Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

A tudatformálás állandó feladat Érsekvadkerten az aratóbrigád Késsen as aratásra A NÓGRÁDI SZÉNBÁ­NYÁK szakszervezeti bizott­sága legutóbb széles körben vizsgálta az eszmei, nolitikai tudatformáló munka haté­konyságát. Nagyon széles te­rülete ez a szakszervezeti munkának. A felmérés ielen- tős fejlődést tükröz annak ellenére. hogy még igen sok a tennivaló. A dolgozók érdekképviselete mellett egyre nagyobb az érdeklődés olyan kérdések iránt, amelyekre az agitációs, a propaganda,- és a kulturális nevelő tevé­kenység keretei között lehet választ adni. A vállalatnál több mint 6 300 ember dolgozik. Közü­lük jelentős a párttagok ará­nya, és erős a szervezettség. A szakszervezet keretei kö­pött 1540 tisztségviselő. kö­zöttük 420 bizalmi tevékeny­kedik. A szervezeti élet ke­retein tűi még igen sok lehe­tősége van a kapcsolattar­tásnak. véleménycserének. A taggyűlések, termelési ta­nácskozások, szocialista bri­gádértekezletek és megannyi rendezvény biztosít fórumot a véleménycserére, tudatfor­málásra. Ezen kívül az ok­tatás, a művelődési házak, munkája. a kulturális ren­dezvények. a könyvtárak, mind igen hatékony eszközei a tudatformálásnak. A felmérés bizonyítja, hogy mennyire fontos szerepe van a munkahelynek a tudatfor­málásban. A munkások véle­ményének ez az elsődleges megnyilvánulási helye, ami kihat a közérzetre, hangu­latra egyaránt. Itt kerül sor nap. mint nap összehasonlí­tásokra. Tulajdonképpen a munkahelyen várják a dol­gozók szocialista politikánk realizálását, az elvi döntések gyakorlati megvalósulását. Mérnek. összehasonlítanak és talán, legbátrabban itt mondják el véleményüket is. A tapasztalatok azt is bi­zonyítják. hogy milyen óri­ási erőt jelent a munkahelyi közvélemény-formálás fejlő­désében a szocialista brigad- mozgalom. A vállalat 204 szocialista brigádjában több mint három és fél ezer ember tömörül. Ök azok. akik a hármas jelszó jegyében. a termelésben. a tanulásban, önképzésben, a közösségi és magánéletben példát mutat­nak. Mindez természetesen kihat az egész kollektívára. AZ ÜZEMI DEMOKRÁ­CIA erősítésében ugyancsak nagy szerepük van a szocia­lista brigádoknak. Nagyon sok tanújelét adják ennek, akár a szervezetlenséget. a feltételek hiányát, bírálják, akár fellépnek a fegyelmet lazítok, selejtet gyártók el­len. A gazdasági, politikai célkitűzéseket nemcsak is­merik. hanem tevékeny ré­szesei a megvalósításnak. A szocialista brigádokkal szem Hon támasztott igény ma már nagyobb mint bár­mikor. A szocialista tudat fejlődése tükröződik abban is. hogy nemcsak a termelés­ben. újítások kidolgozásában növekedett az önmérce, ha­nem a tanulás, művelődés is valóságos igénnyé vált a szocialista brigádoknál. A legutóbb lezajlott vetélkedő- sotozat ékes bizonyíték volt erre. Mindez hozzájárult ah­hoz. hogy az utóbbi időben javult a munkafegyelem, csökkent a munkahelyi fe­gyelmezetlenkedések száma. Az üzemi demokrácia kü­lönböző formái, termelési ta­nácskozások, brigádvezetői értekezletek nem csak a kö­zös célok megismerését. a véleménycserét szolgálják, hanem a szocialista tudat- formálását is. A munkások, ha látják, hogy véleményük­re támaszkodnak. javaslata­ikat hasznosítják egyre in­kább magukénak érzik az üzemet A tulajdonosi szem­lélet erősödése pedig a fele­lősségérzetet növeli. A szakszervezeti oktatás a vállalatnál kiegészíti a párt­oktatást. Tavaly 54 tanfolya­mot szerveztek, a négy szak- szervezeti oktatási forma ke­retében, több mint 1300 részt vevővel. Az idén ennél töb­bet terveznek, és nagyobb jelentőséget kap a lakóhelyi oktatás szervezése. Népsze­rűek a bányászakadémia előadás-sorozatai is, amit ki­lenc helyen szerveztek. Első alkalommal szervezték meg hét üzemnél a szocialista brigádvezetők továbbképzé­sét. amelyen, a szakmai, po­litikai kérdések mellett, ve­zetési ismereteket is oktat­tak. A szakmai, politikai kép­zés mellett egyre inkább elő­térbe kerül az általános mű­veltség gyarapítása. A szer­vező munka, amelyben a vál­lalatok két művelődési háza is részt vett. eredményesnek bizonyult. Az általános is­kola felsőbb osztályait 142 dolgozó végezte el. Az álta­lános iskolai végzettség azon­Cseabifas ©s m@üBi@€5Siiles Szokatlan hirdetések olvashatók mostanában a különbö­ző lapokban és szakfolyóiratokban. Az egyikből például megtudjuk, hogy felsőfokú képesítésű fiatal mezőgazdasagi szakembert keres egy termelőszövetkezet. A hirdetés csábí­tó záradéka: bútorozott’ szobát és napi egyszeri meleg et- kezést biztosítunk! Csaknem teljesen azonos „szöveggel kísérelte meg a szakemberfogást jónéhány termelőszövetke­zet. Tíz évvel ezelőtt még a hivatalos szervek valósággal könyörögtek, hogy fogadják a szakembereket. Ma — sze­rencsére ott tartunk, hogy a gazdaságok tesznek meg mindent, hogy mérnököt, technikust, állatorvost kapjanak. Az etyeki Vörös Hajnal Tsz például 10 ezer forintos lakás­építési segélyt, az ugari Lenin ingyen telket és építési köl­csönt, a simasági szövetkezet vissza nem térítendő kölcsönt és külön hosszú lejáratú hitelt ad a fiatal szakemberek la­kásépítéséhez. De lehetne tovább sorolni a törődés, a meg­becsülés példáit: Kiskunhalason külön gyakornoki pótdíjat. Békésen belépési engedélyt, Csengeren gyakornoki pótsza­badságot, a szombathelyi kertészeti tsz-ben szabad szomba­tot biztosítanak a kezdő szakembereknek. És ez így jó! Az idei szakemberigények bejelentésénél minden tize­dik termelőszövetkezet külön kedvezményként jelölte meg hogy 1—3 éven belül lakást biztosít, és addig is utazási költségtérítést ad a szakembernek. Csábító ajánlatok? Lehet, hogy azok, falun, de az ipari üzemekben már évtizedek óta ez a rend, ez a szokás, így hívnak, így vár­nak szakembert. Ami természetes az iparban, miért ne le­hetne természetes a mezőgazdaságban is? Legyen az! A legutóbbi statisztikai összesítések szerint 38 ezer technikus- és 23 ezer mérnök dolgozik hazánk mezőgazda­ságában és az élelmiszeriparban. Nagy ez a létszám, de valóban mégis kevés. A gépesítés és a technikai fejlődés egyre több, magas fokú szakképzettségű szakember munká­ba állítását teszi szükségessé. A központi intézkedések eredményeként a negyedik ötéves terv során évente kilenc- száz mérnököt és, állatorvost, valamint ezer üzemmérnököt bocsátanak ki a felsőfokú oktatási intézmények kapuin. A fejlesztéshez szükséges szakemberlétszám tehát központilag biztosított. A szakembereket nem csak csábítani és várni, de megtartani is tudni kell. S ez legalább akkora ..művé­szet”, mint a csábítás! Németh Sándor ban még nagyon sok dolgo­zónál hiányzik, ami na­gyobb erőfeszítést kíván a szervezőktől. A bányász művelődési há­zak munkáját igen jelentős színvonal-növekedés jellemzi az utóbbi időben. Új mód­szerekkel igyekeztek a haté­konyságot javítani. A könyv­tári munka. a munkahelyi kölcsönzés, a szocialista bri­gádok érdeklődési körének felkeltése, az igényekhez va­ló alkalmazkodás, a rendez­vények színvonalának növe­kedése, mind hozzájárult az eszmei, politikai nevelő­munka sikeréhez. EGY CIKK KERETÉBEN nehéz lenne mindazt felso­rolni. ami a bányász szak- szervezeti bizottság legutóbbi elemzéséből kiderült. Az eredmények kétségtelenül je­lentősek. de az igények még nagyobbak. Az eszmei, politi­kai tudatformálás állandó, folyamatos feladat, még na­gyon sok erőfeszítést kíván. B. J. Geometria — betonból Érsekvadkerten az aratás előtt feladták a leckét a kombájnosoknak. Ezek után minden azon múlik, jól meg­tanulják-e azt, és hogyan vizsgáznak belőle. Vitéz Fe­renc, a tsz főagronómusa köz­vetlen munkatársaival elké­szítette az aratási munkater­vet. Olyan nagy gazdaságban, mint az érsekvadkerti, na­gyon pontosan fel kell készül­ni a gabona betakarítására. Csak a kalászosok területe kettőezer hold, amelyről 150 vagon termésre számítanak. Ennek a tömérdek gabonának csupán a mozgatása rendkí­vül nagy munka. A főagronó- mus a feladatot az úgyneve­zett , nehézgépes traktorosbri­gádra építi. Nyolc kombájn­nal aratnak, amelyen a veze­tő és a segédvezető dolgozik. A termés szállítását négy speciális, úgynevezett billenős teherautóval és hat, szintén billenős zetorral oldják meg. A leglényegesebb, hogy a kom­ba jnosok és a szállítók tel­jes összhangban dolgozzanak. Egymásra utaltak ugyanis, mert ha a szállítók késleked­nek a kombájnnak kell áll­nia. Ha viszont a kombájnok munkája akadozik, a szállí­tók nem tudnak dolgozni. A főagronómus a brigádta­gokkal már megbeszélte a tennivalókat. Megegyeztek ab­ban, hä az aratást időben és jól elvégzik, akkor a vezető­ség sem marad szűkmarkú. Az egyezség így szól, töb­bek között: ha az alkatrész­ből és más javítási anyagok­ból megtakarítanak, a megta­karított összegnek tíz százalé­ka a brigádtagokat illeti. De abban is megegyeztek, ha az üzem- és kenőanyagból taka­rítanak meg, annak az összeg­nek az öt százaléka is a bri­gádtagokat illeti meg. Ha a szemveszteséget öt százalék alá csökkentik, akkor a tény­leges termés és megtakarított közötti gabona öt százalékát természetben kiadják a kom­bájnosoknak. A megegyezés tehát meg­született. Erdős János, a bri­gád vezetője a napokban úgy nyilatkozott, hogy nem lesz semmi baj. A munkát ponto­san és jó minőségben végre­hajtják, tehát a leckét jól megtanulták és csillagosra fognak vizsgázni. Ennyit mondott: — Mi még mindig helytáll­tunk, ha munkáról volt szó... Nem véletlenül hangsúlyoz­ta a brigádvezetője: „Ha munkáról volt szó...” Az a helyzet, hogy nem sok tsz- ben dicsekedhetnek ilyen hozzáértő műszaki emberek­kel, mint Érsekvadkerten. Többségük ott kezdte a tsz- ben. tehát úgynevezett saját nevelésűek. Ebből nagy elő­nye van a tsz-nek is, de az embereknek is. Mindent is­mernek, egymást is kitűnően. Tudják, ki milyen felkészült­ségű, kell-e számára segítség, vagy nem. A másik előny — és ez talán mindennél fonto­sabb —, hogy olyan korszerű gépparkkal rendelkezik a tsz, amilyennel dolgozni csak magas felkészültséggel lehet­séges. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a sze­relőknek, a gépek vezetőinek műszakilag állandóan képez­niük kell magukat. Az embe­rek tanítását pedig Németh Antal mérnök biztosítja, aki maga is helybeli ember. Azt mondta Vitéz Ferenc, a főag­ronómus, hogy amikor új gépet vesznek, akkor, mint az orvosok a beteg felett, kon­zultációt tartanak a szerelők. Megkapják a gépek műszaki leírását, amit aztán „betéve” kell tudniok. — Ez nálunk alapkövetel­mény — mondta. Arról van szó, hogy a szere­lő, a gép kezelője együtt vég­zi a javítást, vagy felújítást is. A lényeg: a szerelő mun­kából, a gép kezelője első­sorban azért, hogy tisztában legyen a gép konstrukciójá­val. Kiváló szakemberek az ér­sekvadkerti termelőszövetke­zet nehézgépes brigádjának tagjai. Ügy fogalmazta meg a főagronómus, hogy velük ma­gabiztosan indul bármilyen nagy feladat megvalósítására. Elkövetkezőt ismét a tsz egyik legnagyobb munkája, a gabonabetakarítás. Erdősék felkészülten várják, hogy be­bizonyítsák, érdemesek a bi­zalomra. Igaz, egy kis adós­ságuk még van. Nem kapták még meg a szocialista címet, mert az ezzel járó feladatok közül politikai oktatáson és más gyűléseken való megjele­nésük hézagos. Amikor erről beszéltünk a brigád vezetőjé­vel, ígéretet tett — Ezzel sem maradunk mi adósak. Azért érdemes lenne elgon­dolkodni a pártalapszervezet- nek arról, hogyha ezek az emberek olyan kitűnő munká­sok, amihez kétség nem is férhet, miért idegenkednek a politikai jellegű megmozdulá­soktól. Amikor erről Kristók Istvánnal, a brigád egy má­sik tagjával szó esett Nagy Lászlónak, a párttitkárnak jelenlétében azt mondták: — Arról sem maradunk el, ha a munkánk megengedi és ott okos dolgokat hallha­tunk. .. Erre érdemes odafigyelni. B. Gy. Világgazdasági hírek A Szovjetunió még idén 1500 darab „T—25” típusú ke­rekes traktort és 350, „DT— 75” típusú lánctalpas traktort szállít pótlólag Lengyelország­ba. Az erre vonatkozó meg­állapodást Moszkvában írták alá. Július elsejével átlagosan 25 százalékkal emelik fel Bel­giumban a szén árát. Egyes szénfajtáknál az emelés mér­téke még ennél is nagyobb. A belga hivatalos statiszti­kák szerint egyébként június­ban rekordmagasságot ért el az árak emelkedése, s ha az ütem nem változik, az év vé­gére mintegy 17 százalékos lesz az infláció. tAr A Dél-Afrikai Köztársaság hétfő óta a dollárhoz viszo­nyítva „lebegteti” az ország pénznemét a randot. A kez­dő „lebegési” keret a dollár 0,67 százalékos leértékelésé­nek felel meg. Ifjúsági klub Lükén A Litke és Vidéke ÁFÉSZ és a községi közös tanács szo­cialista szerződést kötött az ifjúsági klub közös fenntartá­sa és működtetése érdekében. A felek kölcsönösen meg­egyeztek abban, hogy a litkei „Che Guevara” ifjúsági klub részére a tanács egy külön- helyiséget és a berendezési tárgyak megvásárlását bizto­sítja. Ezen kívül a művelődé­si ház költségéből fedezi a fű­tési és áramköltségeket. A klub — pályázat alapján — 8 000 forintot kapott az OIOT-tól, amit igen célszerű­en az ifjúság kulturált szóra­koztatását szolgáló eszközök vásárlására fordítottak. Töb­bek között, beszereztek aszta­lifocit, társasjátékokat, lemez­játszót és több mint 2000 fo­rint értékben hanglemezeket. A klub tagjai részére rend­szeres a kötött és szabad fog­lalkozások megtartása. Ter­vükben szerepel tíz előadás keretén belül megismerkedni a könnyűzene fejlődésével. A távlati terveikben szereplő filmklub, irodalmi színpad és népitánc-csoport megalakítá­sán kívül „Ismerd meg ön­magad”, valamint „Ifjúság és család” című előadássoroza­tok megtartására kerül sor. Az anyagi támogatást, a rendezvények részbeni költsé­geit és az előadók tiszteletdí­ját a íitkei ÁFÉSZ fedezi. Teszi ezt azért, mert a klub tagjai sorában megtalálhatók az ÁFÉSZ dolgozói, szövet­kezeti tagok, vagy azok gyer­mekei. Ezzel a szövetkezet, a közös összefogás jegyében, elősegíti az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltésén túl, az alapszabályában foglalt közművelődést szolgáló tevé­kenység szövetkezeti szinten történő kiszélesítését. Lefler Mihály né M/'ÖA/lM/WW^VlöO»4/VVlrWlA/V\^lMMAXVW'X\A/lA/\VV>/V'/l/'/VV^A»W\M/V/lA<,W Nem újkeletű, nem is ritka jelenség, hogy a lányok férj- hezmeneteiük után "visszavo­nulnak az ifjúsági mozga­lomtól. Esetenként az ifjú férj határozott követelésére teszik ezt: te csak ne mász­kálj a többiekkel sehová! Sok fiatalasszony azonban maga is úgy gondolja, hogy nem illő már egy asszonynak az ifjúsági megmozdulásokon való aktív részvétel. Hogy is mondja a régi nóta refrénje? Az ifjú menyecske valahogy így dalolja a lá­nyoknak: kiállók a rácsos kapumba, nem megyek már veletek sehova. Falun gyak­ran még ma is a régi nóta járja. De legyünk csak tár­gyilagosak: városon, sőt, me­gyeszékhelyünkön sem számít fehér hollónak ez a gyakorlat. Salgótarjánban a KISZ-tag- ság fele a nők köréből tevő­dik ki. A választott testüle­tekben, vezetőségekben való részvételük is ennek megfe­lelően alakult. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a nőknek vezető posz­tokra való választásakor sok­szor nem a rátermettség a döntő érv. A jelöltnek ese­tenként ettől nagyobb „érde­me” az, hogy nő, különösen akkor, ha még fizikai dolgozó is! Ezzel egyszerre több sta­tisztika is szépül. lay aztán [ hiába mutat megfelelő arányt Élmények híján Visszavonuló fiatalasszonyok Ritka téma azonban a gyer­meknevelés, a családalapítás, a családon belüli munkameg­osztás. Pedig ezek olyanok, amelyek a legközelebbről érintik a fiatalasszonyokat. S ha a téma vonzó, érdekesnek ígérkezik, könnyebb megtalál­ni a módját a részvételnek is. a vezető testületekben a nő— férfi arány, ha a szép sta­tisztika mögött elmarad a tartalom. A lányok és fiatalasszonyok funkcióba állításakor fonák­helyzet alakul ki. A 14-—20 éves lányok nagy ambícióval dolgoznak a mozgalomban, hiányzik azonban belőlük a vezetéshez szükséges kellő képzettség, érettség, rutin. Házasságkötés, gyermekszülés után, 24—26 éves • korban mindez már adott lehetne, akkor viszont már kevesen térnek vissza közülük az if­júsági mozgalomba. Vagy azért, mert „öregnek” érzik magukat hozzá, vagy pedig el­foglaltságukra, időhiányra hi­vatkoznak. A gyermekgondozással ott­hon töltött évek megszakítják, leggyakrabban végleg, lezár­ják a mozgalmi munkát. Holt időszak a három év. Viszony­lag kevés a példa arra, hogy ezeket az éveket, akár önkép­zésre, akár a mozgalmi mun­kában való további részvétel­re fordítanák a fiatal mamák. Tény, hogy a kisgyermek, az otthon körül ezernyi a tennivaló. Az is tény, hogy a férfiak a családon belül, a gyermeknevelésben általában nem vállalnak még arányosan részt. Sorolhatnánk még a té­nyeket tovább: kevés a böl­csőde, óvoda, nincs a város­ban pótmamaszolgálat. .. A tények legerősebbike azonban az, hogy ezek a nehézségek elsősorban azokat a nőket tartják vissza a mozgalomtól, akik korábban sem kaptak alapszervezetüktől mozgalmi élményt. Aki korábban sem érezte jól magát a KISZ-ben, annak szinte „jól jön” a há­zasságkötés, a gyermekneve­lés. Jó hivatkozási alap neki, sőt, az alapszervezeti titkárok nagy része is hajlamos arra, hogy ilyen okok alapján könnyen lemondjon a fiatal mama munkájáról. A kozmetika, a divat egyre gyakrabban szerepel az alap­szervezetek programjában. NÓGRÁD - 1974. Erősen megkérdőjelezhető a gyermekgondozási szabadsá­gukat otthon ' töltő kisma­mákkal való kapcsolattartás is. Csaknem valamennyi üzem, vállalat elmondhatja, hogy meglátogatta otthonuk­ban a kismamákat, s meghív­ja őket a vállalati rendezvé­nyekre. A kapcsolat azonban inkább esetenkénti, nem pe­dig tervszerűen épített. A fel­adat teljesítésének „kipipáld- sára” alkalmas, arra viszont már kevésbé, hogy megtartsa, erősítse a kismamában a ré­gi közösségéhez való tartozás érzését, s azt a tudatot, hogy munkájára továbbra is számí­tanak. A KISZ-szervezetek egyik legidőszerűbb feladata: hogy konkrét megbízatással lássák el minden egyes tagjukat. A kismamákkal való törődés a legszebb megbízatások közölt lehetne! — szendi — június 27., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents