Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
Kedvezőtlen adottságok Első lépések a felemelkedés útján Alig két hónap telt el, hogy a megyei pártbizottság tárgyalta a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdasági és politikai helyzete megszilárdításának feladatait. A rossz adottságú tsz-ek fejlesztése hosszú távú feladat. Az eltelt idő arra elég volt, hogy a gazdaságok vezetői, az érintett szervek, területi szövetségek megszabják tennivalóikat. Gazdaságos termelés Nógrád termelőszövetkezeteinek kétharmada kedvezőtlen természeti-közgazdasági adottságok között gazdálkodik. Ennek oka a földek alacsony aranykorona-értéke, a területek lejtése. Következménye, hogy a gépek az országos átlagnál hamarabb tönkremennek, magasabb az önköltség. Kutasón például tavaly egy mázsa kukoricát 380 forintért állítottak elő, 280 forintért viszont megvehettek volna! Az adottságok azonban nem minden növény termesztéséhez kedvezőtlenek. A termelés gazdaságossá tétele megköveteli, hogy a szövetkezetek megvalósítsák az ésszerű föld- használatot, a vetésszerkezet egyszerűsítését. A legtöbb helyen erre külön terv készült. A lejtős területeket kivonják a szántóföldi művelés alól, legelőt és erdőt telepítenek. Legelők alapozzák meg az állat- tenyésztés fejlesztését. A rétsági és a balassagyarmati járásban az elmúlt években az olajos növényeket (repce, mustár, olajlen) honosították meg, melyek gépesítése jól illeszkedik a gabonabetakarítás rendszerébe. A gazdaságokban egyre inkább azokat a növényeket termesztik, amelyekből nagy a jövedelem. A legfőbb szempont: az eddiginél gazdaságosabban termelni! A belső tartalékok kihasználásával, a költségek csökkentésével. Az állattenyésztési ágazatok — főként a juh- és a szarvasmarha — árbevétele és hozamai —, ha a férőhelyek nem maradnak kihasználatlanul, mint például Romhányban — lehetőséget teremtenek a fejlesztéshez, a gépi beruházásokhoz. Vannak-e mérnökök? Ezzel a kérdéssel gyakran fordulnak egymáshoz a szövetkezeti vezetők. Hirdetnek újságban, pályázatokat írnak ki az egyetemeken. Az erőfeszítések ellenére hiány van szakemberekből, főként közgazdászokból. A vezetés színvonalának emelése miatt viszont nem nélkülözhetik a jól képzett szakembereket. Nem minden az objektív körülmény! A keszegi termelőszövetkezetben például egymást követő években hektáronként 18,3 és 61,4 mázsa kukoricát takarítottak be ugyanarról a területről! A különbség oka nem a kedvezőtlen adottságban és nem az időjárásban keresendő. A vezetők szakmai és politikai felkészültsége sokat jelent a gazdaságok életében. A felismerés azonban kevés. Ahhoz, hogy a gazdaságok vezetői bátran kezdeményezzék a korszerű technológia bevezetését, döntéseik megalapozottak legyenek, ismereteik állandó gyarapítása szükséges. A lehetőségek adottak. Kezdve a MÉM vezetőképző tanfolyamaitól az egyetemeken történő továbbképzésekig. Csak élni kell vele! A szakemberek hiánya különösen a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben krónikus, ahol a feltételek is mos-, tohák. Alacsony a jövedelem, megoldatlan a lakásprobléma, s helyenként a munkahelyi NEB-vizsgálat Termelési kooperációk A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közeljövőben megvizsgálja, hogy a vállalatok, üzemek a műszaki fejlesztési célkitűzéseik alapján milyen intézkedéseket tettek a kapacitás és a rendelésállomány összhangjának kialakítására, hogyan kapcsolódtak be a hazai és a nemzetközi termelési kooperációba. A népi ellenőrök a vizsgálat során 13 vállalatnál — többek között az ötvözetgyárban, a Salgótarjáni Bányagépgyá” • ban. a síküveggyárban, a Nógrád megyei Textilipar; Vállalatnál — végeznek felmérést. légkör sem kifogástalan. Mindezek enyhítése hosszú távú feladat. Ahhoz, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzete ja vuljon, több hozzáértő vezetőre van szükség. Sokszor ezek hiányában nehézkes a korszerű üzemi szervezeti rendszer kialakítása, amely megköveteld a középszintű vezetők önállóságát, kezdeményezőkészségét s nagyobb felelősségérzetét. Szövetkező szövetkezetek A megye termelőszövetkezeteinek mindkét területi szövetsége tárgyalta a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetét és ajánlásokat fogadott el. Középpontjában az anyagi eszközök célszerű felhasználása áll, mivel a termőhelyi adottságok kedvezőtlen hatását hosszabb távon is nehéz befolyásolni. Másik fontos kérdés az észszerű együttműködés kibontakoztatása, melyben a területi szövetségek jelentős szerepet játszhatnak. A termelési együttműködések, társulások, a területi koncentráció újabb és újabb lehetőségeket kínál az iparszerű termelés kialakításához. A jelek kedvezőek, örhalomban a burgonya, Szurdokpüspökiben, Tereskén a cukorrépa termesztésére szövetkeztek a gazdaságok. Az erők egyesítésében rejlő lehetőségeket egyre több helyen felismerik. Pásztón, Romhány- ban, Alsótoldon már kimondták a tagok a szomszédos termelőszövetkezetekkel való egyesülést. Az üzem- és munkaszervezésben történő előbbrelépést az önálló ágazati elszámolás bevezetése jelenti, melyre idén tíz gazdaság szánta el magát. A vezetési színvonal javítása érdekében többek között a nyugdíj előtt álló elsőszámú és középszintű vezetők utánpótlásának biztosítása a tennivaló. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetének megszilárdítása nem megy máról -holnapra. A gazdaságok vezetőitől, dolgozóitól a megyei pártbizottság határozata szellemében való következetes munkát igényel, amelynek legfontosabb lépése kialakítani azokat a reális üzemi célkitűzéseket, amelyek valóraváltásával biztonságossá ás gazdaságossá válik a szövetkezetekben a termelés. Szabó Gyula 59 4 világ legjobb orvosi körsete 99 Salgótarjáni Kohászati Üzemek Partizánok nyomában A Salgótarjáni Kohászati ti zeniekben a hétköznapi munka zajában is rendszeresen foglalkoznak a magyar— szovjet barátság elmélyítésével. Ezt a tevékenységet egyre mélyebb tartalommal töltik meg. Az elmúlt időszak kiemelkedő eseményei közé tartozik a „Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedő. A gyár művelődési központjában szerepelt a litván művészegyüttes, melynek műsorát számos fiatal és idősebb dolgozó tekintette meg. Az MSZBT tagcsoport aktívái élménybeszámolókat tartottak az üzemekben. Néhány héttel ezelőtt Budapesten a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában gyönyörködtek a vállalat képviselői gazdag kiállítási anyagban. Különösen erőteljes a fejlődés azoknál a szocialista brigádoknál, melyek névadója szovjet hős volt. A magyar— szovjet barátsági munkában legaktívabban tevékenykedők részére az elmúlt napokban autóbuszt indítottak Borsod megyébe. Ezen helyet kaptak KISZ-fiatalok, szocialista brigádvezetők, és mindazok, akik az elmúlt időszakban e téren kiemelkedően tevékenykedtek. A résztvevők ellátogattak az Özd melletti Hangonyi-tóhoz. Arra a helyre, ahol 1944. augusztus 8-án földet ért a Sző- nyi-partizáncsoport. A bevetett partizáncsoport tagjai között volt a szovjet rádiósnő Larisza Polnickaja, akivel az elmúlt évben személyesen is megismerkedtek a gyár dolgozói. A partizáncsoport harcainak helyét emlékmű őrzi. Ennél az emlékműnél tartott rövid pihenőt a kiránduló csoport. Molnár István, a Szőnyi-par- tizáncsoport egykori harcosa méltatta a 30 évvel ezelőtti esemény jelentőségét. Többek között hangoztatta: a magyar —szovjet barátságot a két nép legöntudatosabb fiainak kihullatott vére pecsételte meg. S ez a barátság az eltelt három évtized alatt tovább erősödött. A megemlékező szavak után r jelenlevők az emlékmű talapzatán elhelyezték az MSZBT vállalati tagcsoport koszorúját. Éjjel csörgött a telefon. Bárnába. egy gyermeket szült, de még mindig vérző anyához hívták az orvost. Kétfo- gatú kocsival éjfélkor indult útnak a szülészorvos és a fiatal medikus. Hajnali háromra értek Bárnába. A sötét szobában petróleumlámpa pislákolt, l a sok vért veszített anya színes, kötött takarón feküdt. A szülészorvos ott helyben, gyors kézmosás után végezte el a szükséges beavatkozást. A fiatal medikus Monori József ekkor döbbent rá élőikor: milyen óriási különbség lehet az egyetemen tanultak és a gyakorlati alkalmazás lehetőségei között! ♦ — Ennek már sok esztendeje. akkoriban még hőskorát élte az orvostudomány — mondja mosolyogva dr. Monori József, a zagyvapálfalvi körzet orvosa. — A gyakorlati munka állíthatja váratlan helyzet elé most is az orvost, de ma már egészen más körülmények között dolgozhatunk. A zagyvapálfalvi születésű orvos 1955-től kezdve szülőhelyének egészségügyi gazdája. A ma mintegy 2500 lélekszámú körzethez kezdetben még Luciáivá is hozzátartozott. A csaknem 30 kilométeres utat teherautóval, dömperrel — mikor mit küldtek érte — járta meg. A másik, a földút eső után olvan ^ros volt. hogy a lovak sem bírták. Az ott lakó öreg béresek gyerekkori ismerősei, ment hát kötelességből is. meg szíve szerint is. Méltányolták a mostoha körülményeket. s ő volt az első körzeti orvos, aki autót kapott munkájához. Ha tehetné, ma is ezerfelé „szakadna”. Saját körzetének orvosi teendői mellett ellátja a vizslási betegeket. Két esztendeje önálló körzet ugyan a vizslási. de dr. Monori József megígérte, hogv amíg orvost nem kapnak, helyettesítéssel vállalja a munkát. A síküveggyár üzemorvosa. Hat esztendeje táppénzes felülvizsgáló főorvos. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének városi titkára, egyben az egyesület öt városi munkacsoportjának vezetője, és egyben tagja. A városi Vörös- kereszt szervezet elnöke. A megyei egészségügyi állandó bizottság tagja. — A körzeti orvosok általában ritkán jutnak hozzá tudományos ténykedéshez, nagy elfoglaltságuk napi munkájuk mellé költi őket. A sokféle társadalmi elfoglaltsággal most én is annyira lekötöttem magam, hogy nehezen győzöm. Csakhogy nehéz ezen menet közben változtatni. — Mi jellemzi a pálfalvi körzetet? — Az. hogy a világ legjobb orvosi körzete! — vágja rá nevetve dr. Monori József. — Nem kívánkozom én el innen sehová. Biztosan akadnak betegek, akjk nem szeretnek, a krónikus lógó- sok például biztos nem. De úgy érzem, általában kijövök az emberekkel. Legtöbbjét ismerem gyermekkora óta. sokat én segítettem a világra. Tudom, hogy egy mai betegség milyen régi baj következménye lehet. Ilyen hosz- szú ismeretség után már abban a helyzeti előnyben vagyok. hoav a betegből olvasok. nem pedig az elém tett leletből. Néhány esztendőtől eltekintve. gyerekkoromtól együtt élek betegeimmel, s — olyan ez is, mint a házasság — együtt élve lehet csak megismerni az embert. — Akadnak „nehéz” emberek is? — Természetesen. Elég gyakori. azt hiszem korielenség. hogy a betegnek egyéni elképzelései vannak bajáról és a terápiáról. Sokan egészségügyileg már „túlműveltek”, legalábbis azt gondolják, hogy az olvasott, hallott ismeretekkel lepipálhatják az orvos tudását, sok éves tapasztalatát. A magukat orvosnak képzelő betegekkel sok a bosszúság, dehát ez a munkával jár. Lassan 30 esztendeje, hogy dr. Monori József a zagyva- pálfalvi körzet orvosa. Azóta sokminden változott. A régi házakat „palotásított” lakások váltották fel. A gyerekkori ismerősök mellett gyakran kopogtatnak be a rendelőbe az „újtelepesek”. a környékről beköltözöttek. A salgótarjániakhoz viszonyítva azonban ma is megterhelő körzet a pálfalvi. Nincs külön gyermekkörzeti rendelés. terhestanácsadás, csecsemőellátás, ez mind a körzeti orvos dolga. Dr. Monori József számára mégis ez a világ legjobb orvosi köre. A kitűnő minősítést a szíve, és a szülőhelyéhez való ragaszkodása diktálja. Szondi Márta Bányagépgyári munkása A Salgótarjáni Bányagépgyárban sok fontos, a bányászathoz szükséges gépet, szerkezetet gyártanak. Balázs Ottó és Csőke Sándor, a bányákban használatos szállítószalag meghajtásához szükséges berendezéseken dolgozik Sirkó Kálmán és Végbali Sándor, a Május 1. aranykoszorús szocialista brigád tagja a Dorogi Hőerőmű részére széntároló tartályokat hegeszt Garádi Gyula és Molnár Lajos (K ath Szocialista Brigád) Csehszlovákiába kerülő úszó kotróberendezés összeállítását végzi Miközben a gyár udvarán a termékek készülne! ;talmás üzemcsarnok befejezési munkálatait végzik a szomszédban A csarnok melletti területet b-t— Munka után korszerű körülmények között ebédelhetnek a gyár dolgozói 1 NÓGRÁD - 1974. július 17., szerda 3
