Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-25 / 172. szám

I A járási pártértekezlet határozatai szerint II. Differenciált fejlesztési politika A rétsági járásban a nem termein beruházások jórészt tanácsi pénzből valósulnak meg. A gazdálkodásra tovább­ra is a differenciált fejleszté­si politika a jellemző. Elsősor­ban a járási székhely és a fa­luközpontok fejlődtek. A fej­lesztésre szánt összeg 60 szá­zalékát Rétság kapta. A negyedik ötéves terv ide­jére 39 millió tanácsi fej­lesztési alappal számoltunk. Elsősorban a más szervektől átvett pénz eredményeként három év alatt, csaknem 42 millió forintot költöttünk el. A tervidőszak végére előrelát­hatólag 62 millió forintot köl­tünk a fejlesztési célok megvalósítására Lakások, jórészt magánerőből A középtávú tervidőszakban 926 lakás felépítését vettük tervbe. A megvalósítás üte­mével elégedettek lehetünk, mert három év alatt 617 la­kás készült el. Ezek zöme két- három szobás, nagyrészt ma­magánerőből épült. Rétságon az ellátást jelen­tősen elősegítette a telepsze­rűen épített társasházak ki­vitelezése. Itt gondot jelent a közmű és elsősorban a víz­ellátás hiánya. Telepszerű építkezés elő­készítése van folyamatban Rom hányban. Sajnos, mér­sékelt eredményt sikerült csak elérni a vállalatok, szö­vetkezetek és intézmények la­kásépítési alapjainak össze­gyűjtésénél. A vezetők túl­ságosan lassan és minimális mértékben használták ki a kormány által biztosított le­hetőségeket. Folytattuk a szociális kö­vetélményeknek nem megfele­lő telepek felszámolását. Ilyen célra 47 lakást adtunk át há­rom év alatt az érintett dol­gozóknak. Járásunk közismerten rossz Ivóvízellátásának javítására több intézkedést tettünk. En­nek eredményeként az el­múlt évben befejeztük a nő- tincsi törpe vízmű építését. El­készült a Rétság, Romhány, Bánk és Nagyoroszi községe­ket ellátó két térségi vízmű­nél a vízkutatás és a tanul­mányterv. A magas költsé­gek miatt az említett elkép­zelések csak a következő öt­éves terv végére valósulnak meg. A vízhiány enyhítésére Rétságon külön kutakat épí­tettünk. A lakótelep vízellá­tását újabb megoldások se­gítik majd. Három év alatt a költség- vetési és fejlesztési pénzek­ből 15 milliót fordítottunk a tanácsi kezelésű utak kiépíté­sére és korszerűsítésére. Ha­tására a tanácsi kezelésű bel­területi utak kiépítettsége a korábbi 40 százalékról 49 szá­zalékra emelkedett. Anyagi lehetőségeink nagyobb üte­met nem biztosítottak, az el­ért eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Tovább javult a KPM ke­zelésében levő úthálózat is. Üj burkolatot kapott 48 kilo­méteres szakasz, 33 kilométer hosszúságban javították az utat. Folyamatban van a 2. sz. fő közlekedési út burkolatá­nak korszerűsítése. Eg észség ügyre és kulturálódósrn Az egészségügyi ágazat fej­lesztése tovább folytatódott. Üj körzeti orvosi kör léte­sült Nógrádsápon. Az egy or­vosi körre jutó népesség 2300 körül van. Gondot csupán az jelent, hogy a megoszlás kö­rönként nem egyenletes. Al- sópetényben orvosi rendelői lakás, Rómhányban gyógy­szertár, fogorvosi rendelő, és lakás épült. Diósjenőn fel­újították a bölcsődét. Egész­ségügyi kiadásokra három év alatt csaknem 11 milliót köl­töttek, az összes költségvetési kiadás 9 százalékát. A kulturális ellátásban