Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-12 / 135. szám
Mozdonyjavítók Ki tudná megmondani, hányszor tette meg az utat a 375 557 számú mozdony Kisterenye és Kálkápolna között? Fél évszázaddal ezelőtt készült és ismét megért a részvizsgára. Ez azt jelenti, hogy felújítják, megfiatalítják a kiste- renyei fűtőház mozdonyjavítói. A vizsgára való felkészítés igen gondos munkát kíván. Általában 12 napot vesz igénybe, most 10 nap alatt akarnak végezni a munkával. ií Munkához láttak az armatúrások. Kazinczi Gábor és Vígh László a mozdonyon szerel A kazánkovácsokra Is nagy munka hárul. A szükséges csőcseréket nekik kell elvégezni. Morvái Géza• kazánkovács a füstszekrényben szerel A csapágyakat is újraöntik. Régi módszer a régi géphez, de nagy pon'^ágot igénylő munka az álcázásoké. Szomszéd József, Galbaco János, Prokai Károly csapágyat önt , Ki, mit, mikorra? Személyes felelősség a párt munka buti Pártunk X. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1973. novemberi határozata ráirányította a figyelmet a párthatározatok végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére. Tette ezt azért, hogy tovább erősödjék a párt akarati, cselekvési, ideológiai egysége, s az élet minden területén eredményesebben, hatékonyabban valósuljon meg a párt politikája. A párthatározatok végrehajtásában mindenkor kiemelkedő szerep jut a kommunisták személyes felelősségének. Ezért is idézzük oly gyakran a X. kongresszus megállapításaiból azt a nagyon fontos követelményt, hogy %,a párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatainak képviseletében nyíltan és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításukért”. A tudatos és egységes végrehajtást, az ezért vállalt személyes felelősséget csak akkor lehet igazán elvárni a párttagoktól, ha megismerik, megértik és elfogadják a határozatokat- Hadd tegyük' hozzá, hogy az irányító pártszervek mind sokoldalúbban igyekeznek ezt elősegíteni. Egyre gyakoribb — különösen az elmúlt években vált azzá —, hogy a felsőbb párt- szervek az egész párttagságot érintő határozataikat írásban is eljuttatják az alapszervezetekhez. Az is kezd rendszeressé válni, hogy a párttaggyűléseken összefüggéseikben magyarázzák a határozatokat. Ezzel a határozatok végrehajtásához szükséges ismeretek megszerzését és a feladatok egységes értelmezését biztosítják. Ennek megfelelően a X. kongresszus óta jelentősen javult a párthatározatok ismertetésével összefüggő munka. Nem ilyen egyértelmű azonban a fejlődés — a határozatok megismerése és egységes értelmezése után — a helyi feldolgozásban. Munkánk egyik leggyengébb láncszeme továbbra is a felsőbb pártszervek határozatainak helyi feldolgozása. Más szóval, nem mindenütt értik eléggé, hogy egy adott határozatot nem lemásolni kell, hanem a helyi körülményekből, problémákból kiindulva, a sajátosságokat, lehetőségeket figyelembe véve — kell meghatározni a végrehajtás helyi tennivalóit. Ám a munka ezzel nem érhet véget. A helyi tennivalók kimunkálását követnie kell ag egyes párttagok feladatainak meghatározása: ki miért felelős, mit kell személy szerint tennie, és mikorra kell azt megoldania. A végrehajtás tervének személy szerinti kidolgozása, a párttagok mind nagyobb számának bevonása a cselekvésbe, jelentősen növeli a személyes felelősséget, és egyben biztosítéka a határozatok gyors és eredményes végrehajtásának. Ha a pártvezetés rendszeresen. folyamatosan ellenőrzi a megvalósulás menetét, a felelős személyek munkáját, u- , .-öl- tatja őket a vezetőségi üléseken, esetleg a taggyűléseken, dicséri vagy b.Váijg őket, u sikeres végrehajtás nélkülözhetetlen feltételeit teremti meg. A párttagságnak természetesen nemcsak a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtásán kell példamutatóan tevékenykednie, hanem a saját pártszervezet, -taggyűlés határozatai, politikai hatású döntései, állásfoglalásai megvalósításán is. Hiszen a gyakorlati munka többnyire a helyi tennivalók elvégzéséhez kapcsolódik. A párthatározatok valóra váltása, az aktuális feladatok megoldása szorosan összefügg a párt vezető szerepének érvényesülésével, lio- pen azért hangsúlyozta a Központi Bízott g káderpolitikai határozata, hogy a felelős poszton dolgozó vezetők megítélésének, minősí'é- sének fontos kritériuma, hogyan szerez érvényt a maga területén a párt hal: roz-'tain" képes-e eredményesen dolgozni értük, vagy sem. A döntések után nem lehet helve in:"- dozásnak, kétértelműségnek, nem lehetünk elnézőek az ilyen magatartással szemben, mert a végrehajtás halasztása gondokat, feszülts' - geket okoz, gyengítheti a párt vezető szerepét Párttagságunk mind nagyobb tömege érez és vállal személyes felelősséget a pártpolitika, a határozatok magyarázásáért, végrehajtásáért. Példát mutat, vitatkozik, ha kell. fáradozik a környezetében dolgozó pártonkívülick megnyerésén, cselekvésre való késztetésén. Éppen ezért nem hagyhatjuk szó nélkül annak a csekély számú párttagnak a magatartását, akik nem hajlandók a személyes felelősség vállalására, a határozatok melletti k:- állásra- Az ilyen párttagok, akik a szerv-- 'i szabályzatban előírt alapvető kötelességüknek nem tesznek eleget, két utat választhatnak. Vagy változtatnak eddigi magatartásukon és vállalják a párttagsággal járó kötelezettséget, a pártmegbízatások teljesítéséért viselt személyes felelősséget, vagy nem maradhatnak tagjai a pártnak. A növekvő feladatok és a növekvő követelmények mondatják ki velünk ezt a kategorikusnak tűnő következtetést. Az elkövetkező hónapokban — készülve a XI. kongresszusra — a pártvezetőségek ismételten ellenőrzik a X. kongresszus határozataiból adódó helyi tennivalók végrehajtását, és ha elmaradás mutatkozik, halogatás nélkül intézkednek. Igazán méltó felkészülés a közelgő pártkongresszusra, ugyanis csak a X. kongresszus határozatainak következetes végrehajtásával, a párttagság személyes felelősségének növelésével lehetséges. Somorti Gyula, az MSZMP KB munkatársa Tudományos iilóss/ tli kezdődik Kidolgozták a szarvasmarha- tenyésztő üzemek fejlesztési tervét Az állami gazdaságok a következő években jelentősen fejlesztik a szarvasmarhatenyésztést. A szarvasmarhatartó gazdaságok kidolgozták az 1978-ig szóló fejlesztési terveket, ezeket az országos állattenyésztési felügyelőség és az állami gazdaságok illetékes szakbizottságának bevonásával külön-külön megvitatták. A tervek megfelelnek a kormányprogram elvárásainak, s kedvezően hatnak majd a lakossági ellátás alakulására. 1973-hoz képest 1975 végéig, mintegy 10 százalékkal növekszik az állami gazdaságok tehénlétszáma, 1975 és 1980 között pedig mintegy 30 százalékos állomány-gyarapodással számolnak. A gazdaságok széles körű specializáci- ót valósítanak meg. A tejtermelésre specializálódó üzemek elsősorban a külföldön ismert Holstein— Frízre, erre a nagy „termelőképességű” fajtára alapozzák gazdaságukat, de ezenkívül sokfelé tartanak majd Hunga- ro—Friz-fajtát is, amely szintén megfelel a hazai adottságoknak. Külföldről hozzák majd be az európai fekete- és vöröstarka lapályfajtákat, ezekből részben keresztezés révén alakítják ki az állomány egy részét. 1973-ban az állomány 15 százaléka volt csak kifejezetten tejtermelő típus; ez az arány 66 százalékra emelkedik 1980-ra, a húshasznú szarvasmarhatartó gazdaságok szintélj tartanak a következő években külföldi eredetű fajtákat, de nagy számban „használják” majd a magyartarka-fajtát, amelyből egyre inkább sikerül kialakítani a célnak legjobban megfelelő „típust”. A tervek megvalósítására a következő években mintegy 8 000 intenzív tejtermelő és 7 500 húshasznú tenyész- szarvasmarhát importálnak. 1974 és 1980 között a tervek szerint mintegy 50—55 000 tehén számára építenek új istállót, és 25 000 növendékférőhelyet adnak át. A koncentrált szarvasmarha-hizlalás fellendítésére több mint 25 000 állatot befogadó új épületet emelnek. Bővítik és korszerűsítik a már meglevő létesítményeket is. Az átalakításnál különösen nagy gondot fordítanak a gazdaságok és a hatékonyság megjavítására. A magyar—szovjet műszakitudományos kormányközi együttműködési egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából — június 13-án és 14-én — neves szovjet és magyar tudósok részvételével kétnapos tudományos ülésszakot rendeznek a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tanácskozást — amelyet a hazai műszaki egyetemekkel, főiskolákkal és a tudomány- egyetemek természettudományi karaival közösen rendez — csütörtökön délelőtt nyitják meg a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében. Az ülésszakon egyebek között olyan fontos témákról számolnak be a szakemberek, mint az „Interkozmosz” tudományos program eredményei, a házgyári építkezések fejlesztésének lehetőségei, a bioszférakutatás és a környezetvédelem aktuális kérdései, űrkutatás és meteorológia, a gépi adatfeldolgozással kapcsolatos kutatások eredményei és a szovjet—magyar együttműködés az antibiotikumok kutatásában. Homokterenyei asszonyok Kevés ráfordítással, nagy jövedelem Tíz gép és 12 bedolgozó asszony. Ez jelentette hat évvel ezelőtt a homokterenyei termelőszövetkezet segédüzemágát. A műanyag- és bordíszműüzem 1969-ben másfél millió forint értékű terméket állított elő. Tavaly már 8,3 millió forint volt az árbevétel, a nyereség 1.6 millió forint. A számok jól szemléltetik a segédüzemág fei- lődését. A nógrádi kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek biztonságos gazdálkodásában jelentős szerepet kap a jól jövedelmező kiegészítő tevékenység. Homökte- renyén például a gazdaság nyereségének egyharmadát adja a segédüzemág. és lehetővé teszi, hogy a szövetkezet évek óta üzemviteli hitel nélkül termeljen. A régi épületben ma már negyven asszon-v szorgoskodik. Kattognak a varrógépek, a munkásnők kezei a már be- ide'gződött mozdulatokat ..boszorkányos” gyorsasággal végzik. — Mi. asszonyok örültünk az üzem létrehozásának. Többen eljártak a faluból dolgozni. -most helyben találnak munkalehetőséget, s a keresetre sem lehet panasz — mondja Herczeg Ferencné a Zója Szocialista Brigád vezetője. aki az első perctől kezdve itt dolgozik. A brigád 13 évvel ezelőtt alakult, méff a növénytermesztésben. A rési „mag” most a segédüzemágban dolgozik, de ha a szükség úgy kívánja ott hagyják gépeiket, és sietnék ki a rétre a takarmánybetakarítást segíteini, vagy a kukoricatöréshez, mikor hol van szükség rájuk. A mezőgazdasági munkavégzés a brigádvállalásokban is szerepel. Tavalv kilenc napig járt a Zója-brigád a kombájnnal. Tóth Albinná két esztendeje dolgozik az üzemben. Korábban otthon ház körüli munkával töltötte ideiét. — Nyolc forintos órabért kanunk. Jobb lenne, ha teljesítmény alapján kannánk fizetésünket, de most úi munkafolyamatot tanulunk, s az előírt normaórákat még nem mindig érjük el — magyarázza. Az üzem épületében kőművesek. villanvszerelök serénykednek. Folyik az átalakítás. Műanvagfúvó részleg létrehozását határozták el. A fejlesztésre 150 ezer forintot költenek. Az új gép. túl a próbaüzemelésen egyelőre mozdulatlanul áll. — A járási hivatal bt. _>nsá^technikai megbízottja helyszíni szemlét tartott. s nem járult hozzá az üzemeltetéshez — mondja Varga Istvánná. Ez a termelést nagyban hátráltatja, hiszen a gép állása miatt súlyos ezrektől esik el a gazdaság, nem beszélve arról, hogy az asszonyok e részlegből kannák az alapanyagot. — Állítólag a villamos vezeték már nem bírja kielégíteni az új gép energiaigényét, s emiatt kilátásba helyezték az egész üzem leállítását — panaszkodik Vargáné. — Pedig most van igazán szükség a termelés tokozására. A műanyagfúvó üzem nélkül nem valószínű, hogy tervünket tel- iesíteni tudjuk. Ez a terv ak idén nyolcmillió forint felett van. Szükség is van rá. mert a termelőszövetkezet többek között a segédüzemágban ie- lentkező nyereségből tudja a növénytermesztés gépesítését fokozni, s a beruházásokhoz szükséges saját erőforrást biztosítani. Termékeik: műanyag tasa- kok, kézitáskák, csomagolóanyagok a Fővárost Bőrdíszmű Vállalatnál, a Máius 1. Ruhagyárban kerülnek fel- használásra. Időnként a kereslet csökken. de mindig ideiében néznek más piac után. A mostani átalakítást követően, az asszonyoknak öltözőt építenek, hogy ezzel is iavít- sák a munkahelyi szociális körülményeket. Az asszonyok többsége tag- ia a termelőszövetkezetnek. Ügy érzik ez kötelezi őket arra, hogy a gazdálkodás más területein ielentkező problémákat időről< időre felvessék. Elvégre segédüzemág ide vagy oda. végső soron munkájuk hasznát a közös látja. A homokterenyei műanyag- üzem egy azok közül a segédüzemágak közül, amelyek megyénk kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteinek biztonságát adják. Kevés ráfordítással, nagy iövedelem — így lehetne tömören iel’emez- ni a homokterenyeiek törekvését. Sz. Gy. NÓCRÁD - 1974, június 12.. szerdo 3
