Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

Füllentések Építészet és zene Egy műsor margójára Dr. Pogány Frigyes új ablakot nyitott ki számunkra a vúlág felé, hogy világosabban, tágabb perspektívában lássuk azt. Aki nézte ezt a műsort a televízióban annak utazásai során — ami napjainkban erős komponens — többet mondanak a városok, falvak, egy­aránt többet megért a múltjukból, a jelenből, de a klasszikus és a mai zenéből is. Ezt el­mondani sokféleként lehet, a műsort az tette igazivá, ahogy elmondta nekünk amit akart, s talán ezért is sikerült elmondania. A gyönyö­rű épületek, a tökéletesen aláfestő zene mág- n ésszerűen vonzotta a nézőt arra, hogy úgy a képre, mint a hangra ösztönösen figyeljen, már az induláskor. Játszva tanultunk. Nem okítottak bennünket, velünk fedeztették fel a zene, az építészet szépségeit, a kettő harmó­niáját, lendületét. Ez a lendület akkor sem tört meg, amikor Pogány dr. néhány percre körünkbe lopta magát, csevegett, lelkesedésével egyéni be­nyomásainak elmondásával, a hang és a vi­zuális forrna kapcsolatainak felfedezésével magával ragadott. A táncjelenet a zenén ke­resztül a mozgást és az építészet dinamikáját is összekapcsolta, bár ezt a kapcsolatot né­hány pillanatra behozott kép még evidenseb­bé tehette volna. A zene melletti párhuzamos építészeti ké­pek futtatása, a zongora háttérbe helyezése, jól színesíthette volna ezt a néhány percet. Annál is inkább, mert az építészet és zene kapcsolatát teljesen a nézőre bízták, holott az építészeti formát látni kell, a zenét hallani, s a televízió erre tökéletesen alkalmas. Ezzel kapcsolatban ötlött fel bennem a gon­dolat még az előadás alatt. A televízió tömeg­kommunikációjával robbanásszerűen juttatta emberek millióit a színházba, hangversenyte­rembe. Ezeket a nézőket eddig nem a szín­ház nevelte, Kodály zeneoktatásában sem volt részük, sokan még az igazi irodalomhoz sem jutottak el, őket csak Pogány módszeré­vel hozhatjuk közelebb Bach, Wágner világá­hoz. Ilyen műsor után talán kevesebben kap­csolják ki a rádiót, ha komoly zene szólal meg, s ekkor már tettünk valamit! Egy „Ne­kem mi a szép” sorozatban indulhatna: „A költészet, nyelv és a zene”, / dallam és ütem az irodalomban / „Harmónia és diszharmónia a tudományban és művészetben”, „Zene és művészetek” — vagy — az építészetben, „Ze­ne és a matematika”. Természetesen ennek is csak akkor van értelme, ha közvetlenséget, és nem a tudo­mányoskodó „okos embert” szólaltatjuk meg, régi tanító képében. A televízió pozitívuma, hogy felhívta a fi­gyelmet Pogány Frigyes munkáira. Már csak azért is, mert Pogány egyik könyvében a mai Salgótarján kialakítását dolgozza fel, amely­ről mi hazaiak egyszerűen csak iparvárosként beszélünk, holott Európa építészei a modern város egyik modelljeként ismerik. Valamit tegyünk az ilyen műsor rangjáért is! Szomorú, hogy mindig késő esti órákban jelennek meg a képernyőn, amikor a másnap dolgozó néző már pihenni akar, és nem is tudja mit veszít, érthetően elzárja a készülé­ket. Az ilyen alkotások igazán elérhetnék a krimi rangját a műsor összeállításánál, és ak­kor még az is láthatná másnap délelőtt, aki este dolgozott. Vagy ezt csak a krimi érdem­li? Hasonló műsorokra és hasonló műsorveze­tőkre lenne szükség. Pogány szenvedélyes pedagógus is. A legnehezebb összefüggéseket is érthetővé teszi, közelebb hozza és tud újat, érdekeset mondani a laikus és a szakember számára egyaránt. Kiváló tudós, nagy mű­vész, de műsorában egyik sem akart lenni. Ebben rejlett a varázsa. Sz. L. Tervek a pihenésre Iskolabővítés Salgótarjánban Társadalmi összefogással Napjainkban rendkívül fon­tos helyet foglal el a közok­tatás. közművelődés. Érthető, hiszen az élet minden terü­lete jól képzett szakembere­ket. specialistákat követel. A közoktatás fontosságát bizo­nyítják a megjelent bárt- és kormányhatározatok. Termé­szetesen