is sok ereményt értünk el. El­készült a rétsági művelődési otthon, a tornaterem, a diák­otthon, a konyha, a felsőpe­tényi és kétdobonyi óvoda. Bő­vült a rétsági és nagyoroszi óvoda. A művelődési intéz­mények felújítására és fenn­tartására, a fejlesztési alap­ból 8,6 milliót, a költségvetési eszközökből pedig 51 milliót használtunk fel, ami a költ­ségvetési kiadások csaknem 46 százalékát jelenti. Három községben klub­könyvtárat hoztunk létre. Öt pedagóguslakás épült, sokan kaptak lakásépítési kölcsönt. Az óvodai ellátottság elérte a 83 százalékot, mely ked­vezőbb, mint az országos, il­letve a megyei átlag, mégis e tekintetben gondjaink van­nak. Általános iskolai tanterme­ink többsége megfelelő, ki­használtságuk jó, a tanter­mek 14 százalékában van dél­utáni tanítás. Továbbra is gond a gyermekintézmények fejlesztése, mivel a vállalatok ilyen célokra igen kevés ösz- szeget biztosítottak. Az is­koláink egy része régi épü­letben működik, melyek kor szerűsítése és fenntartása az átlagosnál több pénzt igé nyel. Új boltok, gyenge szolgáltatás A kereskedelmi forgalom három év alatt 32 százalék­kal emelkedett, s a múlt év­ben meghaladta a 293 mil­liót. Legdinamikusabban a ve­gyescikk forgalma növe­kedett, utána az élemiszer- fogyasztás következik. Válto­zatlanul emelkedik a vendég­látóipari forgalom. Az ütem három év alatt elérte a 25 százalékot. A kiskereskedelmi árufor­galom zöme a három ÁFÉSZ boltjaiban bonyolódik le. Ekek három év alatt csak­nem 23 millió forint nyerésé get értek el és 11,5 milliót fordítottak beruházásra. öt kiskereskedelmi és ugyaneny- nyi vendéglátóipari egység nyitotta meg kapuit. A legje­lentősebb a romhányi ABC- bolt, a nézsai vegyesbolt és a presszó. Ebben az évben Rétságon elkészült az új Bör­zsöny kisvendéglő. Ügyan- itt. egy korszerű élelmiszer- bolt és húsbolt létesítése van folyamatban. 1971-ben a szövetkezetek egyesülésével megfelelő nagy­ságú ÁFÉSZ jött létre Rét­ságon. Az eltelt időszak iga­zolta a kezdeményezés he­lyességét. Az előbb említett hálózatfejlesztések egybees­nek a településfejlesztési el­képzelésekkel. Á szolgáltatás is valamit javult, de még gyenge, ezért az elért fejlődéssel nem lehe- hetünk elégedettek. 1970-ben egy, ma már hét textilfelve­vőhely működik a járásban. Rétságon telephelyet létesí­tett a GELKA. A szövetkeze­tek szolgáltatása, ennek a fejlesztése elmarad a jogos igényektől, ezért fontos fel­adat az ütem gyorsítása. A többi szolgáltatást kisiparosok végzik. Az előbbiekből kitűnik, hogy a járási pártértekezlet határozataira épült negyedik ötéves tervi célkitűzések meg­valósítása jól halad. Varga József Osztályvezető Festőberendezések ^^áriásn gazdaságosan Mint ismeretes, a magyar-szov­jet gazdasági és műszaki-tudomá­ny it i " -í bizottság legutóbbi ülésén kor­mányközi egyezményt írtak alá a festőberendezések gyártásának szakosításáról. A Kohó- és Gép­ipari Minisztériumban kapott tá­jékoztatás szerint az egyezmény alapján a fejlesztésben együttmű­ködő magyar és szovjet vállalatok — elkerülve a párhuzamosságokat — az egymásét kölcsönösen ki­egészítő termékek gyártására rendezkednek be. íz egyezmény 1985-ig szók majd, ha egyik fél sem mondja fel, to­vábbra is változatlan formában érvényben marad. A megállapo­dás értelmében Magyarországon