Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

Mozdonyjavítók Ki tudná megmondani, hányszor tette meg az utat a 375 557 számú mozdony Kisterenye és Kálkápolna között? Fél évszázaddal ezelőtt készült és ismét megért a részvizs­gára. Ez azt jelenti, hogy felújítják, megfiatalítják a kiste- renyei fűtőház mozdonyjavítói. A vizsgára való felkészítés igen gondos munkát kíván. Általában 12 napot vesz igény­be, most 10 nap alatt akarnak végezni a munkával. ií Munkához láttak az armatúrások. Kazinczi Gábor és Vígh László a mozdonyon szerel A kazánkovácsokra Is nagy munka hárul. A szükséges cső­cseréket nekik kell elvégezni. Morvái Géza• kazánkovács a füstszekrényben szerel A csapágyakat is újraöntik. Régi módszer a régi géphez, de nagy pon'^ágot igénylő munka az álcázásoké. Szomszéd József, Galbaco János, Prokai Károly csapágyat önt , Ki, mit, mikorra? Személyes felelősség a párt munka buti Pártunk X. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1973. novemberi határozata ráirá­nyította a figyelmet a párthatározatok végre­hajtásának megszervezésére és ellenőrzésére. Tette ezt azért, hogy tovább erősödjék a párt akarati, cselekvési, ideológiai egysége, s az élet minden területén eredményesebben, ha­tékonyabban valósuljon meg a párt politi­kája. A párthatározatok végrehajtásában min­denkor kiemelkedő szerep jut a kommunisták személyes felelősségének. Ezért is idézzük oly gyakran a X. kongresszus megállapításaiból azt a nagyon fontos követelményt, hogy %,a párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatai­nak képviseletében nyíltan és minden inga­dozás nélkül álljon ki, harcoljon és dolgoz­zon megvalósításukért”. A tudatos és egységes végrehajtást, az ezért vállalt személyes felelősséget csak akkor le­het igazán elvárni a párttagoktól, ha megis­merik, megértik és elfogadják a határozato­kat- Hadd tegyük' hozzá, hogy az irányító pártszervek mind sokoldalúbban igyekeznek ezt elősegíteni. Egyre gyakoribb — különösen az elmúlt években vált azzá —, hogy a felsőbb párt- szervek az egész párttagságot érintő határo­zataikat írásban is eljuttatják az alapszerve­zetekhez. Az is kezd rendszeressé válni, hogy a párttaggyűléseken összefüggéseikben ma­gyarázzák a határozatokat. Ezzel a határoza­tok végrehajtásához szükséges ismeretek meg­szerzését és a feladatok egységes értelmezését biztosítják. Ennek megfelelően a X. kong­resszus óta jelentősen javult a párthatároza­tok ismertetésével összefüggő munka. Nem ilyen egyértelmű azonban a fejlődés — a határozatok megismerése és egységes értelmezése után — a helyi feldolgozásban. Munkánk egyik leggyengébb láncszeme to­vábbra is a felsőbb pártszervek határozatai­nak helyi feldolgozása. Más szóval, nem min­denütt értik eléggé, hogy egy adott határoza­tot nem lemásolni kell, hanem a helyi körül­ményekből, problémákból kiindulva, a sajá­tosságokat, lehetőségeket figyelembe véve — kell meghatározni a végrehajtás helyi tenni­valóit. Ám a munka ezzel nem érhet véget. A he­lyi tennivalók kimunkálását követnie kell ag egyes párttagok feladatainak meghatározása: ki miért felelős, mit kell személy szerint ten­nie, és mikorra kell azt megoldania. A végrehajtás tervének személy szerinti ki­dolgozása, a párttagok mind nagyobb számá­nak bevonása a cselekvésbe, jelentősen növeli a személyes felelősséget, és egyben biztosíté­ka a határozatok gyors és eredményes végre­hajtásának. Ha a pártvezetés rendszeresen. folyamatosan ellenőrzi a megvalósulás mene­tét, a felelős személyek munkáját, u- , .-öl- tatja őket a vezetőségi üléseken, esetleg a taggyűléseken, dicséri vagy b.Váijg őket, u si­keres végrehajtás nélkülözhetetlen feltételeit teremti meg. A párttagságnak természetesen nemcsak a felsőbb pártszervek határozatainak végrehaj­tásán kell példamutatóan tevékenykednie, ha­nem a saját pártszervezet, -taggyűlés határo­zatai, politikai hatású döntései, állásfoglalásai megvalósításán is. Hiszen a gyakorlati munka többnyire a helyi tennivalók elvégzéséhez kapcsolódik. A párthatározatok valóra váltása, az aktuá­lis feladatok megoldása szorosan összefügg a párt vezető szerepének érvényesülésével, lio- pen azért hangsúlyozta a Központi Bízott g káderpolitikai határozata, hogy a felelős posz­ton dolgozó vezetők megítélésének, minősí'é- sének fontos kritériuma, hogyan szerez ér­vényt a maga területén a párt hal: roz-'tain" képes-e eredményesen dolgozni értük, vagy sem. A döntések után nem lehet helve in:"- dozásnak, kétértelműségnek, nem lehetünk el­nézőek az ilyen magatartással szemben, mert a végrehajtás halasztása gondokat, feszülts' - geket okoz, gyengítheti a párt vezető szerepét Párttagságunk mind nagyobb tömege érez és vállal személyes felelősséget a pártpolitika, a határozatok magyarázásáért, végrehajtá­sáért. Példát mutat, vitatkozik, ha kell. fára­dozik a környezetében dolgozó pártonkívülick megnyerésén, cselekvésre való késztetésén. Éppen ezért nem hagyhatjuk szó nélkül an­nak a csekély számú párttagnak a magatar­tását, akik nem hajlandók a személyes fele­lősség vállalására, a határozatok melletti k:- állásra- Az ilyen párttagok, akik a szerv-- 'i szabályzatban előírt alapvető kötelességük­nek nem tesznek eleget, két utat választhat­nak. Vagy változtatnak eddigi magatartásukon és vállalják a párttagsággal járó kötelezettsé­get, a pártmegbízatások teljesítéséért viselt személyes felelősséget, vagy nem maradhat­nak tagjai a pártnak. A növekvő feladatok és a növekvő követelmények mondatják ki ve­lünk ezt a kategorikusnak tűnő következte­tést. Az elkövetkező hónapokban — készülve a XI. kongresszusra — a pártvezetőségek ismé­telten ellenőrzik a X. kongresszus határoza­taiból adódó helyi tennivalók végrehajtását, és ha elmaradás mutatkozik, halogatás nélkül intézkednek. Igazán méltó felkészülés a kö­zelgő pártkongresszusra, ugyanis csak a X. kongresszus határozatainak következetes vég­rehajtásával, a párttagság személyes felelős­ségének növelésével lehetséges. Somorti Gyula, az MSZMP KB munkatársa Tudományos iilóss/ tli kezdődik Kidolgozták a szarvasmarha- tenyésztő üzemek fejlesztési tervét Az állami gazdaságok a kö­vetkező években jelentősen fejlesztik a szarvasmarha­tenyésztést. A szarvasmarha­tartó gazdaságok kidolgozták az 1978-ig szóló fejlesztési terveket, ezeket az országos állattenyésztési felügyelőség és az állami gazdaságok ille­tékes szakbizottságának bevo­násával külön-külön megvi­tatták. A tervek megfelelnek a kormányprogram elvárásai­nak, s kedvezően hatnak majd a lakossági ellátás ala­kulására. 1973-hoz képest 1975 végéig, mintegy 10 százalék­kal növekszik az állami gaz­daságok tehénlétszáma, 1975 és 1980 között pedig mintegy 30 százalékos állomány-gyara­podással számolnak. A gazda­ságok széles körű specializáci- ót valósítanak meg. A tejtermelésre specializá­lódó üzemek elsősorban a külföldön ismert Holstein— Frízre, erre a nagy „termelő­képességű” fajtára alapozzák gazdaságukat, de ezenkívül sokfelé tartanak majd Hunga- ro—Friz-fajtát is, amely szin­tén megfelel a hazai adottsá­goknak. Külföldről hozzák majd be az európai fekete- és vöröstarka lapályfajtákat, ezekből részben keresztezés révén alakítják ki az állo­mány egy részét. 1973-ban az állomány 15 százaléka volt csak kifejezetten tejtermelő típus; ez az arány 66 száza­lékra emelkedik 1980-ra, a húshasznú szarvasmarhatartó gazdaságok szintélj tartanak a következő években külföldi eredetű fajtákat, de nagy számban „használják” majd a magyartarka-fajtát, amelyből egyre inkább sikerül kialakí­tani a célnak legjobban meg­felelő „típust”. A tervek megvalósítására a következő években mintegy 8 000 intenzív tejtermelő és 7 500 húshasznú tenyész- szarvasmarhát importálnak. 1974 és 1980 között a tervek szerint mintegy 50—55 000 te­hén számára építenek új is­tállót, és 25 000 növendékfé­rőhelyet adnak át. A koncent­rált szarvasmarha-hizlalás fellendítésére több mint 25 000 állatot befogadó új épületet emelnek. Bővítik és korszerű­sítik a már meglevő létesít­ményeket is. Az átalakításnál különösen nagy gondot fordí­tanak a gazdaságok és a haté­konyság megjavítására. A magyar—szovjet műszaki­tudományos kormányközi együttműködési egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából — június 13-án és 14-én — neves szovjet és ma­gyar tudósok részvételével kétnapos tudományos ülés­szakot rendeznek a Buda­pesti Műszaki Egyetemen. A tanácskozást — amelyet a hazai műszaki egyetemekkel, főiskolákkal és a tudomány- egyetemek természettudomá­nyi karaival közösen rendez — csütörtökön délelőtt nyit­ják meg a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében. Az ülésszakon egyebek kö­zött olyan fontos témákról számolnak be a szakemberek, mint az „Interkozmosz” tudo­mányos program eredményei, a házgyári építkezések fej­lesztésének lehetőségei, a bioszférakutatás és a környe­zetvédelem aktuális kérdései, űrkutatás és meteorológia, a gépi adatfeldolgozással kap­csolatos kutatások eredmé­nyei és a szovjet—magyar együttműködés az antibioti­kumok kutatásában. Homokterenyei asszonyok Kevés ráfordítással, nagy jövedelem Tíz gép és 12 bedolgozó asszony. Ez jelentette hat év­vel ezelőtt a homokterenyei termelőszövetkezet segéd­üzemágát. A műanyag- és bordíszműüzem 1969-ben más­fél millió forint értékű termé­ket állított elő. Tavaly már 8,3 millió forint volt az ár­bevétel, a nyereség 1.6 millió forint. A számok jól szem­léltetik a segédüzemág fei- lődését. A nógrádi kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek biztonságos gazdál­kodásában jelentős szerepet kap a jól jövedelmező kiegé­szítő tevékenység. Homökte- renyén például a gazdaság nyereségének egyharmadát adja a segédüzemág. és le­hetővé teszi, hogy a szövet­kezet évek óta üzemviteli hi­tel nélkül termeljen. A régi épületben ma már negyven asszon-v szorgosko­dik. Kattognak a varrógépek, a munkásnők kezei a már be- ide'gződött mozdulatokat ..bo­szorkányos” gyorsasággal vég­zik. — Mi. asszonyok örültünk az üzem létrehozásának. Töb­ben eljártak a faluból dol­gozni. -most helyben találnak munkalehetőséget, s a kere­setre sem lehet panasz — mondja Herczeg Ferencné a Zója Szocialista Brigád veze­tője. aki az első perctől kezd­ve itt dolgozik. A brigád 13 évvel ezelőtt alakult, méff a növénytermesztésben. A rési „mag” most a segédüzemág­ban dolgozik, de ha a szük­ség úgy kívánja ott hagyják gépeiket, és sietnék ki a rét­re a takarmánybetakarítást segíteini, vagy a kukoricatö­réshez, mikor hol van szük­ség rájuk. A mezőgazdasági munka­végzés a brigádvállalásokban is szerepel. Tavalv kilenc napig járt a Zója-brigád a kombájnnal. Tóth Albinná két esztende­je dolgozik az üzemben. Ko­rábban otthon ház körüli munkával töltötte ideiét. — Nyolc forintos órabért kanunk. Jobb lenne, ha tel­jesítmény alapján kannánk fizetésünket, de most úi mun­kafolyamatot tanulunk, s az előírt normaórákat még nem mindig érjük el — magyaráz­za. Az üzem épületében kőmű­vesek. villanvszerelök serény­kednek. Folyik az átalakítás. Műanvagfúvó részleg létre­hozását határozták el. A fej­lesztésre 150 ezer forintot költenek. Az új gép. túl a próbaüzemelésen egyelőre mozdulatlanul áll. — A járási hivatal bt. _>n­sá^technikai megbízottja helyszíni szemlét tartott. s nem járult hozzá az üzemel­tetéshez — mondja Varga Istvánná. Ez a termelést nagyban hátráltatja, hiszen a gép ál­lása miatt súlyos ezrektől esik el a gazdaság, nem be­szélve arról, hogy az asszo­nyok e részlegből kannák az alapanyagot. — Állítólag a villamos ve­zeték már nem bírja kielégí­teni az új gép energiaigényét, s emiatt kilátásba helyezték az egész üzem leállítását — panaszkodik Vargáné. — Pe­dig most van igazán szükség a termelés tokozására. A mű­anyagfúvó üzem nélkül nem valószínű, hogy tervünket tel- iesíteni tudjuk. Ez a terv ak idén nyolc­millió forint felett van. Szükség is van rá. mert a termelőszövetkezet többek között a segédüzemágban ie- lentkező nyereségből tudja a növénytermesztés gépesítését fokozni, s a beruházásokhoz szükséges saját erőforrást biz­tosítani. Termékeik: műanyag tasa- kok, kézitáskák, csomagoló­anyagok a Fővárost Bőrdísz­mű Vállalatnál, a Máius 1. Ruhagyárban kerülnek fel- használásra. Időnként a ke­reslet csökken. de mindig ideiében néznek más piac után. A mostani átalakítást köve­tően, az asszonyoknak öltözőt építenek, hogy ezzel is iavít- sák a munkahelyi szociális körülményeket. Az asszonyok többsége tag- ia a termelőszövetkezetnek. Ügy érzik ez kötelezi őket arra, hogy a gazdálkodás más területein ielentkező problémákat időről< időre fel­vessék. Elvégre segédüzemág ide vagy oda. végső soron munkájuk hasznát a közös látja. A homokterenyei műanyag- üzem egy azok közül a se­gédüzemágak közül, amelyek megyénk kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezeteinek biztonságát adják. Kevés rá­fordítással, nagy iövedelem — így lehetne tömören iel’emez- ni a homokterenyeiek törek­vését. Sz. Gy. NÓCRÁD - 1974, június 12.. szerdo 3

Next

/
Thumbnails
Contents