a mind szélesebb körben tanulók számára megfelelő létesítményeket, in­tézményeket is biztosítani kell. Az ilyen oktatási intéz­mények hiánva napjainkban sok gondot okoz. Nap mint nap számos pél­dát hallunk megyénkben is. amelyek tanúsítják, hogv az üzemek dolgozói, szocialista brigádjai igyekeznek külön­böző formákban segítséget nyújtani az oktatási intéz­mények. iskolák bővítési, korszerűsítési munkálataiban. Ennek egyik jó példája a na­pokban zajlott le Salgótar­jánban, A Néphadsereg úti Általá­nos Iskola felhívással fordult a megyeszékhely szocialista brigádjaihoz, amelyben kér­te, hogy az egyre növekvő létszámú tanulóifjúság részé­ré társadalmi munkával biz­tosítsanak tantermi férőhe­lyet. Az általános iskolának segítségére sietett a Hazafias Népfront is. Az intézménynek a Béke-telepiek továbbá fel­ajánlották azt a százezer fo­rintos anyagi segítséget is. amelyet korábban a ..Húsz­ezer munkanapot Salgótar­jánért” mozgalom keretében elért jó eredményeik alap­ján kaptak. A Néphadsereg úti Általá­nos iskola felhívása nyomán a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek kereskedelmi főosztályán dolgozó Lenin szocialista bri­gád szerszámot fogott. Szé­kely Mihály, a Kiváló Brigád címmel kitüntetett kollektíva vezetője mondta: — Kötelességünknek tartot­tuk, hogv segítsünk az álta­lános iskola gondjain. A bri­gád teljes létszámmal meg­jelent a délutáni munkaak­ción. Sőt. még brigádon kí­vüli munkatársakat is vit­tünk magunkkal. Ezen a délutánon 84 óra társadalmi munkát végeztünk, miközben két tantermet előkészítettünk a betonozáshoz. Ezenkívül hatalmas gerendákkal bir­kóztunk. amelyek ugyancsak próbára tették dolgozóink erejét. Szívesen csináltuk a nehéz munkát, mert ezzel gyermekeinknek, a jövő szak­munkásának. mérnökének, közgazdászának, vagv éppen orvosának teremtettünk jobb körülményeket a tanuláshoz. A Lenin szocialista brigád­ban serénykedik Könnyű Jó­zsef is, aki a Béke-telepiek egyik szószólója, hiszen a Ha­zafias Népfront régi aktívá­ja. — Sokat, nagyon sokat tet­tünk már azért, hogy ebben a városrészben megoldódjon a tanulóifjúság problémája. Szívesen tesszük, mert öröm­mel látjuk, hogv a gyerekek széoen fejlődnek, és a felső tagozaton megállják a helyü­ket. Kötelességünknek tart­juk ezt a tevékenységet, mi­vel tőlünk is függ. hogv a jövő embereit milyen módon neveljük. Amikor a Lenin-brigád a Néphadsereg úti Általános Is­kolában dolgozóit. Sipos La- josné. az intézmény igazga­tója meghatódva figyelte, mi­lyen nagy becsvággyal szor­goskodnak a kis kollektíva tagjai. Köszönetét néhány mondatban rögzítette a Le­nin szocialista brigád tevé­kenységét megörökítő napló­ban. Demény László Mai tévéajánlatunk „Várom az augusztust, ak­kor anyu elvisz a Dunántúl­ra. Ott lakik a nagymamám. Gyümölcsösük van. tele sok­féle fával...” „Nemrég jöttem haza az építőtáborból. Nem sikerült lebarnulnom, többször volt eső, mint napsütés. Itthon szeretném pótolni a strandon. Járok a könyvtárba, az osz­tálytársaimmal cserelátoga- tásokat szervezünk. így a megye sok helyére eljutok.” „Nyári napközit vezetek. Ha sikerül a feleségemmel egyeztetni az időpontot — ő nem pedagógus —. jó lenne pár napig barangolni az or­szágban.” „A jövő hétre készen kell lenni 16 világítási formával, az NDK-nak szállít az üzem egy nagyobb tételt. Gyakran a három műszakot is vállal­ni kell. mostanában sok a sürgős munka. Ez nem függ az évszakoktól...” Ismerősen csengő nyári ter­vek. Az utóbbit, ami elüt ezektől, az öblösüveggyárban mondták el a mintakészítő vésnök brigád tagiai. — Közös nyaralásra, bri­gádkirándulásra nincs lehető­ségük? — Augusztusban készülünk a tmk-val Egerbe. Ez a rö­vid autóbusz-kirándulás közös túra lesz. Egyébként együtt nehezen jutunk el nagyobb útra, á munkaszervezés, a határidők közbeszólnak. Per­sze. ez természetes is — mondja Gordos István. — Bőven akad azért ki­sebb közös megmozdulás — gondolj csak a kirándulással egybekötött társadalmi mun­kára, avagy a társadalmi munkával egybekötött kis ví- kendezésre — szól hozzá Rácz József. — Két hétköz­nap, munka után „szemrevé­teleztük” a terepet, az út­törő váltótábort. Persze, ez úgy történt, hogy dolgoztunk is. földmunkát végeztünk. Egy vasárnapra pedig egész­napos programot állítottunk össze. Családostul mentünk ki — az asszonyok kitűnő bográcsgulyást főztek. Remek időnk volt — a vizesblokk alapjának elkészítésében is szépen haladtunk előre, de volt foci és lábtörés is... — A közeljövőben megyünk a Csizmadia úti bölcsődébe. Oda is rendszeresen járunk, különböző javítási munkákat végzünk. Nem lesz ilyen tá­borozás. de Takács Laci gye­reke oda jár. ezért szívesen segítünk. A társadalmi mun­kában már teljesítettük az éves tervet, ez sosem volt ne­héz a brigádnak. — Egyénileg mit hozott és mit hoz ez a nyár? — Ispán Tivadamé. aki az első női dolgozó a vésnökök között, leérettségizett. — Póczos István feleségé­vel és kisfiával Berekfürdőn, a vállalati üdülőben nyaral. — Rácz Jóska Karl-Marx- Stadt-ba készül rokonlátoga­tásra. A feleségét is szívesen magával vinné, de most vár­ja a második gyereket, nem vállalkozik á hosszú útra. — Szeretnénk megnősíteni Hegedűs Lacit. Kilóg a bri­gádból, 6 az egyetlen „aggle­gény”. — Hét végén, ha ló az idő, eljárunk strandra a család­dal, vagy gombázni. A bri­gádból néhányan szeretnének Berekfürdőre ellátogatni. Oda megyünk legszívesebben, kel­lemes hely. A beszélgetés elején azt mondták: nincs semmi külö­nös nyári programunk, dol­gozunk, pihenünk. A külö­nösség egymagában nem ér­ték. a fontos a program tar­talmassága. „Ez nem függ az évszakoktól” — ahogy ők is megfogalmazták. —gkm— Nyár van végre, igazi nyár. minden olyan apró jelekből látható, hogy hétágra süt a nap, olykor pedig váratlanul felleg borul az égre, dörög, csapkod, zápor par­kolja a férfiak kur­ta ujjú ingét, nyeg a hölgyek forrónadrágocskáját. Érnek egyre-másra a drága gyümöl­csök, fördenek a folyókban, a tavakban, olykor a pocso­lyákban is. Réz Kristóf, köl­tő pedig levetette fekete ujja­sát, s megírta szokásos nyári költeményét: „Ilyenkor, ha meleg vagyon / sörre mén el egész vagyon / mostanában az sem boroz, / aki télen disznó- toroz." . Apropó: nyaralás! A nya­ralásról jut eszembe, hogy a kánikula nemcsak a gondtalan pihenés évadja, hanem az ártatlan füllentések korszaka is. Utazunk, olykor messzire utazunk, tehát messziről is jövünk haza, messziről jött ember pedig azt mond, amit akar, s úgy látom, sokan él­nek is ezzel a lehetőséggel. Utcánk egyik legnagyobb szájú asszonya, bizonyos Van- cákné például a közértben, hentesnél, fodrásznál és a há­ziasszonyok egyéb spontán klubjában azzal hencegett hó­napokon át, hogy az idén csa­ládostól Olaszban tölti a nya­rat. Csakugyan el is utaztak a legkisebb fiú keresztszülőjé­hez — Olaszliszkára. Amikor onnan hazatértek, a közért­ben a fodrásznál, a hentes­nél és egyéb klubokban igy hencegett: „Ö, drágám, olyan jól éreztük magunkat, olyan pompás volt ott mindéit, any­agira elengedtük magunkat, hogy bizony-bizony megfeled­keztünk az illendőségről is. Egyetlen képeslapot s$m küld­tünk az ismerősöknek. Pedig bettem ám!” De hát ezek amolyan szél­sőségek, már-már nem is fül­lentések. .. Maradjunk hát hazai pályán, hazai füllenté­seknél, s a nagy melegre való tekintettel engedtessék meg nekem, hogy ezeket csak szőr­mentén ismertessem. íme hát: Fekete Lacika harmadik osz­tályos kisdiák azzal szédíti pajtásait, hogy a Balaton partján találkozott az egyik válogatott csatárral, s fejelés­ben mérték össze tudásukat._ Erzsébeti Pál hipochonder hi­vatalnok kéthetes ragyogó nyaralás után diadalmasan mesélte kollégáinak, hogy már az első napon kórházba szál­lították valami súlyos beteg­ség gyanújával, amellyel szemben mindmáig tanácsta­lan az orvostudomány. Vég Tihamér, a rigolyás agglegény röstellkedve vallotta be, hogy a rövid két hét alatt három csinos nő is a nyakába ka­paszkodott. Három közül ket­tő egészen direkt módon, há­zassági ajánlattal hozakodott elői. Forintos Anna, a szegény, csúnyácska, pártában maradt leányzó viszont azt suttogta meghitt barátnője fülébe, hogy akadt egy komolynak látszó kérője, de ő nemet mondott, mert érzése szerint az a férfi még mindig nem az igazi. Simon Lajos IS.15: Francesco Petrarca Daloskönyve. Kereken 600 esztendő telt el a reneszánsz előhírnökének az újkori lí­rája első nagy képviselőjé­nek halála óta. Petrarca nagy hatást gyakorolt a követke­ző évszázadok költészetére. A magyar irodalomban ezt leginkább Balassi Bálint és Kisfaludy Károly költésze­tében figyelhetjük meg. Pet­rarcát latin nyelvű munkái­ért ünnepelték; európai hír­névre azonban olasz nyel­ven írott Daloskönyve emel­te, amelyben 317 szonett, 27 canzone, 9 sestine, 7 balla­da és 4 madrigál található. Ezekben a versekben Laura Iránt érzett reménytelen sze­relmét és hazája szabadságát énekelte meg. Petrarca az olasz humanista költészet­nek Dante mellett legnagyobb egyénisége volt. A műsor, amelyben a Lau­rához írott versek közül hall­hatnak néhányat a nézők — tisztelgés emléke előtt. Az elhangzó szonetteket Básti Lajos, Gáti József, Ka- locsay Miklós, Kállai Ferenc, Kertész Péter, Koltay Róbert, Kovács István, Nagy Gábor, Némethy Ferenc, Piróth Gyu­la, Szabó Gyula, Székhelyi József, Tímár Béla és Vallai Péter tolmácsolásában hall­hatják. fcönywilkasáqok Több mint 300 ezer kötet könyvet tartalmaz a pannon­halmi vár könyvtára. A nagy tömegű könyv rendezése hosszú évek óta tart és ennek során gyakran kerülnek elő ritka értékű példányok. Nem­reg megtalálták az első ma­gyar fizikakönyv eredeti pél­dányát. A könyv írását 1777- ben fejezte be Molnár Szabó János, a budapesti egyetem igazgatója és még abban az évben Pozsonyban és Kas­sán is kinyomtatták. Címe: „Természetiekről Newton ta­nítványainak nyomdokai sze­rint ” Molnár Szabó János Győr megyében, Rábaújfaluban született a XVIII. század el­ső felében. Feltehetően köny­vének eredeti példányát a pannonhalmi könyvtárnak ajándékozta. A kulturált üdülésért A könyvterjesztők a nyári hónapokban sem tétlenked­nek: fontos feladatuk az üdü­lők sok ezres tömegének könyv­ellátása. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat eb­ben az évben a Balaton déli és északi partján, a Duna­kanyarnál és az ország más jelentős üdülőhelyein fej­leszteni kívánja tevékenysé­gét: gondos, körültekintő te­rületfelméréssel kialakította az árusító egységek láncola­tát. E munkában kiemelt sze­rep jutott Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Veszprém, Szentendre, Gyöngyös, Pécs és Szombathely könyvesboltjai­nak. A Művelt Nép könyvter­jesztői felkeresik az Express- táborokat, ifjúsági és úttörő­táborokat is. A könyvárusításon kívül — zenei rendezvényeknél — zeneművek, hanglemezek áru­sítása gazdagítja a könyv­terjesztés „vakációs” munká­ját. 4 NÖGRÁD - 1974. július 18., csütörtök A mai technika kezelése nem egyszerű feladat. Sokan azt hiszik, hogy csak azoktól az emberektől követel a munká­juk felelősséget, akik legalábbis számítógéppel dolgoznak.Pedig egy kazán, vagy kémén ce kezelése is milyen nagy fi­gyelmet, gyakorlatot és fegyelmet követel. Különösen fontos a felelősség azokon a munkahelyeken, ahol elektromos árammal és tűzzel dolgoznak. Nemcsak a társadalmi vagyon, hanem az emberélet is ve szélybe kerülhet egy-egy rossz, figyelmetlen cselekedet következtében. A ma munkását egyre inkább az jellemzi, hogy nemcsak egy, hanem több szakmához, foglalkozáshoz is ért. S egy-egy üzemen belül alkalmazott gépeket, berendezéseket tudja kezelni — a sokoldalúságával növekszik a felelőssége. Kulcsár felv.

Next

/
Thumbnails
Contents