gyártanak elektrosztatikus es elektroforetikus technológiai el­járású festősorokat, komplex technológiai sorokat polimer por­anyagok felhordásához, kézi elektrosztatikus berendezéseket, festékszóró fülkéket és ezekhez különböző kiegészítő berendezése­ket. A szovjet vállalatok gyártják a pneumatikus és levegőmentes technológiai eljárással dolgozó festősorokat. A Hajtómű és Festőberendezé­sek Gyára ebben az évben és jö­vőre csaknem 40 millió rubel, 1976-tól 1980-ig öt év alatt 125 millió rubel értékű terméket szál­lít a Szovjetunióba. A szovjet fél — mivel a gyártókapacitáso­kat most hozzák létre — 1976-ban kezdi szállításait és évente növeli azok értékét. Az első évben im­portunk értéke 800 000 rubel lesz, 1980-ban már 6,1 millió rubel. A berendezéseket mindkét fél világ- színvonalon gyártja és ennek to­vábbi biztosítására az egyezmény mellékleteként műszaki-tudomá­nyos megállapodás is született a technológiák és berendezések kö­zös továbbfejlesztéséről, tipizálá­sáról, valamint a kapcsolódó ku­tatásokról. Tiribesí tanulság Közösen könnyebb MUNKÁSOK és vezetők kapcsolata. Munkásvélemé- nyek, javaslatok és döntések. Hogyan érvényesül a demok­ratizmus Tiribesen, a Nógrá­di 'Szénbányák egyik akna­üzeménél? — Az aknavezető legu­tóbb. pártvezetőségi ülésen erről a kérdésről számolt be — újságolta Szarvas László párttitkár. — Mi általában jónak értékeljük a vezetők és beosztottak kapcsolatát. Vé­lemény nem marad meghall­gatás nélkül, jó javaslat sem intézkedés, illetve megvalósu­lás híján. Néha persze nemet is kell mondani, de megfelelő módon, és a miértet is meg­magyarázva. — Január 1-től szervezeti változás történt — kezdte Sándor Gáspár üzemvezető. — Az üzemvezetői és főmér­nöki munkakör kettévált. En­nek megvan a haszna. Sokkal löbb idő jut az emberekkel való foglalkozásra, A vezetői munkában nélkülözhetetlen, mert így jobban megismerjük egymás véleményét, és nem­csak az aknászjelentésekből. hanerA a másik oldalról, a bányászoktól is informálódik az ember a napi gondokról, munkahelyi problémákról. — Ma például félórát be­szélgettünk. és közben vitat­koztunk Lőrinc Andrással, a szocialista frontbrigád veze­tőjével. Ö is elmondta a véle­ményét, én is, hogy mit ho­gyan látok. Partnerként cse­réltünk véleményt, és célunk is azonos: hogyan lehet a feladatokat még jobban meg­oldani. Ha a munkahelyen probléma van a bányász a saját bőrén érzi. Szóvá teszi? Igaza van! A vezető feladata, hogy intézkedjen — mondja az üzemvezető. A TERMELÉSI tanácsko­zásokon elhangzott kérése­ket, javaslatokat a jegyző­könyvből kiolvastuk. Sorra vettük, de egy sem akadt olyan, amire nem történt megfelelő intézkedés. Éppen a frontmester panaszkodott, hogy nincs szívlapát. Régi szerszám, jó lenne, ha már Ilyennel nem kellene dol­gozni. — Van már több is mint kellene raktáron — kapom a választ. A csillék állapotát is kifogásolták. Az iparosok még társadalmi munkát is végez­tek, hogy termelésmentes időben kijavítsák a csilléket. Ebben a bányászok is segítet­tek. Egyébként más példát is említhetek. Ma nálunk járt Pócsa István, a szállítási bri­gád vezetője. Társadalmi munkát kért Amit vállaltak, már teljesítették. Lesz társa­dalmi munka. — Frontbrigádunk a Válla­lat Kiváló Brigádja lett ta­valyi eredményei