Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

Gyér eredmények a klEencek tanácskozásán Meglehetősen gyér eredmé- nvfekkel zárult a Közös Piac külügyminisztereinek politi­kai tanácskozása Bonnban. Kedd délelőtti sajtóértekez­letéin. Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter — aki a konferencián el­nökölt — magabiztos opti­mizmussal mindenesetre si­kerről beszélt és reményét fejezte ki. hogy Nyugat-Euró- pa megtalálta ismét az együttműködés útját. Külön kiemelte, hogy a kilenc külügyminiszter egy­öntetűen állást foglalt a kö-\ zös piaci és az arab orszá­gok párbeszédének megkez­dése mellett. A kiegyensúlyozottság je­gyében az EGK miniszteri ta­nácsának elnöke Izraellel is felveszi a kapcsolatot — kö­zölte. A másik megvitatott kér­dés az EGK és az Egyesült Államok konzultációja volt. A közös piaci partnerek kö­zött olvan kompromisszum alakult ki. amelynek értel­mében egy közös külpolitikai irányvonal kidolgozásának meghatározott szakaszában bármelyik tagállam kérheti, hogy az EGK konzultáljon Washingtonnal. Az indítványt azonban a másik nvolc or­szágnak helyben kell hagy­nia. más szóval bármelyik közös piaci ország vétót emel­het a konzultáció megtartása ellen. A kompromisszumos formu­lát Genscher a pragmatizmus diadalának tüntette fel és azt bizonygatta, hogy a kon­zultáción érvényesülni fog az EGK és az USA egyenjogú­sága. „A konzultáció nem egyirányú utca — mondotta — hanem kölcsönösségen ala­puló eljárás”. A külügyminiszter szerint a NATO-országok tervezett atlanti deklarációja nem sze­repelt az értekedet napi­rendjén. hanem csak „mel­lékesen” (vacsorabeszélgetés­ben) volt róla szó. Nvitva hagyta azt a kérdést is. hogy a nyilatkozatot elöteriesztik-e a NATO közelgő ottawai ülés­szakán. Megfigyelők Genscher sza­vaiból arra következtetnek, hogy nem sikerült áthidalni az ismert ellentéteket az an­golokkal és most a nyugat­német külügyminiszternek — aki júniusban még a Közö6 Piac miniszteri tanácsá­nak elnöke — négyszemközti megbeszélésen kell megpuhí­tania brit kollégáját, Calla- ghant. Mindenesetre a szövetségi külügyminisztérium kedden délben, — nyomban a sajtó­értekezlet után — bejelentet­te. hogy Genscher szombaton Londonba utazik, hogy viszo­nozza Callaghan mácius 20-i bonni látogatását. Genscher nem volt hajlan­dó jóslatokba bocsátkozni, hogy megítélése szerint nyá­ron vagy ősszel megtartható lesz-e Helsinkiben a bizton­sági konferencia harmadik (befejező) szakasza. Az EGK- országok — állította — „mi­nőségi eredményre” töreked­nek, időtényezők nem befo­lyásolják őket. (MTI) Jnitins közepére véget ér az első szakasz Ma nem hivatalos tárgyalás Génjben Genfben szerdán nem hiva­talos tanácskozást tartanak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részvevő államok delegációi­nak vezetői. Megfigyelők arra következtetnek, hogy ha a koordinációs bizottság immár hetenként tartott ülésein kí­vül ilyen nem hivatalos össze­jövetelre is sor kerül, a tár­gyalások eddigi menetének kritikus felmérésével új ösz­tönzést adhat a második sza­kasz gyors és sikeres lezárá­sához. A Genfben tanácskozó dip­lomaták és szakértők szep­tember óta már értek el lé­nyeges eredményeket, össze­állítói tak mintegy 30 oldalra rúgó közös szövegtervezetet a záródokumentumok számára. A környezetvédelmi együtt­működést tárgyaló albizott­ság már be is fejezte munká­ját, és rövidesen elkészül fel­adatával a tudományos és műszaki együttműködéssel foglalkozó albizottság is. A konferencia köreiben ugyanakkor rámutatnak, hogy más területeken a munka még sokkal kevésbé haté­kony. Ez legutóbb abban is kifejezést nyert, hogy már el­készült és rövidesen szava­zásra kerül az a határozat. Genfben az a vélemény uralkodik, hogy valamennyi részvevő jóakarata esetén a következő hetekben sikeresen be lehetne fejezni a biztonsá­gi értekezlet második szaka­szát. A szocialista országok diplomatái hangsúlyozzák: továbbra is minden tőlük tel­hetőt megtesznek azért, hogy a konferencia megfeleljen a várakozásnak és „a józan megértés győzelmét hozza a nemzetközi kapcsolatokban”. (MTI) — A szírialak és izraeliek tökéletesen teljesítik felada­taikat — jelentette ki Rudolf Stajduhar. az ENSZ csapat- szétválasztási megfigyelő erő­inek szóvivője hétfőn Da­maszkusziján. • A jugoszláv ENSZ-szóvivő. aki ezúttal első ízben nyilat­kozott a csapatszétválasztási megállapodás végrehajtásá­ról elmondotta, hogy a két fél június 6-a óta az utak aknátlanítósát végzi. Közölte, hogy a csapatszétválasztás el­ső szakasza június 14-én ér véget, amikor az ENSZ meg­figyelő erői elfoglalják az iz­raeliek által kiürített terü­leteket. Másnap, június 15-én e területek Szíriái fennható­ság alá kerülnek. A szemben­álló haderők szétválasztásá­nak utolsó szakasza — foly­tatta a szóvivő — június 25- ére van kitűzve — s más­napra minden kiürített terü­let szírlai kézre kerül visz- sza. Nyilatkozata további részé­ben Stajduhar elmondta, how az ENSZ megfigyelő erőinek főhadiszállása Damaszkusz- ban székel, de a közelmúlt­ban a Szíriái fővárostól 35 kilométerre levő Szaasza vá­ros közelében is felállítottak egy központot. Ez az a hely, ahol a Genfben aláírt csa­patszétválasztási megállapo­dás végrehajtásával megbí­zott szíriai és izraeli tisztek találkozni fognak. Az ENSZ- megfigyelő erőinek 1260 ka­tonája — osztrákok, peruiak, kanadaiak és lengyelek — folyamatosan érkezik a kör­zetbe. Ensio Siilasvuo tábor­nok. a Közel-Keleten állo­másozó ENSZ-erők főparancs­noka kedden Jeruzsálemből Damaszkuszba érkezett — mondotta befejezésül az ENSZ-szóvivő. (MTI) Megismétlődik n a francia nukleáris kísérlet Francia hadihajók kedden körülzárták a csendes-óceáni Mururoa szigetcsoportot, ahol a közeljövőben végrehajtják Franciaország kilencedik nuk­leáris kísérletsorozatát. A nyári légköri kísérletek célja a taktikai atomfegyverek fejlesztésének részeként a hid­rogénbomba gyújtószerkezeté­nek tökéletesítése — írta hét­főn az egyik francia hírügy­nökség. Valéry Giscard d’Es- taing köztársasági elnök a francia minisztertanács hétfő délutáni ülésén hangsúlyozta, hogy az ország „védelme” szempontjából szükség van a nukleáris haderő továbbfej­lesztésére. Franciaország 14 évvel ez­előtt hajtotta végre első atom­robbantását a Szaharában. Al­géria kormánya erélyesen til­takozott a kísérletek miatt, ezért a gaulleista kormányok a további robbantásokat a csen­des-óceáni Mururoa korallzá­tony vidékén hajtották végre. Ebben a térségben korábban már brit és amerikai atomkí­sérleteket végeztek. Ausztrália és Űj-Zéland kor­mánya a legutóbbi nukleáris kísérletekkor tiltakozásul ha­jókat irányított a korállzá- tony felé; a francia hadügymi­niszter most hasonló akciók elkerülése végett rendelte el a térség hadihajókkal történő körülzárását. (MTI) Elvágott telefondrótok Vietnam a világsajtóban már hosszabb ideje nem a Legfőbb téma, az indokínai események nem a harsogó fő­címek alatt kapnak helyet. Körül oelül ez a legtöbb, amit az ottani helyzetről ma mond­hatunk. Ez persze nem kevés — de távolról sem elég. A világ — és elsősorban az any- nyit szenvedett hős vietnami nép — még túlságosan is jól emlékszik az egyértelmű, pusztító háborúra, és szeretne a jelenlegi ütemnél sokkal gyorsabban haladni az egyér­telmű béke felé. Ez a szellem hatja át a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány küldöttsé­gének sajtóértekezletét, ame­lyet a dél-vietnami felek kö­zötti politikai rendezésre irá­nyuló maratoni tárgyalások színhelyén, a párizs-környéki Celle Saint-Cloudban tartot­tak. Duong Dinh Thao, a de­legáció szóvivője aláhúzta, hogy a DIFK politikája vál­tozatlan. Célkitűzése egyszerű és világos: a Vietnamról szó­ló párizsi megállapodások maradéktalan betartásáért, illetve betartatásáért küzd. Sajnos, továbbra is úgy tű­nik, hogy ez a szándék eny­hén szólva nem kölcsönös. A saigoni rezsim az időhúzás és a cinikus taktikázás politi- * káját folytatja. Szeretné a végsőkig elhúzni a jelenlegi felemás „se háború, se béke” állapotot. Azt reméli, hogy a múló idő során 1. megerősíti nagyon is zilált otthoni pozí­cióit, és legalább némi tö­megbázisra tesz szert a dél­vietnami lakosság körében és 2. szerződéstipró módon meg­próbál újabb és újabb terü­letszerző akciókkal földrajzi értelemben is terjeszkedni. Kísérletei minden vonatko­zásban sorra csődöt monda­nak, ezért a legfantasztiku­sabb módszerekkel próbálja lehetetlenné tenni mindazt, amit a párizsi szerződések kö­telezően előírnak: például a dél-vietnami felek közötti tárgyalások zavartalan foly­tatását. Jellemző — és ez a másik friss hír Indokínából —, hogy a dél-vietnami felek katonai megbeszélései egy hó­nap szünet után csak most folytatódnak. A Szünetnek kü­lönös oka van: a Thieu-re- zsim egyszerűen szabotálta a Saigonban működő DIFK- küldöttek munka-, sót elemi életfeltételeinek biztosítását, elvágták a telefonvezetékeket, megszüntették a vízellátást és így tovább. A DIFK a történtek ellené­re hajlandó folytatni a meg­beszéléseket, de természete­sen csak úgy, ha megbízottai megfelelő körülmények között tevékenykedhetnek. Ideje len­ne, hogy Saigon végre meg­értse, a nemzetközi közvéle­mény pontosan tudja, me­lyik oldal hátráltatja az any- nylra várt kibontakozást. Még akkor is, ha a nehézségekért felelős fél elvágja a telefon- vezetékeket. ;. A klessheimi kas.élj ban (Ausziiia) a közel keleti körútra induló Nixon elnök beszélgetést folytatott az osztrák kanec liánul Áz apa sírjánál Lidia Ivanovna Prokopenko 42 éves dnyetropetrovszki szov­jet asszony a Hazafias Népfront meghívására érkezett Nyír­egyházára, ahol Pusztai András helybeli lakos segítségével megtalálta édesapja sírját. Apja 1944 októberében a Nagy- kálló környéki harcokban esettel (MTI fotó: Balogh P.) Kislexikon Portugál gyarmatok Az új portugál kormány tárgyalásokat kezdeményezett az ország gyarmati területein függetlenségük kivívásáért küzdő erők képviselőivel a véres gyarmati háborúk békés rendezésére. Ebből az alka­lomból ismertetjük e kislexi­kon keretében e területek fontosabb adatait. Az „anyaország” és a gyar­matok aránya a következő: Portugália 92 082 négyzetkilo­méter 9,5 millió lakossaL Az ország gyarmatbirodalma: 2 087 724 négyzetkilométer 14,1 millió lakossal. A három legfontosabb gyar­mat: Bissau-Guinea, Angola és Mozambik. Főbb földrajzi, et­nikai és gazdasági« adataik a következők: Bissau-Guinea Nyugat-Afri- kában terül el 36125 négyzet- kilométer területen. Lakossá­ga 525 ezer, túlnyomó több­ségben néger. Fővárosa Bis­sau. Nagyrészt őserdők