Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
Halványuló szemléletek fi Háztartásból kerültek a gépek mellé. A pásztói Közlekedési Nyomdában Jancsó Antalné és Nagyváradi Zsuzsa ismerkedik az új géppel Szervezési tennivalók Összefogják az erőket A Salgótarjáni Kohászati javítása érdekében a kapaci- lizálásra, egyszerűsítésre, Üzemekben az üzem- és mun- tás jobb kihasználása is korszerűsítésre hívja fel vala- kaszervezés korszerűsítésére programba került. A bálakö- mennyi dolgozó figyelmét. A való törekvés a mindennaDi töző huzal csévélésénél pél- felhívásnak az a rendelteté- munka szerves részévé vált. dául az a feladat, hogy a se, hogy jelentős anyagi el- Tavaly és az idén külön bálakötegek súlya a jelenle- lenszolgáltatás mellett össze- bzervezési programot állítot- gi 200—250 kilogrammból fogja a találékony, ügyes tak össze. Ezekhez a progra- négyszeresére, 800—1000 ki- szakembereket, a munka mokhoz igénybe veszik a logrammra növekedjen. Eb- eredményességének javításá- vállalati műszaki dolgozók, ben fizikai és műszaki dolgo- ra, a szervezettség színvona- de a szocialista brigádok zók közösen tevékenyked- Iának emelése érdekében. A tagjainak segítségét is. hetnek. Megoldásra vár a dolgozóktól kérnek javaslaLényegében ennek köszön- kosár nélküli dróthúzás nőve- tokát a munkamódszerek kor- hető hogy a múlt évi szer- lése. Az idén négy darab, hét szerűsítésére. ésszerű és gaz- vezési program 150 százalék- fokozatú dróthúzó gépen ve- daságos anyagmozgatásra, ra megvalósult. Az eredmény zetik be a kosár nélküli drót- Várják a dolgozók ötleteit, a persze azt is bizonyítja, hogy húzást. Ennek eredményeként termelési költségek csökken- a vállalatnál nagy lehetősé- a gépek termelékenysége nö- tésére, az anyag-, energia- és gek vannak még a szervezett- vekszik. élőmunka-megtakarításra, a Sée fokozására. Egy-egy meg- A fizikai és műszaki dől- kapacitáskihasználás fokozá- valósított szervezési intézke- gozók együtt serénykednek a sára, a termelési volumen dós újabb lehetőséget szül. gyártási technológiák rend- növelésére, a minőségi mutaAz idei szervezési program szerezésében, termelési folya- tők javítására, arra ösztönöz, hogy műszaki- matok összehangolásában. A megváltozott körülmé- ak és fizikaiak együtt keres- Napjainkban zajlik a gépek nyék miatt szükségessé vált a sék a lehetőségét a termeié- áttelepítése, a melegcsavar- különböző adatszolgáltatá- kenység fokozásának az álló- üzemből a „B”-üzeihbe. A sok felülvizsgálata.^ Gyakran és forgóalapok jobb kihasz- négy darab sajtoló és egy tapasztalhatók párhuzamos, nálásának, az önköltség csők- légkalapács áttelepítésével azonos, vagy kismértékben kentésének. Ezenkívül a szer- lehetővé válik a zártciklusú eltérő információk. Ennek vezettség színvonalának eme- gyártás kialakítása többfajta megszüntetésére, az ügyvitel lésével, további lehetőséget süllyesztékes termékre. egyszerűsítésére keresnek a termelés és a A vállalat igazgatóságának javaslatokat! forgalom osszhangj pályázati felhívása racionasítására, a munkakörülmények javítására. A fizikai dolgozók bevonása jó szolgálat a közgazdasági gondolkodás kialakítására. Ez évben például a szervezettség és a termelékenység Támogatjuk az újat, a korszerűt Interjú a balassagyarmati városi pártbizottság első titkárával is várnak O. B. Üjszerű módon vitatta meg a balassagyarmati városi pártbizottság az üzem- és munka- szervezéssel kapcsolatos különböző párthatározatokat. A városi pártbizottság elé kerülő beszámolót előzőleg tanulmányozták az érdekelt vállalatok vezetői, majd felszólalásukban elmondták, meddig jutottak, hol tartanak, milyen feladatokat tűztek maguk elé. Ebből az alkalomból lapunk gazdaságpolitikai rovatvezetője beszélgetést folytatott Skoda Ferenccel. a városi pártbizottság első titkárával. Kérdés: Milyen szemléletek zavarták a határozat egységes megértetését, hogyan sikerült ezeket helyes mederbe terelni? Válasz: A vállalatok vezetői nehezen értették meg, hogy nem fejlesztéssel, beruházással. hanem a meglevő lehetőségek okos fel- használásával, sok új ötlettel, leleményességgel. kezdeményezéssel kell megoldani a feladatot. Jelentkezett ennek a munkának a lebecsülése. valamint a túlbecsülése. Egyesek igyekeztek elválasztani a munkahelyi problémáktól. a dolgozóktól. Ugyanakkor pártszervezeteink egy része csak gazdaságvezetői feladatnak tekintette, nehezen találta meg a határozat végrehajtásával kapcsolatos politikai tennivalóit, elsősorban, hogy miként nyerje meg a munkásokat ennek a fontos politikai ügynek. A rendszeres eszmecserék során jórészt helyes mederbe terelődött a munka, elhalványultak a különböző munkát fékező szemléletek. Kérdés: Hol sikerült előbbrelépni? Válasz: A szervezeti felépítésben, a különböző vezetői hatáskörök rögzítésében egészen a brigádvezetőkig. Ma már a vezetők döntő többsége konkrétan tudja, hogy miért felelős. Jelentkezik az ésszerűbb létszámgazdálkodásban, a nagy hatásfokú gépek többmű- szakos üzemeltetésében. Némileg csökkent a kapun belüli munkaerő-fölösleg, jelentősen mérséklődött az alkalmazotti létszám, javult a munkaidő-kihasználás, gyorsult a technikai, a technológiai fejlődés. A bérgazdálkodásban megtörtént a differenciálás, javult az anyagi ösztönzési rendszer, növekedett a különböző fontos célfeladatok elvégzésére a mozgóbérarány. S ami igen fontos, a munkások bére gyorsabban emelkedett mint az alkalmazottaké. Kérdés: A vállalati önállóság ösztönzöft-e a jobb munka- és üzemszervezésre? Válasz: Ez tükröződik a már említett eredményekben, a vezetés, irányítás színvonalának emelésében. A gazdasági vezetők igényesebbek lettek a feladatok meghatározásánál, többvariációs elképzeléseket dolgoztak ki. következetesebben számon kérik a kiadott munkát. Jelentkezik az üzemi demokrácia tartalmának javulásában. Az egész kollektívát érintő kérdésekben véleményt kérnek a dolgozóktól. A vezetők egy része igyekszik hosz- szabb távon gondolkodni, tervezni, részt vesz a szervezett továbbképzésben, önképzésükkel azonban egyesek keveset törődnek. Kérdés: Mi segítette még a jelenlegi »helyzet kialakulását? Válasz: A pár talapszer vezetek évenként rendszeresen napirendre tűzik a határozat végrehajtását. A városi párt-végrehajtóbizottság évenként több alkalommal megvizsgálja, meddig jutottak egyes termelő-gazdálkodó egységek a határozat megvalósításában. Ezenkívül a felügyeleti szervekkel közösen évenként átfogóan értékeljük minden termelő egység munkáját. Ügy látjuk, hogy mindezek hatására növekedett a felelősség a gazdasági vezetőknél, ami a határozat kedvezőbb végrehajtására jellemző. Kérdés: Az elmondottak vonatkoznak a gyáregységekre és a telephelyekre is? Válasz: Igen. Itt azonban mások a lehetőségek mint az önálló vállalatoknál. Bár kezdeményezésre szintén bőven van lehetőség. Az utóbbi időben némileg nőtt a gyáregységek, telephelyek önállósága. Jelentkezik er az anyagi ösztönzésben, a szociális kérdésekben, a lakásépítkezéshez való hozzájárulásban, a személyi, munkaügyi és fegyelmi kérdésekben. A részesedési alapból megkapják a reájuk eső részt, ezzel önállóan gazdálkodnak. Hatáskörükbe tartozik a szakmai továbbképzés is. Kérdés: Az üzem- és munkaszervezési tevékenység színvonalában különbségek vannak egyes vállalatoknál. Ezt a jelenséget szabad-e csak a lehetőségekkel magyarázni, vagy más okai is vannak? Válasz: Részben igen. De csak ezzel magyarázni hiba volna, mert ugyanolyan lehetőségek mellett az egyik gazdálkodó egységben jóval nagyobb a vezetői öntevékenység, a kezdeményezés, a rugalmasság, másutt viszont ennek az ellenkezője történik: önállóságot kérnek, de azzal sem élnek, ami megvan Kérdés: Mi a megítélés mércéje? Válasz: A munka értékelésénél abból indulunk ki, hogy ki, milyen tevékenyen dolgozik, mit tett a gazdálkodás hatékonysága érdekében. Ettől függetlenül tovább vizsgáljuk a gyáregységek és telephelyek önállósága bővítésének lehetőségeit. Az előrelépés feltételeként megnézzük, hogy mennyire képesek a megnövekedett önállósággal élni, mennyire teremtették meg ennek objektív és szubjektív feltételeit. Kérdés: Érdekelne bennünket, ~~hogy a munkásokat mennyire sikerült bevonni a határozat végrehajtásába? Válasz: Kedvezően fogadták. Üzemszervezési kérdésekben ritkábban nyilatkoznak, a munkahelyi munkaszervezés fogyatékosságait viszont hozzáértően, bátran és kritikusan vizsgálják. Nemcsak kritizálnak, hanem elmondják, hogy miben és hogyan kívánnak segíteni. Ez jól tükröződik a XI. pártkongresszus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett szocialista munkaverseny-vál- ialásokban, és azok időarányos teljesítésében. A pártszervezetek egy része határozottan megkívánja a hiányosságok megszüntetését, s ez ösztönzőleg hat a gazdasági vezetőkre. Sajnos, vannak olyan alapszervezetek, ahol nem kérik számon a munkások által jogosan szóvá tett hiányosságok megszüntetését, hanem elfogadják a különböző jellegű és tartalmú magyarázkodást. Kérdés: Végül mire hívja fel a városi párt- bizottság a pártalapszervezetek kommunistái, nak és gazdaságvezetőinek figyelmét? Válasz: A városi pártbizottság a felszólald, sokkal egyetértve úgy ítéli meg, hogy a határozat végrehajtásában még csak a kezdetnél vagyunk, új határozatra nincs szükség. A jövőben azt várjuk, és ezért teszünk is, hogy a határozat végrehajtása meggyorsuljon. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely újat, korszerűt akar, a feladatokat, a dolgozókkal együtt, azok tudatos bevonásával kívánja megvalósítani. Mivel összetett és sokágú feladatról van szó, továbbra is egységes egészként vizsgáljuk az eredményeket, határozzuk meg a további tennivalókat. Azt javasoljuk a pártalapszervezeteknek, hogy értékeljék az eddigi munkát, egészítsék ki újabb feladatokkal Vizsgálataiknál, állásfoglalásaiknál vegyék figyelembe a X. pártkongresszus gazdálkodásra utaló határozatait, és a XI. pártkongresszusra való felkészülés követelményeit — fejezte be nyilatkozatát Skoda Ferenc. v. K. • « L%emi diplomák Érdekes módszert vezetlek be a szervezett és állandó önképzés ösztönzésére a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A műszaki. a gazdasági, az adminisztratív dolgozóktól és a termelés irányítóitól félévenként dolgozatot kérnek a vállalat vezetői. Arra ösztönzik az ilyen munkakörökben dolgozókat, hogy írásban foglalják össze, milyen új ismereteket szereztek a különféle szakkönyvekből, a külföldi tanulmányutakon, az országos konferenciákon, a tapasztalatcseréken. Most kérték fel első ízben a dolgozatok elkészítésére a vállalat alkalmazottait. Csaknem 100, hasznos javaslatot tartalmazó tanulmányt nyújtottak be a dolgozók. Az „üzemi diplomákat” a vállalat vezetői értékelik. A legjobban sikerűiteket 1000-től 10 000 forintig terjedő pénzösszeggel jutalmazzák. A Pécskő Üzletház előtti megállónál már csak felül, vízszintesen akadt néhány kiadó hely. Tömött autóbusz indult a salgótarjáni strandkemping felé. Nem is csoda, hiszen amit eddig megtagadott tőlünk a nyár, azt most egyszerre iparkodik behozni. Teljes gőzzel ráállt a fűtésre, s aki csak Itt a kánikula! Hétköznapi strandrekord A medence szélén, a betonon' akad még hely. Nem mindenki bírja az erős nap— Mikor a úszni tanulni? legideálisabb teheti, árnyékba, vagy — ami sütést, sokan a gyepen, az még jobb — vízpartra menekül. A strand előtti megállónál a szokottnál tovább időz a busz. csaknem valamennyi utas leszáll. Megrohamozzák a pénztárt, aztán irány a medence ! ★ — Amióta itt a kánikula, minden járat tömve érkezik — mondja Vaniiga Istvánná jegykezelő. — Panaszkodnak is a fürdőzők a zsúfoltságra. Jó lenne, ha sűrítenék kicsit a járatokat! Szabó Istvánná pénztáros előtt jó néhány üres jegy tömb hever. — Eddig 50-60 vendég jött hétköznaponként. Most még csak dél van. de már jegyét eladtam, és még ‘ócskán jönnek délután Is. Úgy látszik, ma felállítjuk a hétköznapi rekordot. árnyékban ütnek tanyát. A napimádók között is a legbarnább Németh Józsi bácsi, az úszómester. A 68 éves Józsi bácsi idén áprilisban tett úszómesteri vizsgát Gyulán. Dr. Bárány István. egvkori úszóversenyző társa, egykori magyar és Európa-bainok volt a vizsgabiztosa. Józsi bácsi 18 esztendőn át versenyszerűen úszott. — Van-e érdeklődés az úszóoktatás iránt? — Érdeklődés még csak lenne, de a pénzt már sokan sajnálják rá — mondja Józsi bácsi. — Pedig, ahogy elnézem, nagyon sok fürdőzőre ráférne eav alapos'úszólecke! Salgótarján sohasem volt Víziváros. bizony sokan nem tudnak úszni. De az úszók 80 százaléka sem közelíti meg a biztonságot jelentő szintet. — Erről még szakmai körökben is vitáznak. Vain, aki állítja, hogy négyéves korbözik a legtöbb úszómestertől. hogy nyakában nem lóg síp. Inkább odamegy a ren- detlenkedőkhöz. és szép szóval magyarázza, mit. miért ban. Én inkább a 6 éves kor- nem szabad. Szót ért az em- ra szavazok, de alkat kérdé- berekkel. se ez. Egv biztos, sohasem késő! Kijár a strandra egy másfél éves kisfiú, a Robika. Most még a lábmosóban, meg a gyerekmedencében oocsol. de olyan erős. ió felépítésű kis srác. , hogy abból ötéves korára remek úszó lehet! . A gyerekek gyakran hívják: — Jöjjön. Józsi bácsi! Ússzunk vagy két hosszt! ö velük tart. ha csak teheti. mert ez is az úszás propagandája. — Volt-e már baleset, mentés az idén ? — Szerencsére nem. De láthatja. most is. hogy beszélgetünk. fél szemem a vízen. Nagyon kell vigyázni. Józsi bácsi abban külön— Az úszómester bosszúsága? — Sokan feljönnek a medencéhez utcai cipőben, ruhában. Pedig táblára is kiírtuk, be is mondjuk. hogy nem szabad. Jobban is vigyázhatnánk egymás egészségére! ★ — A NÖGRÁD-tól jött? Akkor írják meg azt is. hogy borzasztó, amit a strandventek a napra melegedni. a vendég meg fürdőruhában fagyoskodott odabenn! Ha igazságtevőére nem is vállalkozunk, a másik felet is meg kell hallgatni. — Igazuk van a panaszirodáknak — mondja Bocsó Pál. né. a vendéglő vezetőhelyet- tese. — A terasz valóban nem működik. Olyan kevés ugyanis a személyzetünk, hogy két helyet egyszerre képtelenek vagyunk ellátni, összesen három felszolgálónk van. közülük is egy szabadságát tölti. Kértünk már erősítést a Vendéglátó Vállalat munkaügyétől, de azt mondták. mindent kérhetünk, csak ezt nem. — Nézze, az az- igazság, hogy ha meleg idő és telt ház van. 8—10 pincér is elkelne — teszi hozzá Kis Simon Tivadar a má'Sik üzletvezető-helyettes. — E.nnvi déglő művel! — szólít meg embert viszont hétköznap ne egv fürdőző. — Néha óraszámra nem állnak szóba a vendéggel. Arról nem is beszélve. hogy hűvösebb időben is csak. a zárt helyiségben lehetett étkezni, a terasz nem működött. A pincérek kij öttudnánk foglalkoztáni. Alkalmanként pedig nem tudnak bennünket kisegíteni. Ezt látta, hallotta a salgótarjáni strandon: Szondi Marta NÓGRÁD — 1974. július 18., csütörtök