alapján. Szombaton ők is bejöttek társadalmi munkára. A fő­mérnök, Kocsis József is. A külszínen nem volt annyi tennivaló, amennyi erő. Vas­gyűjtésben segédkeztek, víz­vezetékárkot ástak, a többi lement a bányába. Nem ter­meltek, de a ijyomás miatt a szállítóvágatban a biztosítást, meg kellett igazítani. A gépi berendezést is kijavították. Mi ez, ha nem a munkahe­lyért érzett felelősség? A világítással kapcsolat­ban sok gondunk volt. T'"'r- tek, pusztultak az ezer fo­rintnál is drágább lámpates­tek. Végül lent született újí­tás a lámpák megóvására. Biztos, hogy kevesebb lesz a törés. — Mikor van fogadónapja az üzemvezetőnek? — Ilyen nincs nálunk — kaptam a választ. Amikor ezen clcsodálkoztam, Sándor Gáspár elnevette magát. — Amikor itt vagyunk, nyitva az ajtó mindenki előtt. Nem olyan nagy üzem a mi­énk, hogy a fogadást külön szabályozni kellene. Ma pél­dául, már az említetteken kí­vül egy asszony keresett meg. Elérte a nyugdíjkorha­tárt és szolgálati ideje is megvan. Gondoltuk nyugdí­jazzuk. A fia épít és majd­nem sírva kérte, hogy leg­alább még egy évet hagyjuk dolgozni. Nem kell ezért sír­ni! Dolgozzon amíg jólesik. Volt már több olyan dolgo­zónk, akik építkeztek. Hul­ladék anyagra volt szükségük. Kaptak megfelelő térítésért. Miért ne segítenénk, ha egy­szer van rá törvényes lehető­ség — mondta az üzemvezető. A VEZETŐK és beosztot­tak kapcsolatáról Tiribesen elismeréssel lehet szólni. A szükséges mértéktartás mel­lett gyümölcsöző munkatársi kapcsolat alakult ki. Így azu­tán nem véletlen, hogy ilyen eredmények születnek az ak­naüzemnél. Bodó János Megéri a befektetést A közelmúltban a Borosbe- rényi Állami Gazdaság érde­kes és hasznos szakmai ta­nácskozásnak adott otthont. Termelőszövetkezeti elnökök, főagronómusok, növényvédel­mi szakmérnökök jöttek össze az állami gazdaság és a Nóg- rád megyei Növényvédő Állo­más kezdeményezésére. A rendezvényre „csalogató” meg­hívón ez állt: CPS kukorica- termesztési bemutató. A nógrádi termelőszövetke­zetekben szinte valamennyi helyen szerepel a kukorica növény félék között. Válto­zó nagyságú területen ter­mesztik, s az átlagtermések is ennek felelnek meg. Az iga­zán korszerű technológia ed­dig kevés gazdaságban hono­sodott meg. Egyik helyen a feltételek hiányoznak, másutt a bátorságban szűkölködnek, ami az újjal való kísérletezés­hez szükséges. Az állami gazdaság tavaly kérte felvételét a bábolnai CPS zárt rendszerű kukorica- termesztő gazdaságok közé. Mi indokolta lépésünket? Fel­vetődött a modern gépek és a korszerű növényvédelem fel­tételeinek szüksége.) A rend­szer tagjaiként Bábolnáról mindkettőhöz segítséget ka­punk — mondja Harmos Fe­renc a Borsosberényi Állami Gazdaság igazgatója. Borsosberényben eddig is nagy területen vetettek kuko­ricát. Az átlagtermés csúcsát 1969-ben érék el. -Ekkor 46 mázsát takarítottak be hektá­ronként. A CPS-rendszer el­ső évében 50 mázsát tervez­tek. — Csak akkor számíthat sikerre a megyében a kukori­ca, ha a 45 mázsa átlagtermés reális célkitűzés és elérhető. Máskülönben a bérleti díjak, a termési költségek elviszik a hasznot — magyarázza az állami gazdaság igazgatója. A kukorica CPS-rendszer- ben történő termesztése külö­nös gondot követel. Már a vetőmag kiválasztása döntő. A borsosberényiek a főút mel­lett külön kísérleti telepet alakítottak ki, ahol 17 féle kukorica fejlődését kísérik szemmel: PX—50, Szarvas SC 363. MSC 3267, Keszthelyi 360, s a többiek egymástól szemmel alig megkülönböztet­hető zöldes csíkokban húzóda- nak meg. Apró táblák jelzik a fajtát, tőszámot, a felhasz­nált vegyszer típusát, mennyi­ségét egyszóval minden olyan adatot, amely az értékeléshez elengedhetetlen. A szakemberek, főként a növényvédő szakmérnökök, nem győzik dicsérni a gyo­moktól mentes táblákat. Ba- raczka Ákos, az egész rend­szer növényvédelmi szakmér­nöke készséggel válaszol a „kíváncsi” tsz-vezetőknek: — Van-e lehetőség a rend­Kerekes Károly 1968 óta dolgozik az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és készülék­gyárában. Itt töltötte az „inaséveket”, a gyárban vált belőle mesterségét értő esz­tergályos. Szereti a kollektí­vát. Nemrégioen kapta meg a Kiváló Dolgozó címet, majd idén az Üvegipari Művek ál­tal megrendezett, a Szakma Ifjú Mestere országos verse­nyén ötödik helyezést ért el. Munkáját a gondosság és a felelősségteljes figyelem jel­lemzi. Brigádtársaival az üveggyártásnál használatos formákat készíti. A közeli na­pokban jelentős változás kö­vetkezett be életében: sorka­tonai szolgálatra vonult be. A munkahelyi kollektíva illen­dően bocsátotta útjára a fia­talembert: a szolgálat után visszavárják! (Fotó: Kulcsár) szerben helikopteres vegysze­rezésre — kérdezte a bereeli termelőszövetkezet elnöke. — Természetesen, de ez a kisebb területű gazdaságokban megdrágítja a kukorica ter­mesztését — hangzott a vá­lasz. — Nógrád megyében egye­dül a borsosberényiekkel ala­kult ki kapcsolatunk. Van le­hetőség arra, hogy újabb tsz- ek lépjenek a CPS-be, főként azok, ahol nagyobb táblák alakíthatók ki — mondta Ba- raczka Ákos. Az országban jelenleg 183 állami gazdaság és termelő- szövetkezet 271 ezer hektáron termeszt CPS-rendszerben ku­koricát. A gépeket a központ bocsátja rendelkezésre. A be­mutató résztvevői ezeket is megtekintették. A Cyclo típu­sú vetőgépet mustráló szemek vették körül. A vetőmag mel­lett a gép elvégzi az első vegyszerezést is, valamint a talaj fertőtlenítését. A szakemberek útja a kuko­ricatáblákhoz is elvezetett. A 800 hektárnyi területen zölden hullámzó tengeri széles leve­lei az eddigi legkimagaslóbb átlagtermést ígérik az állami gazdaság szakembereinek. — Könnyen lehet, hogy 55—60 mázsát is betakarítunk hektáronként — véli Harmos Ferenc. A CPS-rendszerben termesz­tett kukorica átlagterméscsú- sa 108 mázsa hektáronként, amelyet Orosházán érték el. A borsosberényiek ettől még messze állnak. A rend­szerhez való csatlakozás azon­ban mindenféleképpen előre­lépés: saját maguknak is. be­bizonyították, a nógrádi föl­deken lehet eredményes kuko­ricatermesztést folytatni, ha annak megadják a módját. A szakemberek elismeréssel szóltak a látottakról, de ar­cukról egyáltalán nem lehe­tett leolvasni, hogy ezekukín a CPS tábora szélesedne. így inkább a találkozó érdekes volt, mint hasznos A kukorica zárt rendszerben történő természtésíhez ter­mészetesen a feltételek meg­teremtése a legfontosabb. Ezt azonban meg kell előznie a felismerésnek, hogy a kezde­ményezés, a befektetés meg­éri! Sz. Gy. NÓGRÁD - 1974, július 25,, csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents