Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

Kedve nem szalmaláng TÖBB MINT ezer fiatal kéoviseletét bízták rá. Ennyi ember nevében szólni, véle­ményüknek egységesen han­got adni — bizony nem gye­rekjáték. Márton József, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek GYGO hengerműi rész­legének marósa 25 évesen vállalta a megbízatást. A vállalat ifjúsági parla- mentiének szavazása alánján ő lesz az, aki a SKÜ 1160 fi­atalját a szakágazati narla- menten képviseli. — Ügy ültem végig a vál­lalati parlamentet, hogy még csak nem is sejtettem, kit je­lölnek küldöttnek — mondja a mosolygó, szőke fiatalember. — Amikor a nevem elhang­zott, úgy meglepődtem, azt sem tudtam. hová nézzek. Azóta 'már jól megrágtam ma­gamban, mit jelent ez. érzem a felelősségét is. Márton Józsefet nemcsak ez. sok minden más is meglepe­tésként érte. Ö legalábbis így értékeli, mert nem számított arra, hogy KlSZ-alapszerve- zete vezetőségébe választja, arra sem, hogy a vállalati KISZ-bizottság tagja lesz. ar­ra meg különösen nem. hogy még a végrehajtó bizottság is tagjai közé választja. Mind­ez egy éven belül történt... — Én csak csináltam a dolgom, aztán szóltak. Meg­hívtak rendezvényekre, meg­mozdulásokra. lassan ..bedol­goztam” magam az ifjúsági mozgalomba. Volt, hogy este tízig a KISZ-munkát végez­tem. Ez persze most is elő­fordul, nem is nagyon ritkán. A katonaságnál éreztem elő­ször. hogy nem elég. ha az ember hattól kettőig becsület­tel ellátja a dolgát. Több kell! Szükség van arra is. hogy a közösségért tegyek valamit. Valami többletet, túl azon, amit a fizetésemért dolgozom. A közérzetem így lehet csak jó. A honvédség­nél aktív KISZ-élet zajlott, s nekem örömet okozott, hogy bekapcsolódhatok. A HONVÉDSÉGNÉL szer­zett első élmények tartósnak bizonyultak. Azóta sem saj­nálja a fáradságot, ha az if­júsági mozgalomról, a KISZ- ről van szó. A végrehajtó bi- zotságban a kultúros reszor­tot kapta, természetes, hogy ez érdekli a legjobban. — Van a vállalati fiatalok­nak ifjúsági klubjuk, de úgy látom, nem használják ki eléggé — mondja. — Nem lá­tom be. hogy miért csinálnak egyes rendezvényeket az alap­szervezetek a Tarján vendég­lőben, mikor itt a klub. Sze­retném elérni, hogy jöjjenek rá az alapszervezetek: a kul­turális jellegű rendezvények lebonyolítására a klub a leg­ideálisabb hely. Ha ünnepi rendezvényről van szó. oda is vihetnek magukkal szend­vicseket. hűsítőt, nem kell azért máshová menni. Minde­nekelőtt persze a vonzó prog­ram az. ami odaszoktatja a gyerekeket, s ebben bőven van feladatunk. Tervezzük, hogy fórumra hívjuk meg a város vezetőit, közéleti sze­mélyiségeit. ismerjék meg jobban a fiatalok. szűkebb hazánk életét, gondjait. Márton József nem a köny- n.yen fáradó emberek közé tartozik. Amit csinál, az nem szalmaláng, hanem nagyon is tartós törekvés. Bizonyíték erre. hogy igyekszik elméle­tileg megalapozni munkáját. Elvégezte a marxista—leni­nista középiskolát, ősztől az esti egyetemre készül. — Az az igazság, hogy nem elég. ha az ember ráérez dol­gokra. Az ösztönös munka gyakran vezet tévedéshez. Amit viszont tudok, az biz­tos. abban nem csalódhatok. Ezért tanulok, ezért szeretnék egyetemre kerülni. Gyakori vendég a TIT-ben is. — Három évig az NDK-ban dolgoztam — adja a magya­rázatot. — Ez elég volt ah­hoz. hogy a ..konyhanvelvet” elsajátítsam, de szeretném perfekt beszélni a német nyelvet. Beiratkoztam a TIT középhaladó nyelvtanfolya­mára. Nem árt. ha az ember legalább egy idegen nyelvet beszél. marton József családos ember, a kislánya két és fél­éves. Felesége megértéssel se­gíti. hogy dolgozhasson a fia­talokért. Ügy egyeztek meg. hogy ha kettőre nem ér haza. akkor „valahol” van. És ez a valahol nem presszózást je­lent. hanem azt, hogy a kö­zösségért dolgozik. — szendi — Az ecsegi takarékszövetkezet vállalta Az Ecseg és Vidéke Taka­rékszövetkezet Igazgatósaga — a dolgozók kezdeményezé­sére — csatlakozott