikba — mondja Iványi László, a Bartók Béla úti Általános Is­kola tanulója. Egy éve rajz- szakkörbe is jár, a szakkört Űjhelyi Imréné vezeti. 1— Mit csinálsz még. a raj­zoláson kívül? — Pingpongozok. Igen. a salgótarjáni városi asztalitenisz-bajnokságot kor­osztályában ő nyerte meg eb­ben az évben. S megyei har­madik lett + Minap egy dunántúli idős parasztember azt kérdezte Salgótarjánban vendéglátóitól: — Melyik a bányakaszinó? Szeretném megnézni. már hallottam róla. A Bányász Művelődési Ház­ban — az egykori kaszinóban — azon a délutánon éopen próbált a fúvószenekar. Az idős, kedves ember egy ki­csit hallgatta a muzsikát, nézte a karmester kezét, a ra­gyogó. hatalmas hangszereket, amelyek csaknem olyan fé­nyesek voltak, mint a nap. Látta a „kaszinót”! Itt működik 15 éve a kép­zőművészeti kör is. * A kört Iványi Ödön festő­művész vezeti. A tagok — szám szerint tizenöten, húszán — rendszeresen vesznek részt foglalkozásokon. A szép ha­gyományú kör közművelődési jelentősége fontos, szerepe a vizuális kultúra fejlesztésé­ben figyelmet érdemlő. Bár céljai között nem szerepel „művészképzés”, az évek so­rán e kör ma már ismert ne­vű képzőművészeket is útnak indított. Ebt>en az évben pél­dául három fiatalembert vet­tek fel a kör tagjai közül az’ Iparművészeti Főiskolára, Szabó Tamást, Máthé Tibort, Monostori Vologyát. A tizenöt éves képzőművé­szeti kör a közeljövőben ki­állításon kíván számot adni tevékenységéről, tagjainak ed­digi eredményeiről. (te) Könyvtárosok találkozója Kisterenyén Már megszoktuk, hogy je­lentős évfordulók követik egymást. Az már a dolog természetéből következik: haj­lamosak vagyunk fontos ese­mények felett is napirendre térni. Esztendők óta szinte közbeszéd tárgya „Az olvasó népért” mozgalom, de kevés szó esik azokról, akik hiva­tottak a mozgalmai kiszolgál­ni, a nemzet modern „nap­számosairól”.­Mert tiszteletre méltó „nap­számosok” az egyes községek könyvtárainak vezetői, akik, ha nem hevítené őket a köz­művelődés szellemének rájuk háruló megtisztelő feladata, bizony hanyatt-homlok me­nekülnének erről a pályáról. De nem menekülnek. Ehhez persze _ arra is szük­ség van, hogy a felsőbb veze­tés jó gazdája legyen az ügy­nek, legyen szíve, ideje és ösztönzési hajlandósága is a jó ügy szolgálatára. A salgótarjáni járási könyv­tár — amely jelenleg Kistere- nye nagyközség könyvtárával együtt található — betölti ezt az ösztönző, jó gazda szerepet. Felhasználva az adódó évfor­dulót, miszerint 25 esztendő­vel ezelőtt államosították a könyvtárakat: versenyt hir­detett! A verseny célja: a számsza­ki eredmények mellett a mi­nőség javítása, a kulturált kölcsönzés, környezet megte­remtése, minél több társadal­mi aktíva bekapcsolása ebbe a nemes mozgalomba. A kor­szerű közművelődési szemlélet nyilvánult meg abban is, hogy külön kitétel volt a munkás- olvasók számának emelése, a KISZ-korú fiatalok létszámá­nak növelése. Helyesen tette á versenyfel­hívás a könyvtárosi munka értékelésének egyik legfonto­sabb kritériumává a könyvtá­ri propagandamunkát: irodal­mi estek, jelentősebb évfordu­lók, kiemelkedő közéleti és irodalmi események kapcsán rendezett ismeretterjesztő előadások szervezése terén végzett munka értékelését. A nemes versengés az év első felében zajlott le. Érté­kelésére a napokban került sor Kisterenyén. Zachar László, a járási könyvtár igazgatója értékelő beszédében örömmel állapí­totta meg, hogy a negyvenhat könyvtáregység közül huszon­három teljesítette a verseny- felhívás feltételeit. A verseny három kategóriában zajlott le: a helységek nagyságrendjének megfelelően. A háromezer vagy ennél nagyobb lélekszámú közsé­gek versenyében a legjobb eredményt Fekete Sándorné, Nemíi község könyvtárosa és Csukly László mátraverebélyi könyvtáros érte el. A második kategóriában — az ezertől-háromezerig lá- lélekszámú községek verse­nyében: Mihály Sándor Zábar és Fehér Kálmánné Szuha község könyvtárosa érte el a legjobb eredményt. Az ezernél kisebb lélekszá­mú települések osztályában: Szol] ős Gáborné Marakodi- puszta és Schmidt Ádámné Kisterenye-bányatelep könyv­tárvezetője vehette át jutal­mát. A járási könyvtár igazgató­ja külön jutalmakat, illetve elismerő okleveleket adott át azoknak a könyvtárosoknak, akik a könyvtárak államosítá­sa óta a leghosszabb ideig tel­jesítettek szolgálatot, mint tiszteletdíjas könyvtárosok. Huszonöt esztendős munká­jáért kapott elismerő okleve­let Rácz Pál Somoskőújfalui könyvtáros, húszesztendei munkásságáért Mihály Sán­dor Zabar, Szentkereszty Pál Nagyker esztúr. Zachar László kíllönjutal- mat adott át két függetlenített könyvtárosnak: Bate István­ná Homokterenye és Várko- nyi Istvánné nagybátonyi könyvtárosnak. " Szép színfoltja volt az ün­nepségnek, hogy jutalmat kaptak azok a tömegszerve­zetek, iskolák is, amelyek eredményesen segítették a verseny időszakában a könyv­tári munkát. Csak sajnálni lehet, hogy Zachar László könyvtárigaz­gatónak megyénkben e ver­seny értékelése volt az utolsó tevékenysége, augusztustól már Petőfibányán dolgozik. Az ünnepségen részt vevő könyvtárosok egybehangzó vé­leménye volt, hogy a járási könyvtár élén eltöltött tizen­három esztendő nagy segítség volt és jól szolgálta nemes ügyünk, az olvasó nép, a ki­művelt emberfők megteremté­sének nagyszerű célkitűzését. G. Kiss Magdolna Szól a zene, nincs vége Leninemlékmű: a munkások javaslatára A jugoszláviai „Dalmácia” Cementgyár munkásai java­solták. hogv Splitben állítsa­nak emlékművet Vlagyimir Iljics Lenin tiszteletére. A kezdeményezést az egész vá­ros közvéleménye támogatta. A javaslat megvalósítására btzotteágot alakítottak, mely­nek tagjai a közvélemény képviselői, a „Dalmácia” Ce­mentgyár munkásai és építé­szek. A bizottság országos pályázatot hirdetett a Lenin- emlékmű megtervezésére. A balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Központban a nagyszünetben is minden kedden összejönnek a tizenévesek és Filla Edéné megtartja az „órát”. — Miből álll a ..tanterv” ebben a klubban kérdezem a kedves tóncpedagógustól. — Balett-alapismeretekkel kezdtük. Általános tánckéDzés folvik és előkészítem őket versenytáncra Is. Ennek a szép és művészi sportágnak, a versenytáncnak szeretnénk hí­veket szerezni. A szervezésben az iskolaigazgatók szívesen segítettek nekünk, különösen sokat tett értünk Pólyák Fe­renc. a Dózsa iskola igazga­tója. — És a szülők? — Szívesen engedik a gye­rekeket ide. volt olyan anyu­ka. aki kamasz fiát maga be­szélte rá és kísérte el az el­ső foglalkozásra — meséli Filláné. Amikor megkérdez­tem, mit Vár ettől a klubtól, az anyuka azt felelte, hogy a tánc finomítja a modort, tár­sasági viselkedést segíti elő es kiegészíti az otthoni neve­lést. Valóban, a tánc közben, nemcsak a tánclépéseket tanul­ják itt a kicsik és nagyobbak, az udvariasságot, egymás iránti figyelmességet is. Sőt. ahogy megfigyelem a klub közösségében valahogy a fél- szegség is oldódik. — Amikor táncolunk, nincs lazsálás, Magdi néni szigorú Mégis sokat tréfál velünk, mi is egymással. Sokat ne­vetünk, jól szórakozunk, fő­4 NÓGRÁD - 1974. július 25,, csütörtök A munkások, a fiatalok mű­veltségéről, művelődéséről tatkozott megyéink egyik nagyüzemében a szakszerve­zeti bizottság titkára és a művelődési otthon igazgatója. A szocialista brigádok voltak porondon. Közelebbről az, hogy miért hiányoznak gyakran a brigádvállalások közül a kul­turális jellegű felajánlások. — Biztos, hogy az értéke­lés körül is akadnak hibák — mondta a szakszervezeti bizottság titkára. — A kultu­rális vállalások súlyozása, rangsorolása nehezebb, mint a termelési felajánlások. De az is biztos, hogy a vállalá­sok között nem sok kulturá­lissal találkozhatunk. — Véleményem szerint azt a vállalást, amelyből hiány­zik a kultúra, a művelődés, eleve vissza kellene adni — érvelt a kultúrotthon igazga­tója. — Egészítse ki a brigád és adja be újra! Az értéke­lési problémák csak ezután jöhetnek. Mertha nincs ilyen vállalás, legyen az értékelés bármily tökéletes is. mit ér­tékeljenek?! Sok mindenről szó esett ezen az előre nem tervezett beszélgetésen. Miért részesíti sok brigád előnyben az egri kirándulásokon a Szépasz- szony-völgyét a műemlékek megtekintésével szemben? Mi­ért kell lasszóval fogni az érdeklődőket a gyár által megvásárolt bérletekre akkor, amikor komolyzenei, opera- előadásról van szó? És miért olyan ritka az a vállalás, melyben a brigád felajánla­ná. hogy továbbtanuló tagjá­nak segítséget nyújt? Ha a munkások, munkás- fiatalok művelődéséről be­szélünk. akkor elsősorban a brigádokban. KlSZ-szerveze- tekben folyó kulturális, mű­velődési munkára gondolunk. Magától értetődő dolog, hi­szen előbbi a munkások, utóbbi a fiatalok, köztük a munkásfiatalok művelődésé­nek bázisa, támasza kell, hogy legyen. Ezeknek a kö­zösségeknek szükséges a hoz­zájuk tartozóban, felébreszte­ni a műveltség, önképzés irán­ti igényt, s ha a szándék már adott segíteni Is a ta­nulásban, az önképzésben. A közösség ereje és segíteni akarása biztos támasza lehet a tanulóknak. Csakhogy sem az Hiúsági szocialista brigádokban, sem a KISZ-szervezetekben nincs még kellő rangon a tanulás. Az ifjúsági brigád nem min­den esetben tekinti feladatá­nak, hogy a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkező tagját tanulásra, az alapfokú végzettség meg­szervezésére ösztönözze. In­kább a fiatal saját elhatáro­zására hagyatkózik: ha akar tanulni jó, ha nem. az sem ólyan nagy baj. Pedig jól tudják, i hiszen olvassák', hali- iák. hogy a modern technika kezelése szakmailag és álta­lános politikai műveltséget tekintve is alaposan felké­szült dolgozókat követel. Hi­ába alkalmazza a gvár a leg­újabb technikát, a legkorsze­a táncnak leg, ha szól a magnó. Az a baj, hogy kevés a fiú, főleg most a nyáron, nekem is be kellett állni fiú helyére. De ezt is élveztem. Az idén nem mentem sehová hyaralnl, én itt szórakozom — mondta Kovács Kati nyolcadikos di­ák. — Többségében munkás­szülők gyermekei járnak ide. részükre nyáron is működtet­jük a klubot és gyerekvetélke­dőkkel, filmvetítéssel színesít­jük a táncklubprogramot — veszik át a szót Sárosi* József - né és Simon Mária, a műve­lődési központ dolgozói. Bizonyára . sokan kedvet kapnak ehhez a klubhoz. Szeptembertől visszajönnek majd a régi fiúk is és jönnek közéjük új tagok, akár a kö- zépiskulúkbúl is. Elekes Eta rűbb gépeket, mindez meg­bukhat a tanulatlan, műve­lődési Igényeket nélkülöző dolgozókon. Hasonlóan az ifjúsági bri­gádokhoz. a KISZ-szervezelek sem törődtek eddig eléggé a fiatalok tanulásával. A KISZ központi bizottság április 17-i határozata a megbízatásrend­szer kialakításának követel­ményével ezen is igyekszik segíteni. Ha a KISZ-tag to­vábbtanulásra szánja el ma­gát, s ezzel a többieknél több energiát, munkát felt ki, azt megbízatásnak kell tekinteni, mégpedig a legkomolyabb KISZ-megbízatásnak. Nagy szerepük van a mű­veltség iránti igény felkelté­sében az ifjúsági kluboknak. 20.50: Szavak nélkül..; Bemutatjuk Molnár Lajos Liszt-díjas táncművészt. Mol­nár Lajos a Budapest Tánc- együttes szólótáncosa. aki tánckart vezet és koreográfiá­val is foglalkozik. Kora fia­talságában eljegyezte magát a tánccal, az ország legkivá­lóbb együtteseiben működött; az Állami Népi Együttesben, a Honvéd Művészegyüttesben, s most a Budapest Tánc- együttesben. Budapesten és az ország más városaiban ön­álló esteken Is feliépet. 1973. Ma már kevés olyan község akad megyénkben, ahol ne működne ifjúsági vagy KISZ- klub. Nem is számukkal, sok­kal inkább programjuk tar­talmasságával van baj. Nem mondhatjuk jónak azt a klu­bot — még ha a hét min­den napján fogadja is tagiait —, amely a szórakozási igé­nyek kielégítésén nem lép túl. Az ifjúsági klubok nem «zó- rakoztatóhelyek — bár erre is lehetőséget nyújtanak —, hanem elsősorban a szabad idő hasznos és célszerű eltöl­tését szolgáló helyiségek. A haszonban és a célszerűségben pedig benne van a kulturáló- dás. művelődés is. telén a Bartók Színházba* volt szólóestje. A 38 éves művész Európán kívül Dél- Amerikában is vendégszere­peit. Ebben az évben Angliá­ban ék* Spanyolországban járt. s augusztusban Franciaország­ban turnézik. Amatőr tánc­csoportok munkáját irányítja, jelenleg a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tánccso­portját vezeti. A műsorban Molnár Lajos táncprodukcióit láthatjuk, közreműködik a Sebő-együttes, Toky Gyula prímás, valamint Pribojszky Mátyás és Illyés Kinga. Pályázati felhívás kisdobosok és úttörők részére A Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanáes és a Jó­zsef Attila Megyei Művelődési Központ Jártunkban — kel­tünkben címmel közlekedési témájú gyermekrajzpályázatot hirdet a Közlekedési morál ’73 című országos kiállítás me­gyébe érkezése kapcsán. Pályázhat minden Nógrád megyei általános iskolai tanu­ló, A/4-es (10 filléres rajzlap) méretben, tetszés szerinti technikával. Beküldendő: 1974. szeptember 6-ig a művelődési köz­pont címére (3101. Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 13.) feltüntetve a rajz címét, a pályázó nevét, lakását és Iskola- ját. A pályázatra beérkezett rajzokat szeptember 10-lg ér­tékeljük, a legjobbakat két kategóriában tárgy- és könyv- jutalommal díjazzuk, valamint az országos kiállítással együtt bemutatjuk. , . , , , A pályázat anyagából a későbbiekben iskolai vándor­kiállításokat rendezünk. A pályázatokat várva kellemes és hasznos szünidőt kí­ván a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a József Attila Megyei Művelődési Központ FIATALOK! szerezzetek szakmunkás-biztonyítványt! A „Fémmunkás” Vállalat Kecskeméti Gyára 1974. szeptember hónapban ismételten indít SZERKEZETLAKATOS ______________ s zakképesítés megszerzéséhez 1 éves tanfolyamot. A gyakorlati oktatás a belépéssel, az elméleti oktatás 1975. januárban kezdődik. JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK: 20. életév betöltése 1975. ssept. 30-ig. 6 általános iskolai végzettség. A képzés a gyár területén történik, a folyamatos részvétel kötelező. A tanfolyamon csak azok vehetnek részt, akik a gyár­ban legkésőbb augusztus 27-ig munkaviszonyt létesítenek. A tanfolyam költségeit gyárunk fedezi, tanulmányi szerződést kötünk. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. A tanfolyam ideje alatt 9,— Ft személyi órabért adunk. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás személye­sen, vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán, Kecs­kemét, Izsáki út 2—6. — szendi — Mai tévéajánlatunk

Next

/
Thumbnails
Contents