borít­ják. Fő gazdasági ága a ne- mesfa-ki termelés. Angola Dél-Afrika nyugati részén, 1 246 700 négyzetkilo­méter területű. Lakossága 5 084 000 fő, 96 százaléka né­ger. Fővárosa Sao Paulo de Luanda. Ásványi kincsekben rendkívül gazdag. Gyémánt- és aranybányáit angol és a portugál tőkével összefonódott monopóliumok aknázzák ki. Gyorsan fejlődő kőolajkiter­melése iránt, különösen a ta­valyi olajválság óta, az Egye­sült Államok mutat rendkívü­li érdeklődést. Ma már az an­golai olaj mintegy negyedré­sze jut el az Egyesült Álla­mokba. Mozambik Délkelet-Afri- kában 784 861 négyzetkilomé­ternyi területen fekszik. Túl­nyomórészt néger lakossága 6 872 000 fő. Fővárosa Louren- co Marques. Elsősorban beri- liumtermeléséről híres. A portugál kormány azzal a három felszabadítási mozga­lommal keresi a békés meg­egyezést, amely ezekben az országokban a fegyveres sza­badságharcot folytatja: a PAIGC-al, az MPLA-val és a FRELIMO-val. A PAIGC Bissau-Guinea és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja (portugál nevén: Partido Africano da Independencia da Guine e Cabo Verde — PAIGC) 1956- ban jött létre. Alapítója Amilcar Cabral volt, akit az imperialisták ügynökei 1973. januárjában meggyilkoltak. Azóta a PAIGC élén Aristides Pereira főtitkár áll, aki ki­tűnt a szabadságért vívott ál­dozatos küzdelemben. Bissáu­Guinea önálló állam kikiáltá­sa óta a PAIGC legfontosabb feladata a harc a teljes füg­getlenségért. 1972-ben az ENSZ XXVII. közgyűlése a pártot az ország egyetlen tör­vényes képviselőjének ismerte el. A PAIGC 1961 júliusa óta folytat fegyveres harcot az ország felszabadításáért a portugál gyarmati iga alól. A gyarmatosítók expedíciós had­seregének hatalmas technikai túlereje ellenére is sikerült az ország háromnegyed részét felszabadítania. A párt kivív­ta Bissau-Guinea lakosságá­nak bizalmát és támogatását: Az MPLA Angola Népi Fel­szabadítási Mozgalom (Movi­mento Popular de Liebrtacao de Angola) 1956 decemberé­ben alakult meg. Angola Kommunista Pártjának és az Angolai Afrikaiak Egyesült Harcának Pártjából terem­tették meg. Az MPLA vala­mennyi nemzeti erő összefo­gására törekedett a gyarmati uralom ellen. A felszabadító mozgalom élén 1962 óta Agostinho Neto áll. A szer­vezet a hatvanas évek elején a függetlenség békés úton, tárgyalásokkal való megte­remtésére tett ajánlatokat a portugál gyarmatosítóknaí:, ők azonban véres terrorhac- járattal válaszoltak. A fe’- szabadítási mozgalom ezért 1961- ben megindította a fegy­veres küzdelmet és Angolá­ban több mint négyszázezer négyzetkilométernyi területet szabadított fel a gyarmati uralom alól. Angola e szabad­dá vált egyharmadán meg­szervezték az MPLA új álla­mi közigazgatását. Az ered­ményes felszabadító harc nyo­mán az Afrikai Egység Szerve­zet 1968-ban elismerte ; z MPLA-t, az ENSZ közgyűr- sétől^ pedig 1972-ben megfi­gyelői státuszt kapott. A FRELIMO, a Mozambi' i Felszabdítási Front (Frentede Libertacao de Mocambique) 1962- ben alakult meg három felszabadítási szervezetből Első elnöke, 1969rben történt meggyilkolásáig Eduárdo Mondlane volt. A FRELIM ) a függetlenség kivívásával cé­lul tűzte ki egy olyan társa­dalom megteremtését, ameiv mentes a kizsákmányolástól. Nemzetközileg a FRELIMO t tekintik a mozambiki nép törvényes képviselőjének. Az ENSZ 1972 októberében hiva­talosan is elismerte. A FRE­LIMO 1964 • szeptembere óta visel fegyveres harcot a gyar­matosítók ellen, és sikerült az ország egynegyedét felszaba­dítani.

Next

/
Thumbnails
Contents