Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-11 / 134. szám
MUNKA ÉS EGYETEM HOGY MIT . jelent munka mellett tanulni, az tudja igazán, aki maga is próbálta. Kinek nem volt benne részé, az legfeljebb a külső jeleket — azokat is legtöbbször egyoldalúan — tapasztalja: a tanulmányi szabadságot, a konzultáció miatti távollétet. Bolyós László egy esztendeje nem a kívülállók közé tartozik. Tanul, méghozzá nem is a könnyebb iskolák közül választott. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnök karának gépgyártás-technológiai szakán végzi az első évet. Huszonegy éves, időben van. Szigorú kategorizálása szerint is: — Tanulni ugyan minden korban érdemes, de az egyetem levelező tagozatára 30 év alatt jó benevezni — mondja. Huszonévesen még könnyebb energiával, idegekkel bírni, és arra is van idő, hogy a befektetett energia megtérüljön, a tudás kamatozzon. Nagy fába vágta a fejszéjét a Salgótarjáni Kohászati Üzemek tüzeléstechnikusa, amikor nekifogott az egyetemnek. Mi Vezérelte a döntésben? — Akinek valamennyire is ,)jó feje” van, az tanuljon — véli Bolyós László. — Hogy az én fejem jó lesz-e erre, az persze csak kősőbb derül ki, mindenesetre meg kell próbálni., A másik ok hogy a feleségem is egyetemre jár, idén végez a közgazdaságtudományi egyetem nappali tagozatán. Mi tagadás, az embert ez is „piszkálja”. A feleségem diplomát szerez, én miért ne tanulhatnék? Ha az egyetemen számonkérés van, a követelmény úgy ....az, mint a nappalin. Ami viszont a feltételeket illeti, jelentősek a különbségek. — MINDENEKELŐTT az, hogy dolgozni kell — magyarázza Bolyós László. — Munka után már eleve energiahátralékkal fog az ember a tanulásnak. Az sem mindegy, hogy nekünk nincsenek gyakorlati foglalkozásaink. Sok anyagnak csak a címét ismerjük, aztán boldoguljon, ki hogy tud. A lényeg az, hogy kétszer kell 'helytállni: a munkahelyen, az egyetemen. Azaz, neki egy harmadik helyen is, 16 hónapos kislánya mellett. — Igaz, anyósomék rengeteget segítenek, de azért mégis az én kislányom, szeretnék minél többet vele lenni. Bolyós László egy esztendő alatt tapasztalta, hogy a tanulás kedvéért szinte mindenről le kell mondania. Gyakran még az alvásról is. S ha a tanulásért még a munkahelyen" is hátrány a „fizetség”, az már valóban rosszul esik. Pedig előfordul ilyen. — Hosszabb időn át két gépen dolgoztam a régebbi munkahelyemen. Aztán jött a jutalmazás ideje, s én azt vettem észre, hogy szépen kimaradtam a jutalmazásból. Kérdeztem, miért. Neked ott van jutalomnak a tanulmányi szabadság — mondták. Itt nem érnek hátrányok, sőt, § kollégák ahol tudnak, segítenek. A múltkoriban például elrontottam egv műszaki rajzot, amit sürgősen Miskolcra kellett volna küldeni. Szó nélkül adtak szabadságot, hogy mégegyszer megrajzolhassam. Jó érzés ez, mert nemcsak azt látják, hogy néha nem vagyok bent egy hétig, hanem, mert tudják azt is. hogy azalatt nem üdülök, sőt, nagyon is megterhelő munkában van részünk/az egyetemen. Az új helyemen műszaki brigádban dolgozom, s ez is nagy segítség, mert tudok hová fordulni tanácsért. Nem a vizsgaidőszaki hajrázok közé tartozik, hanem rendszeresen, folyamatosan tanul. Ügy akarja elsajátítani jövendő szakmáját, hogy az ismeretek maradandók legyenek, ne csupán egy vizsga- időszakig tartsanak ki. Alapos, tiszta tudásra később könnyű lesz építeni. — NYOLCVANHATAN indultunk az évfolyamon, most tizenkilencen vagyunk. Én nem szeretnék a lemorzsolódók közé kerülni. Erőteljes, határozott kijelentés. De erő és határozottság kell ahhoz is, hogy naponta