Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

CetienLal kitüntetése „Huszonöt éves a KGST Érdeméremmel” tüntette ki Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Nép Hurálja Elnökségének elnökét a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az emlékérmet Lá­zár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros el­nöke nyújtotta át. Szovjet sajtótükör Nixon mosxhvai látogatása elé William Fulbright amerikai, Az amerikai pénzintézet el- szenátor a TASZSZ washing- nöke a továbbiakban a szov- toni tudósítójával folytatott jet—amerikai együttműködés beszélgetésében kijelentette, fejlődése előtt álló akadályok- ürül annak, hogy az Egyesült ról beszélt, amelyek szerinte Államok elnöke a Szovjet- leküzdhetőek. — Az egyik unióba utazik. Mint mondotta az enyhülés politikája, a két á'lam közötti kapcsolatok ren­dezése helyes politika, s fel­tételezhető, hogy az újabb ta­ilyen akadály, hogy a keres­kedelmi kapcsolatokban a Szovjetunió számára még mindig nem biztosították a legnagyobb kedvezmény elvét. lálkoeó hozzájárul e politika Az amerikai kongresszus még továbbfejlesztéséhez. mindig nem fejezte be ennek . , . , a kérdésnek vitáját. Bemél­Úgy gondolom foly- jyjj azonban, hogy a kérdést tatta az amerikai szenátor , js p0Zjtívan oldják meg. hogy az amerikai nép tulnyo- Amerikai üzleti körökben so- mó többségé normális kap- kat {esznek ennek érdekében, csőlátókat szeretne a Szov- — mondotta Clausen, majd jetunoivakj Természetesen kijelentette, hogy meg kell vannak olyanok is, akik el- engedni a további •hitelnyúj- lenzik ezt. A többség azonban ^soka|; }s, ak£r magán, akár határozottan a normális kap- állami vonalon a különböző csőlátók mellett van es ez az szovjet beruházási tervezetek általános irányzat. A jelenle­gi körülmények között a jó­zan ész diktálja, hogy a két ország szüntesse be a fegy­verkezési hajszát. Reméljük, hogy álfamaink idővel csök­kentik á fegyverkezés szint­jét, vagy legalább is nem finanszírozására A Szovjetunióban remélik, hogy az új magas szintű szovjet—amerikai találkozó fontos határkő lesz a szov­jet—amerikai kapcsolatok to­vábbi javitása és fejlesztése útján és ezeket a kapcsolato­kat a béke állandó tényező­emelik tovább. Végre kell hajtani azt is, amiben a két jévé változtatja ország az előző találkozókon A jap az amerjkai elnök megállapodott. Ez mindkét or- csütörtökön kezdődő hivatalos szág érdeke. Fulbright a továbbiakban nyíltan megnevezte azokat a korlátokat, amelyek egyrészt a fegyverkezési hajsza csök­kentésének, másrészt pedig annak útjában állnak, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. Mint mondotta, nem várható, hogy a Pentagon és a kato­nai körök csökkentsék befo­lyásukat. Természetes, hogy látogatásával kapcsolatban Richard Nixon életrajzát köz­li. Megjegyzi, hogy Nixon már nem első ízben látogat a Szovjetunióba. Amerikai el­nökként 1972 májusában hi­vatalos látogatást tett Moszk­vában. 1973 júniusban Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hivatalos vi- szontlátogatást tett az Egye­sült Államokban. A szovjet—amerikai csúcs- nem egyeznek bele önként tárgyalások eredményeként — folytatódik a Pravda cikke — megindult a szovjet—amerikai kapcsolatok alapvető átrende­ződése és létrejöttek az ala­pok a két ország békés célú, kölcsönösen előnyös együtt­abba, ami a katonai kiadások csökkenéséhez vezet. Fulbright végezetül rámu­tatott: a közvélemény-kutatá­sok szerint az amerikai tár­sadalom többsége nem ért működése számára. A látoga- egyet azokkal, akik a fegy- tások során aláírt okmányok, verkezési hajsza és a hideg- mindenekelőtt a szovjet— háború folytatásának hívei. amerikai kölcsönös kapcsola- Clausen, a Bank of Ame- tok alapjait rögzítő okmány rica' pénzügyi korporáció el- és a nukleáris háború mega- nöke, Nixon küszöbönálló kadályozásáról kötött megái- moszkvai látogatásáról nyilat- lapodás, jelentősen- hozzájá- kozott az Izvesztyija tudósító- rultak a nemzetközi biztonság jának. Ezeket mondta: Nixon el­nök tárgyalásaitól további enyhülést várunk, s ez ne­künk is, önöknek is előnyös és az egyetemes béke szilár­dításához. A Szovjetunióban megfele­lően értékelik Richard Nixon politikai fáradozásait az ame­lesz. A továbbiakban rámuta- rikai—szovjet enyhülés szilár­tott: nyugati üzleti körökben dítása és a szovjet—amerikai arra törekednek, hogy bővít­sék a gazdasági, a tudomá­nyos és a műszaki kapcsola­tokat a Szovjetunióval. kapcsolatok fokozatos javítá­sa érdekében —, szögezte le végezetül a Pravda. (TASZSZ) NOGRAD — 1974. június 27.. csütörtök Az emberiesség jegyében A chilei katonai junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság szerdán Koppenhá­gában kezdődött kétnapos ülésszakának megnyitó ülésén a dán közvélemény nevében Knud B. Andersen szociálde­mokrata politikus, volt kül­ügyminiszter üdvözölte a résztvevőket. Az emberiesség és a demokrácia nevében felszólította a chilei juntát, hogy bocsássa szabadon a Né­pi Egység kormányának tag­jait és az összes többi politi­kust, akikre most hadbírósági tárgyalás vár. Az ülésen felszólalt Öle Espersen dán parlamenti kép­viselő, a nemzetközi bizott­ság tagja, aki áprilisban lá­togatást tett Chilében. Mint mondotta, a nemzetközi bi­zottság mindent megtesz azért, hogy tanúk és nemzet­közi megfigyelők segítségével tárgyilagosan értékelje a chi­lei helyzetet. — Chilei láto­gatásom idején szerzett ta­pasztalataim nem hagynak kétséget afelől, hogy a chilei katonai junta embertelen módszereket alkalmaz, és változatlanul üldözi politikai ellenfeleit — hangsúlyozta Espersen. Az ülésszak ezután meg­kezdte a tanúvallomások és a külföldi megfigyelők meghall­gatását. (MTI) — Mosthráíg (U 25 hónap a szovjet—amerikai kapcsolatok történetéből A szerény másfél milliárd Futólagos pillantást vetve Moszkva amerikai „idegenfor­galmára” megállapítható, hogy a legutóbbi hónapokban mindazok megfordultak itt, körülmények ismeretében abban reménykednek, hogy mégis igazat lehet adni azok- sikerül megfelelően porha­nak a megfigyelőknek, akik nyóssá tenni a talajt egy tár- szerint a világ két vezető ipa- sadalmi mértékben is jelentős ri hatalmáról lévén szó, a ke- ideológiai, szellemi és poli.i­akiktől ilyen vagy olyan meg- reskedelem arányai viszonylag kai erózió számára. Ennek gondolásból elvárható az együttműködési politika támo­gatása. Edward Kenndy és Hughes Scott szenátorok, a demokrata párt két vezéralak­ja, Harriman volt moszkvai a Kremlben, nem feltétlenül párthívei Richard Nixonnak, de hívei az enyhülésnek. Min­den jel szerint derekas mun­kát végzett a Szovjetunióval szembeni előítéletek leküzdé­shingtonban járt. GAZDASÁGI KÖTELÉKEK A harmadik Brezsnyev— Nixon találkozó politikai ala­pozó munkálatai tehát széles szerények. A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY legfőbb eszköze „az emberek, eszmék és információk szabad áramlása” lenne. A fellazításról a hivatalos Washington sem mondott le. A moszkvai csúcstalálkozó De amíg a békés egymás mel- nagykövet, Armand Hammer, óta eltelt 25 hónapban egyetlen lett élés kimutatható gazda- a szovjet—amerikai kereske- olyan területe volt a két or- sági előnyöket jelent a tőkés delem két lábon járó törté- szág kapcsolatainak, amelyen vállalkozónak, munkaalkal- nelme, és sokan mások, akik lényeges előrehaladást nem si- mat a proletárnak, amíg nö- a közelmúltban megfordultak került elérni: az 1972 októbe- véli a kormányzat nemzetközi rében aláírt kereskedelmi tekintélyét, s enyhít belpoli- egyezmény végrehajtása. Bár tikai nehézségein is, addig az amerikai export-import Nixonnak és környezetének bank a Fehér Ház nyomására nem lehet érdeke, hogy az igyekezett hitelekkel segíteni a ideológiai fronton alkalmazott szállítások bővítését, az egyez- primitív és durva fogásokkal sében a Ponomarjov vezette mény kulcsparagrafusát — a kockára tegye az egyéb tekin- parlamenti delegáció is — az legnagyobb kedvezmény elvé- tetben remélt előnyöket, első ilyen jellegű küldöttség, nek biztosítását a szovjet áruk amely a diplomáciai kapcso- behozatalában — nem hajtot- latok felvétele, 1933 óta Wa- ták végre. „A legnagyobb ked­vezmény elve” az Egyesült Ál­lamok kereskedelmi partnerei számára nem jelent kivétele- sen pártolja mindazt, ami a zettséget, csupán egy sor in- két nép és a két kultúra kö- dokolatlanul magas behozatali zeledésében progresszív, vagy vám eltörlését, amelyeket más legalábbis humánus szempont­om.^- országok, köztük Lengyelor- ból elfogadható. így valósul- knriíok- <ác Veen* ’mersikusak szág és Románia viszonylatá- hat meg a Solomon Hurok, a voltak. A moszkvai Pravda ban már réSen végrehajtottak, közelmúltban elhunyt ameri- néhány nappal ezelőtt elege- Ilyen módon egész sor, a yi- kai impresszárió élete_ vágya, detten állapíthatta meg, hogy lágpiacon keresett szovjet a rnoszkvai Nagy szinnaz Da- az elnököt a Szovjetunióhoz árucikk — például a szárnyas- tett "társulatának vepd 8J -- való közeledés folytatásának hajók, a JAK—40-es sugárhaj- így juthatott el négy ~ szándékában azoknak a kong- tású kisgépek, az olcsó szov- [lkalwrSZ1wh^v, 65 zenel resszusi személyiségeknek jet órák, nem jutnak el jelen- tes MoszKvaDan- nagy része is támogatja, akik tékeny mennyiségben az ame- A novoszljszki Pepsi-Cola egyébként úgy érzik: maga rikai piacra, s ez is tetemes . üzembe helyezésének al- Nixon túl mélyre süppedt a szerepet játszik abban, hogy a imából a Nye^yelje című Watergate-viták ingoványába. kereskedelem mérlege szovjet népszerű moszkvai hetilap in- A kapcsolatok stabilitása SZ^rnbontboJ er6sen nagatív. terjút készített Donald Ken- szempontjából ezen vagy azon Hiaba alakítottak meg 1973- dallal, a PEPSICO INC. elnö- a ponton meghatározóvá vál- han a szovjet amerikai ke- kével. Kendall elismeréssel hat a gazdasági kötelékek nö- .pcskedelmi bizottságot, hiába nyilatkozott a szovjet—ameri- vekvő crciö. Hosy hol van gz i§y®k6zn6k &z érdckslt ame- kai kapcsolatok fejlődéséről, MILYEN ÍZŰ A PEPSI-COLA? A Szovjetunió maga is erő­a pont és mikor érik el, ez olyan kérdés, amelyre a vá­laszt csak a gyakorlat adhatja meg. rikai üzletemberek hosszú le- derűlátónak mutatkozott a járatú megállapodásokkal ki- gazdasági kapcsolatok távlata- küszöbölni a vámakadályokat, it illetően. Csupán egyetlen a legnagyobb kedvezmény kérdésre nem tudott választ problémája továbbra is meg- adni Arra, hogy milyen ízű A puszta áruforgalmi ada- oldásra vár. tulajdonképpen a Pepsi­tok ebből a szempontból ma „ Cola. A hetilap ebből azt a meg nem sokat mondanak. JACKSON ÉS TÁRSAI csak félig tréfás következte- 1973-ban a két ország keres- tést vonta le, hogy Kendall kedelme megközelítette az 1,5 Henry Jackson és Eugene 1S azok közé tartozik, akik az milliárd dolláros értéket, s Rostow amerikai szenátorok, utóbbi években megtanulták, ezzel az Egyesült Államok a a Szovjetunióval folytatott ke- hogyan lehet megkülönböztet­Szovjetunió külkereskedelmi reskedelem kongresszusi ellen- n- lényedet a lényegtelen- pártnerei között á hetedik he- zékének vezetői a törvényvi- arnpr,kai kan­lyet foglalja el, megelőzve a tákban. A szovjet belügyekbe csolatokban szocialista országok közül Ro- való beavatkozással és az ezt (Véffe) mániát és Kubát, a vezető tő- szolgáló propaganda minden késországok közül Japánt. A formájának aktivizálásával Bokor Pál Magyar képviselők londoni látogatásai A történelmi London neve- gadta dr. David Pitt, a nagy- zetességeit, a Towert és a londoni tanács elnöke. Dr. Westminster apátságot tekin- Pitt ebédet adott a delegáció tette meg szerdán délelőtt a tiszteletére, magyar parlamenti küldött- Délután a lordkancellár, ség, amely Péter Jánosnak, Lord Elwyn-Jones fogadta az országgyűlés alelnökének küldöttségünket, a lordkan- vezetésével kedden érkezett cellár és a magyar parlamen- egyhetes hivatalos látogatásra ti képviselők megbeszélést Angliába. A küldöttséget fo- tartottak. (MTI) Az új charta Ami késik, nem múlik. Két és fél hónap­pal a NATO fennállásának 25. évfordulója után elkészült az újabb „családi kép”: az Egyesült Államok elnöke és tizennégy or­szág vezetői fényképészek elé álltak a NATO brüsszeli székházában. Nixon, Schmidt kan­cellár, Wilson angol miniszterelnök és a töb­biek ünnepélyesen aláírták a tizenöt ország nyilatkozatát. Az új - atlanti charta megerő­síti, hogy az európai tőkésországok az ame­rikai atomernyő alatt húzódhatnak meg, és, hogy az amerikai katonák mindaddig Euró- rópában maradnak, amíg részleges visszavo­nulásukra, például a haderő-csökkentési tár­gyalásokon megállapodás nem születik. A nyilatkozatot egy héttel ezelőtt a kanadai fővárosban, Ottawában a külügyminiszteri értekezleten szövegezték meg és fogadták el, tulajdonképpen már érvénybe is lépett az új atlanti charta; az állam- és kormányfői szin­tű újabb NATO-értekezletre úgyszólván nem is lett volna szükség. Ha mégis, akkor annak más okai lehettek. Mindenekelőtt például az, hogy Nixon ame­rikai elnök moszkvai látogatásának előesté­jén — az atlanti hadrend egységét szerette volna bemutatni a világnak. Ugyanakkor előre meg kívánta nyugtatni szövetségeseit, akik az előző SALT-megállapodás miatt egy- szer-másszor már kifejezték ellenérzésüket. hogy a NATO-érdekekkel egybevágóan fog tárgyalni Moszkvában. Első kézből adott némi tájékoztatást az egybegyűlt kormányfőknek arról is, mi tör­tént korábbi közel-keleti kőrútján, és nyil­ván szót ejtett az amerikai tervekről, ame­lyek a nemzetközi olaj- és nyersanyagválsá­got, a pénzügyi rendezést érintik. Nixon így gyakorlati bemutatóval szolgált, hogyan képzelik a szövetségesek konzultációs rend­szerét. A vélemények cseréje, a cselekvés- egyeztetés céljából — ez áll az ünnepélyesen aláírt új atlanti nyilatkozat középpontjában. Hogy azért mégse legyen minden a legna­gyobb rendben, volt egy-két „hiányzás” Brüsszelben. Giscard d’Estaing, az új francia államfő maga helyett Chirac miniszterelnö­köt küldte el, a közelgő parlamenti válasz­tásokra hivatkozva pedig sem a kanadai, sem az izlandi kormányfő nem utazott Brüsszelbe, nagy figyelem övezte ezen a csúcstalálkozón is az új portugál vezetést: Palma Carlos miniszterelnök számára ez volt az első nemzetközi szereplés. Nixon úgyszólván valamennyi szövetséges állam vezetőjével tárgyalt, egyetlen kivétel — francia miniszterelnök volt, Chirac, arra hivatkozva, hogy vissza kell sietnie Párizs­ba, a perzsa sahhál való tárgyalásokra, — nem „járult” az amerikai elnök ele. Pálfy József Az izraeli támadások visszhanggá A libanoni területek éllen intézett izraeli támadások erőteljes politikai visszahan - got váltottak ki szerte a világon. Kuvait javaslatára az Arab Liga titkársága — Libanonnal egyetértésben — hétfőre Kairóba összehívta a húsz arab tagállam had­ügyminisztereinek rendkí­vüli értekezletét. A tanács­kozás feladata, hogy „meg - vizsgálja a kegyetlen izrae.i támadások nyomán kialakult súlyos helyzetet.” Szadat egyiptomi elnök egy bejrúti hetilapnak ked­den adott nyilatkozatában felajánlotta az egyiptomi lé­gierő támogatását az izrae i légitámadások visszaverésé­re. Az államfő Izraelt tette teljes mértékben felelőssé a kialakult helyzetért, és hang­súlyozta: Tel Avivnak tisz­tában kell lennie azzal, hogy Libanont az arabok, köztük az egyiptomiak nem hagyják egyedül. Az ENSZ székhelyén Jo­seph Tekoah. Izrael állandó képviselője levelet juttatott el a Biztonsági Tanács soros, mauritániai elnökéhez. Eb­ben megismételte azokat az ismert vádakat. amelyek szerint a kommandóakciók Libanon területéről indul­nak ki. Tekoah mindazonál­tal nem kérte a BT összehí­vását az ügyben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents