Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
Füllentések Építészet és zene Egy műsor margójára Dr. Pogány Frigyes új ablakot nyitott ki számunkra a vúlág felé, hogy világosabban, tágabb perspektívában lássuk azt. Aki nézte ezt a műsort a televízióban annak utazásai során — ami napjainkban erős komponens — többet mondanak a városok, falvak, egyaránt többet megért a múltjukból, a jelenből, de a klasszikus és a mai zenéből is. Ezt elmondani sokféleként lehet, a műsort az tette igazivá, ahogy elmondta nekünk amit akart, s talán ezért is sikerült elmondania. A gyönyörű épületek, a tökéletesen aláfestő zene mág- n ésszerűen vonzotta a nézőt arra, hogy úgy a képre, mint a hangra ösztönösen figyeljen, már az induláskor. Játszva tanultunk. Nem okítottak bennünket, velünk fedeztették fel a zene, az építészet szépségeit, a kettő harmóniáját, lendületét. Ez a lendület akkor sem tört meg, amikor Pogány dr. néhány percre körünkbe lopta magát, csevegett, lelkesedésével egyéni benyomásainak elmondásával, a hang és a vizuális forrna kapcsolatainak felfedezésével magával ragadott. A táncjelenet a zenén keresztül a mozgást és az építészet dinamikáját is összekapcsolta, bár ezt a kapcsolatot néhány pillanatra behozott kép még evidensebbé tehette volna. A zene melletti párhuzamos építészeti képek futtatása, a zongora háttérbe helyezése, jól színesíthette volna ezt a néhány percet. Annál is inkább, mert az építészet és zene kapcsolatát teljesen a nézőre bízták, holott az építészeti formát látni kell, a zenét hallani, s a televízió erre tökéletesen alkalmas. Ezzel kapcsolatban ötlött fel bennem a gondolat még az előadás alatt. A televízió tömegkommunikációjával robbanásszerűen juttatta emberek millióit a színházba, hangversenyterembe. Ezeket a nézőket eddig nem a színház nevelte, Kodály zeneoktatásában sem volt részük, sokan még az igazi irodalomhoz sem jutottak el, őket csak Pogány módszerével hozhatjuk közelebb Bach, Wágner világához. Ilyen műsor után talán kevesebben kapcsolják ki a rádiót, ha komoly zene szólal meg, s ekkor már tettünk valamit! Egy „Nekem mi a szép” sorozatban indulhatna: „A költészet, nyelv és a zene”, / dallam és ütem az irodalomban / „Harmónia és diszharmónia a tudományban és művészetben”, „Zene és művészetek” — vagy — az építészetben, „Zene és a matematika”. Természetesen ennek is csak akkor van értelme, ha közvetlenséget, és nem a tudományoskodó „okos embert” szólaltatjuk meg, régi tanító képében. A televízió pozitívuma, hogy felhívta a figyelmet Pogány Frigyes munkáira. Már csak azért is, mert Pogány egyik könyvében a mai Salgótarján kialakítását dolgozza fel, amelyről mi hazaiak egyszerűen csak iparvárosként beszélünk, holott Európa építészei a modern város egyik modelljeként ismerik. Valamit tegyünk az ilyen műsor rangjáért is! Szomorú, hogy mindig késő esti órákban jelennek meg a képernyőn, amikor a másnap dolgozó néző már pihenni akar, és nem is tudja mit veszít, érthetően elzárja a készüléket. Az ilyen alkotások igazán elérhetnék a krimi rangját a műsor összeállításánál, és akkor még az is láthatná másnap délelőtt, aki este dolgozott. Vagy ezt csak a krimi érdemli? Hasonló műsorokra és hasonló műsorvezetőkre lenne szükség. Pogány szenvedélyes pedagógus is. A legnehezebb összefüggéseket is érthetővé teszi, közelebb hozza és tud újat, érdekeset mondani a laikus és a szakember számára egyaránt. Kiváló tudós, nagy művész, de műsorában egyik sem akart lenni. Ebben rejlett a varázsa. Sz. L. Tervek a pihenésre Iskolabővítés Salgótarjánban Társadalmi összefogással Napjainkban rendkívül fontos helyet foglal el a közoktatás. közművelődés. Érthető, hiszen az élet minden területe jól képzett szakembereket. specialistákat követel. A közoktatás fontosságát bizonyítják a megjelent bárt- és kormányhatározatok. Természetesen a mind szélesebb körben tanulók számára megfelelő létesítményeket, intézményeket is biztosítani kell. Az ilyen oktatási intézmények hiánva napjainkban sok gondot okoz. Nap mint nap számos példát hallunk megyénkben is. amelyek tanúsítják, hogv az üzemek dolgozói, szocialista brigádjai igyekeznek különböző formákban segítséget nyújtani az oktatási intézmények. iskolák bővítési, korszerűsítési munkálataiban. Ennek egyik jó példája a napokban zajlott le Salgótarjánban, A Néphadsereg úti Általános Iskola felhívással fordult a megyeszékhely szocialista brigádjaihoz, amelyben kérte, hogy az egyre növekvő létszámú tanulóifjúság részéré társadalmi munkával biztosítsanak tantermi férőhelyet. Az általános iskolának segítségére sietett a Hazafias Népfront is. Az intézménynek a Béke-telepiek továbbá felajánlották azt a százezer forintos anyagi segítséget is. amelyet korábban a ..Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom keretében elért jó eredményeik alapján kaptak. A Néphadsereg úti Általános iskola felhívása nyomán a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kereskedelmi főosztályán dolgozó Lenin szocialista brigád szerszámot fogott. Székely Mihály, a Kiváló Brigád címmel kitüntetett kollektíva vezetője mondta: — Kötelességünknek tartottuk, hogv segítsünk az általános iskola gondjain. A brigád teljes létszámmal megjelent a délutáni munkaakción. Sőt. még brigádon kívüli munkatársakat is vittünk magunkkal. Ezen a délutánon 84 óra társadalmi munkát végeztünk, miközben két tantermet előkészítettünk a betonozáshoz. Ezenkívül hatalmas gerendákkal birkóztunk. amelyek ugyancsak próbára tették dolgozóink erejét. Szívesen csináltuk a nehéz munkát, mert ezzel gyermekeinknek, a jövő szakmunkásának. mérnökének, közgazdászának, vagv éppen orvosának teremtettünk jobb körülményeket a tanuláshoz. A Lenin szocialista brigádban serénykedik Könnyű József is, aki a Béke-telepiek egyik szószólója, hiszen a Hazafias Népfront régi aktívája. — Sokat, nagyon sokat tettünk már azért, hogy ebben a városrészben megoldódjon a tanulóifjúság problémája. Szívesen tesszük, mert örömmel látjuk, hogv a gyerekek széoen fejlődnek, és a felső tagozaton megállják a helyüket. Kötelességünknek tartjuk ezt a tevékenységet, mivel tőlünk is függ. hogv a jövő embereit milyen módon neveljük. Amikor a Lenin-brigád a Néphadsereg úti Általános Iskolában dolgozóit. Sipos La- josné. az intézmény igazgatója meghatódva figyelte, milyen nagy becsvággyal szorgoskodnak a kis kollektíva tagjai. Köszönetét néhány mondatban rögzítette a Lenin szocialista brigád tevékenységét megörökítő naplóban. Demény László Mai tévéajánlatunk „Várom az augusztust, akkor anyu elvisz a Dunántúlra. Ott lakik a nagymamám. Gyümölcsösük van. tele sokféle fával...” „Nemrég jöttem haza az építőtáborból. Nem sikerült lebarnulnom, többször volt eső, mint napsütés. Itthon szeretném pótolni a strandon. Járok a könyvtárba, az osztálytársaimmal cserelátoga- tásokat szervezünk. így a megye sok helyére eljutok.” „Nyári napközit vezetek. Ha sikerül a feleségemmel egyeztetni az időpontot — ő nem pedagógus —. jó lenne pár napig barangolni az országban.” „A jövő hétre készen kell lenni 16 világítási formával, az NDK-nak szállít az üzem egy nagyobb tételt. Gyakran a három műszakot is vállalni kell. mostanában sok a sürgős munka. Ez nem függ az évszakoktól...” Ismerősen csengő nyári tervek. Az utóbbit, ami elüt ezektől, az öblösüveggyárban mondták el a mintakészítő vésnök brigád tagiai. — Közös nyaralásra, brigádkirándulásra nincs lehetőségük? — Augusztusban készülünk a tmk-val Egerbe. Ez a rövid autóbusz-kirándulás közös túra lesz. Egyébként együtt nehezen jutunk el nagyobb útra, á munkaszervezés, a határidők közbeszólnak. Persze. ez természetes is — mondja Gordos István. — Bőven akad azért kisebb közös megmozdulás — gondolj csak a kirándulással egybekötött társadalmi munkára, avagy a társadalmi munkával egybekötött kis ví- kendezésre — szól hozzá Rácz József. — Két hétköznap, munka után „szemrevételeztük” a terepet, az úttörő váltótábort. Persze, ez úgy történt, hogy dolgoztunk is. földmunkát végeztünk. Egy vasárnapra pedig egésznapos programot állítottunk össze. Családostul mentünk ki — az asszonyok kitűnő bográcsgulyást főztek. Remek időnk volt — a vizesblokk alapjának elkészítésében is szépen haladtunk előre, de volt foci és lábtörés is... — A közeljövőben megyünk a Csizmadia úti bölcsődébe. Oda is rendszeresen járunk, különböző javítási munkákat végzünk. Nem lesz ilyen táborozás. de Takács Laci gyereke oda jár. ezért szívesen segítünk. A társadalmi munkában már teljesítettük az éves tervet, ez sosem volt nehéz a brigádnak. — Egyénileg mit hozott és mit hoz ez a nyár? — Ispán Tivadamé. aki az első női dolgozó a vésnökök között, leérettségizett. — Póczos István feleségével és kisfiával Berekfürdőn, a vállalati üdülőben nyaral. — Rácz Jóska Karl-Marx- Stadt-ba készül rokonlátogatásra. A feleségét is szívesen magával vinné, de most várja a második gyereket, nem vállalkozik á hosszú útra. — Szeretnénk megnősíteni Hegedűs Lacit. Kilóg a brigádból, 6 az egyetlen „agglegény”. — Hét végén, ha ló az idő, eljárunk strandra a családdal, vagy gombázni. A brigádból néhányan szeretnének Berekfürdőre ellátogatni. Oda megyünk legszívesebben, kellemes hely. A beszélgetés elején azt mondták: nincs semmi különös nyári programunk, dolgozunk, pihenünk. A különösség egymagában nem érték. a fontos a program tartalmassága. „Ez nem függ az évszakoktól” — ahogy ők is megfogalmazták. —gkm— Nyár van végre, igazi nyár. minden olyan apró jelekből látható, hogy hétágra süt a nap, olykor pedig váratlanul felleg borul az égre, dörög, csapkod, zápor parkolja a férfiak kurta ujjú ingét, nyeg a hölgyek forrónadrágocskáját. Érnek egyre-másra a drága gyümölcsök, fördenek a folyókban, a tavakban, olykor a pocsolyákban is. Réz Kristóf, költő pedig levetette fekete ujjasát, s megírta szokásos nyári költeményét: „Ilyenkor, ha meleg vagyon / sörre mén el egész vagyon / mostanában az sem boroz, / aki télen disznó- toroz." . Apropó: nyaralás! A nyaralásról jut eszembe, hogy a kánikula nemcsak a gondtalan pihenés évadja, hanem az ártatlan füllentések korszaka is. Utazunk, olykor messzire utazunk, tehát messziről is jövünk haza, messziről jött ember pedig azt mond, amit akar, s úgy látom, sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Utcánk egyik legnagyobb szájú asszonya, bizonyos Van- cákné például a közértben, hentesnél, fodrásznál és a háziasszonyok egyéb spontán klubjában azzal hencegett hónapokon át, hogy az idén családostól Olaszban tölti a nyarat. Csakugyan el is utaztak a legkisebb fiú keresztszülőjéhez — Olaszliszkára. Amikor onnan hazatértek, a közértben a fodrásznál, a hentesnél és egyéb klubokban igy hencegett: „Ö, drágám, olyan jól éreztük magunkat, olyan pompás volt ott mindéit, anyagira elengedtük magunkat, hogy bizony-bizony megfeledkeztünk az illendőségről is. Egyetlen képeslapot s$m küldtünk az ismerősöknek. Pedig bettem ám!” De hát ezek amolyan szélsőségek, már-már nem is füllentések. .. Maradjunk hát hazai pályán, hazai füllentéseknél, s a nagy melegre való tekintettel engedtessék meg nekem, hogy ezeket csak szőrmentén ismertessem. íme hát: Fekete Lacika harmadik osztályos kisdiák azzal szédíti pajtásait, hogy a Balaton partján találkozott az egyik válogatott csatárral, s fejelésben mérték össze tudásukat._ Erzsébeti Pál hipochonder hivatalnok kéthetes ragyogó nyaralás után diadalmasan mesélte kollégáinak, hogy már az első napon kórházba szállították valami súlyos betegség gyanújával, amellyel szemben mindmáig tanácstalan az orvostudomány. Vég Tihamér, a rigolyás agglegény röstellkedve vallotta be, hogy a rövid két hét alatt három csinos nő is a nyakába kapaszkodott. Három közül kettő egészen direkt módon, házassági ajánlattal hozakodott elői. Forintos Anna, a szegény, csúnyácska, pártában maradt leányzó viszont azt suttogta meghitt barátnője fülébe, hogy akadt egy komolynak látszó kérője, de ő nemet mondott, mert érzése szerint az a férfi még mindig nem az igazi. Simon Lajos IS.15: Francesco Petrarca Daloskönyve. Kereken 600 esztendő telt el a reneszánsz előhírnökének az újkori lírája első nagy képviselőjének halála óta. Petrarca nagy hatást gyakorolt a következő évszázadok költészetére. A magyar irodalomban ezt leginkább Balassi Bálint és Kisfaludy Károly költészetében figyelhetjük meg. Petrarcát latin nyelvű munkáiért ünnepelték; európai hírnévre azonban olasz nyelven írott Daloskönyve emelte, amelyben 317 szonett, 27 canzone, 9 sestine, 7 ballada és 4 madrigál található. Ezekben a versekben Laura Iránt érzett reménytelen szerelmét és hazája szabadságát énekelte meg. Petrarca az olasz humanista költészetnek Dante mellett legnagyobb egyénisége volt. A műsor, amelyben a Laurához írott versek közül hallhatnak néhányat a nézők — tisztelgés emléke előtt. Az elhangzó szonetteket Básti Lajos, Gáti József, Ka- locsay Miklós, Kállai Ferenc, Kertész Péter, Koltay Róbert, Kovács István, Nagy Gábor, Némethy Ferenc, Piróth Gyula, Szabó Gyula, Székhelyi József, Tímár Béla és Vallai Péter tolmácsolásában hallhatják. fcönywilkasáqok Több mint 300 ezer kötet könyvet tartalmaz a pannonhalmi vár könyvtára. A nagy tömegű könyv rendezése hosszú évek óta tart és ennek során gyakran kerülnek elő ritka értékű példányok. Nemreg megtalálták az első magyar fizikakönyv eredeti példányát. A könyv írását 1777- ben fejezte be Molnár Szabó János, a budapesti egyetem igazgatója és még abban az évben Pozsonyban és Kassán is kinyomtatták. Címe: „Természetiekről Newton tanítványainak nyomdokai szerint ” Molnár Szabó János Győr megyében, Rábaújfaluban született a XVIII. század első felében. Feltehetően könyvének eredeti példányát a pannonhalmi könyvtárnak ajándékozta. A kulturált üdülésért A könyvterjesztők a nyári hónapokban sem tétlenkednek: fontos feladatuk az üdülők sok ezres tömegének könyvellátása. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ebben az évben a Balaton déli és északi partján, a Dunakanyarnál és az ország más jelentős üdülőhelyein fejleszteni kívánja tevékenységét: gondos, körültekintő területfelméréssel kialakította az árusító egységek láncolatát. E munkában kiemelt szerep jutott Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Veszprém, Szentendre, Gyöngyös, Pécs és Szombathely könyvesboltjainak. A Művelt Nép könyvterjesztői felkeresik az Express- táborokat, ifjúsági és úttörőtáborokat is. A könyvárusításon kívül — zenei rendezvényeknél — zeneművek, hanglemezek árusítása gazdagítja a könyvterjesztés „vakációs” munkáját. 4 NÖGRÁD - 1974. július 18., csütörtök A mai technika kezelése nem egyszerű feladat. Sokan azt hiszik, hogy csak azoktól az emberektől követel a munkájuk felelősséget, akik legalábbis számítógéppel dolgoznak.Pedig egy kazán, vagy kémén ce kezelése is milyen nagy figyelmet, gyakorlatot és fegyelmet követel. Különösen fontos a felelősség azokon a munkahelyeken, ahol elektromos árammal és tűzzel dolgoznak. Nemcsak a társadalmi vagyon, hanem az emberélet is ve szélybe kerülhet egy-egy rossz, figyelmetlen cselekedet következtében. A ma munkását egyre inkább az jellemzi, hogy nemcsak egy, hanem több szakmához, foglalkozáshoz is ért. S egy-egy üzemen belül alkalmazott gépeket, berendezéseket tudja kezelni — a sokoldalúságával növekszik a felelőssége. Kulcsár felv.
