Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-11 / 134. szám
Falusi liw .Lüsnapok Legfőbb nyertesek az óvodások Gyurek János tanácselnököt a szobájában találjuk Magyarnándorban. — Ez pedig nagy szó mostanában! Ügy szoktam mondani, csak „látogatóba” jövök haza. Szombathelyen tanulom a tanácsi tudnivalókat. Kéthetenként járok haza. Olyankor mindig itt vagyok a tanácson, hogy megbeszéljük a legfontosabb dolgokat. Amíg az, elnök tanfolyamon t an, Smida Tibor tanácstitkár a négy község „gazdája”. A l özös tanácshoz tartozik Mohóra, Debercsény és Cserhátba láp. Smida Tibor sorolja: — Mohorán az idén végre- valahára megoldódik a víz- kérdés. Kétmilliónk van. hogy a csapadékvizet elvezessük. Erre azért is szükség van, mert Kis-Mohorát jóformán minden esztendőben elönti a víz, már kisebb esőknél is. A tervek készen vannak, az Ipolyvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás emberei — mi csak úgy emlegetjük, hogy a rétságiak — hamarosan kezdik a munkát. Az elnök még hozzáfűzi: — Ha jól meggondolom, tulajdonképpen mind a négy községben szükség lenne hasonló munkára. Csakhát a pénz... Persze van azért előbbre- lépés ezekben a községekben. Magyarnándorban új óvodai csoportot sikerült létrehozni. Ötvenről hevenöt férőhelyesre bővítették az óvodát. — A régi iskolai napközis termet építettük át. A csoportszoba mellett jutott zuhanyozóra, öltözőre, modern konyhára. Az állami gazdaság gőzüsttel ajándékozott meg bennünket, így most százharminc emberre tudnak főzni. Sokat segítettek az üzemek, és arról se feledkezzünk meg, hogy a lakosság közel negyvenezer forintot adott össze önkéntes alapon. Aránylag olcsón sikerült létrehozni, mert a költségvetési üzemünk csinált mindent. Magyarnándorban három— négy évre megoldódott az óvodagond, minden gyereket fel tudnak venni. Ami a tá- volabbiakat illeti, ha felépül az új iskola, akkor a mostani épület jó lesz óvodának, bölcsődének. A magyarnándori óvoda- bővítés az első lépés volt csak. Követték a cserháthalápi ak. A községbe települt ktsz főként asszonyokat foglalkoztat. Óvoda nem volt A nyári idénybölcsőde nem oldotta meg a gondokat, szinte minden egyes alkalommal felvetődött az óvodakérdés. Tolnai Péter a cserháthalápi tanácstagi csoport vezetője a legjobb Ismerője annak a mozgalomnak, ami ebben a kisközségben indult. Ugyanis magára vállalta a főszervező csöppet sem hálás feladatát. — A ktsz ötvenezer forintot ajánlott fel — mondja Tolnai Péter. — Elvégre a szövetkezet munkásairól volt szó. A tanács sem zárkózott el, a lakosság pedig egy napi keresetét adta az óvoda létesítéséhez. összefogott a kis falu. Falugyűlést hívtak össze, hogy megvitassák a legfontosabb tennivalókat. Épület volt, mert a régi iskola felszabadult, mióta a gyerekek Ma- gyarnándorba járnak. A tervek egykettőre összeálltak, szépen gyűltek a felajánlások is a társadalmi munkára. Az óvodabővítés lényegében március közepén kezdődött, nagy lendülettel. — Úgy döntöttünk, hogy minden tanácstag a saját körzetét mozgósítja. Attól függően, mikor, hány emberre van szükség. Általában szombat- vasárnaponként dolgoztunk. Nagyon sokat segítettek a szocialista brigádok, főként Frenyó Endre brigádja, ök a vízvezeték-szerelést végezték el. Lényegében nemcsak óvoda lesz Halápon, mert az épületben három intézmény kap helyet: orvosi rendelőváró, óvoda, és a tanácsi ki- rendeltség. \ — Mindez körülbelül négy- százezer forintba kerül — számolgat a tanácstitkár. — A felszerelést részben már megvásároltuk, a fektetőket, asztalokat, székeket. Már csak a kisebb festési-mázolási munká.k vannak hátra. És a víz bekötése. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat hónapok óta mégcsak válaszra sem méltatta a tanács levelét, amelyben kérték a víz bekötését. Azóta voltak már kint többször Halápon szerelők, de ezt nem is nézték meg. Pedig július 1-én ünnepélyesen szeretnék megnyitni az óvodát. Vajon addigra válaszol a vízmű? A ktsz asszonyai azt is vállalták, hogy megvarrják a szükséges függönyöket, térítőkét, ágy huzatokat. Segítségben tehát nincs hiány Cser- háthalápon. A legfőbb nyertesek pedig a halápi óvodások. Csatai Erzsébet Gazdasági mozaik Június 1-től rendezték 1 millió 90 ezer lengyel belkereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók bérét. Ez általános fizetésemelést jelent. A kormány éves viszonylatban 4,4 milliárd zlotyt irányzott elő erre a célra. Egyidejűleg új bérezési rendszert vezettek be A cél: a kiszolgálás megjavítása. A besorolásnál előnyt élveznek az élelmiszer- és zöldség- gyümölcs boltok vezetői és kiszolgálói, valamint a konyhai személyzet, raktárosok és javítómunkások. Magdeburgi Otto Von Guericke Műszaki Főiskola magyar, csehszlovák és szovjet diákjai is segítik az idén nyáron az NDK-beli társaikat, hogy a Magdeburgot hazájukkal összekötő vasúti járatokon kiépítsék a második sínpárt is. Sajtójelentések szerint az NSZK lakosságának niég idén az elektromos áram árának 1(5 százalékig terjedő emelésével kell számolni. (Az elektromos áram 1970 óta több mint 20 százalékkal megdrágult.) Az NSZK kőolaj konszernjei újabb, literenkint legalább 2 Pfenniges benzináremelést készítenek elő, miután a nor- nálbenzin ára már most is 30 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Vasárnap megérkeztek Kubába az első magyar növényvédő gépek. A Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár „Kerti- tox” családjának tagjait a jövő tavaszig újabb ötszáz követi majd. Ezek rendkívül nagy segítséget jelentenek a kubai déligyümölcs-, valamint burgonyaprogram megvalósításához. A debreceni gyár — amely a KGST-n belül rangos helyet vívott ki magának a növényvédő gépek gyártásában — terven felül vállalta a gépek elkészítését és leszállítását. . . (MTI) Jól dolgozik a bizottság Sokat segít a Szécsenyi nagyközségi Tanács munkájában a héttagú művelődési-egészségügyi és szociális bizottság. A bizottság tagjai állandóan figyelemmel kísérik a közművelődés, oktatás, egészségügy helyzetét, beszámolókat készítenek, javaslatot tesznek, támogatják a feladatok megvalósítását. Pontos munkaterv szerint tevékenykednek, amelyet összehangoltak a végrehajtó bizottság munkatervével. Különösen sokat segítenek a család és más helyszíni látogatások, amelyek alapján javaslatokat tesz a bizottság az öregek elhelyezésére, illetőleg a veszélyeztetett körülmények között élő' gyermekek megfelelő ellátására. Vízbekötés társadalmi munkában Ecsegen megkezdődtek az ABC-áruház építési munkálatai. A szövetkezeti tagság — elükön az alapegység vezetőjével, Siraki Mártonnal — társadalmi munkában végezte el a tereprendezést, és a felvonulási épület elkészítését. A vizet a takarékszövetkezet tagjaiból alakult brigád kötötte be, Csonka József ügyvezető irányításával. A továbbiakban — az áruház építésének befejezéséiig — minden szombaton és vasárnap 15—20 fős csoportok segítenek a szakembereknek munkájuk mielőbbi befejezése érdekében. Segített az igyekezel, sí tanulni akarás — Miért vállaltam a három évet? — kérdez mindjárt vissza. Szocialista brigádban dolgozom, s úgy érzem. így több segítséget tudok majd adni , dolgozó társaimnak. A fizikai dolgozónak is szüksége van a tanulásra. A oárt- szervezetben oktatási felelős vagyok. Így tovább tudom adni a tanultakat munkatársaimnak. A tanulást, a noli- tikai továbbképzést másnak is javasolom. Mosolyog Rusz György, aki a karancslapuitői tanácson mint igazgatási csooortvezető Kiss Lajos Benépesült Salgótarjánban is az esti egyetem folyosója. Az általános tagozat utolsó éves növendékei szoronganak: ki a vizsga előtt, ki az után. Ugyanis a Marxista—Leninista Esti Egyetemen is megkezdődtek az évvégi vizsgák. Bent a tanteremben a munkásmozgalom történetéből adnak számot a hallgatók, a folyosón már arról i váltanak szót. hogy könnyű, vagy nehéz volt-e a kihozott kérdés. Kiss Lajos. salgótarjáni fodrász már boldog. Tanulmányi könyvébe bekerült az ötös. Egyébként ő volt az osztály bizalmija. — A mi osztályunk eléggé heterogén volt. Megtalálható közöttünk a lakatos, a gépmester, a segédmunkás, a hegesztő. a vájár, főkönyvelő és csoportvezető. A legtöbben a nyolc általános iskolával jöttek, kevés rendelkezett politikai előképzettséggel. Magam is éreztem, hogy szükség van a politikai továbbképzésre, hogy eligazodjak ebben a bonyolult világban. A szövetkezeti bizottság elnöke vakyok. s nálunk a szövetkezetnél még kevés ilyen politikai végzettséggel rendelkező ember van. Most boldog vagyok, mert a sikeres vizsga után a politikai gazdaságtan szakosító tanfolyamra is felvettek... Mint bizalmi is mondhatom: jó kollektíva volt a miénk. Összekovácsolódtunk. szinte rossz lesz elválni. Tanáraink jól felkészültek, az elméletet jól kapcsolták a gyakorlattal... Róth János még a vizsga előtt áll. Nem ideges, legalábbis nem látni rajta. Szocialista brigádban dolgozik Szorospatákon, közvetlen a szénfatnál. Omlasztó vájár. Róth János Rusz György dolgozik. Ügy érzi. számára kettős „nyereség” az esti egyetem elvégzése. — Három évvel ezelőtt, amikor megkezdtem az esti egyetem általános tagozatán a tanulást. még a területi KISZ-bizottság titkára voltam. Most a területi pártbizottságnak vagyok a tagja. Azt hiszem. ezzel is érzékeltettem, hogy miért fontos számomra a politikai továbbképzés. Szeptembertől a tanácsakadémián tanulok tovább. ígv marxizmusból már nem kell vizsgáznom. Ez is előny. A tanteremben Híves Mátyás. a kányási bánva aknásza még felkészül a feleletre. Az egyik kérdése: A szovjet- hatalom megvédése Oroszországban ... Két technikumot Hives Mátyás végzett, most az esti egyetem általános tagozatán fejezi be tanulmányait. Nem zavarjuk a felkészülésben, a felelet után kérjük szóra: — Tizenöt éve foglalkozom emberekkel. Ebben jelentős szerepe van a politikának. Ügy érzem, nem elég csak a szakmai tudás, feltétlen szükséges a politikai továbbképzés is. Jóval elmúlik dél. mire mindenki befejezi a vizsgáját. Az osztályban 19-en vizsga"- tak. Az év összegezésére tí:\ Szomszéd Imrét, az osztály vehető tanárát kérjük. — Az előképzettség hiánva sok nehézséget okozott, különösen az első időben. Az igyekezet, a tanulni akarás azonban sokat segített. A foglalkozásokra a pártszerűség és a fegyelmezettség volt a jellemző. Az osztály minden tag i képességének és szorgalmi - nak megfelelően eleget tett t s előírásoknak és megfelelt a követelményeknek. Az akt.v munka volt a jellemző. . Még valamit. A hallgatók bátran érveltek, vitatkoztál:, á vita során a pártszerűsé ’ volt a meghatározó. Az elméleti kérdéseket szinte mindé í esetben összekapcsolták a mindennapi élettel. A hal - gatók egyre inkább meggyőztek arról, hogy az eszmeiideológiai munka nem elvont fogalom, hanem a mindennapi élet szerves része, ame'v nélkül elképzelhetetlen a párt politikájának megvalósítása. Még néhány perc. 4 elcsendesül a folyosó. Ok már végeztek. kezükben a tanulmányi könyv, s benne a három évről szóló tanulmányi eredmény. Most már az a fontos, hogy az esti egyetemen, tanultakat a gyakorlatban is hasznosítsák. Somojrwári László Fotó: Kulcsár József Sok az íróasztal A klasszikus értelemben véli, munkanélküliség nálunk sajátosan átfogalmazódott, mert számunkra a „kapun belüli” a „munkakönyves munkanélküliek” jelentenek egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági gondot. A láf- szatállósok, az alibi státusok esetében viszonylag könnyűszerrel megoldható problémával állunk szemben. Az igazi gond másutt van, ugyanis az adminisztratív létszám növelése — vagy csökkentése — nem csupán elhatározás, vagy józgn gondolkodás kérdése. A vállalatok mai tennivalóit nem lehet összehasonlítani a 15—20 évvel ezelőtti követelményekkel. Az ipar- vállalatok átvettek, illetve továbbfejlesztettek olyan funkciókat, amelyeket azelőtt például csak a kereskedelem látott el. Az iparvállalatok jelentős része évek óta nem csak termeléssel, hanem piackutatással, önálló , export; import tevékenységgel Is foglalkozik. A vállalatok nagyobb önállósága és felelőssége megköveteli a körültekintőbb döntéseket, ezekhez viszont rengeteg információ kell, mégpedig feldolgozott, értékelt, a gazdasági döntések előkészítésére alkalmas formában. Megannyi érv az adminisztráció bővítése, az íróasztalok szaporítása mellett. Csakhogy: amíg bizonyos adminisztratív tennivalók valóban megszaporodtak, addig más, a tervutasításos időszakban kialakult feladatok ellátására már nem lenne szükség. Sok vállalatunknál, intézményünknél viszont úgy bővítettek, hogy közben elfeledkeztek a munka egyszerűsítéséről, racionalizálásáról. És elfeledkeztek az adminisztratív munkaerőnek — a megváltozott feladatokhoz igazodó — átképzéséről. A munka változott, a módszer a régi. Az ügyvitel világszerte terjedő ésszerűsítő; sét és ennek nélkülözhetetlen technikai eszközeit, módszereit jobbára csak hírből ismerjük, mert — akárcsak a termelő műhelyekben — az ügyvitelnél is az a helyzet, hogy egyszerűbb, kényelmesebb, újabb és újabb embereket alkalmazni — különösen az irodák világában — mint a munka ésszerűsítésén gondolkodni, a legkézenfekvőbb szervezési megoldásokat alkalmazni. Mindez többnyire a vállalatoknak, intézményeknek címzett megjegyzés. Ám a gazdálkodó egységeknél is okkal kérdezhetik: mit tegyenek, ha az egyre szaporodó rendelkezések, utasítások egyes részterületeken (például a bérszabályozás, a nyereségadózás, a válalati érdekeltségi alapok képzése és fel- használása stb.) olyan pontosságra és részleteségre kény- kényszerítenek, hogy szinte már nagyobb erőt kíván a gazdasági tevékenység adminisztrálása, mint a vállalati produktum közvetlen létrehozása? Az ilyesfajta kérdésekre is kész a rendszerint minden vitát lezáró válasz: a precíz ügyvitel, s az ezzel járó adminisztratív létszám emelkedése — világjelenség. Igen- ám, de nagyon nem mindegy, hogy egy munkahelyen mondjuk tízről húszra, vagy ötvenről hatvanra ^ emelkedik az íróasztalok mellett ülők A munkaerő-gazdálkodásban levő tartalék kiaknázása hosszú idő óta foglalkoztatja a szakembereket. De az ezzel kapcsolatos ‘ vizsgálódások, számítgatások inkább csak a termelő műhelyekre, a produktív munkát végzők körére koncentrálnak, és jóval kevesebb szó esik arról, hogy milyen tartalékok találhatók az irodákban? Egyes — óvatos — becslések szerint csak az állami iparvállalatoknál az adminisztratív létszám mozgósítható tartaléka eléri a 25—30 ezer főt. A jelenleginél lényegesen szervezettebb és korszerűbb eszközökkel dolgozó ügyvitel esetén jelentős részük nélkülözhető lenne, mert többségük ma olyan munkát végez, ami felesleges. Ugyanakkor mások a valóban fontos és szükséges tennivalók tömegével birkóznak, megfelelő számú és képzettségű munkatársak híján egyre reménytelené bbül. A képlet ugyanaz, mint a termelő műhelyekbe: egyik oldalon a létszámfelesleg, illetve az értelmetlen aktagyártással foglalkozók tízezrei, a másikon a létszámhiány. Pedig az irodák világára is érvényes a sokat hangoztatott tétel: az eddiginél lényegesen kevesebb energiát kell fordítani a munkaerő toborzására, a létszám gyarapítására, és sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a meglevő alkalmazottak okos, célszerű foglalkoztatására, szakképzettségük „karbantartására”, munkájuk ésszerűsítésére. | NÓGRÁD — 1974, június 11., kedd ~r