az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított versenymozgalomhoz. A versenymozgalom kere­tén belül vállalják, hogy az 1974. évi 1,5 milliós betétter­vet 500 000 forinttal túltelje­sítik, s ezáltal a IV. ötéves terv időszakára betervezett betétállomány összege egy évvel előbb, vagyis folyó év végére teljesítve lesz. A takarékszövetkezetnél 1974. január 1-től bevezetett nyereménybetét szervezésébe kapcsolódnak és szorgalmaz­zák a betétek összegének mi­nél magasabbra emelését. A háztáji gazdaságok és házikertek termelésének fej­lesztését szolgáló kölcsönállo- mány 1973. évi összegét 1975 év végére négyszeresére eme­lik. így ennek összege egy­millió forint lesz. A cél el­érése érdekében együttműkö­dési megállapodást kötnek a pásztói ÁFÉSZ-el és a körzet területén működő mezőgazda- sági szakcsoportokkal. Állandó propagandát fejte­nek ki az áruvásárlási köl- csönállomány növekedése ér­dekében, főleg a nők háztar­tási munkáját könnyítő gé­pek vásárlása terén. Vállalják, hogy az áruvásárlási köl- csönyállományt az 1975. év végére az 1973. évihez viszo­nyítva 50 százalékkal túltel-' jesítik. A tagsági igényeknek meg­felelően Csécse községben be­tétgyűjtő pénztárt létesítenek. Három klub A forgó foteloktól kezdve a tévéig, rádióig, lemezjátszó­ig és magnóig minden megta­lálható a karancsaljai ifjúsá­gi klubban. A klub otthont ad a KISZ-eseknek és a szervezeten kívüli fiataloknak. A közsé­gi KISZ-szervezet elsősor­ban politikai jellegű progra­mokat „visz” a klubba, de nem hiányoznak a szórakoz­tató foglalkozások sem. Még nem érkezett meg az új berendezés a karancsla- pujtői klubba, de a fiatalok máris használatba vették — ideiglenesen a régi bútorok­kal. Vetélkedők, szavalóver­senyek, TIT-előadások, Disc­jockey klub, filmvetítések, könyvheti előadások — van miből választaniuk a község fiataljainak. Kevésbé modern helyiség a karancsberényi klub, felsze­relése viszont korszerű, ma­napság kapták. A három község három klubjához már csak három képzett klubvezető kell. akik szíwel-lélekkel és hozzáértés­sel foglalkoznak a fiatalok­kal. Erre sem kell már soká­ig várni, a klubvezetők most készülnek a salgóbányai tan­folyamra. Több mint hét hónap telt el a népesedéspolitikai hatá­rozat megszületése óta. S ez alatt kivétel nélkül megvaló­sulnak azok a jelentős lépé­sek. amelyek megkönnyítik a gyermekáldást vállaló csalá­dok életét. Kedvező hatásuk­ra az idén kereken 40 ezer­rel több kis jövevény érkezé­sét várják, mint tavaly, és körülbelül 20—25 ezerrel töb­ben veszik igénybe a gyer­mekgondozási segélyt. Ez a tény tekintélyes áldo­zatokat kívánt és kíván ál­lamunktól és egész társadal­munktól. A népesedési hely­zet javítását ösztönző határo­zat szellemében január else­jétől emelkedett a gyermek- gondozási segély összege. A segélyt jelenleg megközelítő­en 200 ezren kapják. Az anyasági segélyben részesülők köre is egyrészt kibővül, másrészt az első gyermek után fizetett összeg is — a kelengyejuttatással együtt — 1100 forintról 2500- forintra emelkedett. A terhességi­gyermekágyi segély az 1974 előtti 50 százalék helyett — ugyancsak ez év januárja óta — a fizetés 65 százaléka. Ki­terjesztették a gyermekápolá­si táppénzre jogosultságot is. A negyedik ötéves terv ele­Negyvenezerrel több gyermek! jén a családi pótlék 1,5 mil­lió gyermek után járt, az egy gyermekre jutó családi pótlék összege pedig 150 fo­rintot tett ki. Először a há­rom és több gyermekesek és az egyedülálló szülők családi pótlékát emelték, majd pedig az említett népesedéspolitikai Intézkedések keretében június elsejével a két gyermek utáni pótlék is havi száz forinttal emelkedett. A határozat alapján a dol­gozó szülők az eddiginél több fizetésnélküli szabadnapban részesülnek. A gyermekélel­mezés, -üdültetés, -intéz­ményekkel való ellátottság javítása érdekében is figye­lemre méltó kezdeti lépések történtek. Ha nem is közvetlenül, de közvetve feltétlenül részben a népesedéspolitikai határo­zat tudatformáló hatásának köszönhető, hogy a terhesség­megszakítások száma 43 szá­zalékkal csökkent! Hangsú­lyozni kell, hogy ez csak kis részben a szigorítások és nagyrészt a fogamzásgátló szerek választéka bővülésé­nek, használatuk terjedésének köszönhető. A művi vetélések visszaszorításában egyre na­gyobb szerepe van a család- védelmi és házassági tanács­adók országos hálózatának, amelyet szintén a határozat intézkedései nyomán hoztak létre. A célok érdekében nemcsak az egészségügynek, hanem az iskolai nevelésnek 1 is komoly tennivalói vannak. A csalá­don kívül a nevelési intéz­ményekben is el kell mélyí­teni a szocialista társadalom erkölcsi normáihoz igazodó, felelősségteljes kapcsolatokra törekvő szexuális magatar­tást, a felkészítést a házastár­si. majd szülői kapcsolatokra, a harmonikus családi életre, ahol szívesen fogadott és kel­lő időben érkező jövevény a gyermek. Végül és nem utolsósorban nagyon nagy hangsúllyal kell Ertik-e a muícezetök? Nincsenek irigylésre méltó helyzetben me­gyénk üzemeinek, vállalatainak művezetői. Eleget kell tenniök a központi elképzelések­nek, egyúttal képviselniük kell az irányítá­sukra bízott dolgozók jogos érdekeit. Egyébként is fontos személyek. Ők tolmá­csolják jól vagy rosszul a helyes politikai elképzelések gazdálkodási követelményeit, ök képviselik hatékonyan, vagy kevésbé eredményesen a párt politikáját, de nekik kell megmondani azt is, hogy mi fáj a Ve­lük együtt dolgozó munkásoknak, nekik kell eldönteni, hogy mikor „szállnak szem­be” vezetőikkel, és mikor közvetlen dolgozó társaikkal. E kettős szerepükben döntő többségük jól megállja a helyét, mert majdnem mindany- nyian korábban is munkások voltak, és ezer szállal kötődnek társaikhoz. Ugyanakkor mint vezetők, az összefüggések ismeretében jól meg tudják ítélni és támogatni a helyes vállalati elképzeléseket. Sokukra jellemző, amit Győri Ferencné, öbiösüvegyári dolgozó egyik SZMT-ülésen felszólalásában közreadott: — A mi műve­zetőnk kikéri a műhelybizottság véleményét a létszám-átcsoportosításoknál, a norma­karbantartásoknál és a jutalmazásnál. En­nek során vita is kialakul. Ez természetes, mert az élet naponta vet fel megoldásra vá­ró vitás problémákat, amelyeknek lezárása nem megy simán. Sokszor úgy érezzük, hogy belefáradunk, de másnap újra kezd­jük. Ez ugyanúgy hozzátartozik az üzemi demokráciához, mint az, hogy művezetőnk odafigyel dolgozótársai véleményére, javas­latára, kritikai megjegyzésére, abból kiin­dulva; ha eldobja a segítő kezet, akkor magára marad. A vezetői munka társadalmasítása, amely az üzemi demokrácia kiteljesedésében ölt testet, előnyös a középvezetőknek is. önma­guk munkáját könnyítik meg, döntéseik megalapozottabbá válnak, jobban visszatük­rözik a reálisan gondolkodó, és mérlegelni tudó fizikai munkások véleményét, ha de­mokratikusan irányítanak, vezetnek. Ebben az esetben erősítik a munkások tulajdonosi érzését, szilárdítják a munkahelyi légkört. Ellenkező esetben a gondok lavináját indít­ják el maguk körül. Nem könnyű erre a munkastílusra egyik napról a másikra átállni, úgy, hogy közben az egyszemélyi vezetés még egyértelműbb, még karakterisztikusabb, határozottabb le­gyen. Mert az üzemi demokrácia egyet je­lent a magasfokú renddel és fegyelemmel, az egymás iránti tisztelettel és megbecsüléssel, a jó kollektív szellemmel. De szülője a nö­vekvő öntudatnak, az igényesebb munkás- kulturálódásnak, a nemes emberi tulajdon­ságok kialakításának. Ezek megvalósításában kulcsszerepe van a középvezetőknek, a művezetőknek. ön­ként adódik a kérdés: értik-e, hogy ebben a politikai közegben, amely az üzemi demok­rácia erősítésének jegyében zajlik, tudják-e, hogy milyen feladat hárul rájuk az előbb említett politikai folyamat erősítésében. Az egyértelmű igen ugyanúgy nem tükrözné a vaiosagot, mint az egyértelmű nem. Kétezer művezető dolgozik megyénk üze­meiben, gyáraiban, vállalatainál. Képzettsé­gük, műveltségük, politikai intelligenciájuk, lényeglátásuk, szelekciós képességük sokré­tű és végtelenül árnyalt. A sok jó mellett előfordul, amelyik érti az üzemi demokrá­ciával kapcsolatos követelményeket, és még­sem csinálja, de vannak, akik nem tudtak megszabadulni a korábbi, megszokott veze­tői felfogástól, munkastílustól. Akadnak olyanok is, akik várnak, mondván: majd csak kialakul. Bármely álláspontot is vizsgáljuk, annyit elmondhatunk, hogy a járt utat, bármilyen fogékony középvezetőről legyen szó, nehezen cserélik fel a járatlanért.. Ezt a gyakorlatot megfelelő irányba terelni csak az üzemi demokrácia fogalmának, és mai követel­ményeinek megértetésével és fokozatos al­kalmazásával lehetséges. Nem kívánhatjuk, hogy a művezetők ki­zárólag önműveléssel oldják meg a fontos politikai feladatot. Annakidején, de még ma is, az első számú vezetők között akadt, és ma is akad olyan, aki egy kicsit idegenke­dik a vezetői munka ilyen értelmű társa­dalmasításától. Ennek ellenére, ha nehezen is, de rájöttek: az üzemi demokratizmus bő­vítése, tartalmának javítása a mai idők po­litikai fejlődésének egyik fontos követelmé­nye. Ezért nem szabad sajnálni sem az időt, sem az energiát, sem a pénzt a művezetők rendszeres, fokozatos, magasabb szintű ve­zetői továbbképzésétől. Ennek során azt kell elfogadtatni velük, hogy az új vezetési szisz­téma számukra hoz — elsősorban — elő­nyöket, bár a kezdeti időszakban több lesz a munkájuk, nagyobb a kötelességük, ennek eredménye jelentkezik jobb, megalapozot­tabb döntéseikben. Másképpen szólva, meg kell tanítani őket az üzemi demokrácia helyes gyakorlatára, a gyors és helyes helyzetfelismerésre. Ennek során különös tekintettel' kell figyelembe venni a reájuk bízott dolgozók politikai kul­turáltságát, általános műveltségbeli színvo­nalát, igényeiket, jó és kevésbé előnyös em­beri tulajdonságaikat, erényeiket, hibái­kat, érzékenységüket, hivatás- és gyárszere- tetüket, munkás mivoltukból adódó büszke­ségüket, a kedvező és kedvezetlen környe­zeti adottságokat. Eljön az idő, amikor egyértelműen és ha­tározottan érzékelhető lesz, hogy az üzemi középvezetők mindegyike érti. V. K. Országjáró Szabolcs—Szatmár megyé­ből érkeztek Nógrádba azok a pedagógusok, akik komplex továbbképzésen vettek részt és záró eseményként elláto­gattak Salgótarjánba, So­moskő várához, majd Balas­sagyarmaton át Gyöngyösre, a Gagarin Hőerőműbe. Eger­ben tettek vártúrát és város­néző sétát. Országjárásuk so­rán Nógrádról elismeréssel szóltak nemcsak a látott ipa­ri fejlődés, a jó utak, nagy­arányú építkezések, város- rendezés láttán, hanem a vál­tozatos. szép táj, a szép ki­látást nyújtó hegyek nagy él­ményt nyújtottak a negyven főnyi biológia—földrajz sza­kos tanárnak. szólni a népesedéspolitikai határozatok szellemében fo­gant olyan törekvésekről, amelyek a nagycsaládosok soron kívüli lakáshoz juttatá­sát és főleg a gyermekintéz­ményekkel történő ellátottság javítását szolgálják. E téren nem hallgathatók el a le­maradások, amelyeket csak növel a születések egyre gya­rapodó száma. Ösztönzendő és csak üdvözölhető tehát minden olyan munka- és tár- sadalmimunka-felajánlás, amely ezen intézmények mi­előbbi létesítését, illetve bő­vítését szorgalmazza, hiszen a gyermekgondozási segélyt igénybevevőket is beleszámít­va jelenleg még csak gyerme­keink 70 százalékának biztosí­tott az állami bölcsődei, il­letve óvodai ellátása. E fon­tos és gyermekeink fizikai­szellemi fejlődése szempont­jából, — de más szempontok alapján is — lényegbevágó feladatnak a teljesítése még előttünk áll, és csakis ez te­heti teljessé a népesedéspoli­tikai határozatok teljesítésé­nek egész sorát, — amelynek egyébként örvendetes eredmé­nyeivel ma már nap mint nap találkozhatunk. Komor Vilma ) Szabadfoglalkozás az érsekva dkerti óvodában.- ki [ NÓGRÁD- 1974. június 11., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents