Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

Uj Polski-Fiat Időszerű feladatok elolt — Már gyártják a Polski- FIAT 126 P kis személygép­kocsikat, ebben az évben 15 000 darab gördül le a sze­relőszalagokról — mondták el pénteken a lengyel Pol MOT Külkereskedelmi Vállalat saj­tótájékoztatóján. Külföldre el­sőként Magyarországra érkez­nek az első szállítmányok a jövő év elején. Tovább bő­vül a magyar—lengyel együtt­működés a gépkocsigyártás többi területén is. Mint ismeretes, a lengyel kiskocsikhoz a magyar válla­latok dugattyúkat, elosztófeje­ket, ablaktörlőket, feszültség­szabályozókat, elektromos kürtöket és komplett műszer­falakat szállítanak. Cserébe tíz év alatt — az 1986-ig szó­ló keretszerződés értelmében — 52 ezer érkezik a szóban forgó kisautókból. Hozzájuk Lengyelország exportál négy­személyes kemping-utánfutó­kat is. A 126 P gyártásával egyide­jűleg elkezdik a 127 P típus szerelését is, és tovább foly­tatják a nálunk is jól ismert 125 P korszerűsítését, illetve változatainak kidolgozását és előállítását. Hazánk a lengyel személy- gépkocsik régi vevője, Len­gyelország pedig Ikarus-autó- buszokat, speciális tej- és üzemanyag-szállító tartályko­csikat, naposcsibe-szállító ko­csikat vásárol. A szocialista integráció lehetőségeit ki­használva magyar tehergépko­csik épülnek lengyel vezető­fülkékkel és lengyel gépko­csik futnak magyar motorral és futóművel. A fejlődő len­gyel gépjárműipar a további­akban is számít a magyar partner együttműködésére. A Pol MOT lengyel Külke­reskedelmi Vállalat vasárnap Tihanyban rendezi a 4. Polski -FIAT találkozót. A magyar Polski-tulajdonosokat egész napos program, többek között autós ügyességi verseny vár­ja. (MTI) A pártkongresszus tiszteietere Az Állami Biztosító salgó­tarjáni járási fiókjának dol­gozói a nagybátonyi kirendelt­ség munkatársaival együtt a XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére né­hány nappal ezelőtt munka­felajánlást tettek. A felajánlá­sok egyéniek és kollektivek. A cél a minőségi és gazdaságos- sági mutatók javítása, s a felajánlásokat a helyi adott­ságokból és igényekből kiin­dulva tették meg. a KISZ Beszélgetés Deák Gáborral, a KISZ megyei bizottsága első titkárával Merőben új célokat nem fogalmazott meg a KISZ köz­ponti bizottsága 1974. április 17—18-i határozatában. Tisz­tázott és egyszerűbben kör­vonalazott viszont egy sor olyan kérdést, amely koráb­ban gondot okozott az ifjú­sági mozgalomban. A VIII. kongresszuson meghatározott tennivalók közül az áprilisi határozat egy részt emel ki. azzal a céllal hogy segítse a KISZ eszmei-politikai ha­tásának, a tagok erkölcsi, po­litikai. világnézeti elkötele­zettségének és kiállásának, az alapszervezetek aktivitá­sának és fegyelmének növe­lését. A legidőszerűbb cél tehát a politizálóbb KISZ-élet meg­teremtése, a kommunista vo­nások erősítése. Ennek el­éréséhez fogalmazta meg a határozat a legalapvetőbb és minden egyes KISZ-tag szá­mára kötelező tennivalókat. A határozat megjelenése nem a közeli napokra datá­lódik. de feldolgozása, értel- meztetése most a legaktuáli­sabb feladat. Ezért beszélget­tünk a határozatból adódó tennivalókról Deák Gáborral, a KISZ megyei bizottságának első titkárával. — Külön fejezetben fog­lalkozik a határozat a KISZ kommunista, politi­kai jellegével. Mi tette szükségessé ennek meg­fogalmazását? — A megyénkben lezajlott választásoknak is igen fon­tos tapasztalata volt. hogy a fiatalok tekintélyes részének gondot okoz a szervezet kom­munista jellegének értelme­zése. A kommunista jelleg értelmezését sokan leszűkí­tették. csak a direkt politi­zálás formáit értették alatt- ta. Ezért szólt erről külön a határozat — nagyon egysze­rű és közérthető fogalmazás­sal. Egy négyes követelmény következetes érvényesítéséről van itt szó. Minden KISZ- tag legjobb tudása és képes­ségei szerint álljon helyt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében: ismerje meg a párt eszméit és poli­tikáját; álljon ki érte min­den körülmények között: ve­gyen részt annak megvalósí­tásában. Mindezek érvényesí­tésének meg kell nyilvánul­nia az alapszervezeti mun­ka egészében, minden akció­ban, a fiatal állásfoglalásá­ban. egész magatartásában. — Szintén a választások alkalmával hangzott el, hogy valahol „elakadt” az alapszervezetek aktivitása. A közösségek lelkes mag­ja köré túlságosan népes passzív „szemlélődő” cso­portosul. Hogyan foglal­kozik ezzel a ténnyel —, amely nyilván nemcsak megyénkre érvényes — a határozat? — Először is leszögezi: le­gyen minden KISZ-tag ter­mészetes kötelessége. hogy konkrét, személyes feladato­kat, megbízatásokat vállal­jon, és adjon is számot köte­lezettségei teljesítéséről. Ép­pen a feladatvállalásban vol­tak a legnagyobb problémá­ink eddig. A vállalás nem a tagság előtt történt, a szá­monkérés sem. a tervezési és megbízatási rendszer elsza­kadt egymástól. Megyei vég­rehajtó bizottságunk idén januárban tárgyalta a tag- könyv-érvényesítés tapasztala­tait. Le kellett szűrnünk azt a következtetést, hogy az ér­vényesítés eddigi rendszere nem tette lehetővé a KISZ- tag „megméretését”. Ezért tartjuk nagyon fontos, poli­tikai célokat szolgáló szerve­zeti intézkedésnek a tagköny­vek évenkénti cseréiét. En­nek alapján nem kaphat, új tagkönyvet az a fiatal, akit méltatlan magatartásáért, vagy kötelességeinek elmu­lasztásáért a taggyűlés nem tart arra érdemesnek. Saját magunk és egymás őszinte, kritikus megítélésének igé­nye ez. Nem lehet azonban igazolás a „kevés tag — ke­vés gond” elvre! Továbbra sem célunk, hogy megritkít­suk sorainkat. A jövőben le­gyen „sikk” KISZ-tagnak len­ni. anélkül azonban, hogy az ifjúság élgárdáját akarnánk szövetségünkből kialakítani. Éppen ezért a kommunista jelleg erősítését csak a tö- megszervezeti jelleg megtar­tásával egységben lehet el­képzelni. Aki tehát megbíza­tását nem tudja teljesíteni, annak a többiek segítsenek. Helye csak annak nincs köz­tünk. aki kötelességeinek nem akar eleget tenni. Továbbra is arra törekszünk, hogy az üzemi és mezőgazdasági fizi­kai dolgozók körében emel­kedjen a KISZ szervezettsé­ge. s a tényleges politikai ak­tivitást tükrözze a középis­kolákban és a főiskolán is. Az elmúlt évben megyénkben a taglétszám emelkedése or­szágosan is a második leg­jobb volt.' Az egyéni meg­bízatások rendszerének ki­építése egyébként a határo­zat feldolgozásának első sza­kaszában is a legvitatottabb és leginkább tisztázásra szo­ruló kérdés volt. Hangót ad­tak a fiatalok annak a vé­leményüknek, hogy nem „ör- döngős” dolog ez. hiszen számtalan jó alapszervezeti példa van már rá. A me­gyei bizottságnak a FIN és az éves akcióprogramok elfoga­dásakor is legfőbb törekvése a megbízatások érvényesítése volt Erre külön módszertant nem adunk, nem is lenne helyes. Mindenütt a helyi sajátosságokat, a legfontosabb feladatokat figyelembe véve lássák el tennivalóval a szer­vezet tagjait. A határozat végrehajtásának sikere mú­lik azon. hogy ebben a per­döntő fontosságú kérdésben mikor és hogyan tudunk a tagsággal közös nevezőre jut­ni. És még egy gondolatot a megbízatásokhoz: ahhoz, hogy az alapszervezet tagsága job­ban eleget tehessen a politi­kai jelleg erősítésének, a leg­főbb megbízatás, amit a fia­tal vállalhat, az saját poli­tikai és szakmai önképzése. Olyan légkört teremtsenek az alapszervezetek, hogy ez be­cses. elismert megbízatás le­gyen! — Milyen módszerrel is­merteti. értclmezteli a ha­tározatot a fiatalokkal a KISZ megyei bizottsága? — Ami itt az egyik legfon­tosabb: a határozat értelmez- tetéséhez nincs szükség újabb határozatra! A kb-ülésen is elhangzott, hogy az ifjúsági mozgalom egész területén fel kell hagyni a határozatok mértéktelen „gyártásával”, ezzel nem lehet az irányítást, az alapszervezetek segítését elintézni. Megyénkben négy szakaszban dolgozzuk fel a határozatot. Elsőként az ap­parátussal. a testületi tagok­kal és az alapszervezeti tit­károkkal ismertetjük és ér­tetjük meg. A második sza­kasz a nyári vezetőképző tá­borok sorozata, ahol már módszertani segítséget is adunk hozzá. Mire a harma­dik szakaszhoz, az őszi tag­gyűlésekhez elérkezünk, már felkészült vezetőségi tagok, titkárok dolgozhatják fel a tagsággal a határozatot. A negyedik szakaszt tulajdon­képpen a konkrét intézkedé­sek életbe lépése jelenti — ez egyéves folyamatot alkot. S egy meg nem határozott, de igen fontos ötödik szakasz a határozattal való rendsze­res. folyamatos foglalkozás, annak állandó napirenden tartása. Már a feldolgozás első szakaszában is jelezték a fiatalok, hogy a határozat feldolgozásában, de különösen megvalósításáhan számítanak a pártszervezetek segítségére. E téren megyénkben bizako­dóak lehetünk, hiszen akár a választásokra, akár a FIN- re. akár az ifjúsági törvény­re való visszatérésekre gon­dolunk. mindenütt tapasztal­tuk a pártszervezetek támo­gatását. Kiemelt szerepet szántunk ebben a munkában azoknak a KISZ-eseknek. akik egyben párttagok is. Szendi Márta Embertársaikért fáradoznak Új fürdők, késnek as intéskedések Molnár Miklós az asztalosrészleg szocialista brigádjának tagja: „Ablakokat, ajtókat készítünk.” Nagyoroszi mindenesek Bánkuti János és Vida Irtván Csatornáznak, képet kere­teznek, kerítést szerelnek, sőt még ablakok, ajtók készítését is vállalják Nagyorosziban a Vegyesipari Szövetkezet dol­gozói. Hiba nélkül — kiváló­an dolgoznak. Nemrégen nyúj­tották át nekik a szövetség el­nökségének vándorzászlaját, s hogy megtartsák azt, ez évi szorgos munkájukkal is sokat tesznek érte, Főleg a szövet­kezet két szocialista brigádja serkenti az eredményességet. Lássuk most a legjobbakat! Az asszonyok egy része dobo­zok ragasztását végzi a Glóbus Nyomdának Ä bányáknál több mint tíz­éves múltja van a munkavé­delmi őr mozgalomnak. Célja, hogy a munkások aktívabban vegyenek részt a helyes biz­tonsági szemlélet kialakításá­ban, a baleseti források fel­derítésében. Segítsék a műsza­ki vezetőket a hibák gyors kijavításában. A munkavédel­mi őrök személyes példamu­tatása révén javuljon a mun­ka- és biztonsági fegyelem. A mozgalom gyakorlatilag betöl­tötte ezt a feladatot. A Nógrádi Szénbányáknál 533 dolgozó vállalta a részvé­telt, illetve a munkavédelmi őr tisztséggel járó többlet- munkát. Mert a dolgozótársak nevelése, a munkahelyek munkakörülményeinek elle­nőrzése ezzel jár. Saját és munkatársaik érdekében fá­radoztak. és ennek meg is van az eredménye. Nem véletlen például, hogy a szocialista brigádmozgalomban is egyre jelentősebb szerepet kap a munkásvédelem, a balesetek megelőzése. A bányaiparban és a Nóg­rádi Szénbányáknál is a mű­szaki fejlesztés, a korszerűsí­tés következtében nagymér­tékben javultak a munkakö­rülmények. Az is igaz viszont, hogy új veszélyforrások kelet­keztek. A főbb veszélyek megelőzése érdekében növe­kedett a műszerezettség, az automatizálás színvonala. A megelőzésben viszont tovább­ra is a személyi tényezők a legfontosabbak. Ez teszi szük­ségessé a munkavédelmi őrök munkájában a hatékonyság fokozását. Erre ösztönöz az is, hogy időszakonként a vállalat­nál értékelik a munkát és ju­talmazzák a legeredményesebb munkavédelmi őröket. Leg­utóbb 55 ezer forintot fordí­tottak erre a célra. Tavaly november óta 172 észrevételt naplóztak a mun­kavédelmi őrök. Ennek sok­szorosa az olyan eset, amikor szóban figyelmeztetnek mun­katársakat, jelednek a felügye­letnek, vezetőknek. Különösen aktívak ebben a kányási és a gépüzemi munkavédelmi őrök. A legutóbbi közös értékelés kritikusan foglalkozott a még meglevő hibákkal is. Szó esett arról, hogy a munkavédelmi őrök nem mindenütt kapják meg a megfelelő segítséget a vezetőktől. Észrevételeikre késik a válasz, az intézkedés. Helyenként a havi biztonsági és egészségügyi szemlékbe nem vonják be őket. A. be­jegyzések napi értékelése sem általános ma még. Az ilyen hibák gátolják a mozgalom fejlődését. Több segítséget érdemelnek, akik társaikért fáradoznak. Egyeseknél talán éppen a hi­ányos ismeretek miatt az ön­bizalom kevés. Előnyös meg­változtatásáért, sokat tehetnek a műszaki és szakszervezeti vezetők. A vállalati munka- védelmi szabályzat előírja, hogy a munkavédelmi őröket be kell vonni a balesetek ki­vizsgálásába, a körülmények tisztázásába. Fontos, hogy a hatósági vizsgálatok tapaszta­latait is megismerjék és azt munkájuk során hasznosítsák. A negyedévi értékelés, a to­vábbképző oktatás megszer­vezése ugyancsak fontos. A vállalatnál sokat tettek az utóbbi időben a munkakö­rülmények javításáért. Üj fürdőket adtak át. Foglalkoz­nak a központi osztályozó portalanításával, a csillemoz­gatás automatizálásával. Há­nyáson a zajártalom csökken­tése folyamatban van. A mun­ka- és védőruhák szárításá­nak javításával is foglalkoz­nak. A légellátás javítása is állandósult a munkahelyeken. Két aknánál a személyszállí­tás gépesítésével a ki- és be­szállás már nem olyan fárad­ságos. Üj gépek, felrakó szer­kezetek folyamatos beszerzé­se, a súrlódásos acéltámokról a hidraulikus tárnokra való áttérés ugyancsak a munka­körülmények javítását szolgál­ja. A biztonságtechnikai hely­zet javításáért azonban még sokat kell tenni. Különös fi­gyelmet érdemelnek a front­fejtések. Az idén előfordult 159 baleset közül 80 frontfej­tésen történt. A munkavédel­mi őrség sokat tehet a csök­kenés, a megelőzés érdekében a bányákban és a többi üze­meknél is. A balesetek zöme ugyanis figyelmetlenség elő­írás ellenes munka következ­ménye. Kétségtelen, a balese­ti mutatók évről évre javul­nak a Nógrádi Szénbányák­nál, de még nagyon sokat kell tenni. Ebben a munkavédelmi- őr-hálózat is nagy részt vál­lal. Embertársaikért és önma­gukért fáradoznak, ami elis­merésre méltó cselekedet. B. J. Jó munkájáért Mezei Júlia külföldi jutalomüdülésben ré­szesült, szorgalmas munkatárs a: Sinkó Sándorné Az idősebbek korosztályához S a legifjabbak közül Balázs tartozik Cservenák Pálné, Edit, akinek olyan gyorsan munkája azonban mindig járt munka közben a keze, fiatalos, példamutató hogy nehéz volt követni! — Képek; Kulcsár József —

Next

/
Thumbnails
Contents