kétszer helytálljon az ember. A munkahelyen is, a könyv fölött is. — szendi — Gerencsér! Jenő: Két kisregényt és kilenc elbeszélést foglal kerek egész- szé Gerencséri Jenő Szívtrombózis című kötete, amely az idei könyvhétre jelent meg. A máról és a mának szól ez a könyv. Két nő meg egy férfi — olvashatjuk az első kisregény címét. Szerelmi háromszög? Az is, de annál sokkal több. A főszereplő a férfi, a párttitkár. aki nős ember, de beleszeret a főosztályvezető titkárnőjébe. Ebben az írásban pletykát és botrányokat ne keressen az olvasó, nem is az okozza a bonyodalmat, hogy mindketten házasok. Az események szálait úgy bogozza a szerző, hogy figyelmünk egyre inkább a párttitkár konfliktusára irányul. Mit tegyen, választhat-e a két asszony vagy a hivatása között a párttitkár? Mit válaszol a fegyelmi ügyét vizsgáló személyzetisnek? Hogyan tartsa be azokat a szigorú erkölcsi normákat, amelyeket a közvélemény a párt tisztség- viselőitől elvár? Érdekesen, sok bonyodalommal fonódnak az esemény szálai. Gerencséri Jenő írói törekvésének központi kérdése a vezetők magatartásának, emberségének, belső vívódásának ábrázolása. Városi, járási, megyei vezetők, párt-, állami- és vállalati tisztségviselők jelennek meg az olvasó előtt. Többségük önzetlenül és sokat dolgozik a közösségért, de akadnak, akik tévednek, esetleg „a párt mezébe öltözve, hamis prófétákként, hazug ember módjára cselekszenek.” Tudom, akadnak majd az olvasók között olyanok, akik olykor fejüket csóválják. De mindnyájunknak tudomásul kell venni, hogy „a vezető pozícióban minden ember megméretik és csak a tiszta jelleműek állják ki a próbát.” v Fény és árnyék váltja egymást, a jó és a rossz ütközik az írásokban, úgy mint az életben. Méltó emléket állít a párttitkárrtak, akit a túlhajszolt munka következtében szívtrombózis ér. De megalkuvást nem ismerve ostorozza az önteltséget, a hatalommal visszaélőket. A jót és a rosszat ütközteti, de úgy, hogy élet- és emberszeretetét mindig érezzük. Hol játszódnak az események, kik a szereplői? Mindegy. Előfordulhatott á Dunántúlon, Budapesten, de holnap megismétlődhet itt, nálunk. A történetek hősei ma élő emberek, akikkel a szerző mint újságíró és gyakorló pártmunkás találkozott. Újszerű, hasznos, de nem éppen sima az az írói út, amelyet Gerencséri Jenő választott. Tudatosan. bátran vállalja, hogy eloszlassa azt a misztikus ködöt, amely a vezetőket néha még ma is pozitív, vagy negatív értelemben körülveszi. Nem elfogultan, nem kívülállóként vizsgálja az embereket és a világot, hanem családtagként, szeretettel és olykor aggodalommal, mert — amint a bevezetőben írja — azt akarja, hogy a szocialista rend, amiért dolgozunk, szép és értékes legyen. F. L. László Lajost RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT R1PORTKÖNYVBOL 47. — Vagyis a forgórészt elette a sav. Rohantunk kicserélni. A raktárban új ládákat találtunk. Amerikából érkeztek, a Denver cég tömörgumi kerekeivel. Miközben a ládákat feszegettük, eszembe jutott: ez a cég nemhiába csinálja gumiból a keverőlapátot, s mi sem hiába béleljük gumival a szivattyúkat, a kádakat. Akkor miért éppen a tömlőszivattyút készítik fémből? Munkatársammal meditáltunk néhány napot, aztán a gumiüzemünkben megszerkesztettük az első tömlőszelepet lágygumiból, kordszövet betéttel. Formája is különbözött a régitől, nem kanyargóit benne a folyadék, hanem iránytörés nélkül átsurrant rajta. Néhány napig használtuk, majd szóltam a főmérnöknek. „Hagyjon minket nyugton, mondta dühösen, elég bajom volt fnár nekem az újítókkal.” — Mérgemben elrohamtam az üzemi pártirodára. Meghallgattak, bár elég savanyú képpel. Akkoriban nálunk sok baj volt az újítókkal. Mindenféle ócskasággal gyötörték a vezetőket. Másrészt volt ebben a magatartásban némi irigység is. De eljutottam az üzemvezetőhöz, aki megígérte, hogy figyelni fogja a szelepünket. Másfél hét után részletes rajzot kért, és engedélyt adott, hogy tizenötöt elkészítsünk. — Ma mór minden vezetéken ilyen szelep van. És nemcsak nálunk, valamennyi vegyi üzemben, erőműben ezt használják. Nem győztünk eleget gyártani. Hat országnak szállítunk belőle, a legnagyobb fogyasztónk a Szovjetunió. Most kértek Indiába, az orisszai erőműhöz is. Az újítás évenként másfél millió forintot jelent a cégnek. Húsz% 4 - NÓGRÁD — 1974. június 1J,4 kedd Zenei események Nagybátonyban A Nagybátonyi Állami Zeneiskola ma délután tartja tanévzáró ünnepélyét, amelyen a bizonvítvánvosztás mellett sor kerül a kimagasló eredményt elért tanulók megjutalmazására is. A zeneiskola másnap, június 12-én rendezi meg haladó növendékeinek — második — vizsgahangversenyét az intézmény nagytermében. A koncerten Ángyán Károly (hegedű), Bolyky József (oboa), Královszky János (mélyhegedű), Pap József és Szűts Pál (zongora) növendékei — Ihász József, Molnár Nóra. Szkle- nár Rozália. Szűts István és Várakozó Andrea — adnak műsort. Szűts Katalin zongorán, Schneberger Ferenc gitáron működik közre. — Az új tanulmányi évre való beiratkozást június 12—13-án bonyolítják le. Az eddigi szakokon kívül az idén magánének szakra is jelentkezhetnek Nagybátony és a környezőközségek fiatalt aL A Bányász férfikar a rádióban A közeli napokban a záruló hangversenyéyad legjobban szerepelt együttesei közül többen álltak a Magyar Rádió mikrofonja előtt. A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő salgótarjáni Bányász férfikar három műsorszámáról készített felvételt a rádió. A műsorszómokat — Borodin: Tréfás szerenád. Farkas: Vár- konyi futónóta és Murádéin Buchenwald! riadó — Virág László karnagy vezényletével adták elő. A Muradelli művet Virág Lászlóné kísérte zongorán. ezer forintot kaptunk érte a barátommal. — Világszabadalom lehetett volna belőle, ha valamivel előbb kihozzuk, ha nem zavarnak el az ötletemmel, mert a sorozatgyártás megkezdése előtt érkezett hozzám egy nyugatnémet cég prospektusa, amelyben közölte, hogy megoldották a tömlőszelep problémáját ugyanazzal az eljárással, mint mi. A különbség talán az, hogy a betétjük nem kordszövetből, hanem műselyemből készül. Mikor, a prospektust elolvastam, megbetegedtem. Két hét után felkeltem és államvizsgáztam. — Ez előtt is volt kellemetlen esetem az üzemben. S nemcsak nekem, hanem több műszakinak és valamennyi vezetőnek. 1962-ben megkezdtük a vegyi dúsító próbáját. A törő június végére már annyi éi-cet adott, amellyel őrlési kísérleteket is folytathattunk. Ekkor derült ki, hogy az „érc” annyira agyagos, hogy nem lehet kiüríteni a tároló- bunkert. Sokféleképpen próbáltuk megmozgatni, de csak vízágyúkkal sikerült. Ekkor A Széchényi Mezőgazdasági Szakközépiskola 1974-ben érettségiző diákjai Osztályfőnök: Kollár Lászlóné. Angyal László — Zagyvaróna. Baksa István — Somoskőújfalu, Barna Ágnes — Szécsény. Bárány Mihály — Varsány. Csernák Mária — Nógrádmegyer, Dósa József — Érsekvadkert. Fáskertv József — Balassagvarmat. Fenes Mária — Mihálygerge. Földi István — Mátraszele. Gubó István — Kisecset, Herczeg Balázs Zoltán — Pásztó. Jaku- bovics István — Somoskőújfalu, Kakuk Emil — Vizslás, Kiss Mária — Szurdokpüspöki, Kocsis Ildikó — Sósh'ar- tyán. Kulik János — Va- nyarc. Letovai Ferenc — Nagybátony, Mészáros Géza. Németh László — Salgótarján, Oláh Piroska — Nagy- lóc. Pál jAndor — Etes. Pékár István — Herencsény. Pusztai Kornél — Mizserfa. Szlobodnik • Erzsébet. Szőke László — Salgótarján. Telek István — Karancslapuitő. Tol- mácsi Zsolt — Nógrád, Tóth Aladár — Karancsság. Tóth Zoltán — Somoskőújfalu. Végh Márta — Nógrádmegyer, Viszoczki Csaba — Kis- terenye. Szovjet filmművészek megyénkben A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége meghívására öttagú szovjet filmdelegáció tartózkodik hazánkban. A moszkvai, a kijevi, a rigai és a jereváni filmstúdiók animációé műhelyeinek munkatársai, Davidov. Kur- csevszkij. Gajdaj, Norins és Andranvikjan rajz- és bábfilmrendezők június 11—12- én. két napot megyénkben töltenek a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat vendégeként A művészek június 11én este a salgótarjáni Jóasef Attila Megyei Művelődési Központban rajz- és bábfilmjeiket mutatják be az érdeklődőknek, majd baráti beszélgetésen találkoznak a közönséggel. A programban ipari és mezőgazdasági üzemlátogatás, salgótarjáni városnézés és a bányamúzeum megtekintése szerepel. A szovjet vendégek látogatást tesznek Ben- czúrfalván is, id. Szabó István Kossuth-díjhs szobrász- művész műtermében,. Mai tévéajánlatunk 17.10—22.40: A Csehszlovák Tv estje. Az öt és fél órás összeállításban a többi között egy rövidfilmet láthatunk — 17.likőr —. egy nagyon régi foglalkozás mai mesterének munkájáról. Mese az üvegről címmel. 17.45-kor Szlovák táncokat sugároz a televízió. viszont a bunkerban felbolto- sodott érc olyan hirtelen megindult, hogy nem tudták továbbítani a szállítószalagok. Elárasztotta az egész környéket, elterült, folyott, amilyen halmazállapotban éppen a bunker szélére került. — Mit tehettürik? Riadót rendelt el az üzemvezetőség. Aki mozogni tudott, lapátot, talicskát ragadott, és rohant az érccel az őrlő felé. Azóta is emlékezetes ez a tragikomikus eset. A munkások ezt a napot úgy emlegetik, hogy legalább a műszakiak és vezetők is megtanulták a „lapáttechnológiát”. — Persze, abból sohase csináltunk mi problémát, ha fizikai erőt kellett adni azért, hogy végre zavartalan legyen a feldolgozás. Az viszont nagyon bántott, ha értetlenséggel, vaskalapossággal és irigységgel akadályozták a továbblépést azok, akiknek éppen az lett volna a feladatuk, hoav minél jobb feldolgozási körülményeket teremtsenek. (Folytatjuk) majd riportfilmet közvetít az Igaz barátok brigádja címmel. Ezt — 18.30-kor — az orszá" legszebb tájait bemutató film követi: Barangolás Csehszlovákiában,. Az ország fővárosát bemutató rövidülni után a gverekek esti műsora, az Esti mese is csehszlovák rajzfilm lesz. a címe Dorot- ka és a szarka (19.15-kor). A i'v-híradó után Karel Gott Kenyér és só .című zenés ösz- szeállítását hallhatjuk, majd az est egyik főműsoraként vetítik a Hátországban című csehszlovák filmet. A történet a második világháború ellenállási mozgalmának egv drámai epizódját eleveníti fel. Az est — 21.20-kor — a Dvor- zsák Szláv táncok című művének közvetítésével ér véget. Palóc csárda Hasznoson Palóc csárda létesítését határozta el a pásztói ÁFÉSZ a hasznosi elágazónál. A csárdát egy már meglevő épület pincéjében alakítják ki, tájjellegű faragásokkal díszített berendezéssel. Az új vendéglátóegységben — amelynek tervei már elkészültek — Eger— gyöngyös . vidéki borokat, sörkülönlegességeket, üdítő italokat, hidegkonyhai ételeket és szendvicseket fogyaszthatnak a betérő vendégek.
