Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

■

KÖZÉLETI fórumainkon, társadalmi megmozdulások alkalmával egyre több szó esik a közművelődésről. A társadalmi fejlődésben betöltött szerepének tudható, hogy annyira a közérdeklődés középpontjába került: vitathatatlan jelentősége van a lenini kulturális forradalom megvalósításában.

Kulturális életünk, művelődésügyünk egységére, részeinek, területeinek elhanyagolhatatlan összefüggéseire még 1958-ban felhívta a figyelmet A Magyar Szocialita Munkáspárt művelődéspolitikájának irányelvei címet viselő alapvető dokumentumunk. A szocializmus teljes felépítésének időszakában pedig fokozatosan szükségessé vált ennek elméleti, ideológiai továbbfejlesztése, kiteljesítése. A tudománypolitikai irányelve, majd az állami oktatás fejlesztésének feladatait rögzítő KB- határozat után került sor 1974-ben A közművelődés helyzete és továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozat megalkotására. Ez a dokumentum hangsúlyozza, hogy „egyik legfontosabb feladatunk, hogy kialakítsuk, illetve tovább alakítsuk a közművelődés egységes szemléletét, és gyarapítsuk ennek társadalmi megbecsülését.” Az egyeséges szemlélet kialakításához elengedhetetlen, alapvető teendő a közművelődés fogalomtartalmának tisztázása, a társadalmi (és tudományos) közvéleménnyel való elfogadtatása. Ezt a félreértések elkerülése, a cselekvés irányának, teendőinek világos meghatározása is kívánja.

Ismeretesek azok a jelentős változások, amelyek az 1960-as évek elején következtek be társadalmunk életében. Népgazdaságunk szerkezeti változása, a társadalmi átrétegző- dés, a tömegkommunikációs eszközök, rendszerek gyors térhódítása, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása, a „permanens művelődés” társadalmi követelménnyé válása, az iskolai oktatás funkciójának lassú átalakulása mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a „hagyományos népművelés” elbizonytalanodott. Bebizonyosodott, hogy az egyébként minden elismerést megérdemlő, történelmi érdemeket szerzett hagyományos népművelés fogalomtartalma beszűkült, összezsugorodott, intézményeinek hagyományos tevékenysége „kilúgozódott”.

A társadalmi szükségletekhez, igényekhez való alkalmazkodás azt követeli, hogy a népművelés fogadja magába a közművelődés teljesebb jelentéstartalmát, s ennek megfelelően szélesítse, terjessze ki tevékenységét, hosszabb sugárral vonja meg intézményeinek, intézményhálózatának körét, gazdagabb, korszerűbb formarendszert és fejlettebb metodikát alakítson ki. Az 1974-ben megjelent KB- határozat már egyértelműen ebben az új koncepcióban mozogva és gondolkodva végezte el az elemző munkát és szabta meg — most már hosszabb távra — a feladatokat.

A határozat végképpen leszámol az illúziókat éltető, romantikus népműveléssel, megszünteti azt a dilemmatikus viselkedést, amely „szűkebb és tágabb értelemben vett népműveléssel” számolt. Űj tartalommal serkenti életre a hagyományos népművelési intézmények tevékenységét, új intézmények, szervezetek feladatait határozza meg úgy, hogy megóv a „népművelés parttalanságá- nak” veszélyeitől. Az iskolán kívüli művelődés sok szektorú, gazdag világát a pártirányítás és az egybehangolt állami vezetés révén egységgé rendezi, hangsúlyozván társadalmi jelentőségét, elismerésének, megbecsülésének szükségességét.

E koncepció, következésképpen a közművelődés új és korszerű értelmezése abból az állapotból indul ki, amelyben társadalmunk művelődési igényei és lehetőségei összege- ződnek, megragadhatóvá válnak. A fogalom tartalmának körülhatárolásában, az ismérvek felsorolásában arra törekszik, hogy az általánosítás ellenére is kötődjék a gyakorlat konkrét jelenségeihez, jelenségcsoportajaihoz. Mi tehát a közművelődés?

Közművelődésen a társadalmi nevelés szakágává fejlődött kulturális tevékenység teljességét értjük, amely mozgalom keretében biztosítja a társadalom valamennyi rétegének iskolán kívül, szabad időben való művelődését; az állam és társadalom által fenntartott és működtetett intézmények és társadalmi szervezetek igénybevételével a kulturális értékek terjesztését, nevelő célzatú elsajátíttatását végzi; művelődéspolitikai irányítással és szakszerű vezetéssel a szocialista társadalom igényelte személyiség kialakítását teszi lehetővé.

Meghatározásunk érzékelteti, hogy a köz- művelődés csak a kulturális szféra más területeivel összefüggésben, szoros kölcsönhatásban tudja betölteni a maga funkcióját. Ellentétben az elavult népművelési koncepcióval, nem szűkíthető le tehát az iskoláztatásban elmaradt, hátrányt szenvedett, alacsonyabb műveltségi szinten álló rétegek művelődésére. Egyre inkább a művelődési szokásokat elsajátított, a közösségi művelődést, szórakozást igénylő, a szabad idő kulturált eltöltésére vállalkozó egyének, rétegek művelődésének ad teret, az önművelési igény kielégítésére törekszik.

Az új koncepció, a közművelődés új fogalmának használata a társadalmi valóság objektív fejlődésének tudomásulvételéből adódik. Megnőtt az elsajátítandó kulturális értékek mennyisége, törvényszerűen bővült az elsajátítok (művelődök) köre, a szocialista világrendszer megerősödése következtében módosult a kulturális értékek elsajátításának célja, az elsajátítás tendenciája, új csatornák belépésével jelentősen megváltozott a művelődés „hogyanja”.

AZ SEM LEHET kétséges, hogy a hivatását

igazán betöltő közművelődés nem egyszerűen függvénye a tudományos, művészeti életnek, a közoktatásnak, hanem társa, segítője, bizonyos vonatkozásokban meghatározója is. Visszahatván reájuk, meggyorsíthatja, befolyásolhatja fejlődésüket.

Z. Fodor József

Mai t é

18.43: Minden hatalmat...

55 évvel ezelőtt, 1919. június 24-én fogadta el a Tanácsok Országos Gyűlése a magyar nép első szocialista alkotmányát, ami egyben — a szovjet alkotmány után — a világon a második ilyen jellegű törvény volt. E történelmi jelentőségű gyűlés legnagyobb politikai tette az volt, hogy az alkotmánnyal a dolgozó nép küldötteinek országos tanácskozása tette magáv é a j á n I

évá a munkásosztály forradalmi céljait. Az alkotmány, amely 89 paragrafust tartalmazott, kimondta a dolgozó nép ítéletét a kapitalizmus felett, rögzítette a tanácsállam célját: a szocializmus

felépítését és a kizsákmányolás minden formájának megszüntetését. Történelmünkben az első okmány, amelyben a nemzetiségek minden tekintetben egyenlőséget nyertek, amelyben a tanácsállam politikájának legfőbb külpolitikai

a t u n k

céljaként a világbéke megteremtésének programja áll, amely deklarálja a gyülekezési, a szólás-, a sajtó-, és a lelkiismereti szabadságot, s ez utóbbi érvényesítése érdekében szétválasztja az államot és az egyházat. A műsorban Ságvári Ágnes történész, Sarlós István jogtörténész és az akkori események ma élő részesei emlékeznek vissza a magyar forradalmi munkás- mozgalom e dicső eredményére.

vető gond, De én semmit se tudok az újabb fejleményekről.

— Ezekután már némiképp megértem az elkeseredését.

— Valószínű, elmegyek a szegedi egyetemre tanítani. Vagy az Akadémia szegedi intézetébe.

A JÖVÖ

Az ötvenöt méter magas aknatorony tövében beszélgetünk a főmérnökkel.

— A jövő? Eaerkilencszáznyolcvanig megterveztük. Addig biztosan tudunk mit a felgátoltak. De nem is segítettek, színre küldeni ebből a báA kísérletekhez különleges nyából. Már ezer méternél

uránércre lett volna szüksé- mélyebben járunk. Az érc jó. gém. A Szovjetunióban van Körülöttünk dübörögnek a ilyen. Kaptam belőle baráta- teherautók, szállítják az anyaim útján, de kevés volt ahhoz, got az üzemi étterem építésé- hogy érdemben foglalkozzam hez. A főépület körül már a témával. Akkor abbahagy- megszáradt a betonozás, és tam. ahol még pár hónapja tenge— Érdekelne közelebbről a lyig süllyedtek a gépkocsik,

témája. porzik az autó kereke.

— Nehéz népszerűén elma- — Az új bánya, bár nem

gyarázni. Lényege, hogy a vagyok szakember, szerintem félkész koncentrátumot, tehát milliárdokba került. Ahhoz,

azt, amit mi Magyarországon hogy az ércet felszínre hoz- előállítunk, tovább kell dúsí- zák, sok követ kell mozgatni- tani ahhoz, hogy az atomerő- ok. Többet, mint bárhol a vi- műben felhasználhassák. lágon, hiszen sehol se bá— Foglalkozik-e valaki most nyásznak uránt ilyen mélyezzel a témával? ségben. Mi az oka annak,

— Biztosan, mert ez alap- hogy ekkora erőfeszítéseket

tesznek a bányáért, a ma| gyarországi uránbányászatért? 4 NÓGRÁD — 1974. június 23., vasárnap ] — Urán bőven van a vilá58.

—- Nemzetközi kongresszuson voltam Londonban, ott beszéltem a témáról. Ennyi elég volt ahhoz, hogy a „drót” szinte az egész világra eljusson. Az atomhatalmakhoz és az atom után kívánkozókhoz egyaránt. Sajnos, a kísérleteimet, megfelelő körülmények és anyagiak hiányában, nem tudtam megvalósítani.

Rakosgatom a leveleket, forgatom értekezéseit, magyar, német, francia nyelven kiadott munkáit. Miért állítottak gátat elé, amikor már elméletben kidolgozta a módszert?

— Nem mondhatom, hogy

László Lajost

Uránbányászok

RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL,

AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT Rl PORTKONYVBOU

Dráma a magyar középkorról

A „világ fővárosában”, Bizáncban nevelkedett III. Béla XII. századi magyar király személyiségéről és uralkodásáról keveset tud a nem szakmai, történészközvélemény. Hogy több mint két évtizedes uralkodása mégis mennyire izgalmas és történelmi jelentőségű volt, arról meggyőz Száraz György tévéjátéka, amely ma este kerül képernyőre. Az író így vélekedik hőséről: „Béla nem volt harcias király. Okossága és óvatossága semmiképpen sem egyezett a kor lovagi eszményével. De volt benne valami, ami fölébe emelte a század csatabárddal hadonászó uralkodóinak. Drámáját egy mindenkor érvényes erkölcsi magatartás drámájának szántam: a felelősségtudat drámájának.” A címszerpet Kozák András alakítja, a további szerepekben többek között Lukács Sándort, Sulyok Máriát, Béres Ilonát, Básti Lajost és Iványi Józsefet láthatjuk.

Edvard Munch-kiállítás a Modern Művészet Múzeumában

MŰVELŐDÉSPOLITIKAI FELADATOKRÓL TANÁCSKOZNAK A MUZEOLÓGUSOK

Budapesten, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban június 27—28-án rendezik meg a történész muzeológusok ez évi első országos konferenciáját. Az első napon Gönyei Antal, a Művelődés- ügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője tart előadást Társadalmunk műveltségének helyzete, művelődéspolitikai feladataink címmel. A második napon Gere- lyes Ede, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos főmunkatársának A fotó szerepe a múzeumban című előadása hangzik el. A tanácskozáson Nógrád megyéből hárman vesznek részt, Dr. Molnár Pál megyei múzeumigazgató, Vonsik Ilona és Szvircsek Ferenc müzeulógu- sok személyében.

gon. Szerintem a nagyhatalmak között is nemsokára megszűnik az embargó. Ha a békés felhasználás még inkább növekszik, úgy adják-veszik majd, mint a szenet, a cementet vagy bármilyen más anyagot. S hogy mi mégis bányászunk, és nem mindig nagy haszonnal, annak már nem stratégiai oka van. Magánvéleményem, de valószínű, fedi a valóságot: mi azért bányászunk, mert jó pár ezer embernek mondhatnánk fel, ha megszüntetnénk a munkát. S miután kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió, az uránértékesítés javítja rubelmérlegünket is. A Szovjetunió viszont úgy lehet ezzel, hogy van elég uránja, mégis átveszi a mienket, mert érdekelt ebben a vállalkozásban. Sok tőkét befektetett annak idején, amikor a bányákat, az érc- osztályozót és -dúsítót építettük, berendeztük.

Tévednek, akik azt hiszik, hogy mi kényszerülünk a Szovjetuniónak eladni az uránt. Illetve, akik úgy gondolják, hogy mi olyan függőségi viszonyban vagyunk vele, hogy más piacon nem is értékesíthetnénk. Egyik szocialista állam például néhány éve a franciákkal kötött szerződést uránértékesítésre, mert azok többet kínáltak érte, mint a Szovjetunió.

(Folytatjuk)

Párizsban a Modern Művészet Múzeumában a nagy norvég festő, Edvard Munch emlékére kiállítást rendeztek.

A Nemzeti Galériá, az oslói Munch Múzeum kezdeményezte a kiállítás megrendezését, és felhívásukra a skandináv országok, az NSZK, Svájc és Csehszlovákia állami és magángyűjteményei adtak kölcsön Munch-festmé- nyeket a kiállítás időtartamára.

Edvard Munch (1864—1944)

Van Gogh-gal együtt a modern expresszionizmus megalapítója.

Egyik leghíresebb festménye A kiáltás. Bár Munch ihletője leginkább saját hazája volt, stílusát elsősorban

A párizsi Grand Palais

nemzeti galériájában Mai Szenegál művészet címmel kiállítás nyílt, amely június 24-ig tart nyitva.

Párizsban első ízben kerül sor a kortárs afrikai művészek alkotásainak bemutatására.

Az európaiak az afrikai népek művészetét leginkább a folklórhoz közelálló régi szoborfaragásokból ismerik.

A kortárs afrikai művészek rendkívül érdekes utakon kutatják az új kifejezési forPásztón már befejeződött az idei színházi évad, amelynek előadásaira sok általános és középiskolás, munkás, köz- alkalmazott és értelmiségi dolgozó váltott bérletet. A Lovász József Művelődési Központban, amely már most meghirdette az ősszel kezdődő 1974/75-ös színházi évad bérleteit, remélik, hogy a tavalyinál még több községlakót tudnak bevonni az akcióba. A pásztói színházkedvelők négyféle bérletsorozat között választhatnak. Az általános iskolások Meseszínház-sorozatában az Állami Déryné Színház a Három szegény szabólegény és a Csipkerózsika című darabokat mutatja be, s

Párizs irányította, hiszen 1884 és 1892 között több ízben megfordult a francia fővárosban. Itt Manet, Degas, Seurat, Van Gogh, Gauguin és Redon művészetéből táplálkozott.

Gyakran kereste fel a szimbolista költőket, Párizsban sajátította el a színes litográfia technikáját és nagyon sokat tanult Gauguin fametszeteiből.

A kiállításon több mint 200 Munch-alkotást vonultattak fel. A 80 festmény és a mintegy 20 akvarell mellett jelentős grafikai .válogatással igyekeztek megismertetni a látogatókkal Munch sokoldalú technikáját és gazdag témaválasztását.

mát, amely az évezredes hagyományok folytatása ugyan, de egyben türözi saját mai elképzeléseiket is.

Különösen jelentős ebből a szempontból Szenegál művészete. Az ország lakossága — mint tudjuk — rendkívül sok etnikai csoportból tevődik össze. A közel 150 alkotás (festmény, kollázs, rajz, szobor, szőnyeg stb) azt bizonyítja, hogy valamennyi művészt elemi erővel hatja át a közvetlen és rögtönös kifejezés igénye.

egy gyermekelőadást tart a szolnoki Szigligeti Színház társulata is. Az ifjúsági bérletben A sevillai borbély, a Becsületes Gyuri és az Üj ember kovácsa című színdarabokat, a felnőttbérleti előadássorozatban a Három szegény szabólegény, az Éva és Ádám, valamint A sötétség hatalma című műveket játssza az országjáró színház. A kombinált bérlet tulajdonosai négy előadást láthatnak: a Becsületes Gyuri, az Űj ember kovácsa és A sötétség hatalma című produkciókat. valamint a szolnokiak előadásában egy később meghatározandó színdarabot.

A jelenkori Szenegál művészet

Az új évadban a

szolnoki színház is játszik Pásztón

t