Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

MUNKA ÉS EGYETEM HOGY MIT . jelent munka mellett tanulni, az tudja iga­zán, aki maga is próbálta. Kinek nem volt benne részé, az legfeljebb a külső jeleket — azokat is legtöbbször egy­oldalúan — tapasztalja: a tanulmányi szabadságot, a konzultáció miatti távollétet. Bolyós László egy esztende­je nem a kívülállók közé tar­tozik. Tanul, méghozzá nem is a könnyebb iskolák közül választott. A miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem gé­pészmérnök karának gép­gyártás-technológiai szakán végzi az első évet. Huszonegy éves, időben van. Szigorú ka­tegorizálása szerint is: — Tanulni ugyan minden korban érdemes, de az egye­tem levelező tagozatára 30 év alatt jó benevezni — mondja. Huszonévesen még könnyebb energiával, idegekkel bírni, és arra is van idő, hogy a be­fektetett energia megtérüljön, a tudás kamatozzon. Nagy fába vágta a fejszé­jét a Salgótarjáni Kohászati Üzemek tüzeléstechnikusa, amikor nekifogott az egye­temnek. Mi Vezérelte a dön­tésben? — Akinek valamennyire is ,)jó feje” van, az tanuljon — véli Bolyós László. — Hogy az én fejem jó lesz-e erre, az persze csak kősőbb derül ki, mindenesetre meg kell pró­bálni., A másik ok hogy a feleségem is egyetemre jár, idén végez a közgazdaságtu­dományi egyetem nappali ta­gozatán. Mi tagadás, az em­bert ez is „piszkálja”. A fe­leségem diplomát szerez, én miért ne tanulhatnék? Ha az egyetemen számon­kérés van, a követelmény úgy ....az, mint a nappalin. Ami viszont a feltételeket il­leti, jelentősek a különbségek. — MINDENEKELŐTT az, hogy dolgozni kell — magya­rázza Bolyós László. — Mun­ka után már eleve energia­hátralékkal fog az ember a tanulásnak. Az sem mindegy, hogy nekünk nincsenek gya­korlati foglalkozásaink. Sok anyagnak csak a címét is­merjük, aztán boldoguljon, ki hogy tud. A lényeg az, hogy kétszer kell 'helytállni: a munkahelyen, az egyetemen. Azaz, neki egy harmadik helyen is, 16 hónapos kislá­nya mellett. — Igaz, anyósomék renge­teget segítenek, de azért még­is az én kislányom, szeretnék minél többet vele lenni. Bolyós László egy esztendő alatt tapasztalta, hogy a ta­nulás kedvéért szinte min­denről le kell mondania. Gyakran még az alvásról is. S ha a tanulásért még a munkahelyen" is hátrány a „fizetség”, az már valóban rosszul esik. Pedig előfordul ilyen. — Hosszabb időn át két gé­pen dolgoztam a régebbi munkahelyemen. Aztán jött a jutalmazás ideje, s én azt vettem észre, hogy szépen kimaradtam a jutalmazásból. Kérdeztem, miért. Neked ott van jutalomnak a tanulmányi szabadság — mondták. Itt nem érnek hátrányok, sőt, § kollégák ahol tudnak, segíte­nek. A múltkoriban például elrontottam egv műszaki raj­zot, amit sürgősen Miskolcra kellett volna küldeni. Szó nélkül adtak szabadságot, hogy mégegyszer megrajzol­hassam. Jó érzés ez, mert nemcsak azt látják, hogy néha nem vagyok bent egy hétig, ha­nem, mert tudják azt is. hogy azalatt nem üdülök, sőt, nagyon is megterhelő munkában van részünk/az egyetemen. Az új helyemen műszaki brigádban dolgozom, s ez is nagy segít­ség, mert tudok hová fordulni tanácsért. Nem a vizsgaidőszaki haj­rázok közé tartozik, hanem rendszeresen, folyamatosan tanul. Ügy akarja elsajátítani jövendő szakmáját, hogy az ismeretek maradandók legye­nek, ne csupán egy vizsga- időszakig tartsanak ki. Ala­pos, tiszta tudásra később könnyű lesz építeni. — NYOLCVANHATAN in­dultunk az évfolyamon, most tizenkilencen vagyunk. Én nem szeretnék a lemorzsoló­dók közé kerülni. Erőteljes, határozott kije­lentés. De erő és határozott­ság kell ahhoz is, hogy na­ponta kétszer helytálljon az ember. A munkahelyen is, a könyv fölött is. — szendi — Gerencsér! Jenő: Két kisregényt és kilenc elbeszélést foglal kerek egész- szé Gerencséri Jenő Szív­trombózis című kötete, amely az idei könyvhétre jelent meg. A máról és a mának szól ez a könyv. Két nő meg egy férfi — ol­vashatjuk az első kisregény címét. Szerelmi háromszög? Az is, de annál sokkal több. A főszereplő a férfi, a párt­titkár. aki nős ember, de beleszeret a főosztályvezető titkárnőjébe. Ebben az írás­ban pletykát és botrányokat ne keressen az olvasó, nem is az okozza a bonyodalmat, hogy mindketten házasok. Az események szálait úgy bogoz­za a szerző, hogy figyelmünk egyre inkább a párttitkár konfliktusára irányul. Mit tegyen, választhat-e a két asszony vagy a hivatása között a párttitkár? Mit vá­laszol a fegyelmi ügyét vizs­gáló személyzetisnek? Hogyan tartsa be azokat a szigorú er­kölcsi normákat, amelyeket a közvélemény a párt tisztség- viselőitől elvár? Érdekesen, sok bonyodalommal fonódnak az esemény szálai. Gerencséri Jenő írói törek­vésének központi kérdése a vezetők magatartásának, em­berségének, belső vívódásának ábrázolása. Városi, járási, megyei vezetők, párt-, álla­mi- és vállalati tisztségvise­lők jelennek meg az olvasó előtt. Többségük önzetlenül és sokat dolgozik a közösségért, de akadnak, akik tévednek, esetleg „a párt mezébe öltöz­ve, hamis prófétákként, hazug ember módjára cselekszenek.” Tudom, akadnak majd az olvasók között olyanok, akik olykor fejüket csóválják. De mindnyájunknak tudomásul kell venni, hogy „a vezető pozícióban minden ember megméretik és csak a tiszta jelleműek állják ki a pró­bát.” v Fény és árnyék váltja egymást, a jó és a rossz üt­közik az írásokban, úgy mint az életben. Méltó em­léket állít a párttitkárrtak, akit a túlhajszolt munka kö­vetkeztében szívtrombózis ér. De megalkuvást nem is­merve ostorozza az önteltsé­get, a hatalommal visszaélő­ket. A jót és a rosszat ütköz­teti, de úgy, hogy élet- és emberszeretetét mindig érez­zük. Hol játszódnak az esemé­nyek, kik a szereplői? Mind­egy. Előfordulhatott á Dunán­túlon, Budapesten, de holnap megismétlődhet itt, nálunk. A történetek hősei ma élő em­berek, akikkel a szerző mint újságíró és gyakorló párt­munkás találkozott. Újszerű, hasznos, de nem éppen sima az az írói út, amelyet Geren­cséri Jenő választott. Tuda­tosan. bátran vállalja, hogy eloszlassa azt a misztikus kö­döt, amely a vezetőket néha még ma is pozitív, vagy ne­gatív értelemben körülveszi. Nem elfogultan, nem kívül­állóként vizsgálja az embere­ket és a világot, hanem csa­ládtagként, szeretettel és oly­kor aggodalommal, mert — amint a bevezetőben írja — azt akarja, hogy a szocialista rend, amiért dolgozunk, szép és értékes legyen. F. L. László Lajost RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT R1PORTKÖNYVBOL 47. — Vagyis a forgórészt elet­te a sav. Rohantunk kicserél­ni. A raktárban új ládákat ta­láltunk. Amerikából érkeztek, a Denver cég tömörgumi kere­keivel. Miközben a ládákat fe­szegettük, eszembe jutott: ez a cég nemhiába csinálja gumi­ból a keverőlapátot, s mi sem hiába béleljük gumival a szi­vattyúkat, a kádakat. Akkor miért éppen a tömlőszivattyút készítik fémből? Munkatár­sammal meditáltunk néhány napot, aztán a gumiüzemünk­ben megszerkesztettük az első tömlőszelepet lágygumiból, kordszövet betéttel. Formája is különbözött a régitől, nem kanyargóit benne a folyadék, hanem iránytörés nélkül át­surrant rajta. Néhány napig használtuk, majd szóltam a főmérnöknek. „Hagyjon min­ket nyugton, mondta dühösen, elég bajom volt fnár nekem az újítókkal.” — Mérgemben elrohamtam az üzemi pártirodára. Meg­hallgattak, bár elég savanyú képpel. Akkoriban nálunk sok baj volt az újítókkal. Minden­féle ócskasággal gyötörték a vezetőket. Másrészt volt eb­ben a magatartásban némi irigység is. De eljutottam az üzemvezetőhöz, aki megígérte, hogy figyelni fogja a szele­pünket. Másfél hét után rész­letes rajzot kért, és engedélyt adott, hogy tizenötöt elkészít­sünk. — Ma mór minden vezeté­ken ilyen szelep van. És nem­csak nálunk, valamennyi ve­gyi üzemben, erőműben ezt használják. Nem győztünk eleget gyártani. Hat ország­nak szállítunk belőle, a leg­nagyobb fogyasztónk a Szov­jetunió. Most kértek Indiába, az orisszai erőműhöz is. Az újítás évenként másfél millió forintot jelent a cégnek. Húsz­% 4 - NÓGRÁD — 1974. június 1J,4 kedd Zenei események Nagybátonyban A Nagybátonyi Állami Ze­neiskola ma délután tartja tanévzáró ünnepélyét, ame­lyen a bizonvítvánvosztás mellett sor kerül a kimagas­ló eredményt elért tanulók megjutalmazására is. A zene­iskola másnap, június 12-én rendezi meg haladó növen­dékeinek — második — vizs­gahangversenyét az intéz­mény nagytermében. A kon­certen Ángyán Károly (hege­dű), Bolyky József (oboa), Královszky János (mélyhege­dű), Pap József és Szűts Pál (zongora) növendékei — Ihász József, Molnár Nóra. Szkle- nár Rozália. Szűts István és Várakozó Andrea — adnak műsort. Szűts Katalin zongo­rán, Schneberger Ferenc gitá­ron működik közre. — Az új tanulmányi évre való beirat­kozást június 12—13-án bo­nyolítják le. Az eddigi sza­kokon kívül az idén magán­ének szakra is jelentkezhet­nek Nagybátony és a környe­zőközségek fiatalt aL A Bányász férfikar a rádióban A közeli napokban a záru­ló hangversenyéyad legjob­ban szerepelt együttesei kö­zül többen álltak a Magyar Rádió mikrofonja előtt. A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő salgótarjáni Bányász férfikar három műsorszámá­ról készített felvételt a rádió. A műsorszómokat — Borodin: Tréfás szerenád. Farkas: Vár- konyi futónóta és Murádéin Buchenwald! riadó — Virág László karnagy vezényletével adták elő. A Muradelli művet Virág Lászlóné kísérte zon­gorán. ezer forintot kaptunk érte a barátommal. — Világszabadalom lehetett volna belőle, ha valamivel előbb kihozzuk, ha nem za­varnak el az ötletemmel, mert a sorozatgyártás megkezdése előtt érkezett hozzám egy nyu­gatnémet cég prospektusa, amelyben közölte, hogy meg­oldották a tömlőszelep prob­lémáját ugyanazzal az eljárás­sal, mint mi. A különbség ta­lán az, hogy a betétjük nem kordszövetből, hanem műse­lyemből készül. Mikor, a pros­pektust elolvastam, megbete­gedtem. Két hét után felkel­tem és államvizsgáztam. — Ez előtt is volt kellemet­len esetem az üzemben. S nemcsak nekem, hanem több műszakinak és valamennyi vezetőnek. 1962-ben megkezd­tük a vegyi dúsító próbáját. A törő június végére már annyi éi-cet adott, amellyel őrlési kí­sérleteket is folytathattunk. Ekkor derült ki, hogy az „érc” annyira agyagos, hogy nem lehet kiüríteni a tároló- bunkert. Sokféleképpen pró­báltuk megmozgatni, de csak vízágyúkkal sikerült. Ekkor A Széchényi Mezőgazdasági Szakközépiskola 1974-ben érettségiző diákjai Osztályfőnök: Kollár Lászlóné. Angyal László — Zagyva­róna. Baksa István — Somos­kőújfalu, Barna Ágnes — Szécsény. Bárány Mihály — Varsány. Csernák Mária — Nógrádmegyer, Dósa József — Érsekvadkert. Fáskertv József — Balassagvarmat. Fenes Má­ria — Mihálygerge. Földi Ist­ván — Mátraszele. Gubó Ist­ván — Kisecset, Herczeg Ba­lázs Zoltán — Pásztó. Jaku- bovics István — Somoskőúj­falu, Kakuk Emil — Vizslás, Kiss Mária — Szurdokpüspö­ki, Kocsis Ildikó — Sósh'ar- tyán. Kulik János — Va- nyarc. Letovai Ferenc — Nagybátony, Mészáros Géza. Németh László — Salgótar­ján, Oláh Piroska — Nagy- lóc. Pál jAndor — Etes. Pé­kár István — Herencsény. Pusztai Kornél — Mizserfa. Szlobodnik • Erzsébet. Szőke László — Salgótarján. Telek István — Karancslapuitő. Tol- mácsi Zsolt — Nógrád, Tóth Aladár — Karancsság. Tóth Zoltán — Somoskőújfalu. Végh Márta — Nógrádme­gyer, Viszoczki Csaba — Kis- terenye. Szovjet filmművészek megyénkben A Magyar Film- és Tévé­művészek Szövetsége meghí­vására öttagú szovjet filmde­legáció tartózkodik hazánk­ban. A moszkvai, a kijevi, a rigai és a jereváni filmstúdi­ók animációé műhelyeinek munkatársai, Davidov. Kur- csevszkij. Gajdaj, Norins és Andranvikjan rajz- és báb­filmrendezők június 11—12- én. két napot megyénkben töltenek a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat vendége­ként A művészek június 11­én este a salgótarjáni Jóasef Attila Megyei Művelődési Központban rajz- és bábfilm­jeiket mutatják be az érdek­lődőknek, majd baráti beszél­getésen találkoznak a közön­séggel. A programban ipari és mezőgazdasági üzemlátoga­tás, salgótarjáni városnézés és a bányamúzeum megtekinté­se szerepel. A szovjet vendé­gek látogatást tesznek Ben- czúrfalván is, id. Szabó Ist­ván Kossuth-díjhs szobrász- művész műtermében,. Mai tévéajánlatunk 17.10—22.40: A Csehszlovák Tv estje. Az öt és fél órás összeállí­tásban a többi között egy rö­vidfilmet láthatunk — 17.li­kőr —. egy nagyon régi fog­lalkozás mai mesterének munkájáról. Mese az üveg­ről címmel. 17.45-kor Szlovák táncokat sugároz a televízió. viszont a bunkerban felbolto- sodott érc olyan hirtelen meg­indult, hogy nem tudták to­vábbítani a szállítószalagok. Elárasztotta az egész környé­ket, elterült, folyott, amilyen halmazállapotban éppen a bunker szélére került. — Mit tehettürik? Riadót rendelt el az üzemvezetőség. Aki mozogni tudott, lapátot, talicskát ragadott, és rohant az érccel az őrlő felé. Azóta is emlékezetes ez a tragikomi­kus eset. A munkások ezt a napot úgy emlegetik, hogy legalább a műszakiak és veze­tők is megtanulták a „lapát­technológiát”. — Persze, abból sohase csi­náltunk mi problémát, ha fizi­kai erőt kellett adni azért, hogy végre zavartalan legyen a feldolgozás. Az viszont na­gyon bántott, ha értetlenség­gel, vaskalapossággal és irigy­séggel akadályozták a tovább­lépést azok, akiknek éppen az lett volna a feladatuk, hoav minél jobb feldolgozási körül­ményeket teremtsenek. (Folytatjuk) majd riportfilmet közvetít az Igaz barátok brigádja cím­mel. Ezt — 18.30-kor — az orszá" legszebb tájait bemu­tató film követi: Barangolás Csehszlovákiában,. Az ország fővárosát bemutató rövidülni után a gverekek esti műsora, az Esti mese is csehszlovák rajzfilm lesz. a címe Dorot- ka és a szarka (19.15-kor). A i'v-híradó után Karel Gott Kenyér és só .című zenés ösz- szeállítását hallhatjuk, majd az est egyik főműsoraként ve­títik a Hátországban című csehszlovák filmet. A törté­net a második világháború ellenállási mozgalmának egv drámai epizódját eleveníti fel. Az est — 21.20-kor — a Dvor- zsák Szláv táncok című mű­vének közvetítésével ér vé­get. Palóc csárda Hasznoson Palóc csárda létesítését határozta el a pásztói ÁFÉSZ a hasznosi elágazó­nál. A csárdát egy már meglevő épület pincéjében alakítják ki, tájjellegű fa­ragásokkal díszített berende­zéssel. Az új vendéglátóegy­ségben — amelynek tervei már elkészültek — Eger— gyöngyös . vidéki borokat, sörkülönlegességeket, üdítő italokat, hidegkonyhai étele­ket és szendvicseket fo­gyaszthatnak a betérő ven­dégek.

Next

/
Thumbnails
Contents